Kolozsvár, 1892. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)
1892-01-02 / 1. szám
han Kraniát naoH flm Kolozsvár, 1892. haladunk — a magunk állandó elveiért harczulunk! Fel, Kolozsvár szabadelvű polgárai, szervezkedjünk és jelenjünk meg teljes számmal a gyűlésen! Ujesztendő. Tisztelgés a kir. ítélő táblánál. A városunkban székely kir. ítélő tábla most érte meg az első évfordulót, nem ugyan a fennállása óta eltelt időt számítva — mert hiszen alig 8 hónapja működik még — hanem évfordulónak véve azt a napot, amelyet úgy a polgári s az államéletben, mint a törvénykezés terén is az év kezdetének tekintünk. Ez alkalommal a kb. ítélő tábla elnökénél az összes helyben levő bíróságok, úgyszintén a kir. főügyészség tagjai is, tisztelegtek. Minthogy az elmondott beszédekben az igazságügyi szervezet legújabb változásaival kapcsolatos törvénykezési eredményeket illető oly adatok is foglaltatnak, amelyek nemcsak a szakköröket és politikusokat, hanem a jogkereső közönséget is közelről érdekelhetik, a következő kimerítő tudósítást közöljük ez ünnepélyről olvasóinkkal. A büntető tanács érdemdús vezetője, Schneider ez idő szerinti gyengélkedése miatt a megjelenésben gátolva lévén, Heppes Miklós tanácselnök vezette d. e. 10 órakor a kir. itélő tábla teljes számban megjelent biráit, tanácsjegyzőit és kezelő hivatalnokait Berczelly Jenő elébe, hozzá a következő üdvözlő beszédet intézvén : Méltóságos elnök Ur! Schneider rangidős tanácselnök társamnak mindnyájunk által legőszintébben fájlalt beteg volta folytán nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a Méltóságod bölcs vezetése alatt álló kolozsvári kir ítélőtábla bíráit, tanácsjegyzőit és a segédhivatalok tagjait szeretve tisztelt főnöküknek az évforduló alkalmából üdvözlése és az új évhez szerencse kívánás kifejezése czéljából Méltóságod elé vezessem. Kedves és elmulaszthatlan kötelesség volt e megjelenés reánk, mert becses személye iránt érzett nagyrabecsülésünk őszinte tiszteletünk és szeretettel párosult rokonszenvünk örömmel ragadtat meg minden alkalmat, melyben ezen hódolatteljes érzelmeinknek ünnepies módon adhatunk kifejezést, de más részről a mai nap reánk, magyarokra igazságügy-politikai szempontból bizonyos jelentősséggel is bír, a menynyiben a tegnapi nappal érte végét az év, melynek kétharmadán keresztül az igazságügyi nagyszabású alkotások egyike, az 1890 évi XXV. t.-cz. alapján szervezett kir. ítélőtáblák működtek. Jól tudjuk, hogy e törvénycikk minő törvényhozási és igazságügyigazgatási állapot között hozatott, továbbá hogy ama törvényczikk alapján történt ez alkotás t. i. a kir. Ítélőtáblák deczentralisatiója a korona jelenlegi igazságügyi tanácsosa által kifejtett programmnak csak egy részét képezi ; de viszont emlékezetetünkbe van az is, hogy a magyar törvénykezés terén új korszak kezdetét megállapítani hivatott e programmba felvett reformtervek megvalósítási sorrendjére nézve a decentralizatio a jogászok között éppen úgy, mint a parliament férfiai között mennyi vitának és mennyi aggálynak képezte tárgyát. Ennek következtében a mai nap, midőn a tegnapi nappal letűnt év eseményeit latolgatjuk, kiválóan alkalomszerű annak a kérdésnek feltételére, hogy a törvénykezés jelenlegi formái között a decentralizált táblák igazságszolgáltatási és igazságügy igazgatási szempontpontból mutathatnak-e fel eredményt , mert ha igen, akkor a szervezés hasznossága elvitázhatlan és az előbb említett aggályok indokolatlanok. A kérdésre a választ közvetlen tapasztalaton nyugvó tudomásnál fogva alaposabban a bírói karnál valaki alig adhatja meg. A kolozsvári kir. Ítélő tábla és bizonyosan így van ez a többi táblánál is — úgy az igazságszolgáltatás, mint az igazságügy-igazgatás szempontjából tényleges sikert és így elvitazhatlan eredményt tud felmutatni és miután ez az állapot csak javulhat, míg ellenben retrográd lépésre gondolni sem lehet, nyilvánvaló, hogy működésünk a helyzet javítására közrehatott. Mert ugyanis, hogy egyebeket ne említsek, az a körülmény, hogy e magas bíróságnál restantiáról beszélni már nem lehet, biztosítja a kolozsvári kir. Ítélőtábla kerületében az igazságszolgáltatás gyorsaságát, az a további körülmény pedig hogy az első bírósági tagok munkája nem csak felülvizsgálat, de a felügyeleti jognál fogva belbecsre nézve személyeikre vonatkozó adatgyűjtésnek is tárgyul szolgál, máris tapasztalható, azt az örvendetes eredményt szüli, hogy a bírák ítéleteik támogatására felhozott indokaikat gondosabban és a jogászi igényeket kielégítőbb módon dolgozzák ki, ami nyilvánvalóan az igazságszolgáltatás jóságát fokozza. Hogy működésünk havi rövid ideje alatt e sikereket elértük, nem az udvariasság, hanem a tárgyilagos valóság mondatja velünk. • — kiválóan Méltóságod személyi tulajdonságaiban leli indító okát, mert ha hazafit, bírót, hivatalnokot vagy családfőt keresünk Önben, mindezekre nézve a buzdító kitűnő mintaképet találjuk, de ezeken kívül van még egy sajátsága, ez a bánásmód, melylyel az 1890. XXV. és 1891. LVII. tvczikkek által hatalommá növesztett hatásköre daczára hivatalnok társaival szemben eljár, a mi Méltóságod alatt a szolgálatot kellemessé teszi, és mi az ügybuzgalmat növeli és kitartóvá teszi. Engedje meg, hogy kegyeit magunk részére jövőre is kikérjük és fogadja tőlünk szívből jött az iránti kívánságunk nyilvánítását, hogy az igazságszolgáltatás jobbítására irányuló törekvéseit jövőre is siker kisérje és adjon Isten Méltóságodnak és szeretett családjának boldog új évet. Erre Berczelly Jenő, kir. Ítélőtáblás elnök meleg szavakban megköszönve a tolmácsolt szerencsekivánatokat, kiemelte azt, hogy amennyiben a kir. Ítélőtábla aránylag rövid működése alatt eredményt tudott fölmutatni, ez a tábla bíráinak ernyedetlen, ügybuzgó és lelkiismeretes munkásságának köszönhető, amely nélkül az elnöknek minden erélye és fáradozása meddő maradt volna. Beszéde folyamán elismerte, hogy a munka ily erőmegfeszítéssel az erők idő előtti elhasználása nélkül tovább folytatható nem volna. A jövőben való munkálkodás czélját különösen abban látja, hogy, mint eddig is történt, a bíráskodás lehető alapossággal eszközöltessék, s az ítéletek gondosan, jogászilag helyesen indokolhassanak Az e czél felé való komoly törekvést tartja a bíró feladatának, álljon bár alantas, magasabb, vagy legmagasabb rangfokon. Áttérve a Heppes tanácselnöktől az igazságügyi szervezet változtatásával elért eredményekre vonatkozólag mondottakra a kir. ítélőtábla elnöke megjegyezte, hogy azt, várjon a decentralizáczióhoz fűzött remények beválnak-e, a jövő fogja megmutatni ; a kolozsvári kir. ítélőtáblára vonatkozólag azonban constatálja, hogy 8 havi fáradságos munka után elérte, hogy voltaképen repstantiái nincsenek. Arra nézve, hogy a deczentrilizácziótól várt eredmények eléressenek, szükségesnek látja, hogy a tábla mindinkább hasson az első fokú bíróságok jogászi színvonalának emelésére egyfelől az ítéletek gondos indokolása és másfel azáltal, hogy a tapasztalt hiányok vagy rendellenességek a felügyeleti jog hathatós gyakorlása végett az elnökséggel esetről-esetre pontosan közöltessenek. Beszédének befejezése után, melyet lelkes éljenzés követett, az elnök az öszszes jelenvoltaktól a legszívélyesebb módon vett búcsút. A kir. ítélő tábla tagjai ez után, Heppes Miklós tanácselnöknél tisztelegtek, s ennek végeztével a gyengélkedése miatt lakásán tartózkodó, közszeretetben álló Schneider tanácselnök üdvözletére küldöttek ki egy több tagból álló bizottságot. A kir itélőtábla elnöke 101. órakor még a kir. főügyészség, tisztelgését fogadta. » J ManntriXíni- II«i--1- I« •• * Tisztelgés a törvényszéknél. A helyi kir. törvényszék, járásbíróságok és királyi ügyészség tagjai tegnap délelőtt testületileg üdvözölték a törvényszék elnökét, dr. Szentkereszty Zsigmondot. A törvényszék bírói kara felkérés folytán, a testület nevében Fehdenfeld Ottó törvényszéki bíró, a következőkben üdvözölte a köztisztelet és közszeretetben álló elnököt: Méltóságos báró, elnök úr! A királyi törvényszék kir. járásbíróságok tagjai, kik itt megjelentek, szerencséseknek érzik magukat, hogy hivatalos kötelességüket méltóságod bölcs és tapintatos vezetése alatt teljesíthetik Ha a múlt évi hivatalos működésünk eredményes volt, azt méltóságod hathatós támogatásának és annak köszönhetjük, hogy méltóságod vezetése alatt a bírói függetlenség, a szabad vélemény nyilvánítás, teljesen eredményre jutott. Meg lehet győződ»« méltóságod, hogy a kir. törvényszék és a vezetése alatt álló kir. járásbíróságok eszes tagjai legmélyebb hálás e ismeréssel vannak méltóságod bölcs és tapintatos vezetése iránt, melynek köszöndejük egyebek között azt is, hogy az egységes munkát biztosító, erős testületi szellem fejlődött ki a bírói kar kebelében. Méltóságod, valamint nagyrabecsült családjának tartós boldogságot kívánva, kérjük méltóságodat, hogy eddig tapasztalt jóindulatában kegyeskedjék továbbra is megtartani. Erre Szentkereszty Zsigmond báró törvényszéki elnök a következőkben válaszolt: Tisztelt pályatársaim! Fogadják hálás köszönetemet üdvözletükért, melylyel irántam való szeretetüknek és ragaszkodásuknak adtak kifejezést. Ennek annál inkább örvendek, mert megvagyok győződve arról, hogy nem pusztán csak az udvariasság nyilatkozata, hanem az őszinte szeretet és ragaszkodás kifejezése. Legyenek meggyőződve arról, hogy fontos feladatuk teljesítésében minden körülmények között számíthatnak támogatásomra Büszke vagyok arra, hogy a kolozsvári királyi törvényszék elnöke lehetek, mert egy oly bírói testület vezetése jutott feladatomul, mely képességemnél fogva, a törvényszéknek tekintélyt tud szerezni, örvendek, hogy a bírói karban a testületi szellem erőteljes kifejlődését látom. Kívánom, hogy az új év hozza meg mindnyájunknak az anyagiakban is a jobb helyzetet és családi körükben is tartós boldogságot kívánok. A testület lelkes éljenzésben adott kifejezést elnöke iránti ragaszkodásnak és tiszteletnek, mely méltán megilleti őt, mint elismert jogtudort úgy, mint tapintatos és bölcs vezetőt. ♦ A törvényszék a tábla elnökénél. A tisztelgés végeztével elnök ajánlatára a bíróság tagjai a királyi Ítélő tábla elnökéhez mentek Szentkereszty báró vezetése alatt. A királyi tábla elnökét dr. Szentkereszty Zsigmond, törvényszéki elnök lelkes szavakban üdvözölte, kiemelvén, hogy a bíróság tagjait nem kötelesség, hanem őszinte tisztelet vezette a királyi tábla érdemekben gazdag elnökéhez, ki az új bírói szervezeti törvény adta jogánál fogva bő alkalmat nyújtott már eddig is, hogy a valódi tehetségek érvényesüljenek. Berczelly Jenő a királyi tábla elnöke, válaszában megemlíté, hogy a királyi törvényszék működésével meg van elégedve. A bíró fontos feladatáról szólva hangsúlyozta, hogy a bíró tevékenységét nem az ellátott számok minőségéből lehet és kell megbírálni, hanem a végzett munka reális értéke szerint. Az alsó bírói ítéletet megváltoztatja a felső bíróság, valamint a felső bíróság ítéletét is a Curia, minthogy az eldöntés minősége a felfogás szerint különböző lehet; a fő azonban a joggyakorlatban az, hogy az ítéletek jogilag véve indokoltak s tárgyilagosak legyenek, mit a KOLOZSVÁR Kolozs megye tisztikara tegnap délelőtt tizenegy órakor, mint minden évben, az idén is, felkereste Gyarmathy Miklós alispán vezetése mellett gróf Béldi Ákos főispánt. Gyarmathy Miklós meleg hangú beszédben üdvözölte gróf Béldi Ákost, kinek vezetése mellett a tisztikar készséggel teljesíti feladatait Elismeréssel adózva a főispánnak egész éven át tapasztalt jóindulatáért, kívánt boldog újévet. Gróf Béldi Ákos főispán az üdvözletét szívélyesen köszönte meg. Kifejezte, hogy ily munkás és odaadó buzgalmú tisztikar élén kellemes kötelesség az övé s továbbra is kérte támogatásukat. Ezután a jelenvolt mindenikével kezet szorítva, a tisztelgés véget ért. Kevéssel erre Kolozsvár város tanácsa és tisztikara jelent meg Albach Géza kir. tanácsos polgármester vezetése mellett a főispánnál. Gróf Béldi Ákosnak, mint Kolozsvár város törvényhatósága fejének az érdemeit Albach Géza kir. tanácsos polgármester ismertette s kívánta, hogy minél hosszabb ideig tisztelhessék soraik élén. A beszédre gróf Béldi Ákos lelkes hangon mondott köszönetet és kérte Kolozsvár város tanácsát és tisztikarát, hogy eddigi buzgalmukat tartsák meg jövőre is s kifejezte, mindig örömmel munkálkodik a város ügyeiben. A tisztelgés ezzel, miután a főispán a jelenlevőkkel még néhány szót váltott, véget ért. * A városi tisztikar Szvacsina Géza tanácsos vezeése mellett tisztelgett tegnap délelőtt fél tizenegy órakor Albach Géza kir. tanácsos polgármesternél, az újév alkalmából A polgármesterhez Szvacsina Géza intézett üdvözlő beszédet.. Kiemelte, hogy az ő vezetése alatt a hatóság a város fejlődését mennyire előmozdította. Sok oly ügy, melynek megvalósulása a közönség régi óhaja volt, e hat év alatt nyert megoldást. Beszélt aztán arró , hogy e hat év alatt a tisztikar folyton közelebb jutott a polgármester bizalmához és szeretetéhez s ezáltal könnyűvé lett a munka, kellemessé a fáradtság. Kéri a polgármester jóindulatát jövőre is. Albach Géza kir. tanácsos polgármester, megköszönve az üdvözletét, arra hivatkozott, hogy ha alkotások létesültek, azokat nem magának, hanem a tisztikarnak tulajdonítja s a szív-s jó viszony annak tudható be, hogy a tisztikar viszonozta az ő érzelmeit. Megköszönte és kérte továbbra is a támogatást. * A kolozsmegyei tankerületi tanítótestület központi választmányának nevében az ó-év utolsó napján d. u. 5 órakor, egy küldöttség jelent meg Kozma Ferencz királyi tanfelügyelőnél s fejezte ki a beköszöntő új év alkalmából a tanítótestület jókívánságait. A küldöttség vezetője dr. Koch Ferencz egyleti alelnök volt, ki szép beszédben tolmácsolta a kolozsmegyei tanítóság becsülését, szeretetét és ragaszkodását tanfelügyelőjéhez. Kozma F. kir. tanf. a tanítótestület küldötteit szívesen fogadta, s biztosította a tanítói kart jóindulatáról, barátságáról. Ezután a küldöttség dr. Lázár Gyula, tanítótestületi elnökhöz ment, kinél üdvözlő beszédet Elek Gyula egyleti titkár tartott. HÍREK. Kolozsvár, január 2. A kolozsvári szabadelvű párt mint már jelentettük, vasárnap i. hó 3-án d. e. 11 órakor tartja a váross vigadó nagytermében újraszervezkedő gyűlését, melyre az ez idő szerinti elnökség az összes szabadelvű párti választókat meghívja. Azz új szervezkedést szükségessé és sürgőssé tette az országgyűlés berekesztésének küszöbön léte és az új választások rövid határideje. A gyűlésen újjá fog alakíttatni a központi elnökség, továbbá a kerületi elnökség, s mindkét kerületre egy egy nagy bizottság és egy-egy intéző bizottság fog választatni. Kérjük pártunk t. tagjait, hogy a gyűlésre minél nagyobb számmal szíveskedjenek megjelenni, mert egyúttal meg fog határoztatni jelenlegi országgyűlési képviselőink beszámoló beszédeinek és az új képviselőjelöléseknek határnapja. Kerkápoly Károly budapesti egyetemi tanár és volt pénzügyminiszter tegnapelőtt délután 1,2 órakor Budapesten meghalt. A halál csak nagy, erős küzdelem után tudta ledönteni ezt a férfiút, aki egész hosszú, munkás életének minden mozzanatában törhetlen erejének, akaratának, vasszorgalmának annyi kiváló tanúbizonyságát adta. Szinte hetek óta járt már híte annak, hogy Kerkápoly haldoklik, az orvosok több napja folyton mondják, hogy nem bírhatja tovább, de az ősz beteg szerveztetét a folytonos munka; az erős akarat szinte vassá edzte, amely azonban végre is megdőlt. A honvédség szervezetének egyik legfőbb munkása kiváló tudós s Magyarországnak egykori pénzügyminisztere volt. Egész élete elszánt, férfias .«kt is független és elfogulatlan bírótól megvár a jogkereső közönség. Az ügyvitetésről szólva, felemlítő, hogy annak még vannak hiányai , egyik fő feladatának tekinti, hogy a jogszolgáltatás érdekében, e tekintetben is teljes érvényt szerezzen a szabályzatnak s meg van győződve, hogy a bíróságok e kérdésben is teljes erővel fogják támogatni. A bírói karban a bírói kar egyes tagjait mutatta be a törvényszék előtt. A küzdésben telt el. Sokat tűrt és szenvedett, aratott néha kudarcot is, de még több sikert is tudott felmutatni, bizonyságául az ő nagy képességének, nagy akaratának. Minthogy egész életét a közügyeknek szentelte, megérdemli, hogy a nemzet hálás kegyelettel emlékezzék meg róla. Kerkápoly 68 éves korában végezte életét. A kolozsvári gőz-közúti vasút létesítése ügyében olyan olyan fordulat állott be, mely arra nem hivatva, hogy e fölötte szükséges és jóravaló vállalatot még inkább előmozdítsa és megvalósulását minél gyorsabban lehetővé tegye. Ugyanis e vállalatban most már részessé vált Péterffy Zsigmond a szamosvölgyi vasút igazgatója is, kinek tudvalevőleg a virágzó szamosvölgyi vasút létrehozása körül is számos érdeme van. A vállalkozók, kik közül Horovitz is már két erdélyi vasút sikeres létesítésére hivatkozhatik, tekintélyes tőke felett redelkeznek és minden arra mutat, hogy Kolozsvár nagyvárosias színezetének emelésére és nagy előnyére a gőz-közúti vasút építéséhez tavasszal hozzá lehet fogni. A vállalkozóknak ez is a tervük, annál is inkább, mert bizonyára nem alaptalanul, azt remélik, hogy vállalatukat az arra való faktorok, elsősorban maga a közönség párfogolni fogják. Özv. báró Bánffy Dánielné ő excellencziája 50 írttal a kolozsvári mentőegyesület alapító tagjai sorába lépett, Gyalui Rosenberger Bernát pedig az egyesületnek 20 frt adományt küldött. Fogadják a nemesszivü adakozók a mentőegyesület hálás köszönetét. Báró Szentkereszty György, Hunyadmegye főispánja, a karácsonyi ünnepek alatt családja körében Hosszúaszón influenzába esett. Állapota már javulóban van. Az első köri estély A kolozsvári kör jobbó estélyei pár nap múlva megkezdődnek. A farsangnak mindenesetre pompás mulatságai lesznek ez estélyek, melyeknek elseje e hét én tartazik a kolozsvári kör helyiségeiben. A rendezőség szokot buzgalommal : azon igyekszik, hogy a kör estélyeinek jó neve az idénre is megmaradjon. A megújított Grand kávéház. A Grand kávéházat, mely az átalakítások miatt , hosszabb ideig volt bezárva, a díszes, uj be- i rendezéssel holnap (vasárnap) nyitják meg. Az új bérlők minden lehetőt megtesznek, hogy a teljesen átalakított, hideg étkeket s különböző italokat is kiszolgáló kávéház a legkényesebb igényeknek is megfelelhessen. Vérmérgezés áldozata lett, mint levelezőnk írja, Segesváron Reischig Ferencz állami főállatorvos. A baj ezelőtt 4 héttel, valószínűleg egy fertőzött műszertől a jobb karon keletkezett, mert bonczolással a főállatorvos az utóbbi pár hónap alatt nem foglalkozott. Daczára az orvosok minden igyekezetének és a pár ízben alkalmazott operációnak, a beteget, megmenteni nem lehetett, deczember 29-én meghalt. Halálát özvegye és 6 árvája gyászolják. Temetése deczember 31-én közrészvét mellett folyt le. A végtisztesség megadására megjelentek valamennyi állami hivatal tisztviselői, dr. Apor Gábor főispán, Mätz polgármester, továbbá a különféle felekezetek lelkészei, tanítói stb. A kolozsvári iparosok „Egyetértés“ dalosköre holnap, jan. 3-án, a Stader-kertben tánccal egybekötött dalestélyt tart, melyre az iparos körökből sokan készülnek. E törekvő, lelkes dalkör mulatságai mindig igen szépen sikerültek, épen ezért a figyelmet ez után is felhívjuk reá. IRODALOM és MŰVÉSZET. Színházban. A most múlt két nap jó estéje volt a színháznak — előbb egy műkedvelő első föllépte, az.után Csiky Gergely egy új — a legutolsó — darabja: természetes, tehát, hogy az érdeklődés mindkét előadás iránt általános volt. Csütörtök este a rég nem hallott, kedves Szép Galathea járta, Pygmaleon szerepében először mutatván be magát Eöry Szabó Elemér úr, kit, a m. kir. operaház segélyével, Serly karmester úr tanít. Ősömmel mondhatjuk, hogy ez első bemutató általánosan és kellemesen lepte meg a közönséget,mely a vendég szép, csengő, erős és tiszta tenorját hallva, ismételten zajos tetszésnyilatkozatokkal buzdította és jutalmazta az ifjút. A játék, az énekmodor ma még, természetesen, az elnézést bőv mértékben veszi igénybe, de annyit már most is el lehet mondani, hogy remélhetőleg, e tekintetben is folyton csak a javulást várhatjuk. Galatheát Küry Klára kisasszony kedvesen, az ő szokott bájával játszta meg, de, bizony, e magasabb rendű énekművészetet s terjedelmesebb, hajlékonyabb hangot követelő szerepben tökéletest ma még nem nyújthatott — bár, mind az iránta való, mind a vendég iránti tekintetből, feltűnően megrövidítették az énekrészeket. Pusztay Béla Mydása és Váradiné Ganymedje pompásan egészítette ki a négyest, s amaz vidor jókedvével igen ügyes helyi vonatkozású rögtönzéseivel , emez szabatos énekével és tetsző játékával sok derültséget szerzett a hálás közönségnek. Szóval, mindent összevéve, pompásan mulattunk s a modern, mesterkélt és obsecen operettekre gondolva, az az óhaj kel föl bennünk, vajha minél több ilyen régi operettet láthatnánk. Az operette előtt Dálnoky Lajos „Harag“ját adták, a Dóczy Csókjának egyetlen momentumából vett és kiszélesített e vigjáz kockát, melyben minél kevesebb történik, de melyelég ügyes dictiojával s különösen jól csengő rímeivel egész népszerűségre jutott, valameddig tart. Szerencsére, hogy a főbb szerepek oly jó kezekben voltak, mint a K. Gerő Lináé (Lisette), a Szerémy Gizelláé (Grófné). Január 2. az Ivánfié (Sandro), s hogy Balla Kálmán (Gróf) sem rontott, így esett, hogy csütörtökön egész jó kedvvel készültünk el a Sylvester-éji mulatságokra. Pénteken, aztán, még nagyobb újság következett, Az atyafiak bemutatója, Csiky Gergelytől. Lapunk oekonómiája nem engedi, hogy ezúttal oly terjedelemben szólhassunk e minden esetre érdekes újdonságról, mint kivánnók s mint Csiky Gergely minden alkotása megkövetelheti — és pedig annyival inkább, mert sok megjegyzést vagyunk kénytelenek rá tenni. De az előadást ma ismétlik s igy a mű ismertetése bátran holnapra maradhat. Az első próba, legalább a mi a szereplők túlnyomó részét illeti, csak a próba stádiumáig jutott. Természetesen, vannak kivételek is. A főbb alakok közül az első hely az elragadó, művészi és varázsos jelzőkre teljesen érdemes K. Gerő Linát illeti Olga szerepében, ki a keserves hatások váltakozó benyomásai alatt oly kitűnően alakult át a szende naivából drámai hősnővé, hogy még tőle is meglepett. E valóban kiváló szerep, azonban, tökéletes hatást csak úgy érhet el, ha párja, Ákos, szintén méltó személyesítőt talál, mert e két jellem csak egymásnak megfelelő színész, illetve egyenlő színvonalon álló két művész játékával válhatik egészszé, domborodhatik ki a maga teljes igazságában. Balla Kálmán, ez idő szerint legalább, távol áll attól, hogy K. Gerő Linának, ily értelemben, méltó társa lehessen. Épen ezért, nem értjük, miért nem cseréltettek Ballával és Ivánfival (Loosy Gábor) szerepet, miért vesztegették el emeinek művészi erejét a Gábor kicsinyke szerepére, mely Balla kezében is meg-találhatta volna jó helyét, mikor méltó Ákos s ma Kolozsvárt csak Ivánfi lehet. Ily szereposztással az igazgatóság még rontott a darab sikerén, mely, pedig, rászorul s szerzőnél fogva teljesen jogosult is, a lehető legjobb előadásra. ] — Szerémy Gizella szokott művészetével annyit csinált Ella kétes értékű és épen nem határozott alakjából, amennyit csak lehetett, bár, még az ő ereje és bensősége sem tudta egészen érthetővé tenni a költő által e csak elnagyolva formált jellemet, így is volt, azonban, pár elragadó momentuma, kivált Olgával való második párjelenetében. Az élősdiek nagy seregét : Kovács Gyula (Geréb László) Szentgyörgyi (Loosy Andor), Hunyady M. (Matild), Megyeri Dezső (Venter Ignácz), Váradi Miklós (Loosy Dénes), Gál Gyula (Oszlányi Pál) igen pompásan representálták, de már Szathmáry Árpád (Porthy Bálint) és fiai, Antalfi, Molnár s Stadler, igen darabosak voltak. Krasznayné (Tardyné) sem volt elég „méltóságos“ asszony s igy inkább azok a mozzanatai sikerültek, a melyekben a kedves jó öreg mamát kelle játszania. Igen jó kis szerephez jutott Foriss Pista, mint Jankóczy orvos, de ismét emlékeztetjük a mérsékletre. A képviselőválasztók elég ügyes hármas küldöttsége közül kiválóan s eredeti alakítással tűnt ki Szerémy Zoltán (Bársony), De 11y Emma pedig, pompás kis rúgott menyecskét csinált Dórából. Végre megemlíthetjük a Földesi Sándor főispánját is. Reméljük, hogy a mai előadás már összevágóbb lesz, mint a tegnapi volt. A színház köréből. Holnap, vasárnap, Fóris Pistának lesz a jutalomjátéka, mely alkalomra a „Forgács leányok" volt kitűzve, de Szentesi Iron betegsége következtében, ki influenzában fekszik, „Vén bakancsos és fia a huszár“, Szigeti kitűnő népszínműve kerül szinre. Délután előadás leszállított halgárakkal: „Postás Klári.“ Hétfőn (4-ikén) „A bellevillei szűz“, Millöcker operette-je. Egyletek, társulatok. Köszönetnyilvánítás. Alólírott úgy a magam, valamint anyám és nővérem nevében mindazoknak, kik felejthetlen nagyanyánk, illetve anyánk temetésén megjelenésökkel és koszorúk küldése által részvétüknek kifejezést adtak és ezáltal fájdalmunkat enyhítették, a legforróbb köszönetünket ez után is kifejezem Kolozsvárt, 1892. január 2. Ehrenberger Ferencz: TÁVIRATOK. Nagy sikkasztás. Budapest, jan. 2. (A „Kolozsvár“ I eredeti távirata). Plussich Lajos az ország legrégibb pénzintézetének , a pesti első hazai takarékpénztárnak főpénztárosa tegnap éjjel váczi kastélyában főbe lőtte magát. Az elsikkasztott összeg még nincs megállapítva. Némelyek 800 000 frtra, mások másfél millióra becsülik Piassich körülbelül tizenöt éve. Sabajda volt főpénztáros halája óta állott az intézet központi pénztárának élén, s korlátlan bizalomnak örvendett, mert nagy magánvagyonnal is rendelkezett. Minden valószínűség szerint építkezési és tőzsdei spekulácziói idézték elő a katasztrófát. A hazai takarékpénztár 11 millióért külön tartalékkal rendelkezik, s így Pintsich sikkasztása nem rendítheti meg a 11ását. Budapest, jan. 2.(A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A fővárosban tegnap az a megdöbbentő hir kelt, szárnyra, hogy Pinfsich Lajos a, első hazai takarékpénztár főpénztárosa Vácz melletti jószágán agyonlőtte magát. A szomorú hir valónak bizonyult. Pintsich hátraha- Folytatás a túloldalon.