Magyar Polgár, 1886. július-december (20. évfolyam, 146-294. szám)
1886-09-16 / 212. szám
konzervatívok köréből sem akad egyetlen szószólója sem. Konstantinápoly, amióta angol csapatok tartják megszállva Cziprusz szigetét és különösen Egyptomot, már nem bir oly nagy jelentőséggel Angliára nézve. Háború esetén a Fekete-tenger orosz hajóraja, a szultán beleegyezésével vagy a nélkül, átmenne a Dardanellákon és előnyomulna a Közép-tengeren Ma már tehát az oroszok megtámadhatják a Közép-tengeren levő angol birtokokat akkor is, ha a szultán uralkodik Konstantinápolyban. Egy Indiába vezető út már Oroszország birtokában van és ha az oroszok ebben az irányban akarnak előnyomulni, Konstantinápolylyal nem sokat érnének, még akkor sem, ha az birtokukban is lenne. Ha pedig Oroszország az angol csapatok szállítását a Szuezcsatornán át megakadályozná, az sem lenne baj, mert Anglia egy olyat birtokában van, mely kizárólag angol területen vezet keresztül és ez az új Kanada-vasút. Ma már nem is gondolnak arra, hogy Indiát Konstantinápolyban védjék meg, hanem Afghanisztánban és az angol-afghán határon. Angliának ép úgy, mint a többi hatalmaknak is, érdekében áll ugyan, hogy Oroszország ne nyomuljon elő Konstantinápolyig, ezt azonban már nem tekintik oly vitális érdésnek, melyet esetleg fegyverrel is meg kellene védeni. * Szakadás a hadseregben. A Novoje Vremjának jelentik Filippopoliszból, hogy a bolgár hadsereg két táborra szakadt. Az egyik oroszbarát, a másik hű a fejedelemhez. Az oroszbarát párt élén áll Stojanov őrnagy; vele vannak a perniki, wladovoi, küsztendili, brezniki és radomiri helyőrségek. A fejedelemhez hű csapatok élén áll Mutkurov ezredes, ki eleinte erőszakkal akart fellépni Stojanov ellen, később azonban letette szándékáról és tárgyalásokat kezdett vele, melyek eredménye azonban még ismeretlen. Szófiából érkezett hírek szerint a következő oroszbarát csapatparancsnokok vannak elfogva : Marinov, a Plevna-ezred parancsnoka; Dikov, a Pruszlav-ezred parancsnoka; Linzkanov, a 2. lovassági ezred parancsnoka; Kozarov, a 2. tüzérezred parancsnoka; Dukov, a szlivniai ezred parancsnoka ; Gudsov és Suvarov dandárparancsnokok; Bleskov, a Duna ezred parancsnoka ; Bouev, a timovai ezred parancsnoka és Saratov, a Fekete-tengerről elnevezett ezred parancsnoka. A török kormánykörök Török kormánykörökben az angol sajtó magatartása daczára is meg vannak arról győződve, hogy Anglia a bolgár kérdéssel tétlen marad. A londoni török nagykövet, Rustem pasa is e nézetének ad kifejezést jelentéseiben, egyszersmind utalva arra, hogy Angliát gyarmatai akadályozzák meg abban, hogy részt vegyen a nemzetközi komplikácziókban. Törökország is a legtanácsosabbnak látja várakozó álláspontot elfoglalni. A diplomácziai kar Konstantinápolyban a legnagyobb tartózkodást tanúsítja. Majdnem kétségtelen, hogy ha a nagy sobranje esetleg újból megválasztja Sándor fejedelmet, a porta azt nem fogja jóváhagyni. Eltekintve mindentől, a porta már csak azért sem helyeselhetné a választást, mert a fejedelem a czárhoz azt az ismert táviratot intézte, anélkül, hogy erről előzetesen értesítette volna a szultánt, amit itt igen rész néven vettek. A République Française-nak táviratilag jelentik Konstantinápolyból, hogy a porta felháborodása Anglia ellen naprólnapra nő. A szultánt egészen kihozta sodrából az a fenyegetés, hogy Cziprust annektálják, Krétát okkupálják, továbbá az a körülmény, hogy Mukhtár javaslatait visszautasították, az angol nagykövet pedig egyre áskálódik. A szultán Mukhtárral szemben eklatáns bizonyítékát adta becsülésének. Angolország fel fog szólíttatni, hogy Egyptomot az október 24- i egyezség alapján kiürítse, ha. Cap. 14. mondja: „de a pofon ütött bölcs mit tegyen ? amit Cato, midőn száját beverték , nem sápadt el, nem panaszolta be a sérelmet, nem is fizette vissza, hanem a történtet eltagadta. — „Igen“, kiáltjátok ti, „ezek bölcsek voltak!“ — Ti pedig bolondok vagytok ? Értsétek. Látjuk tehát, ha a régiek előtt az egész becsület elv teljesen ismeretlen volt, mert mindenben a dolgok elfogulatlan, természetes felfogásához maradtak hívek és ezért nem lehetett ily bal és szerencsétlen sallangokra rábeszélni. Ezért is az arczulütést nem vehették egyébnek, mint a mi, természeti megszorításnak ; mig az újabbaknak szerencsétlenség és thema szomorujátékokhoz, pl. Corneille Cidjében és egy újabb német polgári szomorujátékban, melynek czíme „a körülmények hatalma“, helyesebben „az előítélet hatalmáénak volna nevezhető; de ha egyszer a párisi nemzetgyűlésben történik egy pofütés, úgy egész Európa viszhangzik tőle. De a „lovagias“ embereknek, kiket a fent idézett klassikus emlékek és példák az ókorból lehangoltak, ajánlom ellenméregül Diderot főművében: „Jaques le fataliste“ a Desglands úr történetét olvasni, mint a modern lovagias becsületesség kiválasztott péld Az említett „vázlata egy értekezésnek a becsületről“ czímű műben következőleg beszéli el Sci. e történetét: „Két lovagias férfi, kik közül az egyiket Desglandsnak hívták, egy nőnek udvarol, és amint az asztalnál egymás mellett szemben ülnek a nővel, Desgland igyekszik élénk társalgásával a figyelmét magára vonni, míg a nő szórakozottan nem látszik oda figyelni és szemei folyton a vetélytárson függnek . gyakor Desglands kezében, ki épen friss tojást tart, a a féltékenység beteges szorítást okoz, a tojás eltörik és tartalma a vetélytárs arczára preszkel. Ez int kezével, melyet D. megfog és fülébe súgja: „Uram, elfogadom.“ Azután csend van a társaságban. Másnap D. nagy kerek fekete tapaszszal jobb arczán, jelenik meg. A párbaj megtörtént, D. ellenfele veszélyesen, de nem halálosan sebesült. D. akkor r legkisebbíté a tapasztványképét, melyen gyönyörködhetnek és lelkesülhetnek.* Az idézettekből eléggé világos, hogy a lovagias becsület elve semmiesetre sem lehet eredeti, az emberi természetben magában alapuló. Tehát mesterkélt és eredete nem nehezen található meg. Nyilván ama kor gyermeke, melyben az öklök gyakorlottabbak a fejeknél, a papok az észt lánczokba verték, tehát a dicsőített középkoré és ennek lovagisságáé. Akkor t. i. nemcsak azt bizták az istenre, hogy gondoskodjék, de ítéljen is. E szerint nehéz jogi ügyeket istenítéletek által döntöttek el: ezek kevés kivétellel párbajok voltak, nemcsak a lovagok, hanem a polgárok között is, amint azt Shakespaere VI Henrikjében bizonyítja egy csinos példa (2 R. 2 F. 3 J.) Azonkívül minden bírói ítélettel lehetett a párbajhoz, mint magasabb bírósághoz, t. i. isten ítéletéhez felebbezni.Ez által tehát természeti erőt és ügyességet, az állati természetet ültették az egész helyett biró székbe és jog- és jogtalanság felett nem döntött az, amit valaki elkövetett, hanem ami vele történt, — egészen a ma is érvényes becsületelvnek megfelelően. A ki kételkedik a párbaj ilyetén eredetében, olvassa a Mellingen J. G. kitűnő könyvét „the history of duelling. 1879. Igen, ma is találhatunk a becsületelvet követő emberek között olyanokat, kik, mert nem szoktak éppen a legtanultabbak és utángondolók lenni, a párbaj eredményét isteni eldöntésnek veszik az alapul szolgáló vita felett, bizonyára hagyomány útján átöröklött vélemény folytán. Kiadó jegyzete: Eltekintve a lovagias becsületelv ez eredetétől, czélja főleg az, hogy az ember természeti erő fenyegetésével ama tisztelet külső nyilvánításait akarja kierőszakolni, melyeket megszerezni vagy igen nehéznek, vagy feleslegesnek tart. Ez körülbelül olyan dolog, mintha valaki a hőmérő golyóját kezében melegítve, a higany emelkedésével be akarná bizonyítani, hogy a szoba jól van besütve. Közelebbről tekintve, a dolog veleje ez , amint a polgári becsület, mint mely a másokkal való békés közlekedést tartja szem előtt, ezeknek rólunk való véleményéből áll, hogy mi teljes bizalmat érdemelünk, mert a más jogait feltétlenül tiszteljük, úgy a lovagias becsület abból a véleményből áll, hogy félni kell tőlünk, mert jogainkat feltétlenül megvédeni szándékozunk. Az az elv, hogy jobb, ha félnek tőlünk, mintha bizalmat élvezünk, nem lenne oly rossz, mert az emberek igazságosságára keveset lehet adni, ha a természeti állapotban élnénk, ahol kiki saját magát és jogait kell közvetlenül védje. De a faüvesség korában, midőn az állam magára vette személyünk és vagyonunk védelmét, nem talál alkalmazásra, és úgy áll itt, mint a várak és tornyok az ököljog idejéből, haszontalanul és elhagyatva, jól művelt földek, élénk országutak, vagy éppen vasutak között. Ezért az ehez tartozó lovagi becsület is a személy oly megbántására adta magát, melyeket az állam vagy gyengén, vagy az elvnél fogva, hogy a törvény a legkisebbekről nem gondoskodik, sehogysem büntet, mert jelentéktelen sértések, s részben pusztán ingerkedések. De az ezekre való tekintettel, feltolta magát az ember természetéhez, alkatához és sorsához nem illő túlbecsüléséig a személyes értéknek, melyet a szentség bizonyos fokára emelt, és e szerint az állam büntetését csekély sértésekre nem kielégítőnek találja, s azért ezek büntetését maga vállalja el, és pedig mindig a sértő testén és életén. Nyilván a legmértéktelenebb gőg és felfuvalkodás szolgál itt alapul, melyek elfelejtvén, hogy az ember tulajdonképen mi, feltétlen sérthetetlenséget és fedhetlenséget vesznek igénybe. De mindenki, aki ezt erőszakkal akarja elérni, és ezért azt az elvet vallja: „aki engem rágalmaz, vagy éppen megüt, halálfia legyen“, már azért is megérdemli, hogy az országból kiüzessék.* (Vége köv.) * A lovagi becsület a gőg és bolondság gyermeke. (Az ellenkező igazságot legerősebben „az állhatatos fejedelem“ mondja következő szavakban: „esa es la herencia de Adan.“) Igen feltűnő az, hogy a gőg e legfelsőbb foka kizárólag ama vallás hiveinél található, mely követőinek a legmélyebb alázatot teszi kötelességévé, mert sem előbbi idők, sem más világrész nem ismerik e becsületelvet. De azért nem szabad a vallásnak tulajdonítanunk, inkább a hűbérjognak, mely szerint a nemes, ki fejedelemnek hiszi magát, ki nem ismert el maga felett emberi birót, s azért személyének teljes sérthetetlenséget és szentséget tulajdonított, úgy, hogy minden ez elleni merénylet, tehát rágalom és ütés is, halált érdemlő bűntettnek tűnt fel előtte. E szerint a becsületelv és párbaj eredetileg a nemesség és idővel a tisztek dolga, kikhez néha csatlakoztak a magasabb rendek, nehogy kevesebbre becsültessenek. Ha mindjárt a párbajok ez istenítéletből eredtek is, mégsem ez az okuk, hanem a becsületelv alkalmazása és következményei; aki nem ismer el emberi bitet, az istenihez fellebbez. Az istenítéletek nem a kereszténység sajátja, már a hinduknál erősen el voltak terjedve régebb időben, nyomai ma is észlelhetők. — Seb. jegyzete. A fent zárjelben idézett hely az állhatatos fejedelem III. F. b. jelenlétében van. Fordítása ez : Juan (jön egy kenyérrel) „Még alig jutottam ehhez A kenyérhez, elhozandó, ám nyomomba kelt a mórság És ütésekkel sebeztek. Fernando : Adómról ránk szállt örökség.“ Kiadó jegyzete. Az ellenfél felgyógyulása után a második párbaj : újból nőtt D. vére és apadt azért a tapasz, így ismétlődött ez ötször-hatszor, mig végre az ellenfél meghalt. Oh nemes szelleme a régi lovagkornak ! De komolyan , ki nem lesz kénytelen e jellemző történet és az előzők összehasonlításánál, mint más alkalommal is, mondani: „mily nagyok a régiek, s mily kicsinyek az újak !“ Háborús hírek Odesszából jelentik. Nagy feltűnést kelt, hogy a fekete tengeri hajóraj egyszerre megjelent az itteni kikötőben; összesen 12 hadihajó volt itt; ezek közül 7 ma elindult Szebasztopolba. A Gonez, Mahhimov, Czay, Rostov és Pamjati Merkúrja nevű hajók itt maradtak. A flotta váratlan megérkezése a legkalandosabb hírekre szolgáltatott okot. Krakóból írják: A Przeglad szerint orosz tiszti körökben úgy vélekednek, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország közt a háború elkerülhetetlen. Védekezés a kolera ellen. Dr. Babes Victor budapesti egyetemi tanár a kolera fellépése alkalmából a „Nemzet“ mai számában a következőket javasolja : Legfőbb gond fordítandó jó ivóvízre. A legnagyobb áldozatokkal oda kell törekedni, hogy csakis filtrált ivóvizet igyunk. Hogyha olyanhoz nem juthatunk, akkor a vizet csak főzve igyuk. Kútvizet általában nem tanácsos inni. Kolerabetegeket nem tanácsos látogatni, és úgy kerülendők azon házak, melyekben koleraeset előfordult, továbbá nagyobb társaságok, gyűlések, pl. vásárok, ünnepélyek. Fehérneműnket és testünket tisztán tartsuk és óvakodjunk gyanús eredetű ruhaneműt használni. Szemügyre veendő, hogy a kolera gyakran kolerabetegek ruhaneműi által terjed. Azért mosónők csak alaposan fertőztelenített ruhaneműt fogadjanak el. Ajánlatos evés és ivás után 8—10 csepp hígított sósavat (100 gramm vízzel) inni. Evés tekintetében tartózkodjunk nem főtt vagy nem sült ételektől, gyümölcsöktől, salátáktól. Savanyú ételek és italok élvezete, szintúgy bor és sörmérséklettel élvezve ajánlatosak, míg nem főtt tejet vagy vizet ne igyunk. Általában veszedelmes a test akármily gyengítése, kihágáson és főleg a gyomor elrontása. A fertőtlenítés tőelve legyen a legpontosabb ; a clometek 3°/0 vizes carbolsavval fertőzteleníttessenek. A commabacillust legbiztosabban megöli a szárazság, azért minden konyha és evőeszköz forróvízzel való mosás után több órán keresztül szárazon tartassák. Szintúgy a ruhanemű, a szobák, a bútor és ágyneműek mindig szárazon tartassanak. A kolerabetegek ürülékei a legnagyobb fokban fertőzőknek tekinthetők, azok carbolt, (1 rész carbolsav, 18 rész vízben) tartalmazó edényben több órán keresztül tartandók, mielőtt kiöntjük. Hasonlóképen kezelendők a beteg ruhaneműi, az ápolók kezei, kik ápolás ideje alatt másokkal való érintkezéstől tartózkodjanak. A ruhaneműek desinfectiójára alkalmasabb a forró vízgőz. Kell azonban, hogy ezen gőz 100 fok Ct érjen el. Ezen czélra fedél nélküli hordót illesszünk szorosan a forró vizet tartalmazó edény fölé és a hordónak egy nyilasán keresztül ereszszük a ruhára a gőzt, melynek hőfokáról meg kell győződnünk. Ezen hordóban a ruhaneműek legalább 3 óráig legyenek kitéve a gőz behatásának. A betegszoba bútorait alaposan kell szellőztetni és kiszárítani és úgy mint a szobát magát legalább 6 napig használaton kívül helyezni. Ezalatt tanácsos a szobát és a bútorokat bőséges mustárolaj vagy fodorminta-olaj gőzöknek kitenni. Ha mindezen intézkedések pontosan keresztülvitetnek, ha a betegség így korlátoztatik s a betegek a legszorgosabban isoláltatnak, ha rendesen élünk, úgy remélhető, hogy a félelmes vendég localizálva marad és csakhamar elhagyja a fővárost. nézőtéren a közönség minden tagja, a viadal minden pontját látni fogja. A versenybíróságban a viadal vezetésénél szereplőknt jobbára az eddig működött urak fognak felkéretni. A helyárak a következőkép állapíttattak mag: körszék 1 frt; ülőhely 60 kr; tagok családjai részére 50, illetve 30 kr. Belépőjegy 30 kr; tanulók s katonák részére 20 kr. A viadal tartama alatt katonazenekar fog játszani. A deési versenygyaloglás egyike lesz az idén az ilynemű versenyek legérdekesebbjeinek. Minden versenyzőnek ugyanis majdnem biztos kilátása lehet éremre. Az első beérkező, ha öten versenyeznek, aranyérmet nyer, második ezüstöt. Ha ötnél kevesebben versenyeznek, az elsőnek ezüstérem adatik. Minden versenyző ezenkívül, aki az 59 kilométer távolságot 9 órán belül megteszi, a bronzéremmel fog díjaztatni. A verseny napján a vonattal kiránduló club tagok Decsen a síkversenyek, vívás, boxolás, súlydobás, távol és magas ugrás gyakorlatokkal egybekötött athletaünnepélyt szándékoznak rendezni. * Az athletikai klub tagjai értesittetnek, hogy az írásban beadandó nevezések zárnapja október 3-ika., nevezések Illing Sándor pénztároshoz, hid utcza 4. sz. a., este a lövőház kertjében folyó gyakorlatokon adandók át. Az athletikai klub versenyei. Az athletikai klub versenybizottsága a tegnap d. u. tartott, gyűlésen az őszi viadal keresztülvitelénél felmerülő teendőkre a szereplőket beosztotta. A térrendezés a lövőház kertjében tervszerűleg fog történni, s a verseny- és nézőhely elrendezésére olyan férfiak vállalkoztak, kik garancziát vállalnak arra, hogy a Az „Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület“ rovata. Hol kell fizetni? Tagul beléphetni tagdijakat (személyesen vagy postautalványnyal) befizethetni s bármiben fölvilágosítást szerezhetni: a választmányok, körökfiókok elnökségeinél és az egyesület titkári irodájában, főtér 7. sz. alatt. Debreczen városa (Folytatás) Hatvan utczai tized. Rendes tag Kertész Mihály évi 2 írttal. Pártoló Mike Ferencz gazdálkodó évi 1 írttal. Adakoztak : Szűcs Mihály 1 irtot. Baraje Andrásné 1 frt. Deák János 40 kr. Kis István 20 kr. Matkó János 1 frt. Jeney Péter 30 kr. Nagy Sándor 1 forint. Nagy János 50 kr. Tun János 50 kr. Faragó István 50 kr. Kovács György 10 kr. Mike Ferencz 40 kr. Balog István 40 kr. Kovács Károly 30 kr. Veres István 1 frt. Nagy József 50 kr. Nagy Mihály 20 kr. Bajdó János 30 kr. Szebeni József 30 kr. Szabó Istvánná 20 kr. Jámbor Teréz 5 fzt. Szabó Ferencz 50 kr. Posta István 50 kr. Kis István 20 kr. Szabó Sándorné 50 kr. Báthori Bálint 10 kr. Sarkady Ferencz 20 kr. Sarkady Lajos 50 kr. Nagy Sándor 20 kr. Németi István 20 kr. Kerékgyártó András 20 kr. Lámfalusi István 20 kr. Kovács András 20 kr Szabó Józsefné 25 kr. Hatvan utcza, külváros, 1 tized. Rendes tag Csicsó Lajos évi 2 frttal, pártoló Kecskés Péter bormérő évi 1 frttal. Adakoztak : Szilágyi Sándor 20 kr. Nánási Mihályné 10 kr. Borza András 1 frt. Füzesi István 50 kr. Kovács Ferencz 20 kr. Molnár József 20 kr. Csikós Sándorné 40 kr. Lente István 20 kr. Homoki József 50 kr. Békési István 10 kr. Soós János 10 kr. Pongor József 20 kr. Szilágyi Istvánné 10 kr. Molnár Gábor 20 kr. Szabó Gábor 20 kr. Dancsi Sándor 20 kr. Balog István 20 kr. Varga Péter 10 kr. Váradi Imre 20 kr. Nagy István 10 kr. Szilágyi Mihályné 10 kr. Takács József 50 kr. Kristóf János 20 kr Papp Péter 2 frt. Szőllősi Dániel 1 frt. Kiss Jánosné 10 kr. Kovács István 10 kr. Nánási József 20 kr. Nagy Gergely 20 kr. Ungár József 1 frt. Kállai Istvánná 20 kr. Szöllősy István 20 kr. Nagy József 30kr. Nagy Sándor 50 kr. Varga András 50 kr. Mór Andrásné 50 kr. Szűcs István 25 kr Marsalkó Mihály 20 kr. Váradi Ferencz 95 kr. Összesen 14 frt. Hatvan utcza, külváros II ik tized Adakoztak: Szabó Bálint 50 kr. Erdei Mihály 10 kr. Nagy László 5 kr. Kecskés János 10 kr. Korom Jószef 10 kr. Tóth Andrásné 10 kr. Szabó János 10 kr. Mike István 3 kr. özv. Karácson Jánosné 7 kr. Kiss Lajos 10 kr. Szűcs István 10 kr. Nagy Gergely 10 kr. Alibár István 10 kr. Szalai János 20 kr. Kiss Gábor 10 kr. Vég István 10 kr. Borbély Sándor 10 kr. Makó János 5 kr. Busi Sándor 10 kr. Némethi János 20 kr. Tasi Józsefné Itt kr. Pap János 10 kr. Elek Péterné 10 kr. Molnár István 5 kr. Suba János 5 kr. Wass István 50 kr. Tóth Imre 10 kr. Balogh Mihály 10 kr. Markó Mihály 5 kr. Sarkadi István 10 kr. Szigeti József 5 kr. Tót András 10 kr. Kiss József 10 kr. Horváth Gábor 10 kr. Péterfia utcza I. tized. Rendes tagok 10 —10 frttal: Tóth Sámuel tanár, Tóth Ferencz tanár, Gaiger Dezső magánzó, Búzás Pál jogtanár, Konti Lajos altárnok; 12 frttal: Farkas Mór százados. Pártoló tag 3 forinttal: Özv. Révész Imréné. Továbbá kötelezettség nélkül adakoztak. Steininger Károly 5 frt. Rakoport Lajos 20 kr. Flórián Juliánná 20 kr. Somogyi Imre 1 frt. Erős Dánielné 40 kr. Kohn Adolf 5 frt. Dézsi Lajos 1 frt. Sáfár László 50 kr. Nagy Pál 2 frtos tallér. Özv. Dobray Józsefné 2 frt. Csáky Gergelyné 2 frt. Ifj. Lustig Mór 1 frt. Telegdi Lászlóné 2 frt. Gereji Kálmán 2 frt. Özv. Papp Józsefné 1 frt. Özv. Árvay Sándorné 50 kr. Csíkos S. 1 frt. Dr. Csíkos 1 frt. Özv. Neudert Antalné 20 kr. Györffy Imre 20 kr. Fodor János 20 kr. Özv. Virág Nándorné 20 kr. Veszprémy Johanna 1 frt. N. N. 20 kr. Böör Ferencz 20 kr. Tóth Antal 2 frt. Füdző János 1 frt. Bethlendi Endre 1 frt. Ungvári Jánosné 1 frt. Rácz Mihályné 1 frt. Békési L. 1 frt. A szűcs-társulat 1 frt. Biri Zsuzsika 50 kr. Özv. Nagy Bálintné 50 kr. Wiegendt Eduard 1 frt. Pál János 20 kr. Szikszay Szabó Leona 1 frt. Pálfi Ferencz 1 frt. Bándy Péter 1 frt. Özv. Molnár Mihályné 40 kr. Deák Józsefné 1 frt. Nagy Sándor 30 kr. Liptai Sándor 1 frt. Radosits Sándor 60 kr. Simonffy István 60 kr. Kiss József 1 frt. Rózsa Sándor 1 frt. Péterfia utcza II. tized. Pártolók: Moldoványi Ignácz kereskedő, Nagy Bálint, Vásári István gazdák évi 1 — 1 frttal. Adakoztak : Poroszlai Károly 50 kr. Nagy Lajos 20 kr. Tallódi Lajos 20 kr. Hevesi Mihály 20 kr. Csige Ferencz 20 kr. Hüse István 50 kr. Harsányi András 40 kr. Szabó József 40 kr. Balogh István 50 kr. Kiss Antal 20 kr. Bodon Péterné 50 kr. Soltész István 20 kr. Nagy József 50 kr. Csernai Sándor 10 kr. Kis József 20 kr. Megyesi József 20 kr. Krausz Ábrahámné 20 kr. Kozma János 20 kr. Gulyás János 1 frt ablontzi Gedeon 25 kr. Forgó Sándor 1 frt Bándy József 1 frt. Böszörményi Pál 1 frt. Juhász Gábor 20 kr. Ungvári József 50 kr. Bauer és társa 1 frt. Somogy Teréz 1 frt. Böjti Károly 30 kr. Orosz Péter 30 kr. Burai János 20 kr. Gombos Sándor 20 kr. Mészáros János 30 kr Morvay Károly 50 kr. Bor Sándor 50 kr. G. Sándor 50 kr. Nagy Bálint 20 kr. Sós Sándor 50 kr. Orosz Péter 20 kr. Krasznai 1 frt. Sipos János 40 kr. Török Bálint 50 kr. Tóth András 30 kr. Busi Mihály 20 kr. Teremi Gábor 30 kr. Végh Mihály 40 kr. Nagy Sándor 30 kr. Szarka Bertalan 50 kr. Brezina János 30 kr. Halupka József 50 kr. Gombos Ferencz 50 kr. Nagy Lajos 20 kr. Komlósi Istvánná 50 kr. Kéki Sándor 50 kr. Ormos József 20 kr. Egy valaki 30 kr. Zöld Mihály 20 kr. Budaházi Antal 1 frt. Szalay István 1 frt. Péterfia utcza IV-ik tized Rendes tagok: Áron Miksa háztulajdonos, Liszka Nándor jogtanár, dr. Varga Gáza m. főorvos, Leszkay András földbirtokos 10—10 frttal hat évre. Turay Farkas közvetítő, Tikos István pénztárnok, ifj. Kerner Adolf árvaszéki jegyző évi 2—2 forinttal. Pártolók: Zichermann Herman ügynök, Sz. Nagy Károly organista, Mészáros József törv. biró, ifj. Tikos István IV. gymn. t. Jablonczay Kálmán m. számvevő, ifj. Bányai István gazdálkodó, Kis Károly v. levéltárnok, özv. Kiszel Istvánná 3 — 3 frttal. Adakoztak : Fodor Gábor 1 frt. Özv. Orosz Lászlóné 1 frt. N. N. 10 kr. N. N. 50 kr. N. N. 1 frt. Pap Ferencz 5 frt. Lisztes János 1 frt. Dávidházy Imre 3 frt. Medgyessy Gábor 1 frt. N. N. 20 kr. Özv. Varga Lajosné 2 frt. Rázsó Lajosné 50 kr. Harangi Istvánná 2 frt. Liederman Herman 2 frt. N. N. 50 kr. Tóth Gyula 1 frt. Gerzon Ödön 5 frt. Zöld Mihály 1 frt. Kertész István 1 frt Kertész János 1 frt. Seres András 50 kr. ifj Zöld János 1 frt. Id. Ménes András 1 frt. Kaffka Erzsébet 1 frt. Kálmán Lőrinczné 30 kr Szabó József 1 frt. Geszti Gyula 10 kr. Nemesi István 50 kr. Málnás András 20 kr. Er.délyi Mihály 1 frt. Kohn Salamon 1 frt. H. Lipót (H.Dorogh) 1 frt. Fischbein Márton 1 frt Orovszky János 50 kr. Tóth József 40 kr. Var Lajos 30 kr. Frankl Ferencz 50 kr. Péterfia utcza V. tized Rendes tagok: Harsányi Sándor fbirt., Beczner Frigyes tanár évi 2—2 frttal. Adakoztak: Ujváry György 1 frt. Jancsó Lajos 1 frt. Méhész István 10 kr Nagy Mihály 50 kr. N. N. 30 kr. Balla József 20 kr. Ifj. Kiss Mihály 1 frt. Jobbágy Imre 1 frt. Szőke Sándor 20 kr. Major testvérek 1 frt. Horváth János 20 kr. Fekete Antal 20 kr. Fekete János 10 kr. Kiss Mihály 40 kr. Kiss Bálint 20 kr. Kovács Mihály 20 kr. Jenei Mihályné 30 kr. Id. Kiss Mihály 1 frt. Vékony János 30 kr. Nagy Lajos 30 kr. Kerékgyártó Bálint 10 kr. Kovács Lajos 1 frt. Kálmán Mihály 30 kr. Pető János 1 frt. Orbán János 50 kr. Diósofi József 30 kr. Pataky Sándor 20 kr. Laczka László 30 kr. Kulcsár József 5 szt. Lakatos Gáborné 20 kr. Wiribal János 50 kr. Mocsáry Lajos 30 kr. Trócsányi Soma 50 kr. Győrfi Ferencz 20 kr. Kerek Jánosné 20 kr. Fehér János 20 kr. Újvári Sándorné 10 kr. Tóth István 20 kr. Pető Károly 30 kr. Tóth Imre 20 kr. Debreczenyi György 20 kr. Lente Mihály 20 kr. Özv. Császár Sándorné 20 kr Balku Ferencz 20 kr. Özv. Varga Andrásné 10 kr. László József 20 kr. Patai József 10 kr. Nagy Mihály 25 kr. Ether József 20 kr. Kies János 20 kr. Szabó Mihály 20 kr. Fried Mari 20 kr. Balogh Ferencz 2 fzt. Babics Jakab 20 kr. Gyulay László 50 kr. Pávay László 50 kr. Pongor János 60 kr. Tóth József 50 kr. Balogh István 30 kr. Egri Mihály 20 kr. Deák Ferencz 20 kr. Polgári Sándor 1 frt. Óvári István 20 kr. Boldog Dávid 1 frt. Molnár János 20 kr. Percze János 20 kr. Debreczeni Ferencz 40 kr. Özv Varga Ferenczné 20 kr. Papp István 50 kr. (Folytatása kör.ga NAPI HÍREK * Az erdélyrészi hadgyakorlatok tegnapelőtt délben véget értek és a mi ezredünk is már útban van hazafelé. A hadgyakorlatok lefolyásáról közelebbről részletes és alapos ismertetést fogunk adni. * A párisi út elmarad A Budapestről Párisba tervezett együttes utazás — amint értesülünk — egyelőre elmarad. Szeptember 18-ra volt kitűzve az elindulás, de miután fővárosunkban kitört a kolera-járvány, az úti tervről le kellett mondani. * A róm. kath. status a székely-udvarhelyi főgynasiumhoz a class.phil. tanszékre Brabery Árpádot, végzett tanárjelöltet s városunk szülöttét nevezte ki. * A honvédség hadgyakorlatai József főherczeg kedden végignézte MVásárhelyt a 12. hadtest zárgyakorlatait. A keleti fél fővezényletét Machek altábornagy vitte. A 16. gyaloghadosztályt Gecz tábornok a honvéd gyaloghadosztályt Kovács tábornok vezette. A nyugati fél, mely fehér fjelszallagot viselt, Lobkovicz herczeg tábornok vezénylete mellett nyomult előre s a marosludasi irányban fekvő hadállásokból szépen kifejlett csatározás után visszavezetett. Fél 12 órakor a hadtestparancsnokság lefúvatott. A gyakorlat befejezését a bábahalmi csúcson zármegbeszélés követte. A főherczeg, valamint a honvédelmi miniszter és a hadtestparancsnokság megelégedésüket nyilvánították a hadgyakorlatok fölött. József főherczeg 4 órakor visszaérkezett Marosvásárhelyre, hol megebédelvén, este 10 és fél órakor rendes kíséretével és a honvédelmi miniszterrel Budapestre utazott. * Közpiszkosság Kolozsvártt. Seprik itt-ott az utczákat és a szünetlen hírlapi felszólalások vezettek legalább annyi eredményre, hogy megpróbálják eltakaritgatni a heteken keresztül utczáinkon felejtett szemetet. De azért Kolozsvár most is egyformán vastag porfelhőbe van burkolva és az utszéli pocsolyák penetráns bűze menekülni késztet minden épszaglásu embert. Mi — a közönség — ilyen szánalmas köztisztasági viszonyok között, kétszeres aggodalommal olvassuk a kolera járvány közeledtéről szóló híreket ; de a hatóság, a közegészségügyi bizottság, mindazon faktorok (rettenetesen tétlen „faktorok“!), kik hivatva vannak egészségügyünk fölött őrködni, sokkal kevesebb aggodalmat táplálnak helyzetünk felől. Radikális kúra megkísérlésének hire-pora sincs; senki se mutatja, hogy érzi a felelősség súlyát, mely a következendőkért tea háramlik; talán nem is felelős igazában senki. Óvintézkedések nem léteznek, az érkező vendég illő fogadtatására nincs semmi előkészület. Hanem egy örömhírt mégis közölhetünk. Elhagyatottságunkat, úgy látszik, észrevette és megkönyörülni szándékozik rajtunk az, aki sokszor volt már segítségünkre a köztisztaság érdekében, a roenynyei gondviselés. Hosszú szárazság után ma délben borulni kezdett az ég és alapos kilátásunk van rá, hogy legközelebbről, talán még ma, áldásos eső fogja visszaadni nekünk azt, amit hetek óta állandóan nélkülözünk: a tiszta levegőt. * Virilisek névjegyzéke A városi tanács az alábbi hirdetményt teszi közzé: „A városi törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagainak a jövő 1887-ik évre érvényes névjegyzéke megállapítása czéljából, a városi adóhivatal részéről a Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága területén, az 1886 d ik évben legtöbb adót fizetők névjegyzéke beterjesztetten s abból a fokozat. szerinti kimutatás összeállíttatván, ezen körülmény az 1886. XXI. tezikk 25. §-ának harmadik bekezdése értelmében oj figyelmeztetéssel hozatik köztudomásra, hogy az említett névjegyzék az arra vonatkozólag b®