Kolozsvár, 1891. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)

1891-03-26 / 69. szám

szemek peregtek le, minden hang tisztán biz­tosan, úgy hogy az első taktusok után egyre­­ vehette a hallgató, hogy nem műkedvelőt, de hivatott előadót hall. Haller Zsuzsa k. a. „A rajnai révész“ cz. költeményt szavallta Ábrá­nyitól zajos tapsokat aratva. Érdekes szám volt a Godina Lajos ur tilinkón előadott nép­dalai, melyet megujráztak. Kövesi Róza k. a. 1 népdalokat énekelt czigány zene kiséret mel­lett, a kisasszony a Tordán időző színtársulat primadonnája, egy pár használható mély és­­ magas hangja van, de középhangjai feltűnő gyengék, tremolázók; — népdalait megujrázták. Közreműködtek még Moldován István és Bi­hari Zoltán urak. A „Tordai Dalkör“ nyitotta meg és zárta be a hangversenyt szabatosan előadott dalaival. A dalkörnek értelmes kar­mestere van, s így elsősorban őt illeti dicsé­ret a kivívott sikerért. Hangverseny után táncz volt, s a közönség 4 óráig maradt együtt. Az érdekes műsor összeállítása s a sikerült táncz­­mulatság a rendezőség érdeme, a melynek élén mint intéző alelnök Posonyi Antal állott. M. hogy a lap szétküldésében pontosak lehessünk. Az előfizetési ár April - Júniusra 4 fit. Egy hóra 1 frt 50 kr. — Zord téli Jidő jött hirtelen-vártalan a tavaszi napok helyébe. Valóságos tél sűrű vastag hóval, melyben mélyre sülyed a láb­nyom, jéggel és fagygyal, csípős hideggel, akár csak karácsony előtt és nem husvét előtt két nappal lennénk Fényes diadalt ülhet Falb Rudolf, a­ki előre megjósolta ezt a fiók­ telet. Tegnap kora reggel elkezdett havazni, de olyan kitartással és olyan szorgalommal, hogy sen­kinek sem a márcziusi hó jutott róla eszébe, hanem egyenesen a szigorú és kegyetlen tél. Nagy tömegekben hullott a hó, vastag kövér csillagokban, melyek egymáshoz tapadva cso­dálatos kedvteléssel helyezkedtek kényelembe a tavaszi ájulásnak örvendező földön, belepték a rügyező fák ágait, a hegyeket, a házfedele­­ket, az utczákat és vastag, meleg téli takarót kapott röv­d idő alatt minden. A hó csak hul­lott tovább egész délelőttön, s hogy a nap ki­sütött félig-meddig szűrődtek csupán át suga­rai a folyton hulló hótömegen. A földön lévő tömeg egyre olvadt, de nem győzte a versenyt a felülről jövő gyarapodással. Déltájban való­ságos hózivatar keletkezett, mely egész dél­után tartott. Nagy széláram söpörte végig az­után az utczákat a fedelekről és nyilt helyekről hófergetegeket sodort a járókelőkkel szembe. Valóságos gyötrelem volt az utczán járni. Min­denki az időt szidta s a nap legnagyobb ese­ménye a rettenetes idő volt. Estére aztán, hogy betetőzve legyen a fiók-tél, derekasan fagyott. A hőmérőben mélyen alászállott a higany és recsegő^ ropogóssá vált az utczán a hó. A vo­natok egy órai késedelemmel érkezett, a­mi azt bizonyítja hogy más vidéket is szerencsél­tetett a tél. Reggelre téli bundák előkerültek, a fa ismét nélkülözhetlen anyag lett a lakó­házakban és szinte hogy előveszik a korcsolyá­kat egy kis húsvéti b­ringálásra. A mai napos időből azonban azt következtethetjük, hogy a második tél pünkösti királysága nem fog el­tartani húsvétig sem. Érdekes megemlíteni, hogy szakasztott ilyen idő volt ezelőtt nyolcz évvel 1883-ban, mikor előzőleg meleg hetek után épen márczius 25-én hirtelen ilyen ziva­taros téli idő jött. — Vályi Gábort és Vályi Gyulát, a ko­lozsvári egyetem e két derék tanárát mély vesz­teség érte. Édes­apjuk Vályi Károly halt meg Marosvásárhelyt. Széles körben ismert szere­tett öreg ur volt. Régi jogon postamesterke­dett sokáig, s vagy húsz év előtt vonult nyu­galomba, hogy aztán a közéletben s egyházi téren érvényesíthesse magát. Az ev. ref. egy­ház tiszteletbeli kebli gondnoka volt s köz­hasznú működéséért a királyi kegy a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A ki ezzel a typikus magyar úrral, ki maga volt az őszin­teség, lovagiasság, becsület, e derék világos fejű, derült kedélyű derék öreg úrral szerencsés volt is­meretségben lehetni — szerette mind , s részvéttel veszi most halála hírét. Az öreg ember végel­gyengülésben hunyt el. 82 évet élt tisztesség­ben, munkában. Temetése az áldott öreg ur­nak e hó 26-án délután 3 órakor lesz. Gyász­­jelentését dr. Vályi Gábor, Vályi Róza, özv. Dósa Miklósné, dr. Vályi Gyula, az elhunytnak gyermekei, menye és unokái Erzsi és Gábor adták ki.­­ A Mátyás-szobor javára ajándékozott remek festvény, Tárnai Gyula „Nyugvó Vé­­nus“ cz. képe megérkezett. A jövő hó elsején már megtekinthető lesz a városi Vigadó nagy termében. Nagyszabású mű. Mintegy hatod fél négyszögméter területet foglal el. A kiállítás napja előtti napon e hó 31-én egy külön mű­­értő társaság fogja megszemlélni. A meghívót a Mátyás-szobor bizottság titkára már kibo­csátó. A jövő hó elején a sorsjegyek szétkül­dése is megkezdődik. — De Gerando Antonina úrhölgynek múlt­kori felolvasása, melyet a Mária Dorothea egy­let javára tartott, az egyletnek 65 forintot jö­vedelmezett. A felolvasónő köszönetet mond a megjelent közönségnek és azoknak is, a­kik a jegyek eladásában fáradoztak.­­ A városi Szépítő­ Egylet közelebbről választmányi gyűlést tartott, melyen örömmel konstatálhatta, hogy az egylet pénzügyeit oly rendbehozta, hogy az alaptőke teljesen és hiánytalanul helyreállittatott. Ez egylet a park teremtésére forditá volt alaptőkéje egy részét és 1889-ben restituálta; azóta a park keríté­sét, mely 945 frtba került, létesité, mit termé­szetesen csak alaptőkéjéből eszközölhettek : most ismét helyreállt­a 1637 frt 50 krnyi alaptőké­jét. Ez egylet a városnak majdnem háromezer forint értéket képviselő beruházást tett s a vá­ros közönsége részéről nagyobb pártolást ér­demelne. A város intéző köreiben az utóbbi időben méltányolják az egylet önzetlen fárado­zását, mely minden igazgatási költség nélkül ily aránylag jelentékeny eredményt tud felmu­tatni, mondhatni teljes részvétlenség közepette. A város által alkotott befásitó egylet és szé­­pítő-egylet szövetkezett a közös czél, a város szépítésének előmozdítására. Az egylet közgyű­­l­ését közelebbről fogja megtartani (ápr. 5-kén), melyen eddigi működéséről és működésének nehézségeiről ad számot. — Gróf Bethlen Gábort, az Emke. elnö­két névnapja alkalmából az egyesület tisztvise­lői és a választmány tagjai közül többen a kö­vetkező­ sürgön­nyel üdvözölték: Az Emke nagy nevű fáradhatatlan buzgó elnökét Gábor napja alkalmából lelkesedetten üdvözlik Bartha Miklós alelnök, Sándor József főtitkár­ Merza Lajos fő­­pénztárnok, Haller Rezső jogtanácsos, dr. Cser­­nátoni Gyula, dr. Török István jegyzők, Gámán Zsigmond, Szőta Géza számvi­sgálók, Biró Béla kaDaDok, dr. Felméri Lajos Sigmond Dezső di­rektóriumi tagok, Albach Géza, Barcsai Domo­kos, Ditrói József, Ferencz József unit. püspök Hory Béla, Langer Bodog, Pákei Lajos, Palóczy Lajos, Peielle Róbert, Szabó Samu, Szekula Ákos dr. Vajna Vilmos, Vörös Sándor, Züllich István választmányi tagok . Az 1848. márcziusi 15 diki eszmék megörökítésére adományok jöttek : Szucsáky Imre a ki a függetlenségi harczot végig küz­dötte, s ki tűzmester volt az I-ső vetütegágyu­­nál Komáromban, két érdekes tárgygyal gazda­­gitá muzeumuokat. Az első egy ma már igen ritka Kossuth érem csinos tokocskában, mely­nek felső lapján Kossuth dombor mell képe van e körirattal: „Kossuth Lajos Magyarország ve­zére szül. 27 ik ápril 1806“. A másik oldalon Magyarország czimere korona nélkül e körirat­tal: „Éljen Magyarország kormánya 14 ik áp­ril 1849.* A másik tárgy szintén nagy ritka­ság. Egy komáromi kényszer bankó ez a kö­vetkező fölirattal: „10 pengő krajczár, álladal­­mi pénzjegyekért beváltható minden szombaton várbeli váltó hivatalnál Komáromban július 13-án 1849. kormánybiztos Újházi László.“ Dit­­roi Csiky Józsefné 9 darab 5 kros és 3 darab 30 pengő kros jó állapotban levő Kossuth ban­kót beküldött az 1848—49. muzeum számára. — A népkonyha bezárása. A magyar vörös kereszt kolozsvári választmánya által fentar­­tott népkonyha kezelő-bizottsága kedden né­pes értekezletet tartott gróf Schweinitz Gyu­láné elnöklete alatt, melyen jelen voltak : Apáthy Istvánná, gr. Béldi Ferenczné, Brandt Józsefné, Donogány Gergelyné, Farnos Elekné, Geréb Mártonná, Gyulai Lászlóné, Jenei Vik­­torné, Kánitz Ágostonná, Keresztesi Pálné, gr. Kornis Berta, Klug Nándorné, Peille Istvánná, Purjesz Zsigmondné és Somogyi Istvánná. Ör­vendetes tudomásul vétetett, hogy a népkonyha 489 frt 44 kr készpénzt és 68 frt 40 kr ér­tékű terményt vett be, készpénz kiadása pe­dig eddig 240 frt 75 kr volt, miből már­is több mint 5000 adag étel osztatott ki egé­szen ingyen a szegények közt, kiknek száma most átlag naponta 70 felnőtt és 17 gyermek, a legerősebb napon pedig összesen 97 volt. Tekintettel a tavasz beálltára és a háznak közeli lebontására elhatároztatott, hogy az utolsó ételkiosztás husvét másod­napján, márcz. 30-án legyen mikor a megmaradt élelmi czik­keket és a fát is kiosztják a szegényeknek — mire a népkonyha ez évadra bezáratik, a ma­radt pénz és a szerelvények a vörös­ keresztnél helyeztetnek el megőrzés végett. — Az újból megnyitásra decz. 1-re tűzetett ki határnapul, és nyolcz tagú végrehajtó bizottság küldetett ki a várostól helyiség és pénzsegély kieszköz­lésére, s a népkonyhának az eddigi tapasztala­tok alapján végleges szervezésére. A Rongyos­ Egylettől ajánlott 17 gyermek közül a tanév végéig 1 — 1-et ebéddel ellátni elvállaltak gróf Béldiné, Donogányné, Farnosné, Gerébné, Gyu­lainé, Jeneiné, Keresztesiné, gróf Kornis B., Peillené, gróf Schweinitzné és Somogyiné. Az értekezlet végül elismerő köszönetét fejezte ki Kornis Berta grófnőnek a népkonyha buzgó kezeléséért. — Kérelem. A magyar vöröskereszt ko­­­lozsvári választmánya által fentartott népkonyha a „Rongyos­ Egylet“ által ajánlott 17 szegény iskolás gyermeket is látott el naponta tápláló meleg ebéddel, mely jótéteménytől azok a nép­konyhának f. hó 30-án szükségessé vált bezá­rása folytán elesnek. Nemes szivü hölgyek a gyermekek közül 11-nek saját házuknál bizto­sítottak ingyen ebédet a tanév végéig, azaz jú­nius közepéig. A még ellátatlan 6 gyermek ér­dekében fordulunk közönségünknek a jóté­konyságban kifogyhatlan jó szivéhez azon ké­réssel, hogy a­kik egy gyermeket­­. hó 31-től junius 15-ig naponta ebéddel ellátni hajlandók volnának, ezt a déli órákban tudatni méltóz­­tassanak a népkonyhába, igazolvánnyal fog házukhoz honnan ,a gyermek küldetni. Az el­nökség. — Tavaszi athléta versenyek. Az athlé­­ták összeállították a versenyekre a propozíczi­­ókat. Ezúttal lesz a hatodik handicap verseny hatvan kmterre, a második országúti kerékpár verseny hatvan kmterre. A nyilvános viadalban lesz bajnoki akadály verseny, távolugrás, ma­gasugrás, síkverseny, birkózás, súlydobás, kerék­pár verseny. Nyílt versenyeknél, a tét nem club­tagok részére 2 frt. bánat 3 frt. — Kelme, vászon és kész ruhaszállitás a vasút részére. A kolozsvári kereskedelmi ipar­kamara vett értesítés alapján az érdekeltek fi­gyelmébe ajánlja, hogy a m. kir. államvasutak altiszti,­ pénztárkezelő női-és szolgaszemélyzete számára 1892 aug. 1-től — 1894. aug. 1-ig szükséges 167.660 méter különféle posztó és csikós vászon, valamint az ezekből készítendő 41000 drb. zubbony, 33.700 drb. nadrág, 16330 drb. felöltő és köpeny, 27.858 drb. sapka és 1500 drb. nyakravaló szállítására az igazgató­ság nyilvános pályázatot hirdetett.— Az előírt módon fölszerelt ajánlatok ez évi április 23-ig nyújtandók be. —Részletes felvilágosítást nyújt a kolozsvári kereskedelmi és iperkamara. — Segítség a tűzoltó-egyletnek. A tűz­oltó-egylet fejlődését előnyösen mozdítják elő azok az adományok, melyekkel egyes testüle­tek segítik a tűzoltó-egyletet. Most a kisegítő takarékpénztár, mely jó czélokra gyakran ada­kozik, adományozott a tűzoltó-egyletnek száz forintot s ugyancsak a tűzoltó-egylet nyugdíj­alapjának ötven forintot. — Elveszett öreg asszony. Bak György az alsó-boldog-utcza lakásáról az anyja Szász Jánosné tegnap délután elment a háztól s azóta nem tért haza. Fia már megkereste min­denütt, a­hova járni szokott, de nem találta meg s ma a rendőrség segélyét kérte fel anyja megtalálására. Az eltűnt asszony több mint nyolczvan éves és nagyon gyenge s igy komoly aggodalmat okozott hozzátartozóinak, kik most már nem tehetnek egyebet, csak várják, a mig hir érkezik felőle. — A kolozsvári polgári dalegylet ünnep első napján tartja rendes dalestélyét a Viga­dóban, a következő műsorral : 1. „Szentelt han­tok“, Mosonyi M-tól. 2.­ „Falu végén kurta korcsma“ Petőfitől 3. „Őseink emléke“ nagy négyes zene kísérlettel Huber Károly­tól. 4. „Éji zene“ Serly Lajostól. 5. „Magyar népda­lok egyvelegy“ Zimay Lászlótól. Az érdekes es­télyre felhívjuk közönségünk figyelmét és párto­lását, melyet a valóban buzgó dalegylet méltán kiérdemelt. — Előre váltott zónajegyek használata A közeledő­ ünnepek alkalmából figyelmezteti a m. kir. államvasutak igazgatósága a közön­séget, hogy a szomszédos zónajegyek könnyebb használatának czéljából a visszautazásra előre­váltható jegyek, ha a visszautazás ugyanazon napon történik, már az odautazásnál a kiin­dulási állomás személypénztáránál, illetve ka­pusnál szintén lebélyegezhetők, úgy hogy a visszautazásnál azután már nem kell a pénz­tárhoz menni. — Önként érthetőleg a kalauz­nak átlyukasztás végett az odautazásnál csak az egyik jegy előmulandó, míg a másik az azután minden további alakiság nélkül meg­tehető visszautazásig megőrzendő. A közön­ség további kényelmére, még pedig e hó 26 ától kezdve egyelőre kisérletképen megengedtetik továbbá, hogy a tetszés szerinti mennyiségben előre váltható szomszédos jegyek maga a hasz­náló által is láthatók el a hónap és nap meg­jelölésével. Ez olyképen eszközlendő, hogy a jegy hátsó oldalára a hónap neve vagy betük­kel vagy a megfelelő római, a nap pedig csak arab számmal tintával és olvashatóan ráírandó (p. o. „111­25“ vagy márczius 25-ke). Ily mó­don a személypénztár felkeresése már az oda­utazásnál sem szükséges. — A vízvezeték használatáról. A vízve­zeték használata és a vizdijak tárgyában a közoktatásügyi minisztérium és Kolozsvár vá­ros tanácsa által alkotott szabályrendelet a minisztériumtól visszaérkezett. A miniszter jó­váhagyta a szabályrendeletet. A tanács a kö­zönség könnyebb tájékozása végett kinyomatta a szabályrendeletet s az érdeklődők példányon­­kint öt krajczárért megszerezhetik a tanács kiadóhivatalában a városház épületében az ö­t­­dik ajtó­szám alatt. — Szolgai állomásra hirdet pályázatot a kolozsvári m. kir. Ferencz­ József tudomány­egye­tem az általános kór és gyógytani tanszék mel­lett. Javadalma 250 frt. fizetés és 84 frt. szálláspénz Pályázni lehet folyó évi április hó 30-ig. Kiszolgált altisztek más folyamodók fölött, törvény szerint, előn­nyel bírnak. — A pályázat a rectori hivatalhoz adandó be. * Amerikai szölötelep Nagy Enyeden. Gr. Bethlen földmivelési miniszter, kinek figyel­me annyira kiterjed, mint lapunkat értesítik, Nagy-Enyeden amerikai szőlőtelepet szándék­szik létesíteni, kapcsolatosan az ottani vinczel­­lér képezdével, hogy ha majdan (adja Isten , minél későbben) az erdélyi hegyalját is meg­látogatná a pusztító phylloxera, a vész ne ta­lálja készületlenül a megtámadott vidéket s elég amerikai szőlővessző áll,on a veszélyezte­tett termelési ág fölsegélésére. A telep kizáró­lag magról nevelt tőkékből állana s igy a vész­nek a telep útján más vidékekről való be­hurczolása egészen ki van zárva. Most foly­nak a tárgyalások alkalmas telep megszerzése iránt, mert a beállítást a miniszter már e ta­vasz folytán óhajtja eszközöltetni. Az előrelá­tás hálára kötelezi a szőlős­gazdákat, de velük együtt mi is azt kívánjuk, vajha minél későb­ben szorulnának rá! * Sűrű hóvihar kavargóit tegnap — mint levelezőnk írja — egész napon át N.­Enyed környékén. Beillett volna téli förgetegnek is, s rövid idő alatt sártengerré változtatta az utakat. Csak a házfedeleken kapaszkodott meg egy kicsit az elkésett téli vendég de onnan is lecsalta tán a húsvéti napsugár, . . . ha lesz. * Lakoma: Lukács Béla kereskedelemügyi államtitkár, Marosvásárhely első kerületének orsz. képviselője, tegnapelőtt délután 5 órakor a „Ho­tel Continental“-ba ebédre hívta meg azt a kül­döttséget, mely a díszpolgári oklevelet Baross Gábor miniszternek felvitte. Az államtitkár lakó­mására hivatalosak voltak : Baross Gábor, gróf Bethlen András és Wekerle Sándor miniszterek, kik közül az utóbbi nem érkezvén haza Bécsből nem jelenthetett meg, továbbá Gajzágó Salamon a főszámvevőszék elnöke és Boncza Miklós, Ma­rosvásárhely második kerületének orsz. képviselő­je. A gazdag menü ötödik fogásánál Kerekes Sámuel tanár, mint a küldöttség megbízottja magyar kormányra emelte poharát. Baross Gábor a miniszter emnelt ezután szót s reflektálva a kor­mányra mondott felköszöntőre, Marosvásárhely szabad királyi város felvirágzására vltte poharát. Viharos éljenzés követte a miniszter szavait, mi­re Geréb Béla polgármester Baross minisztert, mint Marosvásárhely díszpolgárát éltette. Dr. Bernády György gróf Bethlen András földmivelés­­ügyi minisztert köszöntötte fel, mire gróf Beth­len Marosvásárhely polgárságra emelte poharát Végül Nagy János dr. Lukács Béla államtitkári házigazdát éltette. * Hangverseny volt Tordán, melyről tu­dósitónk nagy elismeréssel emlékezik meg. A hangversenyt a tordai dalkör rendezte s kima­gasló pontjait Misselbacher Charlotte kisas­­­szony zongorajátéka­­ és Haller Zsuzsa k. a 8zavallata képeztek. Misselbacher k. a. Betho­ner sonata appationata-ját bravúrral adta elő. Oly szép pianissimákat, milyeneket ő e sonata andantéjában bemutatott ritkán hall az em­ber, ép úgy az allegro futamai, mint gyöngy­S­t­ernec­k Miksa tengernagy tiszteletbeli elnöke pedig Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök. A legcsekélyebb adományt is szívesen fogadják Bécsben IX. Währingerstrasse 6-ik szám alatt, a császári és királyi közös haditengerészeti osztály elnöki irodájában. — A bokszegi merénylet. A Sessevalle margius ellen elkövetett merénylet egyik tet­tesét — mint Aradról írják — Zsirkán Moj­­sza tizenhét éves rovott múltú egyén szemé­lyében már kinyomozták és letartóztatták. A suhancz a vizsgálat szerinti tényálladékkal megegyező vallomást tett s most már valószí­nű, hogy a rejtélyes bűneset rövid idő múlva teljesen felderítve lesz. Leérkezett már a vár­megyéhez a belügyminisztérium leirata is, melyben a belügyminiszter tudatja, hogy a megrendült közbiztonság helyreállítása és a jelenlegi bűntény sikeres nyomozhatása czél­jából egy őrsvezetőből és nyolcz csendőrből álló kibővítmény felállítását rendelte el; a­mennyiben azonban ez elégtelennek s a kato­nai karhatalom kirendelése mégis szükséges­nek mutatkoznék, megengedi, hogy a fejlemé­nyekhez képest újabb felterjesztés tétessék. Az alispán egyúttal a fegyverbirhatás megvonása és a rovott múltú, vagy gyanús egyének rend­őri jegyelügyelet alá helyezése és az éjjeli já­rás-kelés korlátozása iránt megfelelő utasítá­sokat adott ki. — Bismarck herczeg — képviselő. Míg Németország közvéleménye izgatottan tárgyal­ja Bismarck herczegnek képviselőjelöltségét, a vaskanczellár egy csapással keresztülvágta a gordiusi csomót. Soha se volt szokása a töp­rengés ; ezúttal is bevégzett tén­nyel lepte meg a világot. Bismarck herczeg már képviselő. Márczius 21-én, néhány nappal a kanczellár­­ságról való leköszönésének évfordulója után Bismarck herczeget megválasztották képviselő­nek — a laufenburgi kerületi gyűlésbe. Ez persze még nem birodalmi képviselőség, de mégis képviselőség. — Vashidak Aradon Mint Aradról írják, Aradon két vashidat terveznek és pedig Arad és Új-Arad, továbbá az aradi városház és a vár között. Ez ügyben a helyszíni tárgyalást április huszonkettedikére tűzte ki Baross ke­reskedelemügyi miniszter. Az Új-Aradra vezető hídon gőztramway van tervezve. A helyszíni tárgyalásra Arad megye, Arad város, Temes me­­gye, Uj-Arad, a hadügyi-, földmivelésügyi- és pénzügyi minisztériumok vannak meghíva. — XIII. Leó és Windhorst. Rómából azt jelentik, hogy XIII. Leo pápa közvetlenül Windt­­hort halála előtt írta alá azt az okmányt, mely­nek kíséretében a Szent­ Gergely rend nagyke­­resztjét kellett volna Windhorstnak elküldeni. A rend, miután időközben a halál híre Rómá­ba megérkezett, természetesen nem küldetett el s a pápa csak abban a brevében emlékezik meg a rend megtörtént adományozásáról, me­lyet a czentrum párthoz intézett, azt a meg­győződését fejezvén ki, hogy az Isten eddig bizonyosan jobban megjutalmazta az elhunyt hitbuzgó katholikus államférfiut mint ez a pá­pai rendjel által történhetett volna. — Andrássy Gyula gróf egykori titkára. Lembergben e napokban hunyt el Golemberszky Ulászló lengyel hírlapíró, ki a 60-as években a lengyel felkelés következtében hazánkba me­nekült és itt egy ideig gróf Andrássy Gyula ma­gántitkára volt. Lembergbe visszatérve, külön­féle folyóiratokba dolgozott, utoljára a „Gazeta Narodova“ munkatársa volt. Golemberszky 57 esztendőt élt. Holttestét a nevezett lap szer­kesztőségében helyezték ravatalra. — Schoppenhauer kéziratát akarja meg­vásárolni Frankfurt Városa, melynek tanácsa e czélból 1500 márka hitel megszavazását kéri. A kézirat a hires bölcsész „A világ mint aka­rat és képzet“ czimü művének második köte­te és jelenleg Hoffmann E. darmstadi pénzügyi tanácsos özvegyének birtokában van, kinek férje azt Schoppenhauer egy barátjától kapta. Székely ügyek. A székely művelődési és közgazdasági egylet tegnapelőtt délután tartotta meg a fő­városban nagygyűlését Thuróczy Adolf elnöklete alatt, a tagoknak élénk­­ érdeklődése mellett. Különös érdeklődést keltett a gyűlésen a ma­rosvásárhelyi, huszonnégy tagú székely küldött­ség jelenléte, a­mely tegnapelőtt adta át a szé­kely főváros díszpolgári oklevelet Baross Gábor miniszternek. Thuróczy Adolf megnyitó beszéde örven­detes tényként emeli ki, hogy daczára a még mindig le nem küzdhető közönynek, a székely ügy buzgó előharczosai már legközelebb látni fogják fáradozásuknak monumentumát, a Ma­ros-Vásárhelyen emelkedő székely iparmúzeum palotáját, melynek alapja már le van téve és 1892 őszére teljesen készen fog állani. A palota emeléséhez, Baross miniszter három évben utalványozandó 12,000 írtat, We­kerle miniszter a sorsjáték-alapból 6000 írtnál mindenesetre nagyobb összeget szavazott meg, Marosvásárhely városa pedig a telken kívül 100,000 darab téglával járult az épülethez, mely Kiss István műegyetemi tanár tervei sze­rint épül s valóban monumentális lesz. Az el­nök a közgyűlés nevében is köszönetet szavaz a nagylelkű adományokért s a nagy­gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Ezután Nagy Gábor földmivelésügyi mi­niszteri osztálytanácsos, az egylet titkára ter­jesztette elő jelentését mely felöleli az összes mozgalmakat, melyekben az egylet részt vett. Örömmel jelenti, hogy az egylet egyik fő czél­­ja, hogy megmentse azt a becses gyűjteményt a megsemmisüléstől, mely a székelyföldi ipar és az ezzel kapcsolatos jóllét előmozdítására első rangú befolyást gyakorolni van hivatva és mely a székelyföldi iparmu­zeum magvát, alap­ját képezi, közel van a teljesedéshez, mert a muzeum palotája, melynek terveit 34,323 frt­­nyi költségvetéssel készitik, már épülőben van s a palota építésére eddig mintegy 30,000 frtnyi összen van biztosítva. Jelenti továbbá, hogy a székely egyleti naptár ez évi és jövő évi kiadását 6—6000 példányban eszközölte, a baráti erdőőri szakiskolában egy helyet ala­pított székely fiuk részére az egylet s hozzá­járult a sepsiszentgyörgyi első székely szövő­gyárnak nagyobb szabású intézetté fejleszté­séhez. A Baross miniszter által a székely ki­vándorlás megakadályozása, illetve irányítása tekintetében indított mozgalomhoz véleményes fel­terjesztéssel járult az egylet, ebben a szé­kelyföldi vasúthálózat kiterjesztését és fejlesz­tését kérte az egylet a minisztertől. A titkári jelentés kiemeli még, hogy az egylet vagyona értékpapírban és készpénzben 30,454 frt, mú­zeumi tárgyakban pedig 15,000 frt. A jelen­tést a nagy­gyűlés tudomásul vette, valamint a pénztárnok által előterjesztett zárszámadást is. Az elnök ezután Ráth Károlyt kéri föl, hogy a jövő év szeptemberében, a­mikorra a mú­zeumi palota elkészül, ő rendezze a székely iparmúzeum tárlatait, a­mire Ráth készséggel vállalkozik Szilágyi Sándor az egyetemi könyvtár igaz­gatója hangsúlyozza a székelyföldi iparmuzeum kulturális fontosságát s indítványozza, hogy a megnyitási ünnepre az épület történetét meg­örökítő kis munka jelenjék meg. Indítványozza továbbá, hogy miután a székely ügy nem helyi érdekű hanem országos nemzeti ügy, a muzeum megnyitási ünnepe oszágos ünneppé tétessék s esetleg Maros-Vásárhelyen székely kiállítás is rendeztessék. Az indítványt éljenzéssel elfo­gadták , az előkészületek megtételét a választ­mányra bízták. Borszéky Soma miu­­tán esős fölemlíti, hogy Baross miniszter legújabban ismét jelét adta a székely ügy fontossága iránti értékének a mennyiben 8000 frtot utalványozott olyan székely iparczikkeknek adandó előlegekre, me­lyeket értékesítés czéljából a budapesti keres­kedelmi múzeumba küldtek Indítványozza, hogy ezért a miniszternek jegyzőkönyvi köszönetet szavazanak. Hírek a nagyvilágból. — Új templom Pólában. Ma egy iratot vettünk budapesti kelettel, mely adakozásra szólít fel egy új templom felépítése érdeké­ben. A templomot Pólában a szent Poly­kar­­poról nevezett városrészben akarják fölépíteni. Ebben a külvárosban nincsen templom, pedig Póla e város része úgyszólván várost képez a városban. Itt lakik hadi tengerészetünk számos tisztje s a legénység családjai. Itt van az ar­zenál, a tengerészeti fiú és leányiskola alreál­­iskola is. A városrész lakói nagyon niklülözik a templomot és ez indított egy bizottságot arra, hogy a szt. Poly karpóról nevezett város­részben templomot építsen. A terveket néhai Schmidt Frigyes báró készítette, s a költségvetés szerint a telek árával együtt 99,600 frtra­ lesz szük­ség a templom felépíésénél. A bizottság elnöke br. KÖZGAZDASÁG. Budapesti gabona- és érték­tőzsde. Budapest, márcz. 24. Gabonaüzlet: Búzában mérsékelt kínálat, jó kereslet, szilárd irányzat. Árak : Búza: 8.36—8.95 frt. Rozs: irányzat szilárd 7.30—7.50 frt. Zab: „ : 6.95 -7.35 frt. Tengeri: 6.30—6.40 frt. Határidő-üzlet. Árak: Szokványbúza tavaszra 8.50—8.51 frt Szokványbuza május-júniusra 8.30—8.32 „ Szokványbuza őszre 7.98—8.— „ Tengeri (uj) május—júniusra 6.36—6.36 „ Szokványzab tavaszra 7.02—7.04 „ Szokványzab őszre 6.25—6.27 „ pénz áru Arany járadék magyar 4 °/0 105.50—105.85 frt Papír „ 6»/o 101.30-101.60 „ Regale köles. kötvény 41/,0/­ 97.75— 98.60 „ Magyar földteherm. kötvény 4 °/­ 92.50— 93.— „ Csász. kir. arany (vert) . 5.42­— 5.47 „ „ „ „ (körmöczi) 5.32— 6.37 „ 8 frtos magy. arany és 20 frcos arany 9.14— 9.19 „ Hivatalos piaczi árjegyzés a kolozsvári ipar-és keresk. kamara területéről. búza rozs teng. zab Besztercze márcz. 24. 7.05 — 6.30 6.45 per­c. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN Kiadó : ÁJTAI K. ALBERT. Czetz Péter Első és legnagyobb temetkezési intézete egész Erdélyben Kolozsvárit. Belközép-utcza Minorita templom épülete. Úri és polgári teme­tések rendkívüli jutányos árakba rendeztett­­nek helyben úgy, mint vidéken. Műkoszorúk és szalagok nagy választékba, vétel­árban adatnak. 16 darab őszhangzós réz hangszer fele­áron eladó Czetz Péternél.

Next