Kolozsvár, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-148. szám)
1888-02-06 / 29. szám
agát ajánlotta, mihez a választmány egyhangúlag hozzájárult. — Járványok, amelyek nem járnak. Egyik laptársunk a napokban azt hirdette, hogy Kolozsvárt tífusz és difteritisz-járvány jár Mint illetékes helyről értesítenek, városunkban semmiféle járvány sem jár, a nevezett betegségek csak akkora mérvben „uralkodnak“ most, mint minden évben ilyenkor. Hanem az ilyen járvány jártatás, amely allarmirozza a közönséget, az sem járja ! — Felolvasás A kolozsvári községi népiskolák tanítótestülete tegnap d. u. az I. községi népiskola helyiségében, a tanítótestület tagjai , még számos tanító jelenlétében felolvasó ülést rendezett. Felolvasást Nagy Kálmán I. közk. isk. igazgató tartott, „Az ének tanítás és rövid története“ czímen. A felolvasás az ének fejlődését, bölcsőjétől mai állapotáig , az énektanításnak sikerre vezető módszerét ügyesen kidolgozva adta elő , a jelenvoltak élvezettel hallgatták. A községi iskolák tanitó-testületének ily irányú munkásságát, melylyel önmivelődésöket, a tanügy haladását és fejlődését czélozzák, mindig örömmel jegyezzük fel. — A jelmezes korcsolyaestély iránt, melyet f. hó 9-én a korcsolyázó-egylet rendez, nagy érdeklődés mutatkozik. A díszmenetben és csoportokban való részvételre máris számosan jelentkeztek. A korcsolyázó-egylet a jelmezek minél változatosabbá tétele okán többféle — hölgyek és urak által használható löveget és tréfás jelmezt hozatott és állított ki a czukrász-pavillonban. E jelmezek az egyleti és résztvevő tagok által igen csekély áron szerezhetők meg. Azon hölgyek, kik egyszerűbb jelmezekkel nincsenek kielégítve, a pályafelügyelőnél kitett minták szerint jelmezekre igen alkalmas és jutányosan beszerezhető szövetekből megrendelést tehetnek. Az Emke kolozsvár városi választmánya kedden, febr. 7-én délután 4 órakor az Emke közp. helyiségében (főtér iparos-egylet palotája) gyűlést tart, melyre a t. vál. tag urak tisztelettel meghivatnak. Tárgy: Gr. Zichy Jenő kolozsvári látogatásával s a Zichykonczerttel kapcsolatos ügyek elintézése. Deáky Albert, működő alelnök. Ruszkó István, titkár. — A sétatér és a város egyéb diszterületei tárgyában a polgármester e hó 7 éve, holnapra értekezletet hivott össze. — Estélyt rendez e hó 11 én a kereskedő ifjak dalegylete. A választmánynak sikerült Ditrói M.-né urhölgyet és Réthy Laura k. a.t., színházunk kedvelt művésznőit és ifj. Gajzágó István urat közreműködésre megnyerni. — Ravasz tolvaj Egyik helybeli rozsdis-gyárban Mézes Mózesné az üvegek mosogatására volt alkalmazva. Mézesné mindennap ellopott néhány üveg rozsolist, otthon egész rokonságával víg rozsolis-estélyeket csaptak. Végül pedig az üres üvegeket egyik barátnéja által eladatta a rozsolis-gyár raktárába, ahol készpénzzel fizették az üres üvegeket, a melyeket tőlük loptak el. De a korsó addig jár a kútra, a mig eltörik, igy mondja a közmondás és a rozsdisüveg-korsó is eltört; a törött cserepekért Mézesnél be fogják csukni. — Ünnepi szánkázás Tegnap két külmagyar utczai földész vígan hajtotta szánját a belvárosban. A nagy vigasságból szinte baj támadt, mert a gyorsan rohanó jármű szinte elgázolt néhány embert. Egy rendőr megállította a szánkót, mely tettéért a szánkázók leszidták. Most mindkét vig atyafi bekerült a város házához, a hói meg fogják büntetni őket. * Hógörgeteg áldozata. Offenbányáról írják lapunknak a következőket: Itt a Biharnak keletre nyúló ágai között nem ritka eset, hogy egy-egy óriási szikladarab borzasztó erővel szakad le a magasból s alágurul, összetörve, zúzva mindent, mit útjában talál. Télen azonban arra, hogy az emberi életre veszedelem származzék, nem kell egyéb, minthogy a hegyek ormán akár egy madár indítson el egy csepp havat. Az gördül lefelé, nővén óriási nagyságra. Jaj annak, kit útjában talál. Ha kissé melegebb van, egymást érik az úgynevezett „begörgetők“, most is veszélylyel fenyegetve különösen a magas csúcsok alatt a szűk völgyben lakókat. Múlt hó 3- án ily hógörgetegnek lett áldozata Malaju Vaszilika muncseli (Torda- Aranyosm.) lakos, ki a „Piátrácápri“ sziklacsúcs alatt levő kunyhójából fáért indult volt. Amint a hegyoldalon fölfelé haladt, útjában rogpant hótömeg érte, mely alázuhanóban volt , mely oly rettenetes gyorsan rohant, hogy nem térhetett ki előle. A szerencsétlen embert magával ragadta a hótömeg s mintegy 40 méternyi borzalmas utazás után eltemette a nagy hótömegben. 4 napig volt a hó alatt. Ekkor a községi biró 20 emberrel utána ment. Fáradságos munka után megtalálta a hó alatt, hol kiterjesztett kezekkel s iszonyúan eltorzult arczczal halva feküdt. — S. I. * A brassói iparos ifjak egylete nemesen fogja fel az egyesülés czélját. A mulatságost köti össze a hasznossal. A téli idény alatt rendesen felolvasásokat tartanak. Most szerdán volt az első felolvasó estélyük. A műsort Török Ferencz nyitotta meg, elszavalván Bajza József „Ébresztés“ czímű költeményét ; utána Kosztolánszki játszotta hegedűn a Boccaccio románczot. Majd Rozsondai János olvasta fel „Negyven év“ czímű novelláját. A közönség élénken megtapsolta a felolvasót. „A megcsalatott férj keservei“-t szavalta el Kelemen Béla. Most szerdán lesz a párja ennek az estélynek. * A szamosújvári püspökség ügyében végre határozott Deés város képviselőtestülete. lm®ár harmadszor került a megoldás elé ez az ügy. Mind a kétszer elhatározták az elhalasztót. Január 30-án összeültek a képviselők s határoztak a szamosújvári püspökség átköltözésére felajánlott Szamos melletti 10 hold földterületnek átadása érdekében. Ezúttal minden tekintet nélkül a megjelent tagok számának többsége döntvén, minden vita kizárásával, az egyszerűen megejtett szavazás alkalmával a kérdéses hely átengedésére „nem“-mel szavaztak 12-en, „igen“-nel huszonhárman, beleszámítva a tanács tagjainak szavazatát is. E szerint nagy áldozata árán bár, a város átadja a kívánt területet. * Ismét új oláh lap. A szászvárosi román kaszinóban értekezlet tartatott egy román nyomda berendezése és egy román lap kiadása tárgyában. * A brassói tanári kar felolvasásai meghódították a közönséget. E hó 5-én ismét tartottak egy felolvasást, melyen Végh Mátyás ismertette Petőfi Sándor viszonyait barátaihoz. Erről az oldalról még nem ismertette irodalmunk meteorját senki. A Felső Tömörön nemeslelkű emberek, egy a szegény gyermekek javára rendezendő estély létrehozóin fáradoznak. Az estélyt meg is tartják a napokban. * Derék jó ember haláláról adtunk hírt szombaton: Kökössi Endre elhunytát jelentvén. Eszes, jellemes férfi volt. Régebben az udvarhelyi jogakadémián volt tanár, aztán Sepsi- Szent Györgyön telepedett meg, ügyvédi irodát nyitván. Ott is közbecsülés vette körül. A közügyekben tevékenyen vett részt s a ref. egyház főgondnoki tisztét is, melyre megválasztatott, olyan becsületes buzgalommal töltötte be, mint minden dolgát. Emlékezete éljen sokáig e derék igaz embernek köztünk. Gyászjelentése igy szól : Kökössi Endréné szül. Uzoni Kuthy Róza és gyermekei: Elekes Andor és Kökössi Gábor; id. Kökössy Károly, mint az elhunytnak édes atyja; Klára és férje Nagy Gergely és gyermekeik; Károly és neje Kónya Vilma; György és neje Budai Ida; Árpád, mint a megboldogultnak testvérei, illetőleg sógora és sógorasszonyai, a maguk, valamint többi rokonaik és hozzátartozóik nevében mély fájdalommal jelentik, hogy a szerető hű férj, a gondos jó családapa, a szülőt tisztelő fia, a példányszerű kedves jó testvér és nemes szivü rokon Kökösi KÖKÖSSI ENDRE a brassói ügyvédi kamara ügyésze, a s.-szentgyörgyi ev. ref. egyház főgondnoka f. hó 3-án délután 6 órakor, életének 49-ik, boldog házasságának 13-ik évében agyszélhüdés következtében örök álomra szenderült. A boldogultnak porrészei f. hó 5-én délután 2 órakor fognak a háznál és simán tartandó rövid gyászszertartás után a sepsiszentgyörgyi ref. templom sirkertjében örök nyugalomra helyeztetni. Örök szeretet fájó emléke őrzi nyugvó porait Sepsi-Szentgyörgy, 1888. febr. 3-án. * Azt a kis patakot, mely a szivet hajtja, megállította egy lövéssel Kézdi-Vásárhelyt egy szép leány, T. Margit. A szerencsétlen egyike volt a háromszéki hölgyek legkedvesebbjeinek. Végzetes tettének az igazi okát nem tudja senki s a szép leánytól soha ki nem veszi azt többé semmiféle hatalom. Keresztül lőtte a szivét , most fekszik némán, fagyos ajkán azzal a mosolylyal, „mely mást mosolyra nem dérit, mely a halottak ajkán gúnyolja az élők fájdalmait.“ * Meghalt idősk özv. Szongott Kristófné született Szongott Rozália Bethlenben, 97 éves korában. A derék, jóságos asszonyt nagyszámú rokonság gyászolja. * Zártkörű tánczvigalmat rendeznek a tordai kereskedők és kereskedő ifjak létesítendő önképző és betegsegélyező egyletük alaptőkéjének gyarapítására. A rendező bizottság elnöke Gombos László. * A szamosvölgyi vasút forgalmáról kiadta az üzletigazgatóság a január havi kimutatást. Közlekedett 648 utas, 27926 kilgr. málha, 952485 kilogr. áru szállitatott, melyekért az összes bevétel 16623 frt 64 kr. * Kultur-bálra készülnek Brassóban. A mulatság a lehető legfényesebbnek ígérkezik. A rendező bizottság ötszáznál több meghívót bocsátott szét. A zenét a brassói katonai zenekar fogja szolgáltatni. Ez a bál bizonynyal kínálkozó alkalom a brassói szászoknak arra, hogy hívek maradjanak jeles elvekhöz, mondván : a magyart nem pártoljuk hazafiasságból, a magunkét meg takarékosságból. Annál több lesz a magyar a bálon ! * Tilos a koldulás Brassóban. A városi kapitányság végleg beszüntetett minden koldulást. Akik szánnak valamit a szegényeknek, azok azt a városkapitánysághoz adják be, honnan minden igazolt koldus kikapja arányosan az alamizsnát. Rendszeresnek rendszeresebb ez így, habár a humanizmust nehéz sokba fogni. A brassói városkapitányság emez intézkedése leginkább közbiztonsági szempontból helyeselhető. * A börtön elöl a halálba menekült Zámolyon egy igény, Rabi Ferencz. Duhajkodott, verekedett, mint az a pezsgő vérű 19 éves legényeknek szokása vasárnap a vidéken. A paragraphusok 6 havi börtönt hoztak neki holmi duhajkodásért, melyen nagyobb virtussal forgatta fütykösét, semmint napirendre lehetett volna térni fölötte. Elkeserítene őt a 6 hónap szörnyen. Felakasztotta magát s meghalt. * Sajtóperek. Mint a nagyszebeni „Tribuna“ írja, az ügyészség Doda Traján ellen államellenes izgatásai miatt sajtópert indított. Egyúttal a „Tribuna“ ellen is megindíthatott a sajtóper, a múlt évi deczember 8-iki számában közzétett vezérczikkéért, mely a Doda Traján által a karánsebesi választók gyűlésén mondott szavakat közli bevezetésül. * A nagyszebeni kaszinó-egylet e hó 2-én tartotta közgyűlését Pach tábornok elnöklete alatt. A számadások felolvasása és tudomásul vétele után a jövő évi költségvetési előirányzatot tárgyalták. Az előirányzat szerint bevétel 5305 frt 36 kr, kiadás 5605 frt 36 kr. A kiadási többlet a tartalék alapból, vagy megtakarításokból fog fedeztetni. * A nagyszebeni magyar dalkör e hó - án a „római császár“ termében ezidei első dalestélyét tartotta. A Dománffy karmester vezetésével előadott zenedarabokat nagy tetszéssel fogadta a közönség, melynek soraiban ott volt a n.-szebeni magyarság legelőkelőbb része. * Akinek sehol se tetszett. Kiss János kézdivásárhelyi illetőségű hadköteles nem szerette a katonáskodást. Ez gusztus dolga, de nincs ellene orvosság, ő keresett, kiszökött Romániába, román paraszt gúnyát szerzett s beszegődött cselédnek. A román hatóságnak megtetszett a vállas magyar, nem sokat tudakolta mi fajta, hanem kurtán furcsán besorozta katonának, így jutott Kiss János esőről csurgó alá. Tanakodott is, hogyan váljon el a románoktól. Egy alkalommal határőrzésre küldték. Biz ő nem sokáig őrizte a határt, hanem puskával, mandurral együtt hazajött. A Sósmezőn bujkált néhány napig. A csendőrség neszét vette, megcsípte, bekísérte Kézdi- Vásárhelyre s onnan utósorozásra Brassóba. Kiss Jánosnak igy se tetszett. Alig esküdött tűzön vizen hűséget a császárnak, el is szökött zászlója alól s jött Kézdi-Vásárhelyre. A rendőrbiztos megcsípte az utczán. Kiss János szeretett volna kiegyezni, könyörgött s miután az nem használt, 3 pengőt se sajnált volna, ha elereszti a rendőrbiztos s igy nem láttatnék meg! tegnap indították útnak vissza Brassóba, hol a fellegvárban szomorú leszen a maradhatatlan ember sorsa. Maros-Vásárhely. [Február 6.] A székely művelődési és közgazdasági egyesület a marostordamegyei és marosvásárhelyi fiók-választmánya f. hó 4-én tartotta meg rendes havi ülését Kovács Ferencz apát-plébános elnöklete alatt. Jelen voltak : Bihari Sándor, Fekete Gábor, Gyárfás József, Gáspár Gyula, Győrffy Pető, dr. Molnár Gábor, Deák Lajos választmányi tagok és László Gyula a székely iparmúzeum őre. Gáspár Gyula és Bihari Sándor pénztárvizsgáló biztosok jelentése, mely mellett dr. Molnár Gábor eddigi pénztárnoktól az iratok, takarékpénztári könyvek és készpénz átvétettek, felolvastatván, tudomásul vétettek s pénztárnoknak a felmentvény megadatott. Ezek szerint a fiók egylet vagyona takarékpénztári könyvben 426 frt, készpénz 90 frt és azonkívül az építendő iparmúzeum állandó csarnoka javára gyűlt 186 frt, mely összeg szintén a marosvásárhelyi takarékpénztárba van gyümölcsözőleg elhelyezve. A pénztárnoki teendők vitelével, úgyszintén az ezzel kapcsolatos gondnoki kötelességek teljesítésével László Gyula muzeum-őr bízatott meg, kinek tiszteletdíjképen a fiók választmány 300 frtot szavazott meg évenként, mely összegből 200 frt a budapesti központi, 100 frt pedig a marosvásárhelyi fiók egylet pénztára terhére esik. — A hátralékok lelkiismeretes felhajtása az uj pénztárnoknak szigorú kötelességévé lett téve. Határozatba ment továbbá, hogy mivel az építendő iparmúzeum csarnoka alapja annyira csekély — lévén az 186 frt. — hogy évtizedek múlva sem remélhető akkora összeg összegyűlve, melyből az állandó iparmúzeum épülete elkészíttethető legyen, kérelem küldessék a székely városokhoz és székely vármegyékhez, hogy évi költségelőirányzataikban ne feledkezzenek meg a székely fővárosban létező iparmúzeumról, annak javára valamely összeget megállapítván. Továbbá kérelem fog intéztetni az „Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbankihoz, hogy jelen évi közgyűlése alkalmából valamely adományt az egyletnek is juttasson. Több tárgy nem lévén, az ülés feloszlott. Eljegyzés: Dr. Pap Domokos kir. alügyész eljegyezte Gombás József kedves szép leányát, Annát. Házavatás. (Csikmegye uj megyeházának felavatási ünnepélye.) Csík-Szereda, febr. 4. Az előre közzé tett programm értelmében délelőtt 10 órakor a törvényhatósági bizottság tagjai, valamint az ünnepélyre megjelent vendégek, a hivatalfőnökök, törvényszéki bírák Mikó Bálint főispán vezetése alatt a római katholikus templomba mentek hálaadó isteni tiszteletre, melyen Domokos János pontifikált fényes segédlettel. Az istentisztelet végeztével a nagyszámra szaporodott menet a megyeházba tért viszsza, mely ezen ünnepélyes alkalomra fenyő ágakkal csinosan és ízléssel volt feldiszitve. A főispán elfogadó termeibe vonult vissza, a törvényhatóság tagjai a nagytermet töltötték meg egész a szorongásig, míg a hallgató és érdeklődő közönség a karzatot özönlötte el. A nagyteremben Vajna Tamás elnöklete alatt nagy küldöttség menesztetett, főispán ő méltóságát a törvényhatósági diszgyűlés megnyitására felkérni. A küldöttség eltávozta után néhány perccel főispán úr megjelent a teremben a küldöttség élén diszmagyarban, hol a nagyszámú közönség hosszasan tartó éljenzéssel fogadta. Ez alatt a székely-udvarhelyi zenekar a „nemzeti hymnust“ játszotta. Elhallgatván a zene és lecsillapulván az éljenzések vihara, főispán levette kalpagját s az elnöki széket elfoglalta és a hözgyülést egy emelkedett hangon tartott és lendületes beszédben megnyitotta. E szép megnyitó rövid kivonatát a következőkben közöljük : A magyar közjog egyik legsajátosabb alkotása a vármegye; nem más nemzetektől kölcsönzött intézmény, hanem önálló alkotás, mely magában hordja nemzeti jellegünk kinyomatát. Gyökérszálai visszanyúlnak történelmünk őskorába és nyomai már a honfoglalás idején feltalálhatók. Önálló organizmus, melyet az idő fejlesztett életerőssé és részese a törvényhozásnak. A régi vármegye igen sokszor adott irányt hazánk fontosabb ügyei lefolyásának és fejlődésének s nem egyszer gyakorolt befolyást a háború, vagy béke kérdésében. Működése ma már szűkebb körű, jogaiból sokat feladott, kevés maradt meg, de ami megmaradt, annak árnyékában jól megfért az alkotmányos önkormányzás. A miniszteri felelősség életbe lépésével a megye mint rész, sokat áldozott fel az országnak mint egésznek. Ez áldozat azonban bő kárpótlást talál nemzetünk megizmosodásában és hazánk megerősödésében, mely czélokért a vármegye az önkormányzás határáig még újabb áldozatokat is tud hozni. Csikmegye is működési térül a maga központján házat épített. E házban találja meg vármegyénk a múltak emlékeit és jövője zálogát. Emelte e házat azért, hogy önkormányzásának biztos hajléka legyen és áldozzon a hazának. Bizonyára nem egyszer fognak e házbanelhangzani nagyobb szabású eszmék is , azonban ne ezek foglalják el programjában az első helyet, hanem maradjon meg a hétköznapi munkálkodás terén, s legyen főtörekvése ápolni megyénk anyagi és kulturális érdekeit. Nem kell feledni e mellett, hogy a természeti és földrajzi viszonyok még más fontos feladatot is ruháznak Csikmegyére, mely abban összpontosul, hogy legyen e helyen, hazánknak ez exponált pontján a magyar kultúrának egy erős védbástyája. E feladat megoldása szintén szép kötelessége vármegyénknek. Ezután köszönetet mond a magyar kormánynak és a kormány nagy nevű elnökének, kik a törvényhatóságnak e ház építésére vonatkozó törekvéseit a legmelegebben pártolták és módot nyújtottak, hogy annak felépítése a vármegye közönségének nagyobb megterhelése nélkül megtörténhessék. És most átadja a megyeházat jogos birtokosainak, a vármegye közönségének , mint az építő bizottság elnöke, annak nevében mandátumát a törvényhatóság kezébe leteszi. Beszéde végén azon óhajának ad kifejezést : legyen e ház a testvéri szeretetnek, az igazságnak, kölcsönös türelemnek és hazaszeretetnek felszentelt hajléka; legyen e ház templom, melynek küszöbét midőn átlépik, vetkezzék le a rokon- és ellenszenv káros befolyását, s az abban tanácskozók határozatainak a szigorú igazságosság legyen vezérlő csillaga ; legyen e ház veszély idején erős várunk és az ország védbástyája és a béke áldásos napjaiban hirdesse büszkén a magyar kultúra dicsőségét. Az elnöki megnyitó beszédet viharos éljenzések közt kitörő lelkesedéssel fogadták és elhatározták, hogy megörökítés végett a megnyitó beszéd teljes szövegében jegyzőkönyvre vétessék. Ezután a vármegye alispánja Becze Antal emelkedett fel és a megyeház építésének történetét adta elő híven és részletesen, felsorolván a minisztériumokkal kötött szerződéseket és azon módokat, melyek szerint az építési költségek fedeztetni fognak. Beszédében kiemelte Hám Ignácz, továbbá Kikinday Gyula és Kuklay Béla megyei mérnökök érdemeit, kik közül első a tervezésnél, a két utóbbi az építés vezetésénél tettek fontos szolgálatokat. A megyeház építési költségei a végleges megállapodás szerint 85.500 irtokat tesznek. Beszéde végén üdvözli a főispánt, ki őseitől öröklőt puritán jelleme, ember szeretete és szigorú igazságossága által nagy hálára kötelezte a vármegye közönségét. Üdvözli a megjelent törvényhatósági tagokat a végül a szomszédos Udvarhely megye küldöttségét, kik Török Albert alispán vezetése alatt megjelenve, kiválóan emelték az ünnepély fényét. Ezután a megyeházat a közigazgatás használatára átveszi. Az alispáni beszéd szintén viharos éljenzéssel fogadtatott és jegyzőkönyvre vétetni határoztatott. Ezután Madár Imre megyei főjegyző emelkedett hangú és kiváló szépségű beszédben mondott köszönetet a vármegye közönségének azon áldozatkészségéért, melyet a megyeház építése iránt tanúsított. A diszülés utolsó tárgyát képezte a meghívott, de meg nem jelent vendégek kimentő leveleinek felolvasása. Végül főispán úr azon óhajtásának kifejezése mellett, hogy mint a mai napon, úgy jövőre a hétköznapi munkák végzésével is úgy nyilvánuljon a törvényhatósági tagok érdeklődése — a gyűlést bezárta. Az ünnepélyen megjelent közönség a szózat meghallgatása után a „Csillag“ vendéglőbe közebédre vonult, melyen mintegy 250-en vettek részt. Hogy pohárköszöntőkben nem volt hiány, felesleges is említenem. (s). terjedő rendkívül nagy számánál és azok nagy részének felette kezdetleges berendezésénél, valamint azok gyakran megszakított üzemének rendszerint igen rövid tartamánál fogva ezekre a szeszfőzdékre nézve a fogyasztási adó — illetőleg terményadó — rendszer alkalmazását s különösen az ez által feltételezett ellenőrzési intézkedések végrehajtását, valamint a termelt szesz mennyiségének és foktartalmának esetről-esetre való megállapítását kivihetőnek nem tartottam, s ezekre a szeszfőzdékre nézve más adóztatási rendszert nem láttam czélszerűbbnek, mint mely azokra nézve jelenleg is alkalmazásban van. Legfőbb fontossággal és legnagyobb horderővel bír azonban a javaslatba hozott fogyasztási adó-rendszer, mert az az összes mezőgazdasági és iparszerű gyárilag berendezett szeszfőzdékre terjed ki, melyek az 1884—85, 1885—86 és 1886—87-ik termelési évadok eredményének átlaga szerint 908,391 hektoliter alkoholnak adó alá történt bejelentése mellett, tényleg mintegy 1.245,539 hectoliter alkoholt állítottak elő és 9.992.303 irtot fizettek szeszadó fejében, míg az összes többi, illetőleg az úgynevezett üstfőzdék, melyekre nézve az eddigi adóztatási módok fentartottak, ugyanazon időszakban átlag csak 86.378 hektoliter alkoholmennyiségnek megadóztatása mellett, tényleg 950.155 forintot szolgáltattak adó fejében az állam pénztárába. A törvényjavaslat czéljainak érvényesítését tehát csakis a fogyasztási adórendszer életbeléptetése útján várom. Ezen adóztatási rendszer rövid vázlata a következő: A termelt szesz mennyisége s annak foktartalma a termeléskor szeszmérőgépek által állapíttatván meg, szigorú hivatalos ellenőrzés alá vétetik. Az ekként számba vett szeszmennyiségnek csak az a része esik fogyasztási adó alá, mely belföldi fogyasztásra fordíttatik, míg az a szesz, mely valamely szabad raktárba vitetik át, feltételes adómentességet élvez; az a szeszmennyiség pedig, mely mint olyan, avagy a likőrben vagy rumban, melyhez felhasználtatott, vagy borban, melyhez szesztartalmának emelése végett vegyíttetett, a vámvonalon át kivitetik, vagy mely eczetkészítésre, vagy a fűtés és világítás kivitelével — más ipari célokra fordíttatik, megfelelő ellenőrzési intézkedések mellett teljesen adómentes. Az adó alá eső szeszmennyiség után járó fogyasztási adó abban az időpontban fizetendő, melyben az a szeszfőzdéből avagy valamely szabad raktárból a szabad forgalomba megy át. (Folytatjuk.) KÖZGAZDASÁG. A szeszadó. i. E törvényjavaslat a termény mennyisége és annak 75 fokkal meghatározott átlagos foktartalma alapján való adóztatás, valamint a beczervezésre szánt árméret termelőképessége szerinti átalányozást megszünteti s az eme két adóztatási módnak alávetve volt szeszfőzdékre, valamint azokra a szeszfőzdékre nézve is, melyek borhulladékok (törköly stb.) feldolgozása mellett égetett szeszes folyadékkal együtt borsavas sókat is termeltek, melyek a termény mennyisége és teljes foktartalma alapján adóztak (1884. évi XXI. t.-cz. 24. §-ának II. pontja), a tiszta fogyasztási adót, illetőleg az e szeszfőzdék által előállított és belföldi fogyasztásra szánt szesz teljes mennyisége és tényleges foktartalma alapján való adóztatást lépteti életbe; ellenben a többi kisebb úgynevezett üstfőzdékre és illetőleg azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek gyümölcsöt, torkolt, bogyós gyümölcsöket, gyökérnövényeket, bort, borseprőt, mustot, mézes vizet és sörfőzési hulladékokat stb dolgoznak fel, a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozást, valamint a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés (megváltás) útján, a várható alkoholmenynyiség alapján való adóztatást továbbra is fentartja. E két adóztatási módot, melyek a fennforgó viszonyok mellett eddig is megfelelőknek mutatkoztak, annál kevésbé véltem elejthetnek, mert az üstfőzdéknek mintegy százezerre TÁ VERÁTOK. Pétervár, febr. 6 A hírlapok elismerik a szövetségi szerződés közzétételének nagy horderejét, mindamellett aránylag nyugodt hangon foglalkoznak ez ügygyel. Paks, febr. 6- A lapok komoly jelentőségűnek mondják a szerződés közzétételét és türelmetlenül várják Bismarck beszédét. Továbbá azon meggyőződéseknek adnak kifejezést, hogy a közzététel csak szerencsés befolyást gyakorolhat Francziaország és Oroszország barátságos viszonyaira. London, febr. 6. Baring-Brothersbankház ma aláírási felhívást bocsátott ki az orosz nagyvasútnak 1.888.000 font sterlingnyi kölcsön kötvényeire. Sz-Udvarhely, febr. 6. A székely vasút udvarhely—Csíkszeredai szakaszán, Udvarhely megye határán a műszaki közigazgatási bejárás tegnap megtörtént. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN Kiadó: AJTAI K. ALBERT NYILTTER. 1. Szolnok-Doboka vármegye tekintetes tisztikarához ! Mielőtt bizonyos Veress Sándor Jász-nagykun-szolnok megyei aljegyzőnek személyem elleni undorító rágalmakkal és alávaló gyanúsításokkal telt hratára ez az (??) irányomban viselkedéséhez méltó módon a tettek, — talán könyörületemből a lovagiasság terén — válaszolnék, — a nélkül, hogy az ügy kimenetelének praejudicálni akarnék—tiszteletteljesen kérem fel Szolnok Doboka vármegye tekintetes tisztikarát, melyek én is szerény napszámosa vagyok, miszerint az ideig, míg a fentnevezett által becsületemen ejteni szándékolt folt, vagy az ő teljes megtörésével, vagy csekély személyem feláldozásával lemosva nem lesz, személyem iránti esetleges rosszaló véleményét felfüggeszteni s becses jóindulatában a továbbiakig megtartani kegyeskedjék. Csáki-Gorbó, 1888. febr. 3. tisztelettel tiszabeői Hellebronth Iván, Szolnok dobokamegyei közigazgatási joggyakornok. II. Nyilatkozat Veress Sándor jász-nagy-kun, szolnokmegyei aljegyzőt alávaló rágalmazónak jelentem ki, azon hozzáadással, hogy méltó megfenyitése végett tartózkodási helyén 3 nap alatt felkeresem. Csáki Gorbon, 1888. febr. 3. Tiszabeői Hellebronth Iván. *) *) E rovatban megjelenő közleményekért semmi felelősséget nem vállal a Szwrk.