Kolozsvár, 1892. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)
1892-03-26 / 71. szám
A mi azt illeti, hogy a szabadelvű párt körök a vidéken gyér számmal vannak, azt elismeri a miniszter. Önök, de biztosítja az ellenzéket, hogy a szabadelvű párt e téren is fölveszi a harczot. Majd igen szép szavakkal és szónoki emelkedettséggel adott elégtételt Szapáry az Andrássy Gyula gróf emlékének Eötvös Károlylya szemben. Apponyi követelte magának és bővel igénybe is vette a politikai harcz minden eszközének használatát; kijelentette Szapáry, hogy a szabadelvű párt megadja neki azt, de meg követeli magának is és élni is fog vele. Ezután nyilatkozott Szapáry a közigazgatási reformkérdések sorrendjére vonatkozólag , kifejtette, hogy a választási törvény revíziójára nincs oly sürgős szükség, mint a közigazgatási reformra, különösen azért is, mert a kúriai bíráskodás törvényjavaslata a választási visszaélések megakadályozásáról gondoskodik. Rámutatott a miniszterelnök arra, hogy az ellenzék mindig újabb és újabb kívánalmakkal lépett elő a közigazgatási reformmal szemben s ez csak azt bizonyítja, hogy nem elvi ellentéttel, hanem csak ürügyekkel állunk szemben. A miniszterelnök a közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásával csak Apponyinak ama protektori hangja ellen tiltakozott, mely úgy igyekezett föltüntetni a dolgot, hogy minden jót ő és a bizottság csinált s ez elég volt arra, hogy Apponyi elforduljon a reform-javaslattól. Ez is mutatja, mily objektív volt magatartása. Egyébként örömmel veszi tudomásul Apponyi ama kijelentését, hogy nem szándékozik a munkát megakadályozni. Beszéde végén a miniszterelnök a szabadelvűpárt kettős feladatát fejtegette; ezek egyike az 1867-iki kiegyezés megőrzése, a másik pedig a reformmunka végrehajtása és a szabadelvűpárt odaadással, lelkesedéssel és hazaszeretettel fogja e feladatait teljesíteni. A szabadelvűpártnak percekig tartó tüntető éljenzése kísérte a miniszterelnök szónoklatát. Szapiry Gyula még egyszer felszólalt, mert Melczer Géza borsodmegyei képviselő a saját eljárását akarta igazolni s azt mondta, hogy a kerületéhez tartozó szolgabirónak azt a korteslevelét, melyet Szapáry fölolvasott, ő maga elkobozta a csak egynéhány példányban terjedhetett az el. Erre Szapáry megjegyezte, hogy a kortes-nyomtatványból több példány is áll rendelkezésére. Mi pedig hivatkozhatunk arra, hogy annak idején Melczer Géza kerületéből szerkesztőségünkhöz is küldöttek be e nyomtatványból, melynek nagy számban történt szétosztásáról egy ottani levelünk nyilvánosan is beszámolt, a nélkül, hogy eddig bárki is megczáfolta volna levelezőnk állítását. A ház nagy többsége ezután megszavazta a feliratot s midőn a szabadelvű párt impozáns tömege felállott, saját erejének ily megnyilatkozására lelkes éljenzésben tört ki. Ezután Bokros Elek javaslatára a koronázásra vonatkozó passzust módosították. Az ülés végén pedig a legközelebbi ülést szombatra , a budget tárgyalását — az ellenzék kérelmére — Szapáry miniszterelnök hozzájárulásával szerdára tűzték ki. . . tésére irányzott és a kizárólagos tulajdon használata czéljából végrehajtandó tagosítási ügyek befejezése. • Nem kívánjuk tehát Nagyméltóságod becses figyelmét fárasztani azon indokok elősorolásával, melyek kívánatossá teszik az úrbéri kérdések gyors megoldását és a tagosítások keresztülvitelének megkönnyítését. Tekintettel azonban arra, hogy— amint a hírlapokból, illetőleg az azokban megjelent közleményekből értesültünk — a Nagyméltóságú igazságügy miniszter úr közelebbről épen ezen ügyekre vonatkozó novellát akar az országgyűlés elé terjeszteni, közösségünknek ismerjük — gyakorlati tapasztalatainkra támaszkodva, felhívni Nagyméltóságod becses figyelmét egy néhány, ezen ügyeket érintő oly kérdésre, melyek mindkét fennebb érintett czél elérése tekintetéből nagy befolyással bírnak és melyek helyes megoldása nézetünk szerint, jótékony hatást gyakorolna. A novella útján módosíttatni czélzott eljárási szabályzat vonatkozik egyfelől az 1848 előtti időből fennmaradt úrbéri viszonyokból származó kérdések megszüntetésére, másfelől tárgyalja az erdélyi részekben amazoktól teljesen független tagvallási ügyeket. Az úrbéri viszonyokból származó kérdések megoldása a kor színvonalán álló theoretikus jogi fogalmak szigorú szem előtt tartása mellett — most, midőn azok megoldása majdnem félszázadot megelőző viszonyok és ténybeli állapotok kitudakolásától függ — ali lenne keresztülvihető. Ez okból azon kérdések elbírálásánál, ha a szükséges gyors eredményt elérni óhajtjuk, a szigorú jogi fogalmaktól némi tekintetben el kell tekintenünk és a fennforgó viszonyokra tekitettel, oly eltérő eljárás szabályokat alkalmaznunk, melyek gyakorlati eredmény idézzenek elő és azon függőben levő bonyolult kérdések lebonyolítása útján, ezen a gazdaközönségre nyomasztólag ható nyűgtől azt megszabadítsák. Ezen alapelvet szem előtt tartva, bátorságot veszünk magunknak előadni nézeteinket először az úrbéri viszonyoktól függő kérdések lebonyolítása érdekében szükségesnek látszó intézkedésekre nézve, azután második helyen a gazdaközönséget szintén mélyen érdeklő tagosítási ügyek gyors menetének elősegítése érdekéből szükségesnek mutatkozó lépések iránt. I. Az úrbéri viszonyból függőben levő kérdésekre nézve : 1. Első helyen felhívjuk Nagyméltóságod becses figyelmét arra az erdélyrészi földbirtokos hitelviszonyait mélyen aláásó intézkedésre, mely az 1870. február 5-én kiadott miniszteri rendelettel behozott erdélyi telekkönyvi rendtartás 4. §-ában foglaltatik. Kimondja ugyanis ez az, hogy a volt úrbéri viszonyból származó igények telekkönyvi feljegyzése nem szükséges, ily igények tehát a telekkönyvi békés birtokos ellen bármikor érvényesíthetők. Gyakorlati tapasztalataink igen sok példáját mutatják fel azon intézkedés szomorú következményeinek ; esetek fordulnak elő, hogy a teher- és igénymentes telekkönyv alapján megtévesztett vásárló, esetleg jelzálogos hitelező megvásárolt birtoka, esetleg jelzálogbiztosítékától már függőben levő vagy később megindított, úrbéri viszonyból származó igényperek következtében meg lett fosztva. Nagy fontosságúnak tartjuk tehát azt, hogy az alkotandó novelláris törvényben kimondassók, mikép minden, az úrbéri viszonyból származó perek, bizonyos záros határidőn belül feljegyeztessenek, ellen esetben azok a telekkönyvi tulajdonos elleni kihatással sem bírnak. Ezen telekkönyvi feljegyzések eszközöltetése az illető igénylőknek lesz kötelessége és pedig azért, mert a függőben levő perek igen tekintélyes része annyira nélkülözi a telekkönyvi adatokat, hogy azoknak hivatalból, a felek érdekeltsége nélkül leendő beszerzése majdnem lehetetlen, vagy igen hosszú időt venne igénybe, amely ismét a gazdaközönség hitelviszonyai felett függő kétséget hosszú időre fenntartaná. 2. A függő kérdések között első helyen említendők az úrbéri és székely örökségi telkek ezen minőségének avagy megfordítva, úrbéri czimen birt majorsági telkek ezen minőségének elismeréséért függőben levő, még 1862. deczember 31., illetve a székely örökségekért 1869. deczember 31., mint záros határidő előtt megindított perek. Ezeknek száma most már nem nagy és kevés kivétellel oly minőségűek, melyek az első helyen megnevezett, tudniillik azon osztályba tartoznak, amelyekben a volt földesúri birtokosok felperessége követeltetik, a volt úrbéresek kezén találtató úrbéri állományok majorsági természetének elismerése. A peres birtokok tekintélyes részéért már egyszer, úrbéri minőségük alapján kárpótlás is lett adva, de a liquidált kárpótlást az állam visszafizettette a vételjogosultak által — éppen a perfüggés alapján. Azon perek legnagyobb részben épen ezen okból vannak még most is függőben, mert a feleknek okmánybizonyíték rendelkezésükre nem áll, végeredményben tehát tanúbizonyítás alapján fog elbíráltatni azok jogi természete. Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy úrbéri fekvőségekért folyó perekben a volt úrbéresek saját állításaik bebizonyítására megszámlálatlan tanukat képesek előállítani, míg ellenben a volt földesurak azok felett nem rendelkeznek. Végeredményében tehát ezen perek eredmnye, a peres birtokok úrbéri természetének elismerését vonja maga után és szentesít egy lehetetlenséget,tudniillik azt hogy a volt földesúri birtokosoknak igazuk nem lehet; esetleg, ha az igényelt birtok felpereseknek kiadatnék, felforgat egy félszázados birtokállapotot és előidézhetné azt a sajátságos helyzetet, hogy míg a volt földesúr kezéből kivett és a ’ volt úrbéreseknek Átadandó birtok veszte hasznaiért ezek kártalanítást kaphatnának. Midig a volt jobbágy fezéből a volt fölknak átadandó birtok vesztett hasznai mi kártérítést sem kaphatnának, met a sek egyéb vagyonnal rendesen nem bírna . E mellett azon esetekben, midőn a volt földesur felperes, — mely a mint elettük, majdnem általános — maga a földesur elkövet mindent arra, hogy a per eredményében a per tárgya urbériségnek nyilvánuítassa , minthogy épen a fennebb jelzett ok és a vesztett hasznok kártalanításának kizárása mint így nagyobb eredményt érhet el, amennyiben a kárpótlások és azok kamatjai inkább kielégítik igényét. Ezen czímen függőben levő úrbéri perek nézetünk szerint bátran megszüntethetők, az előbb leírt várható engedményre tekintettel és kimondandó lenne, hogy a tényleges birtokos azok tulajdonosává válik, felperes keresketési joga hivatalból, nyomozati eljárás útján megállapittatik és a per tárgya helyekért részére országos alapból, a többi úrberiségekért adott kármentesítés alapján kárpótlás adandó. 3. Az úgynevezett kuriálisták az erdélyi részekben nagyobbrészt nem csak belső telkeket bírnak, hanem mezőgazdasági birtokterületeket is. Ezek részére biztosítva van a szolgálmányok arányában kifizethető megváltási jog. A megváltás érvényesítésére határidő kitűzve nincs másfelől a birtokok ezen minősége a telekkönyvekben sincs mindenütt kitüntetve. Nézetünk szerint határidőhöz utasítandók az ily természetű birtokok haszonélvezői, hogy gondoskodjanak jogaiknak telekkönyvi kitüntetéséről és a birtok megváltásáról, ellen esetben fenntartatván a jog a föld tulajdonosai részére, hogy ezen köteléktől birtokaikat megszabadíthassák, kifizetvén annak közbecsü szerinti árát, levonva abból a teljesített szolgálmányok tőkésítendő értékét. 4. Erdőszabályozásnál különösen fontos a perfüggés telekkönyvi feljegyzése. Igaz, hogy a község vagy közbirtokosság neve alatt felvett telekjegyzőkönyvek ezen feljegyzést nem teszik feltétlen szükségessé, ámde sok helyen egyes birtokosok tulajdonaként helyszínelt erdőterületekben gyakorolt szolgalmi jogok kiegészítése képezi a kereset tárgyát. 5. Különösen előbbi pont végtételében említett eshetőségekre tekintettel, nagyon szükséges lenne törvényhozásilag egy meghosszabbíthatatlan határnapot kitűzni, melyen belül erdőszabályozás címen támasztható összes igények érdekében a perek megindítandók és ezek, valamint a függő perek által támasztott igények telekjegyzőkönyvileg feljegyzendők lesznek. 6. Az erdőszabályozási perekben az élvezett szolgalom terjedelmére és minőségére vonatkozó bizonyítási eljárás korlátok közé lenne szorítandó. Az eljárási szabályok először is nem állapítják meg a 819/20-beli Ciraciana consriptio teljes bizonyító erejét és megengedik másfelől az erdő- és legelő-használatra vonatkozó azon conscriptióban előforduló tételek ellenkezőjének tanubizonyítással igazolhatását. Fájdalmas tapasztalás itt is, mint az egyes úrbéri pereknél, hogy a volt úrbéresek állításai tanubizonyítással mindig igazoltatnak. Az 1819/20-beli consriptio azon tételei, melyek az erdő és legelő használatára vonatkoznak tartalmazzák a kihallgatott volt úrbéresek vallomását, ennélfogva, ha ezeknek teljes bizonyító erő tulajdoníttatik, legfennebb a volt földesurakra lehet sérelmes. Másfelől némi védelem lenne az, hogy az erdő- és legelőhasználatra vonatkozó 1819/20- beli tételek csak okmánybizonyítékkal czáfolhatók meg. nak adják át az igazgatói teendőket, a ki majdan egy követ rú velük Ez a férfi nem más, mint I p o 111 11 »« e v ic s, a ki Bukovinai, tehát honosítva nincs ; a ki tanári diplomával nem bir, tehát tanításra képtelen; a ki magyarul nem tud , aspirációinál fogva egy hazai ifjúság vezetésére feltétlenül képtelen. Ezt az embert a n.-szebeni konzisztórium állásában három évre megerősítette. Hogy mi oknál fogva mellőztettek a hazai egyetemeken végzett, diplomás tanárok? s mi oknál fogva lett egy képesítetlen, idegen egyén ültetve a képesített tanárok nyakára, aki ma egy szót sem tud magyarul elolvasni? erről talán még szólni fogunk. Ez a férfi nevel hazafiakat, magyar állampolgárokat a brassói gimnáziumban. Természetes, hogy ez a körülmény a tanári testületben a legnagyobb fokú viszályt élesztette, mely ma már lángba borított mindent és pusztulással fenyegeti a közrendet. A tanárok vele szemben tiszteletlenül viselkednek, provokálják, inzultálják, amire nagy okuk van más szempontokból is, amiket itt ezúttal felemlíteni nem fogok. Ilyen körülmények között az ifjúság is kirúgott, az is folytatja a skandalumokat, amikről a Brassó megdöbbentően emlékezett meg. A tanári testület egy része állást foglalt már e kérdésben. A főigazgatónak benyújtott egy memorandum félét, amelyben a bajokat, botrányokat részletezi. Ezt a kérvényt nem lehet félre dobni. Szigorú vizsgálatot különösen a romániai üzelmek kérdésében. Egyáltalában rendet követelünk, az ifjúságnak hazafias vezetését honfiak által. Miért neveli a magyar állam a román tanerőket, ha ide a konzisztóriumok külföldről importálnak jöttmenteket? Nyújhatnak-e ezek nekünk garancziát egy serdülő ifjúságot illetőleg? Nincs ember a magyar államban, hazafi, a ki erre igenlő választ nyújtana! Épen azért meg vagyunk győződve, hogy az ügy a konzisztorium részéről különösen addig nyer elintézést a mig szomorúbb következményeket maga után nem von. (—) (Vége következik.) Az erdélyrészi birtokrendezés — Az érd. gazdasági egyesület emlékirata. — Az erdélyi gazdasági egyesületnek az erdélyrészi birtokrendezés és tagosítás ügyébe a földmivelésügyi miniszter elé a következemlékiratot terjesztette: Nagyméltóságú Miniszter Úri Kegyelmes Urunk! Meg vagynak győződve a felől, hogy Nagyméltóságod bölcs gondoskodása mellett teljes tudomással bír arról, hogy az erdély földbirtokos gazdaközönséget mily nagy mértékben érdekli az antiepochális korból fennmarad és a megszüntetett úrbéri viszonyokból még mindig megoldásra váró kérdések elenyésztetése úgyszintén a birtok széttagoltságok megszűnte gyülekezni kezdenek. De nemsokára harmadszor is el kellett hagynia a megszokott otthont, Lissa ellenséges hadaktól feldúlatik és elhamvasztalik. Comenius másodszor is elvesztő mindenét, sőt becses kéziratainak nagy része is a lángokba veszett. Ismét vándorbotot ragad; az immár 64 éves férfi még egyszer világgá megy . . . hogy végső Pihenőhelyet erőszakoljon ki végzetétől. Üldözői most is nyomában vannak ; jóakarói a múltból elhaltak, barátai elfeledték, s megtört testtel érkezik Hamburgba, hol nehéz kór ágyba teríti, melyből csak lassan tud felépülni. Most eléje lép az élet legridegebb gyötrője , az anyagi gondok, a nélkülözések képében, hogy végképen megsemmisítse a lelkiismeret szabadság, a felvilágosodás, a tudomány mártírját A kétségbeesés pillanatában azonban megjelen a mentő szellem fiatalkori barátja és pártfogója, Van Geer Lajos, dúsgazdag hollandi kereskedő fia Lőrincz személyében, a ki a tudomány üldözött hősének kényelmes és zavartalan otthont nyújt — Amsterdamban, hogy immár gond nélkül fejezhesse be áldásos és dicsőséges, zaklatott és hányatott életét, mely a tudománynak, a felvilágosodásnak és szabadságnak, az emberbarát szeretetnek és igazi vallós jámborságnak volt szentelve. Itt fejezte be Comenina dicsőséges életét 1671. november 15-kén, nyolczvanadik évében. D. LÁZÁR GYULA A brassói gkel. középiskoláról. (A kultuszminisztérium figyelmébe.) A brassói görög keleti középiskoláról van szó. Szomorú híreket veszünk felőle. Rothadásnak megy ott minden. A „Brassó“ idei 8-ik száma „Köz erkölcsiségünk érdekében“ czimű czikkében elszomorító dolgokat közölt azon gimnázium ifjúságát illetőleg. Ez az ifjúság a bordélyházakat tömegesen látogatja, pénzt, időt és egészséget pazarolván, amelyekre pedig az ifjúnak oly nagy szüksége van. Szükséges lesz fürkészni a bajokat, mert hisz az ifjúság a nemzet szeme fénye, azt meg kell óvnunk minden káros behatásoktól. Ezelőtt mintegy két esztendővel annak a gimnáziumnak az élén egy St. Josif nevű egyén állott, aki bár középszerű tehetség volt, sokat adott azonban mégis a fegyelemre. Az iskola felügyeletét egy klikk vezeti, mely „Eforiá“nak nevezi magát, ebben dominál egy pár nélküli ügyvéd, akit a magyar olvasóközönség is ismer már, mert Langernek hívják. A klikk áll még egy pár bukovinai tanárból, akiknek összeköttetésük van Romániában, mert gyakran ellátogatnak oda, verbuvál-án ifjakat az iskola számára, természetesen, tisztességes összegekért. Miután Iosif igazgató sok üzelemnek nyiltan ellene szegült, s gyakran figyelmeztette a legrakonczátlanabb tanulókat kosztban tartó tanárokat, hogy a sok intézetből kirekesztett romániai tanulókat féken tartsák, sőt magát az Eforiát is kötelességeinek teljesítésére utasította, természetes, hogy ezen igazgató sem az Eforiának, sem a klikknek nem tetszett elmozdították tehát állásából, hogy olyan férfiú- Az Emke és a felvidéki ínségesek. A felvidéki ínségesek érdekében életrevaló eszmét pendített meg dr. Haller Károly az Emke választmányához intézett beadványban. Dr Haller Károly beadványa az ínséges gyermekeknek magyar családoknál való elhelyezésére tesz javaslatot s a következőleg hangzik: Felvidéki honfitársaink ínsége elsősorban a kormánynak teszi feladatává, hogy a jelenbeni gyors segélyről s jövőre hasonló állapotok megelőzéséről gondoskodjék. A siker annál teljesebb lesz, minél inkább járul e törekvéshez a társadalom. Megnyugvással látjuk, hogy mindenfelől érkezik segély, mely a szorongatott népet az éhhaláltól egyelőre megmenti. Ámde a baj okát tekintve, a segélynek addig kell tartania, míg az a szegény nép az új termés útján ismét hozzájut fenntartásának eszközeihez, ez pedig legalább egy félévig még fog tartani. Ez a szomorú állapot alkalmat nyújt arra, hogy a magyar haza szerencsés része felvidéki honfitársaink iránt részvétét és rokonszenvét kitüntesse s ezáltal nemcsak emberbaráti kötelességet teljesítsen, de egyszersmind hazafias czélt is érjen el. Az utóbbi szempont az Emke hivatását is érinti, mit a következő indítványban van szerencsém kifejteni: Intézzen a t. igazgató választmány feliratot a kormányhoz, melyben intézkedést javasol az iránt, hogy a felvidékenségben levő családainak 9 — 15 év közötti korban levő tagjai magyar helyeken oly családoknál helyeztessenek el egy időre, melyek arra önként ajánlkoznak. Ehhez képest: 1) fölhívás lenne intézendő a felvidék lakóihoz az illető gyermekek bejelentése végett 2) Ugyancsak fölhívás intézendő az ország minden részéhez a végett, hogy azok akik felvidéki gyereket egy félévig tartó időre magukhoz venni hajlandók, ez iránt a polgármester, illetve szolgabirónál jelentkezzenek annak kitüntetésével, hogy fiút vagy leányt fogadnak el inkább, 3) a gyermekek igazolványnyal ellátva a vasúton ingyen szállíttatnának rendeltetésük helyére s ugyanezen igazolványnyal egy félév elteltével, de legfeljebb egy év lefolyta előtt szüleikhez visszaküldendők. 4) a befogadó család feje köteles lesz a gyermek megfelelő foglalkoztatása mellett annak iskoláztatásáról is gondoskodni. Ezáltal egyfelől eléretnél az, hogy néhány ezer gyermekkel kevesebbnek az ellátásáról kellene gondoskodni, a gyermekek sebh idején a Jobub tán,áltozás folytán egész- Begesb állapotban kerülnének vissza otthonuk nnkhaen80kaVZ'Ü 6Lk bee?ye218ével uj otthonukban maradnának, mi a vándorlásnak is ta-tóretnek Ul idelleneseire éreznék az Emke szempontjából nagyon lényeges eredmény, hogy t. i. nehány ezer tót gyerek 6 hónap alatt tökéletesen megtanulna magyarul mit otthon sem kiededóvó, sem népiskola létre nem hozhatott volna s a melyik ismét hazakerül, magával vinné nemcsak a magyar nyelv ismeretét, hanem a mi ennél még többet érne, a magyarság iránt a rokonszenv és hala érzetéi ! »AZ .Emkehez beadott emlékiratot dr. Haller Károly megküldte a felvidéki Ínségesek «larcEmslgp felsegélyezésére alakult „Felebarát L ' létnek. ‘Sí* Az egylet elnöke gróf Szánj. . Jáné erre dr. Haller Károlynak a köveiilaszt küldte: „Nagyságos úri Az Emke-választmányához beadékiratának megküldése által megtisztelttzem magamat s miután e megtisztelt,,J* é, igem, mint a felvidéki ínség enyhítésére i 's „Felebarát“ elnököt ért, a „Felebarát“ n is köszönöm azt. Emlékirata a jelenlegi inaégen.L. oly eszmét pendít meg, mely gyakorlatiakon kívül, fontos és hazafias törekvés lasítására alkalmas. Nagy területeket ellepett járvány ,a mával árván maradt gyermekek szállitás, már a járványtól megkímélt vidékekre 8,11 eredmény a várakozásnak teljesen Most is megfelelne a várakozásnak a Najgod által felvetett eszme, de ezen esz®]^ megvalósítását, most még nem tűzhetem JT* oldandó kérdésképen az elnökletem alatti lebarát“ végrehajtó bizottsága elé, mive s remélem az ínség következtében egyiralában nem lehet szó árvák, hanem szülői* biró gyermekek elszállításáról, ez pedig idályba ütközik, mert az a családi szentély **’szonyába való avatkozás lenne, ez pedig akkor engedhető meg, ha biztos és alapos meggyőződés szereztetett arról, hogy a beavatkozó szülők részéről helyesen értelmeztetik s nem ad anyagot helytelen magyarázatokra. Érintkezésbe lépek tehát előbb irányad körökkel a a helyi viszonyokba beavatott tényezőkkel a támogatásomat az ily utón és módon nyert eredménytől kell függővé tennem Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem nyilvánítását Budapesten, 1892. évi márcz. Gróf Szapáry Gyuláné, aFelebarát* végrehajtó bizottságának elnöke. Remélhetőleg e válaszban megjelölt viszonyok tanulmányozása után a felvidéki ínségesek segítségére kedvező módozatokat találnak az Emke által is. Felhívás előfizetésre. Az új évnegyed alkalmából az előfizetések megújítására kérjük. olvasó közönségünket. A választási küzdelmek alatt is teljes igyekezettel azon voltunk, hogy minden irányban kielégítsük a közönség igényeit gyors, pontos és megbízható tudósításokkal. Röviddel a választások után megkezdődtek a 3. országgyűlési tárgyalások, s ma is olyan a helyzet, hogy igen gyakran a politikai mozgalmaknak kell adnunk az elsőséget, de azért nem fogjuk elhanyagolni a lap többi rovatait sem, s amikor csak a politikai közlendők kevesebb fontossága nagyobb tért enged, a mintáit. közönségünk tapasztalhatta, törekszünk a napi sajtótól megkívánt élénkségre és változatosságra. A „Kolozsvár“ előfizetési árai: Egész évre.....................................16 frt. — Félévre .......................................8 frt. — Negyedévre.......................................4 frt. — Egy hónapra..................................l frt. 60 kr. HÍREK Kolozsvár, mire*. 2. Barcsay Kálmánt, Hunyadmegye volt alispánját, méltó kitüntetés érte azon jeles érdemekért, melyeket eddigi közéleti szereplésével szerzett. A hivatalos lap legújabb száma az alábbi királyi kéziratot közli: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán: nagybarcsai Barcsa Kálmán országgyűlési képviselőnek, volt alispáni minőségében a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, harmad-őszt ilyu vaskoros»rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1892. évi márczius hó 20-án. rencz József, s. k. Szögyény László, 8. h- Comeniua emlékünnepélyt tart holnap (vasárnap) délelőtt 11 órakor a kolozs®6egyei tank. tanító testület a városi redouto nagy termében. Az érdekes műsorral bíró emlékünnepélyre még egyszer felhívjuk a közönség lgyelmét. Comenius Ámos János életének 63 működésének nevezetesebb vonásairól lapunk mai tárczájában közlünk dr. Lázár Gyula tollából érdekes ismertetést. A holnapi ünnepély6n az emlékbeszédet szintén dr. Lázár G). tartja. Jászai Mari asszony legközelebb Kolozsvárra érkezik. Mint irtuk április 3 án ,egyet, kéri matinéén fogja Kiss József r®IIie költeményét, Jehovát szavalni. Midőn a közönség figyelmét e klasszikus műélvezetre futjuk, elég lesz arra az általános lelkesedésre vtnunk, melylyel a nagy művésznő legutóbbi vendégszereplései alkalmával e költemény elszav lását fogadták. , Apáti felavatás. Biró Béla kanonok plébánosnak a B. Sz. Máriáról nevezett Bkirály helyi“ czimzetes apáttá való fel.avatását Gyu,a' Fehérvárt! a püspöki palota kápolnájában V'V egyházi szertartás mellett márczis 25-én 1°°' hart Ferenci erdélyi püspök vezte. Délben a püspök az apát tiszteletére ebédet