Kolozsvár, 1892. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)

1892-11-08 / 255. szám

YI-ik évfolyam. 1892. Szerkesztő-iroda: BELKIRALY­ UTCZA 6. SZÁM. A lap szellemi részét illető minden közlemény ide intézendő. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISS74. Megjelenik a lap minden nap, az ünnep- és vasárnapok kivéte­lével. Névtelenöl beküldött közlemények te­kintetbe nem vétetnek. 255. szám Kolozsvár, kedd, november 8. BELKÖZÉP-UTCZA 4. SZÁM. ELŐFIZETÉSI DIJAK : Estez éne.........................IS frt. Fil éne ..........................­­­S frt. Negyed éne . .... 4 fut. Egy hóra....................., 1 frt 60 kr. Egy szám ára 6 kr. HIRDETÉSI DIJAK: Egy □ cm. tér ára 4 kr. — Gyárosok kereskedők és iparosok árkedvezmény­ben részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 80 kr. Nyílttér sora 20 kr. A megoldás küszöbén. Kolozsvár, nov. 8 Belpolitikánk beavatott jósai még legfölebb pár napot adnak az úgyne­vezett válságnak. Maga a miniszterel­nök is e hét derekára helyezte kilátásba a koronával való utolsó kísérletek ered­ményének, s ezzel a végmegoldás módo­zatainak közlését. Valóban ideje is lesz véget vetni a bizonytalan helyzetnek, mely csak arra alkalmas, hogy a kormány állását őrlő körökben tarkánál tarkább híreket, plety­kákat, kombinácziókat teremjen, a köz­véleményt idegessé tegye,­­ a parlamenti körök figyelmét hasznosabb kérdésektől elvonja. Hiszen már a pénzügyi bizott­ság és a képviselőház utóbbi tárgyalásain is tapasztalhattuk, hogy a közfigyelem nem a szőnyegen forgott tárgyakon,ha­nem az általános politikai helyzeten jár, s különösen az ellenzéki tagok oly élénk érdeklődést tanúsítottak a kormány a sorsa iránt, hogy minduntal­an erre te­relték a tanácsko­zást. A­mit különben ez egyszer komo­lyan is vehetnénk az ellenzéktől, ha meg­gondoljuk, hogy belpolitikánk szabadelvű iránya e kormány sorsához van kötve. Mert a helyzet úgy alakult, hogy ha e kormány bukik, a szabadevűség is bukik. A­mi annál komolyabb körülmény, hogy e bukás minden parlamenti alaptétel daczára oly viszonyok közt következnék be, midőn a kormány fentartásához szük­séges nagy többség se hiányzik. Az el­lenzéknek tehát csepp foka se lehetne arra, hogy mohón gyártsa és fogadja a kormány lemondásáról szóló híreket, vagy épen örömmel fogadja a megfelelő tény bekövetkezését. Így sincs semmi okunk ez utóbbit föltételezni. Mert alant a helyzet egészen tiszta, mióta a szabadelvűpárt és a kor­mány úgy külön-külön, mint együttesen teljes egyezségben vannak az egyházpoliti­kai kérdésekben. A­mint e tény beállott, a további komplikácziók egyszerűen el­­simultak, s a megoldás iránya fölött megtisztult a láthatár. Mert az adott föltételek mellett nem gondolhatunk arra, hogy fenn gör­dítsenek akadályokat a megoldás út­jába. Ily föltevésekkel megsértenénk a korona alkotmányos érzületét. Azt az érzületet, mely a kiegyezés óta minden téren, minden alkalommal a legszi­gorúbb alkotmányosságban nyert ki­fejezést. Hiszen alkotmányunk egyik sark­köve épen az, hogy a parlamenti rend­szer útján nyilatkozó közvélemény több­sége érvényesíttessék. Épen a fennforgó kérdésekben pedig nem is a többség akarata, hanem az egész ország egyér­telműsége nyilvánul. S ennek figyelmen kívül hagyása alkotmányon kívüli álla­potokat vonna ír aga után, mikbe egy példányszerű alkotmányosságáról neve­zetes uralkodó nem mehetne. Egy ellenkező eshetőség bekövet­keztével, mint végső lépés, csak a tör­vényhozás föloszlatása, s új választások elrendelése maradna hátra. De ennek igénybevétele sokszoros komoly megfon­tolást igényel. Először azért, mert a kor­mány programmját képező egyházi kér­dések már rég föl vannak vetve. Ha csak a Deák híres beszédét veszszük is kiindulási pontul, már egy évtized óta foglalkoztatják a közvéleményt. De azóta is az ellenzék minden évben megújította ezekre vonatkozó indítványát,­­ a kor­mányok mindannyiszor kötelező ígére­tet tettek a megfelelő törvényjavaslatok beterjesztése iránt. Tehát ezek nem most, hanem már rég fölvetettek a kormány programmjába, s azóta minden válasz­tás ennek alapján történt. Sőt épen az utóbbi választásoknál a programmbeszé­­dek sűrűn foglalkoztak e kérdésekkel, s így egy új választástól ellenkező for­dulatot épen nem lehet várni és re­mélni. Másodszor megfontolást igényelne ez intézkedés a választásokkal járó költ­ségek és izgalmak miatt is. Mindkettőn csak egy év óta estünk át, s az ily rö­vid idő múlva való ismétlésnek minden tekintetben komoly hátrányai volnának. Különösen az izgalmak a felekezetek körébe is átharapóznának, minek val­lás-erkölcsi káros hatásait fölösleges bő­vebben jellemeznünk. Maradna még a korona számára egy másik eljárási módozat: a kiválóbb egyéniségekkel való érintkezés, s ezek útján a vélemények irányítása. Erről olvashatónk már, sőt egyes nevek is a hitszárnyaira is kerültek. De a mostani viszonyok között ez sem vezet az udvar körében állítólag óhajtott sikerre. A mai magyar parlamentben senki se képes ultramontán többséget összehozni. Any­­nyival kevésbbé , mert mindenki tud­hatja, hogy a vallási téren való retrog­rád lépések a politikai térre is átcsap­nának, már­pedig oly merész fantázia nálunk nem létezhetik, mely egy ma­gyar conservatív politika életében bízni tudjon. Az időpont nem alkalmas rekrimi­­nácziókra, mert több szükségünk van az egyetértésben való összetartásra, mint az egyenetlenségre. Érthetetlen tehát előttünk az ellenzéki sajtó magatartása, mely a mai komoly pillanatokban az­zal szórakozik, hogy e fordulatért a kor­mányt okolja, s ezt igyekszik bűnbak gyanánt a közvélemény elé állítani. Sze­rinte mindennek a kormány az oka azért, mert nem igyekezett fölvilágosítani és tájékozni a koronát az ország közhan­gulata és óhajtása iránt. Hát azt hiszi az ellenzék, hogy a korona tájékozat­lansága itt az akadály ? Mi jobb véle­ménynyel vagyunk az ellenzék iránt, s nem teszünk föl róla ekkora naivitást. Velünk együtt jól tudja az ellenzék, hogy az udvarra két irányból gyakorolnak ve­lünk ellentétes befolyást: Rómából és Esztergomból. A pápa és a magyar kata­bolikus klérus állnak a mi utunkban, nem az udvar tájékozatlansága az ország közvéleménye felől. S mert ez így van, azért bízunk a korona elhatározásában. Oly alkotmá­nyos fejedelem, mint uralkodónk, még látszatát is kerülni fogja annak, hogy belviszonyainkra idegen tényezőknek és hazai magán­érdekeknek engedjen be­folyást. Vajha a holnap igazolná mai föl­tevésünket. A „KOLOZSVÁR“ TÁRCZÁJA. Uj találmányok. Lámpa meleg-ellenző ernyővel. Valamennyi világitó készülékeinknek, éges­sünk bennük akár világító olajat, vagy világitó­­ gázt, akár petróleumot vagy más alkalmas anya­got, fő hibája, hogy sugárzó meleget fejleszt, mely az ily lámpák közelében való munkálko­dást tűrhetetlenné teszi. Dr. Schlömich D. drezdai lakos szabadalmazott meleg ellenzőjével az em­lített bajon segíthetünk. A találmány lényegileg egy félhold keresztmetszetű, kettős köpenyű át­látszó üvegernyő. Az ernyő ürege olyan folya­dékkal (pl. timsóoldattal) van megtöltve, mely a meleget jobban absorbálja, mint a fényt. A meleg-ellenző ernyő csekély módosítással a gáz­lámpákon is használható. A gőzmozdony végnapjai. Alig lehet kételkedni többé, hogy a híres Edison a villamos vasutak s útipályák töké­letesítésére nézve már megtette az utolsó ka­pavágást. Tőle erednek a legutóbbi napokban szárnyra kelt szavak : „A gőzmozdonyok vége elérkezett.“ A legkisebb részletekig kidolgozott rendszerének alapja szerint központi telepeket állít fel, — vasúti, —■ mint közúti pályaüzervre a szükséges gőzgépek és dynamokkal s a már létező két sin közé egy harmadik sint fektet, az utóbbi által az áramot a közúti pá­­lyakocsihoz, vagy a villamos mozdonyhoz ve­heti , azután a rudakon az oldalsineken át az áramfejlesztési helyre visszatéríti. Az utczai köz­lekedés biztonsága végett Edison itt csak „cse­kély feszítésű erős áramot" alkalmaz, mely em­berekre és állatokra nézve teljesen ártalmatlan. A villamos motor szerkezete s annak a kerék­­tengelylyel való összeköttetése, melyet Edison titokban tart, oly czélszerűek, hogy ezzel nem­csak utczai kocsikat, de személy- és tehervo­natokat is hajthat. Vasútvonalokon elég erős alépítmény mellett 50 kg. súlyú sínekkel 160 f. kilométernyi roppant sebességet vél elérni óránkint, míg — a­mi sokkal nagyobb nehéz­ségekkel jár — az utczai közlekedésnél ép igy képes óránkint 6 kilométerig leszállítani a sebességet. Mesterséges selyem. A lipcsei szövő­ipari folyóirat jelenti, hogy már két társulat létezik, mely a mesterséges selyem előállításával foglalkozik. A nitrátozott czellulából álló fonalak szövésére egy külön fo­nógép építtetett, melyre Chardonnet, a feltaláló legközelebb szabadalmat nyert. Biztonsági lámpák. Úgy látszik, hogy a villamos lámpa pó­tolja az eddigi biztonsági lámpákat. Minthogy az izzó világ­­ az üveg eltörésén kívül, a bá­nyaléggel sohasem jöhet érintkezésbe, így az a legbiztosabb világító. Angolországban „Stella“ név alatt már be is hozatott ezen lámpa. Súlya 16 kg. és 12—15 óráig világít. Talaját egy 628 Watt-órás áramgyűjtő képezi. Természetes szinü fénykép. Természetes szinü fényképek előállítása mind ez ideig lehetetlennek tartatott, de most Vogel tanár és Ulrich chromolitographus meg­­c­áfolták ezen nézetet. Természetes színű fény­képek előállításánál a fődolog a fotomechani­kai nyomási eljárás, mely bár lap alkalmazá­sával az eredeti tárgy minden színárnyalatát a legnagyobb hűséggel visszaadja. Mint tudva van, minden szín előállítható a három alap­szín (sárga, vörös, kék) bizonyos arány sze­rinti összekeverése által. Ezen alapszik ez új eljárás és ezért használnak itt három, egy sárga egy piros és egy kék lapot egymásra fektetve. A „Magdeb. Ztg.“ szerint, igen meglepő, hogy ezen három színes lapot a fotográfia önmaga állítja elő, ha a készülék lencséje elé párhu­zamos tükörüveg közé zárt folyós oldatot tesz­nek, melyet találóan „szűrőnek“ neveznek és a­mely csak sárga, vagy vörös, vagy kék suga­rakat bocsát keresztül. A­ki tudja, hogy minő különböző a színek összetétele, az méltán cso­­dálkozhatik azon, hogy lehetséges volt módot találni azokat ama három alapszínre szétbon­tani. Habár minden színárnyalat e három szín­ből előállítható, még­sem bizonyos, hogy a ter­mészetben minden színárnyalat ilyen keverék útján jött létre. Azért a további észleletekig tartsuk e kérdést függőben, habár a gyakor­latban minden színérték egészen maradék nélkül a három színes lapra hozható, mégis az erős megközelítést tételezzük csak fel. Ezt bizony c­­sak képekről, mint p­l. tájképekről felvett leg­tökéletesebb utánzatok, habár az utóbbiak le­fényképezése sok nehézséggel jár. Élő szemé­lyekről természetes színű fényképet előállítani még nem sikerült. A természet színei ezen el­járással szemben merevebben viselkednek, mint az egyszerű keveréssel előállított mesterséges színek. Már most is annyira kifejlődött ezen bár még nem tökéletes eljárás, hogy nemcsak joggal sorolható a grafikus művészetek közé, hanem előreláthatólag e téren lényeges válto­zásoknak lesz okozója. Szijkorongok papiros­ anyagból. A frankenthali SchanzID és Becker­­féle gép és szelvénygyár vasmaggal és erős hyd­­raulikusan préselt kemény papirosból késített szíjkorongokat szállít. Az ilyen szíj­korongoknál a dörzsölés sokkal erősebb, mint az öntött­vas­ból készültnél és azért hajoló szolgálat mellett csekélyebb terjedelműek lehetnek. Minthogy a szíjaknak a papirosanyag-korongra nem kell oly erősen felvonva lenniök, mint a vaskorong­nál, ennélfogva a rezgés is csekélyebb és épü­let, valamint a raktár ezáltal meg vannak ki­mérve. A gyár biztosít arról, hogy a szijkoron­gok a művesség iránt nem bírnak fogékonyság­gal. Ezek a maz ismert olajtábakból készülnek, melyekből a papiros vasút kerekeket is állítják elő. A világ legmagasabb épülete. A világ legmagasabb épülete az Od Fel­­low-templom lesz Chicagóban. A tulajdonké­­peni templom busz emeletén felül még egy 14 emeletes torony fog emelkedni. Ezen építmény kiterjedéséről úgy lehet legjobban fogalmat al­kotni, ha elképzeljük, hogy a torony legfelsőbb emeletére még négy lépcsőzet és tizennyolca elevátor fog vezetni. A toronycsúcs 556 lábnyi magasságban lesz a földszin felett. Az aluminium feldolgozása a puhasága folytán némi nehézségeket okoz, a­mi más fémeknél, mint aczél, vas, réz stb.-nél elő nem fordul. Ha az alum­iniumot reszelni vagy sodorni akarnak, az teljesen lehetetlen, mert az e czélból használt reszelő, vagy met­sző rögtön tompává lesz, azaz a reszelő héza­gai bedugulnak és a metsző a rátapadó alumí­niumtól elveszti élét. Ez okból különleges re­­szelőket kell használni, melyek egyenletesen vannak vágva és nem egykönnyen dugulnak be s újból gyorsabban megtisztíthatók, a­mi úgy történik, hogy azt konczentrált nátroningba te­­szük, majd folyóvízben jól megmossuk és ,fü­­részporban megszáritunk. A forgatásnál a met­szőt és az alumíniumot folyton olajat kenjük és egyszerre csak kis forgácsokat veszünk, vagy olaj helyett egy rész stearin savat és négy rész terpentinolajat használunk, mely keverék az eszköz élét meg­óvja. Ha kisebb darabokat akarunk egy nagybából lefejteni, az a legkönnyeb­ben egy körfűrész segélyével történhetik, mely­nek meglehetős bő menete van, olaj, vagy a mondott keverék alkalmazása mellett. Ezt csak­nem úgy lehet vágni, mint a fát. Olvasztható fa. Bizonard E. franczia vegyész 8 elektro­technikusnak hosszas és nehéz kísérletezés után, sikerült egy erőműtani eljárást felfedezni, mely szerint a fát ép úgy lehet olvasztani és önteni, mint a fémeket, melyek bizonyos hőfok behatása alatt folyóssá lesznek. A próbaeredmé­­­yek szerint az új terméket sem a hő, sem a hideg és nedvesség meg nem változtatja és a közvetlen tűzzel szemben is rendkívüli ellen­állást tanúsít. A szint is nagy könnyűséggel fölveszi és a lúg ée terpentin behatása iránt változatlan marad. E találmány nagy fontossága elvitázhatlan s valószínűleg meglehetős forron­gást fog az iparban előidézni. Páriában főleg a nyomtató betűk előállítására gondolnak és ezen irányban folytatják a kísérletezést. Megjegyzendő még, hogy jelentéktelen dolog, hogy minő fa­nemet használunk, minthogy a vegyileg olvasz­tott fatermék alkatára nézve, nem mutatja az egyes fanemek különbségeit a természetes ál­lapotban. Mesterséges kinin. Ezen eljárás feltalálói, Grimaux és Ar­­naud, kik közül az utóbbi a hírneves Chevreuil utóda volt a párisi természetrajzi múzeumban, a következő utat választották a mesterséges kinin előállítására. A „Remisia pedunculata“ Brazíliában otthonos cserjéből kivonattak a benne foglalt szervi alj és nátronnal kezelve az így nyert összekötés kitétezik a „nithilchlo­­rid“ hatásának. Az ezen folyamatból eredmé­nyezett test vegytiszta kinin, melynek ugyan­azon tulajdonsága van, mint az általánosan is­mert nélkülözhetlen gyógyszer. E felfedezés lé­nyegesen alá fogja szállítani a valódi kinin árát, és minden más eddig használt olcsóbb és alacsonyabb rendű pótszert fölöslegessé tesz. A felfedezésnek további fontos eredményei követ­keznek, ha a mondott előállítási módszernél a „methil“ összekötései helyébe, „etbil“ össze­kötések vagy magasabb szeszfajok lépnek. Vár­ható ugyanis, hogy az ezzel előállított tes­tek már nagyobb gyógyításia m­értékkel fog­nak bírni. A jövő évi költségvetés A képvi­selőhöz pénzügyi bizottságának Harkányi Fri­gyes elnöklete alatt tartott ülésében Hegedűs Sándor előterjesztette az 1893-ik évi költség­­vetési előirányzat tárgyában a háznak benyúj­tandó s a bizottság előzetes megállapodása alapján szerkesztett általános jelentésnek ter­vezetét. Konstatálván, hogy a bizottság tárgya­lásai során a költségvetési előirányzat mérlege nem változott, kiemeli a jelentés tervezete, hogy vannak a költségvetésben egyes bevételek, melyekből az előirányzottnál több eredményt várhatni, s a­melyek a mérleget szilárdabbá is teszik, de a beviteli többletekre szükség is van, tekintettel azon jelentékeny kiadásokra is, melyek külön törvényhozási intézkedések alap­ján a jelen költségvetés keretén kívül lesznek fedezendők. A konverzióra nézve előadja a je­lentés tervezete, hogy megnyugvással vette a bizottság tudomásul, hogy a műveletnek s za­vartalan keresztülvitelének mi sem állja útját. Hangsúlyozza végül a jelentés tervezete, hogy megnyugvással tekinthetjük ugyan a jelent s bizalommal nézhetünk a jövő elé, de csak úgy, ha az állam zavartalanul oldhatja meg re­form-feladatait s a társadalom tevékenységét nem bénítja meg semmi. A bizottság néhány tagjának megjegyzése után magáévá tette a jelentés tervezetét s annak szerkesztéséért el­nök a bizottság nevében köszönetet mondott az előadónak. Válság a függetlenségi 48 as párt­ban. Bár Eötvös Károlynak korelnökké s párt­vezérré való megválasztása úgyszólván egyhan­gúlag fog megtörténni, a függetlenségi és 48-as pártot Irányi Dániel halála mégis válságba so­dorja. Polónyi Géza, a­ki szintén Eötvös Ká­roly pártvezérsége mellett foglal állást, többek előtt kijelentette, hogy ha a klub elnöksége ezentúl is egy kézben marad a vidéki párt­propaganda vezetése, a választási mozgalmak intézése, kilép e pártkörből, mert meggyőző­dése szerint Irányi vasszorgalma mellett is lát­ható hátránynyal járt a politikai pártvezetés­nek, s a végrehajtó bizottsági elnökségnek egy személyben való egyesítése. — Eötvös Károly buzgó hívei erre azzal válaszoltak, hogy Eöt­vöst feltétlenül kell elnökül megválasztani, mert szerződéses, alkuhoz kötött pártvezérsé­­get ő el sem fogadná. A párt tegnapi értekez­letének egyik tárgyát képezte az elnökválasz­tás napjának a kitűzése. Helfy Ignácz [a leg­közelebbi csütörtökre, Polónyi Géza jövő hét­főre kívánta azt kitüzetni, végre abban álla­podtak meg, hogy e hó 12-én szombaton lesz az elnökválasztás. Simonfay Jánosnak az az in­dítványa, hogy az elnökválasztással kapcsolat­ban a pártban általános tisztújítás is tartas­sák, visszhangra nem talált. Szombaton tehát csak pártelnök választás lesz, végrehajtó bi­zottsági elnökválasztás pedig nem.­­ Azoknak, a­kik a pártvezetésben a munkamegosztást kí­vánnák életbeléptetni, tudvalevőleg Polónyi Géza a végrehajtó­ bizottsági elnök elnökje­löltje. A növekedő sörfogyasztás. A fil­­lokezera pusztításai folytán támadt magas bor­árak egy idő óta a sörfogyasztás rohamos emelkedését idézik elő hazánkban. A sörfo­gyasztás ezen emelkedése frappánsul visszatük­röződik az államnak sörfogyasztási adó czimén való bevételeiben. A múlt évi bevételek ezen a c­ímen több mint százezer forinttal haladták meg az előző éveknek eredményeit s az eddig ismert adatokból következtetve, az idén to­vábbi harmadfél százezer forinttal fognak emel­kedni a sörfogyasztási adóbevételek. E jelen­ségben találják magyarázatukat az ország kü­lönböző vidékein új sörgyárak létesítésére irá­nyuló kezdeményezések is. A képviselőházból. Budapest, nov. 7. A képviselőház ma elhatározta, hogy a legközelebbi napokban érdemleges ügyet nem tárgyal s szerdai ülésére nem tűzött ki fonto­sabb tárgyakat. A háznak e határozatából látszik, hogy egész parlamentünk a miniszterelnök bécsi uta­zásának benyomása alatt állt. Az összes ellen­zéki fölszólalók, a­kik a mai napirendről a fontosabb tárgyak levételét javasolták s a ház üléseinek elnapolását kérték, érezték ez utazás jelentőségét, mely szoros összefüggésben áll a kormánynak az egyházpolitikai kérdésekben el­foglalt álláspontjával s ennek esetleges kon­­zekvencziáival. E­ö­­­v­ö­s Károly volt az első felszólaló, ki „tekintettel a kormányválságra“ az ülések elnapolását javasolta, mindaddig, míg a kor­mány nem nyilatkozhatik , kérte a mai ülésre tűzött Vaskapu-javaslat levételét a napirend­ről. Lukács Béla kereső. miniszter megje­gyezte, hogy oly kérdésekben, a­minőt Eötvös érintett, csak a kabinet feje lehet hivatva nyi­latkozni, ő azonban hivatalos ügyben van távol. A­mi a Vaskapu-javaslatot illeti neki nincs ellene kifogása, hogy most levétessék a napi­rendről, ha ezzel megnyugtathatja az ellenzé­ket.­­ Polónyi Géza kérte ezután az igaz­ságügyminisztert, hogy ő is egyezzék abba, hogy a saját törvényjavaslata levétessék a mai ülés napirendjéről. Szilágyi Dezső igazság­ügyminiszter kifejtette, hogy a parlamentariz­­mus minden sérelme nélkül tárgyalhat a ház javaslatokat, mert a­míg a kormány a házban nem jelenti be lemondását, addig a felelősség alól sem vonhatja ki magát, az ő törvényja­vaslatából pedig a mai ülésre csak két új sza­kasz maradt, a­melyek a családi értesítők bé­­lyegmentességéről intézkednek, s e szakaszok tárgyalása nem érinti a politikai bizalom kér­dését. Fölszólaltak még Ugrón Gábor, Helfy Ignácz, Horváth Gyula és Madarász Jó­zsef, s mindannyiuknak Szilágyi Dezső igazságügyminiszter válaszolt. Az eredmény az lett, hogy a hátramaradt két szakaszt elfogad­ták, ezenkívül azonban ma a ház mit sem tárgyalt, s a legközelebbi ülést szerdára tűz­te ki. A mai ülés mögött rejlő komoly politi­kai háttérből két vidámabb mozzanat dombo­rodott ki. Az egyik az a kíváncsiság volt, me­lyet a képviselők szerfelett elárultak, midőn a jelenlevő három miniszterből (Szilágyi, Wekerle, Lukács) — hogy Szilágyi találó kifejezésével éljünk — ki akarták csiklandozni a politikai helyzet titkait. A másik vidám mozzanatot pe­dig az elnök-jelöltek versenye képezte. A füg­getlenségi párt ugyanis erős forrongásban van az Irányi halálával megüresedett párt­elnöki állás betöltése miatt s ma általános feltűnést keltett, hogy az összes elnök-jelöltek : Eötvös, Polónyi, Ugrón, Helfi és Madarász felszólaltak hogy a pártot képviseljék. A becsületes ember. — Elbeszélés. — Irta: VÉRTESI GYULA. 3 (Folytatás.) Hosszú fekete szakállát idegesen simogatta a kis doktor s jóságos tekintetű apró, fekete szemével hosszasan nézte a szép leányt, a ki odaállt a konyha ajtaja elé s szótlanul nézett ki.

Next