Kolozsvár, 1897. január-június (11. évfolyam, 1-145. szám)

1897-03-26 / 69. szám

Kolozsvár, 1897. Stojalowski-párti; 7 mérsékelt rutén ; 4 radikális rutén ; 5 román ; 16 szlovén ; 11 horvát; 2 szerb ; 3 pártonkivüli. A liberálisok tehát, noha nagy vereséget szenvedtek, szám szerint még mindig első helyen álltnak. Az országházból. Budapest, márczius 24. A ház ma harmadik felolvasásában is meg­szavazta a tegnap elfogadott javaslatokat s azután a k­özlekedési bizottság tagjává Kováts Pált, a VIII. bíráló bizottságba pedig Nagy Mi­hályt választotta meg. A napirend csak ennyi volt. Azután az interpellácziók következtek. Várossy Gyula : Utal arra a közleményre, mely a félhivatalos „Budapesti Tudósító”ban Andrássy Géza gr. ügyében a miniszterelnök felhatalmazása folytán megjelent. A czikk rend­kívül feltűnést keltett, mivel a miniszterelnök magánnézetét tartalmazta az inkompatibilitás esetéről. Interpellácziója a következő: A félhivatalos Budapesti Tudósítóban 1897. márcz. 22-én, hivatkozva Bánffy Dezső fölha­talmazására, egy hírlapi közlemény jelent meg . kérdem a miniszterelnök urat: 1. a szóban forgó czikk tartalmát magá­évá teszi e, igen-e, vagy nem ? 2. ha igen, úgy kérdem, mivel indokolja e politikai tapintatlanságot ? A czikkből azt olvassa ki, hogy a mi­niszterelnök czélja, e magánnézetének nyilvání­tásával nem egyéb, mint egy bizonyos irány­ban hangulatot kelteni. A­mikor minden kér­dés eltörpül, a krétai kérdés mellékes kérdéssé válik (Derültség jobbról) s az egész országban korrupczióról beszélnek, akkor az ország mél­tán kiváncsi a miniszterelnök nézetére, a­mely most magánnézet gyanánt jutott kifejezésre egy kőnyomatosban. Ő rá a miniszterelnök nyilat­kozata azt a hatást tette, hogy útját akarja állni annak az üdvös mozgalomnak, mely a szabadelvű párt körében az inkompatibilitási törvény szigorúbb interpretálására nézve meg­indult. A miniszterelnök ez eljárásában ő poli­tikai tapintatlanságot lát, mert nézete az, hogy a miniszterelnöknek ez ügyben épen a jelen pillanatban hallgatni lett volna kötelessége. (He­lyeslés balról.) Bánffy Dezső úr miniszterelnök: a kép­viselőházi Mindenekelőtt Várossy képviselő úr interpellácziójának első kérdésére felelem, mi­szerint nemcsak elvállalom az illető, általa czikknek nevezett közleményért a felelősséget, de ki kell, hogy jelentsem, miszerint azt magam szövegeztem. (Zaj a szélsőbaloldalon.) s annak teljes tartalmát tehát, magamévá teszem. A kérdés második részére ki kell, hogy jelentsem, hogy miután magamévá teszem, annak megvannak a maga okai is, de az én nézetem szerint egyáltalán nem nevezhető az politikai tapintatlanságnak. Mert a­mint Várossy képvi­selő úrnak meg­van az a joga, hogy egyes kép­viselők állása tekintetében nézete legyen a te­kintetben, hogy forog-e fenn náluk összeférhe­tetlenség, vagy nem, úgy nekem is megvan ez a jogom. (Helyeslés jobbfelől.) Megvan azon jo­gom, t. ház, hogy az 1875: I­­.-cz. magyará­zatára nézve álláspontom legyen. Ezen 1875: I. t.-cz. magyarázata tekintetében pedig épen az agrárbankra vonatkozólag fen kell, hogy tartsam, a mit mondottam azon közleményben, mert ha más nézetem volna, ha más magyará­zatom lenne, akkor legalább a bona fides­sel jöttem volna ellenkezésbe, ha miniszterelnöki állásom el­ő perczétől kezdve, vagy illetőleg az Agrár­bank alakulásának idejétől kezdve a kellő lépéseket, a­mi nekem is jogom, csak úgy, mint Vámossy képviselő úrnak, meg nem tettem volna. (Igaz! Úgy van­ a jobboldalon.) A jóhiszeműség legalább is azt tanácsolta nekem, hogy ha ez a kérdés felmerül, nézete­met elmondjam. De mikor mondjam el, te­hát, nézetemet, ha nem most, midőn — a­mint Vá­mossy képviselő úr mondja, — a lapok csak ez­zel a kérdéssel foglalkoznak, az ország közvé­leménye csak e kérdés iránt érdeklődik ? Hát más alkalom kell reá? És midőn elmondom erre vonatkozó nézetemet, akkor valamely befolyást gyakorlok ? Nem befolyás, t. ház, nézet ez, mely­től függetlenül, kétségtelenül meg van az ösz­­szeférhetlenségi bizottságnak az a joga, hogy oly álláspontra helyezkedjék, a­minőt törvényes­nek és jónak tart. (Helyeslés jobbfelől). De, t. hát, kevesebb jogot legalább is a miniszterel­nöknek, mint akármelyik lapnak az országban, adni nem lehet és nem lehet kevesebb jogot adni, mint akármelyik képviselő úrnak s így Várossy képviselő úrnak is. (Igaz ! Úgy van­­ a jobboldalon). De, te hát, ha hangulatot méltóztatnak csi­nálni e kérdésben, ez esetben legalább is köteles­ségem nekem ezen hangulatcsinálással szemben nézetemet elmondani. Kiki kövesse a maga meggyőződését, kiki magyarázza a törvényt, a mint jónak látja, de én magamnak is követelem a jogot, hogy magya­rázhassam, a mint magyarázva lett hosszú éve­ken keresztül s a mint e törvény végrehajtása tekintetében legalább hallgatólag az általános közvélemény s e háznak közvéleménye is nyil­vánult. Te­hát, még el kell, hogy mondjam azt is, hogy nem az ország közvéleménye feltétle­nül az, a­mit Várossy képviselő úr képvisel. (Igaz! ügy van­­ jobbfelől.) Az ország közvéle-­­ ménye másképen is jelentkezik. Nem egyes, nagy hangon elmondott támadásokban, hanem jelent­kezik a józan közvéleményben is, a­mely felelős­ségének tudatában intéz és intéztet el egyes kér­déseket. (Helyeslés jobbfelől.) Ily körülmények közt, te­hát, nem látom be, nem ismerem el, nem engedhetem meg, hogy azon nyilatkozatom, mely különben egészen egy magánügygyel kapcsolatosan jelent meg, a tapin­­tatlanság színezetével ruháztassék fel. (Helyeslés jobbfelől.) Különben ezen alkalmat, te­hát, felhasz-­­­nálom arra, hogy ha ma Várossy képviselő úr­­ az összeférhetetlenségi törvényre vonatkozólag itt tőlem nyilatkozatot kíván, kijelentem, hogy lehetséges hogy egy 22 év óta fennálló törvény hiányokkal is bír, lehetséges, hogy ezen törvény revízióra is szorul és a magam részéről nem zárkózom el az elől, hogy kellő körültekintéssel, , (Mozgás és derültség balfelől.) megfontolással és tartózkodással a túlzásból. (Helyeslés jobbfelől.) ezen törvény revíziójával a ház foglalkozzék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És mert nem zárkózom el ez elől, haj­landónak jelentem ki magamat arra a kormány nevében, hogy még ezen ülésszak folyama alatt a t. háznak indítványt tegyek a tekintetben, hogy egy ad hoc bizottságot válaszszon meg, a­mely bizottság ezen kérdéssel foglalkozva, az összeférhetetlenségi törvény revízióját vigye ke­resztül. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Azt gondo­lom, t. ház, (Zaj.) . . . Elnök : (Csenget./ Csendet kérek! Bánffy Dezső b. miniszterelnök : . .. ezen, a közvéleményt kétségtelenül mélyrehatóan ér­deklő és foglalkoztató kérdéssel szemben a leg­helyesebb és legokosabb nyugodt körültekintés­sel, megfontolással és mérséklettel a törvény revíziójával foglalkozni, s ez által a kérdést tisztázni. Különben válaszomat, kérem, m­éltóztas­­sék tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Várossy­­Gyula első kérdésére a választ tudomásul veszi, a második kérdésére azonban nem veszi tudomásul. Fentartja azt a nézetét, hogy a miniszterelnöknek ez ügyben jelenleg nyi­latkoznta tapintatlanság volt. Bánffy Dezső b. miniszterelnök: T. ház! Még van néhány szavam. (Halljuk ! Halljuk!) Először is el kell, hogy mondjam — azt gon­dolom nem tévedek, emlékezetem nem csal, — hogy épen az Agrárbankra vonatkozólag az Agrárbank alakulása alkalmával az ellenzék egyik árnyalatához tartozó egyik képviselő úr­nak az Agrárbankhoz való belépése tárgyában azon párt kebelében a kérdés megbeszélés tár­gyává tétetett és alig hiszem, hogy tévedek, ha mondom, miszerint azon képviselő úrra vonat­kozólag, a­ki most a háznak nem tagja. (Moz­gás balfelől.) nem merült fel azon nézet, hogy az agrárbankba való belépése inkompatibilis volna. (Zaj.) Ezért, t. ház . . . Bolgár Ferencz: Ha nem tagja a háznak, mit beszél róla? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bolgár képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne zavarja a szóno­kot ! Csendet kérek a jobboldalon ! Bánffy Dezső b. miniszterelnök .* . . . leg­alább is mondhatom, hogy a jóhiszeműség ezen kérdésre vonatkozólag a törvény magyarázatát illetőleg én nálam meg van. Még egyet kell, hogy mondjak arra az is­mételten hangoztatott tapintatlanságra vonatko­zólag. Nuancs-a lehet a dolognak, talán van is. Ha, t. hát, a lot­tójáradék bérletére nézve föl­merült összeférhetetlenségi kérdést illetőleg tet­tem volna azon nyilatkozatot, lévén azon ügy ez idő szerint az összeférhetetlenségi bizottság elbírálása alatt, lehetne talán mondani, hogy ta­pintatlanság volt nyilatkoznom, mert egy ítél­kezés alatti kérdésben foglaltam volna állást. (Helyeslés jobbfelől.) Eddigelé­g, hát, nem tudok arról, hogy az Agrárbankra vonatkozó összeférhetetlenségi kér­dés itt e házban felvettetett volna, (Úgy van­­ jobbfelől.) nem tudok arról, hogy e tekintetben itt e házban összeférhetetlenségi eset bejelen­tetett volna. Hogyha a lapok erről imák, ha egyik másik képviselő úr valahol viselt állásá­ról lemondva bár, fentartja azt, hogy a maga részéről az összeférhetetlenség fenforgását nem látja, én akkor, t. hát, azon kérdésre nézve nyi­latkozom : még ha állana is általában a tapin­tatlanságnak lehetősége és esete, ezen esetre ezt alkalmazni joggal nem lehet. (Élénk helyes­lés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső­baloldalon.) Elnök: (csenget) Csendet kérek ! Várossy Gyulának az a nézete, hogy ha idáig az Agrárbank miatt bejelentés nem tör­tént, ez nem zárja ki azt, hogy azután fog létezni. A ház a választ tudomásul veszi, és osztatlan elismerést szerezzen Ausz­tana é­s Magyarországnak azért a meglepő sí­er­v , a­melylyel a berlini kongresszuson Europa nyert megbízásuknak a megszállott tartományá­ban megfelelnek. A b­o­s­n­y­á­k-h­e­r­c­z­e­g­o­v­i­n­a­i v**8-utak (államvasutak 618 km., banjaluka-dober­­lini katonai vasút 106 km. összesen 724 km.) 1896. évi forgalmát a következő adatok hinte­­tik föl: szállíttatott 1.057,500 személy, 587,41­0 tonna áru; bevézetett 2.336,627 frt; az átlagos bevétel km.-ként tehát 3227 frt. A városi vasipar r. t. igazgató­sága a 101,721 forintra rugó 1896. évi nyere­ség fölosztására nézve a következő javaslatot terjeszti az április 8-iki közgyűlés elé : a rész­vénytőke 41/J°/0-os kamatozása 71,550 frt, ki­sorsolandó részvények 11,660 frt, V­ 0/o‘°8 ^* fülosztalék 8000 frt, az 1897. évi számlára át­vitel 10,511 frt. Ezek szerint a társaság 1896. évi osztaléka 5°/0. Halálozás. Kner X. Ferencz, a Ma­gyar Kereskedelmi Múzeum szarajevói kirendelt­ségének a feje, f. hó 19-én hosszas betegeske­­dés után meghalt. A Múzeum igazgatósága Thier Albert könyvelőt és levelezőt bízta meg ideiglesen a fiókintézet vezetésével. Kner Fe­rencz általános tiszteletnek örvendett a bosnyák fővárosban, amit annyival inkább megérdemelt, mert buzgósággal és szakértelemmel fáradozott a bosnyák-magyar kereskedelmi érintkezés föl­­­lendítésén, aminek szép sikerében neki is elis­­merésreméltó része volt. A szerajevói olasz konzul Pap­pa le pore Nicolai merchese di Canneto, a­ki tizenegy éve működik ezen az állomáson fő­konzullá neveztetett ki. Fémjelző hivatal Szerajevó­­ban. A szerajevói fővámházzal kapcsolatos fém­­jelző-állomást (Punzirungs-Stelle) a közös pénz­ügyminiszter fémjelző hivatallá (Punzirungs- Amt) alakította át, Bosnyákországból. — Eredeti tudósítás. — Bosnyákország és a Hercze­­govina a brüsszeli nemzetközi ki­állításon. Bosnyákország és a Herczegovina az ápr. 24-én megnyíló brüsszeli világkiállításon is részt vesznek, természetesen távolról sem olyan nagyszabású módon, mint a mi ezredéves kiál­lításunkon, hanem még mindig olyan mértékben, hogy nemcsak dicsősége, de haszna is legyen belőle a bosnyákoknak. A bosnyák-herczegovi­nai osztály Brüsszelben 400 m,a területen egy­emeletes külön csarnokot kapott. Fő­sulyt a műipar bemutatására helyezik, emellett különös figyelemmel vannak az ország megismertetésére turisztikai és etnográfiai szempontból, mert úgy a műipari czikkek kelendőségének előmoz­dítása, mint az országban megforduló turisták számának emelése a vagyoni föllendülés hat-­­ hatos eszközét szolgáltatja. Az ezredéves kiál­lítás bosnyák lakóházának szobáiban általános­­ tetszést aratott művésziesen fából faragott fal­burkolat már útban van Brüsszel felé, a­hol a budapestihez hasonlóan berendezett bosnyák interk­űröket fogja díszíteni. Bizonyosan élénk hatást fog kelteni a rendkívülien gazdag és érdekes régi fegyvergyűjtemény. Bosnyák szövet, hímzés, dohány és czigaretta, valamint az ipar­­művészeti dísztárgyak valószínűleg erős kere­setnek fognak örvendeni a belga fővárosban is. A brüsszeli kiállításra szánt egész kollekczió összeállítását Kállay Béni közös pénzügymi­niszter utasításai alapján Hermann Konstan­tin udvari tanácsos intézte; megvan tehát a teljes biztosíték arra nézve, hogy a bosnyák­­herczegovinai osztály a brüsszeli világkiállításon KOLOZSVÁR Nyilatkozat, Kolozsvár, márcz. 26. Gróf Bethlen Gábor úrtól a követ­kező nyilatkozatot kaptuk : A „Kolozsvár“ tisztelt szerkesztőségének Kolozsvárt. Elég érdekesnek tartom a dr. Haller Ká­roly egykori leveleinek a sajtóban történt meg­jelenését, hogy ennek hietorikumát leírjam, s gondolom az Emke közügynek teszek szolgála­tot, ha megkérem, hogy becses lapjában helyet adjon e leírásnak. Keresd, 23/3. 1897. Teljes tisztelettel: Gróf Bethlen Gábor A levelet kisérő nyilatkozat a következő: Az „Ellenzék“ idei 57. számában megje­lent „A múltból, ítéld meg a jelent“ feliratú czikkben dr. Haller Károly úrnak 2 le­vele adatott közre, a melyeket még 1889. év­ben küldött hozzám, mint az Emke Elnökéhez. Dr. Halter Károly a másnapi 58. számú „El­lenzékiben nyilatkozik, hogy „a levél köz­zététele tudomásán kívül történt.“ Ugyancsak e levélre vonatkozólag Sándor Jó­zsef főtitkár úr a „Kolozsvár“ idei 59. számá­ban aként nyilatkozik, hogy ez iratról ed­dig tudomása nem volt, s a­z az Emke levéltárán sem volt. Szükségét látom annak, hogy előadjam a kérdéseit ügyről azt, a­mi, és úgy, a­mint tör­tént. Folyó hó­d­ ikén mondják nekem, hogy az „Ellenzék“ szerkesztősége részéről keresnek en­gem, mivel dr. Haler Károly odaadta levél kí­séretében a kérdéseit ügyirat impuzumát köz­lés végett, azon kikötéssel, hogy ha a hivata­los ügyirat (beadványa) nem volna a levéltár­ban, írjak pár sort neki, tegyek kérdést, hogy nincs-e ellenére, ha e régi beadványa közöltet­­nék? Mire maga, már tudniillik dr. Haller Ká­roly azt fogja felelni, hogy ő igenis beleegye­zik, hogy fogalmazványa használtassák fel a lapban való közlésre. Találkozván másnap az „Ellenzék“ egy munkatársával, ez megmutatja dr. Haller Ká­roly levelet és csatolt 1889. keletű fogalmaz­ványát, a levélben a nagyságos úr már előze­tesen megengedi, hogy közzététessék kérdéseit beadványa. Én az Emke-irodába mentem s elő­kértem a kérdéseit ad­át; a levéltáros előbb más ad­át hoz be, újból keresi, s végre jelenti, hogy ott nem kapja. Ekkor a főtitkár megszó­lal, hogy ne keresse tovább, mivel a kérdéseit ügyiratot szállására vitte, szüksége lévén az au­lára valamelyes dolgozatára. Miután kijelentettem, hogy azonnal szükségem van ez ügyiratra, a fő­titkár úr késznek nyilatkozott hazamenni s el­hozni, mire én még bérkocsimat felajánlottam, hogy hamarább hozza el. Az ügyiratot, — a dr. Haller Károly beadvá­­nyát, — melyhez még 2 melléklet volt csatolva, zsebre tettem, s elmentem az „Ellenzék“ szerkesz­tőségéhez, a­hol össze­olvastatott a fogalmazvány az eredeti beadványnyal, ez alatt lemásolták a dr. Felméri levelét, s egy rövid félóra múlva visszavittem az irodába az ad­át. A kisérő le­vél az ac­ók között nem volt, én ugyan 12 év­­ alatt, egy hozzám intézett beadványt sem tar­tottam soha magamnál, hanem vagy átadtam vagy postán küldöttem be a titkári hivatalnak, hogy miért nincs a levél is az ad­áknál, nem tudom. Ez esetben ezen körülmény azonban mel­lékes, miután a dr. Haller Károly fogalmazvány, ivén ennek a tartalma is ott volt, a a levelek közlésére csakis a sajátkesk­lag irt fogalmazványa használtathatott. Keresd, 1897. márcz. 23. gróf Bethlen Gábor * A szerkesztő úr szívességéből nekem be­tekintésre átengedett fennebbi nyilatkozatra meg kell jegyeznem, hogy az E. M. K. E nagyér­demű elnöke annyiban téved, hogy én az „E­leázók“ szerkesztőségéhez semmiféle levelet nem intéztem, hanem a hozzám intézett kérdésre szóval jelentettem, ki, hogy ha az elnöki szak­osztályhoz c­ímzett lemondásom a hivatalos ira­tok között nem lenne megtalálható, kész va­gyok annak fogalmazványát az elnök úr kíván­ságára átadni. Midőn ezt meg is tettem, hatá­rozottan kijelentettem, hogy a fogalmazvány más oldalán levő magán­levél, mely mellett le­mondásomat az elnök gróf úrnak elküldöttem, ne közöltessék. Hogy ez mégis megtörtént, abban nekem részem nincs. Dr Haller Károly Felhívás előfizetésre. A második évnegyed alkalmából az előfizetések szives megújítására kérjük­­ olvasóinkat. Ez idő szerint lapunk az erdélyi ré­szek legolcsóbb politikai napilapja. Az elmúlt évnegyed bebizonyította, hogy ez olcsóság daczára lapunk terjedelme nem lett kisebb, távirati rovatunk pedig még gazdagabb. Törekvésünk mindig arra lesz irányozva, hogy t. olvasóink méltán tá­masztható igényeit a lehetőség szerint kielégítsük. Természetes, hogy értesülé­seink megbízhatóságára ezentúl is külö­nös súlyt fogunk fektetni, a­mint azt már a közönség tőlünk eddig is meg­szokta. A „Kolozsvár“ előfizetési árai: Egyes szám ára 4 kr. Az előfizetési díjak beküldésénél köz­vetítőknek százalékot nem adunk Egész évre ... 10 frt Félévre .... 5 frt. Negyedévre ... 2 frt. 50 kr. Egy hóra .... 1 frt. HÍREK. Kolozsvár, márcz. 26. „Itthon“-estély. A holnapra hirdetett „Ithon“-estélyt a rendezőség, közbejött aka­dályok miatt, elhalasztotta jövő szerdára, márczius 31-ére. A szerdai lesz ebben az évad­ban az utolsó „111 h­o n“-e­s­­­é i­y. A keleti utazás A Propper N. János által rendezett keleti utazás résztvevői szerdán este indultak el Budapestről. A társa­ság, mely mintegy hatvan tagból áll, szerdán délben két órakor lakomára gyűlt össze a bu­dapesti Pannonia-szálloda éttermében. A lako­mát Propper adta, úti társai tiszteletére. Az utazás rendezője meleg hangú, szép toasztban üdvözölte a társaságot, kívánva egészséget, jó kedvet a hosszú útra. A lelkes hangulatban volt szép társaság esti 1/48 órakor indult a déli vasúttal Triesztbe, a­hova tegnap délelőtt érkeztek meg. Az utasok ma már Ve­len­czé­ben vannak és onnan utaznak Brindisin ke­resztül Alexandriába, majd pedig Kai­ró­b­a és onnan P­o­r­t-S­a­i­d­o­n, Ja­f­fán át Jeruzsál­e­m­be. Április 17-én a társaság visszaérkezik Fiuméba. A vízvezeték ügye, Kolozsvár köz­gyűlése igen élénk érdeklődés mellett vette tárgyalás alá a vízvezeték kérdését, mely már másfél év óta abban a helyzetben van, hogy a kiépített vízvezeték és csatorna­hálózat ellá­tására szükséges vízmenynyiség beszerzésére, vagyis a végleges vizgyűjtő-telep kiépítésére vonatkozó határozatra vár. Salamon Antal tanácsos előterjesztette a belügyminiszter 1895. évi leiratát, melylyel a dr. Groisz Gusztáv felebbezése következtében utasította a hatósá­got, hogy mielőbb végleges határozatot hozzon ebben a kérdésben. A közgyűlésnek erre hozott határozata alapján a városi tanács az építést felügyelő szakbizottság útbaigazítása és szak­­véleményei alapján el is készíttette a terveket és költségvetéseket, úgy a szász-fenesi, mint a hidegszamosi gyűjtő telepre vonatkozólag. Pénz­ügyileg a három különböző alternatíva, t. i. a szász-fenesi gőzgép üzemű, ugyanott a turbina üzemű és a Hidegszamos község melletti gyűj­tő­telepek úgy alakulnak, hogy az első 579, a második 618, a harmadik pedig 1023 ezer­­ forintba kerülne, vagyis az első kettő a már kész létesítményekkel együtt egy millió száz­ezer frt ban, az utóbbi 1 millió hatszázezer frt ban állana, mely összeg évi kamatát a törlesz­tési hányaddal és az üzem­költségekkel együtt a vízvezetéki és csatorna­díjakkal kell a város fedezze. Ajánlja, hogy az ellenőrző bizottság, a 1­ő pénzügyi szakbizottság és a tanács javaslata­­ szerint fogadja el kivitelre a közgy a fenesi turbinás vízgyűjtő tervet, ,­­ fedezésére jelölje ki a város regal* tási papírjainak még megmaradt Ve­ke­te Gábor biz. tag kérdésére is**1 I. után a végzett minőségi és mennyi Nagy Lajos szerint igen hűbele fi­­jára ment bele a varos ebbe a kérdi * ^ ezért nem bízik a jelenlegi project^ ^ sem és óhajtja, hogy a város a jelent^ [ nél maradjon meg. Melicskó Fri­szabb beszédben fejti ki, hogy a '5* \ dűli Vizszerzo-telepe a hidegszamosi 1T ^ a legkevesebb költséggel jár. Igyek^'* nyitani, hogy a mérnöki hivatalnak r t ,S működésével végzett kutatásai igen voltak, mert lehetetlennek tartja, ho ^ számos község határán kellő menni a viz ne volna. Bucsy József műszakit ^ a szász-fenesi vízgyűjtő tervezet fel, kimutatva, hogy mi indította az en^ bizottságot arra, hogy szakértői véleta^' ennek kivitelét ajánlja. Ismerteti a vW és a viz minőségére nézve végzett kivétLlt miknek eredménye itt teljesen megi Herczegh Lajos államvasúti felügy^ előterjesztett módozatok egyikéhez sem hozzá, hanem azt ajánlja, hogy a n­­féle csikós-réti tervezet hajtassák végre ez pénzügyi .A szempontból a legelőnyösebb.■ nek a kivitele 30 — 40 ezer forintot ki és a város leghamarább igy juthat P­o­­­c­z Rezső hasonló értelemben trs­kozik, Szabó Sámuel a berki gyűjtött­­kibővítését ajánlja, mert ő saját maga , győződött meg, hogy a mérnöki hivatal , egy kutat fúratott a bővítésre, holott több lene. A gépésztől beszerze­t információ­ik­ így igen jó minőségű és kellő menynyiét volna szerezhető. Beszéde után Gr. Bék­y Ákos főispán bejelenti, hogy 12 tag a vita rekesztését kéri, a­mihez a közgyűlés boa­dulván, a zárszavak következtek. Salai Antal előadó főleg annak a fejtegetésére i­jeszkedett ki, hogy Herczegh téved, ha a Bit féle terv kivitelét 40 ezer írttal lehetis tartja, mert a reservoirokkal, nyomó csöven intercalaris kamatokkal stb, legalább HO a írtba kerül az is. Melitskó Frigyes vis­szavonta indítványát, s maga a Herczegh Lajoséhoz járult. Errre­­ art szerinti szavazás kitüzetvén, a Heren­ Lajos javaslatát 31-én, a szakbizottságok­­ tanács javaslatát 29-én támogatták, 1­­ szótöbbséggel hozott határozat ellen Dr. So­mosi János felebbezést jelentett be. A­ bukott javaslatra szavaztak dr. Ceiky Pl­­or, Dorgó Albert, dr. Farkas Lajos, dr.Feilh Arthur, Palóczy Lajos, Pollák Samu, dr. I­mosi János, dr. Szombathelyi József, dr. Is­sek Sándor stb. A közgyűlést ma folytatják, még hátra maradt ügyek tárgyalásával. A dohánygyári sztrájk n­át ért. A munkás­nők ma reggel be­vonói­u­kik kezdték a munkát, a­mi azt bizonyítja, több eszük van, mint bujtogatóiknak. A Bt kásnők kívánságára az igazgatóság két nyíl­kalmazottat állásától felfüggesztett. Ezek is® kásnők, de „átvevőnek,a kiknek modora­k ‘­násmódja ellen kifogásuk volt. Host mk méljük, szent lesz a béke és ezt óhajtjuk» Pályázat a bajakór tani tan»»­ a kolozsvári egyetemen. A hivatalos legutóbbi száma közli a következőket: A k 1 o z s v á r­i m. kir. Ferencz József tud.I­men a bőr- és bujakórtani tanszék betölt ezennel pályázat hirdettetik. E tanszéknél'' frt évi fizetés, minden öt év múlva ‘ frt ötödéves pótlék, mely egészen leO* ’ emelkedhetik, nemkülönben évi 560 W*. bér élvezete van egybekötve. Azon ör'á torok, kik e tanszéket elnyerni óhajtják, iodványukat életpályájuknak okmányok látott leírásával, nemkülönben bőr- és búj­tani önálló búvárkodásuk, irodalmi tevéksé­gük, gyakorlatuk és a tanítás körül­­új munkásságuk, valamint nyelvismereteik i­i témáival kellően felszerelve, folyó évi ápril 30 ig a kolozsvári egyetem orvoskari tas­tületének dékáni hivatalába nyújtsák b® , pest, 1897. márcziu hó 17-én. A '8.f‘ közoktatásügyi m. kir. ministertől­ ^ A magyar kegyes tanitórfl k­lozsvári hittudományi és tanárképzői®** kegyes iskolák háromszázados évfordulój* ^ lékére f. hó 25-én az intézet helyisége*16 lékünnepélyt és disz­ülést tartott. Az ölé*1 nyitotta az intézet növendékpapjainak egy Hymnus, melynek szövegét Szőke zenéjét Ried­y Károly kegyesrendi nőve® ^ pok írták. Ezután Russel Károly, mia Calasantisna igazgatója lépott a* ^­­ asztalhoz, ismertette az ünnepély ct mondta röviden calasanti szt.­Józsefu6*1 e­gyes tanitórend alapítójának ólettörté® ^ nemes elhatározását, hogy életének czélja a szegény gyermekek nevelés® J Károly igazgató megnyitó beszéde után^­­­tézet vonós zenekara, mely 18 t®8 ^ nagy szabatossággal játszotta Pospie0*1*^* 1, damour® czimü szerzeményét, majd ^ rencz „Fohászát® énekelték, mire S*e ^ rincz saját szerzeményű költeményé* 's late,“ szavalta el. Az erre következő *eD ^ egy quartett volt, Haydn „Coueumm8*1111^, czimü műve. Aztán Hegedűs „E8th#rí PC ta Sí 0 ta

Next