Kolozsvár, 1897. január-június (11. évfolyam, 1-145. szám)
1897-03-26 / 69. szám
Kolozsvár, 1897. Stojalowski-párti; 7 mérsékelt rutén ; 4 radikális rutén ; 5 román ; 16 szlovén ; 11 horvát; 2 szerb ; 3 pártonkivüli. A liberálisok tehát, noha nagy vereséget szenvedtek, szám szerint még mindig első helyen álltnak. Az országházból. Budapest, márczius 24. A ház ma harmadik felolvasásában is megszavazta a tegnap elfogadott javaslatokat s azután a közlekedési bizottság tagjává Kováts Pált, a VIII. bíráló bizottságba pedig Nagy Mihályt választotta meg. A napirend csak ennyi volt. Azután az interpellácziók következtek. Várossy Gyula : Utal arra a közleményre, mely a félhivatalos „Budapesti Tudósító”ban Andrássy Géza gr. ügyében a miniszterelnök felhatalmazása folytán megjelent. A czikk rendkívül feltűnést keltett, mivel a miniszterelnök magánnézetét tartalmazta az inkompatibilitás esetéről. Interpellácziója a következő: A félhivatalos Budapesti Tudósítóban 1897. márcz. 22-én, hivatkozva Bánffy Dezső fölhatalmazására, egy hírlapi közlemény jelent meg . kérdem a miniszterelnök urat: 1. a szóban forgó czikk tartalmát magáévá teszi e, igen-e, vagy nem ? 2. ha igen, úgy kérdem, mivel indokolja e politikai tapintatlanságot ? A czikkből azt olvassa ki, hogy a miniszterelnök czélja, e magánnézetének nyilvánításával nem egyéb, mint egy bizonyos irányban hangulatot kelteni. Amikor minden kérdés eltörpül, a krétai kérdés mellékes kérdéssé válik (Derültség jobbról) s az egész országban korrupczióról beszélnek, akkor az ország méltán kiváncsi a miniszterelnök nézetére, amely most magánnézet gyanánt jutott kifejezésre egy kőnyomatosban. Ő rá a miniszterelnök nyilatkozata azt a hatást tette, hogy útját akarja állni annak az üdvös mozgalomnak, mely a szabadelvű párt körében az inkompatibilitási törvény szigorúbb interpretálására nézve megindult. A miniszterelnök ez eljárásában ő politikai tapintatlanságot lát, mert nézete az, hogy a miniszterelnöknek ez ügyben épen a jelen pillanatban hallgatni lett volna kötelessége. (Helyeslés balról.) Bánffy Dezső úr miniszterelnök: a képviselőházi Mindenekelőtt Várossy képviselő úr interpellácziójának első kérdésére felelem, miszerint nemcsak elvállalom az illető, általa czikknek nevezett közleményért a felelősséget, de ki kell, hogy jelentsem, miszerint azt magam szövegeztem. (Zaj a szélsőbaloldalon.) s annak teljes tartalmát tehát, magamévá teszem. A kérdés második részére ki kell, hogy jelentsem, hogy miután magamévá teszem, annak megvannak a maga okai is, de az én nézetem szerint egyáltalán nem nevezhető az politikai tapintatlanságnak. Mert amint Várossy képviselő úrnak megvan az a joga, hogy egyes képviselők állása tekintetében nézete legyen a tekintetben, hogy forog-e fenn náluk összeférhetetlenség, vagy nem, úgy nekem is megvan ez a jogom. (Helyeslés jobbfelől.) Megvan azon jogom, t. ház, hogy az 1875: I.-cz. magyarázatára nézve álláspontom legyen. Ezen 1875: I. t.-cz. magyarázata tekintetében pedig épen az agrárbankra vonatkozólag fen kell, hogy tartsam, a mit mondottam azon közleményben, mert ha más nézetem volna, ha más magyarázatom lenne, akkor legalább a bona fidessel jöttem volna ellenkezésbe, ha miniszterelnöki állásom elő perczétől kezdve, vagy illetőleg az Agrárbank alakulásának idejétől kezdve a kellő lépéseket, ami nekem is jogom, csak úgy, mint Vámossy képviselő úrnak, meg nem tettem volna. (Igaz! Úgy van a jobboldalon.) A jóhiszeműség legalább is azt tanácsolta nekem, hogy ha ez a kérdés felmerül, nézetemet elmondjam. De mikor mondjam el, tehát, nézetemet, ha nem most, midőn — amint Vámossy képviselő úr mondja, — a lapok csak ezzel a kérdéssel foglalkoznak, az ország közvéleménye csak e kérdés iránt érdeklődik ? Hát más alkalom kell reá? És midőn elmondom erre vonatkozó nézetemet, akkor valamely befolyást gyakorlok ? Nem befolyás, t. ház, nézet ez, melytől függetlenül, kétségtelenül meg van az öszszeférhetlenségi bizottságnak az a joga, hogy oly álláspontra helyezkedjék, aminőt törvényesnek és jónak tart. (Helyeslés jobbfelől). De, t. hát, kevesebb jogot legalább is a miniszterelnöknek, mint akármelyik lapnak az országban, adni nem lehet és nem lehet kevesebb jogot adni, mint akármelyik képviselő úrnak s így Várossy képviselő úrnak is. (Igaz ! Úgy van a jobboldalon). De, te hát, ha hangulatot méltóztatnak csinálni e kérdésben, ez esetben legalább is kötelességem nekem ezen hangulatcsinálással szemben nézetemet elmondani. Kiki kövesse a maga meggyőződését, kiki magyarázza a törvényt, a mint jónak látja, de én magamnak is követelem a jogot, hogy magyarázhassam, a mint magyarázva lett hosszú éveken keresztül s a mint e törvény végrehajtása tekintetében legalább hallgatólag az általános közvélemény s e háznak közvéleménye is nyilvánult. Tehát, még el kell, hogy mondjam azt is, hogy nem az ország közvéleménye feltétlenül az, amit Várossy képviselő úr képvisel. (Igaz! ügy van jobbfelől.) Az ország közvéle- ménye másképen is jelentkezik. Nem egyes, nagy hangon elmondott támadásokban, hanem jelentkezik a józan közvéleményben is, amely felelősségének tudatában intéz és intéztet el egyes kérdéseket. (Helyeslés jobbfelől.) Ily körülmények közt, tehát, nem látom be, nem ismerem el, nem engedhetem meg, hogy azon nyilatkozatom, mely különben egészen egy magánügygyel kapcsolatosan jelent meg, a tapintatlanság színezetével ruháztassék fel. (Helyeslés jobbfelől.) Különben ezen alkalmat, tehát, felhasz-nálom arra, hogy ha ma Várossy képviselő úr az összeférhetetlenségi törvényre vonatkozólag itt tőlem nyilatkozatot kíván, kijelentem, hogy lehetséges hogy egy 22 év óta fennálló törvény hiányokkal is bír, lehetséges, hogy ezen törvény revízióra is szorul és a magam részéről nem zárkózom el az elől, hogy kellő körültekintéssel, , (Mozgás és derültség balfelől.) megfontolással és tartózkodással a túlzásból. (Helyeslés jobbfelől.) ezen törvény revíziójával a ház foglalkozzék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És mert nem zárkózom el ez elől, hajlandónak jelentem ki magamat arra a kormány nevében, hogy még ezen ülésszak folyama alatt a t. háznak indítványt tegyek a tekintetben, hogy egy ad hoc bizottságot válaszszon meg, amely bizottság ezen kérdéssel foglalkozva, az összeférhetetlenségi törvény revízióját vigye keresztül. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Azt gondolom, t. ház, (Zaj.) . . . Elnök : (Csenget./ Csendet kérek! Bánffy Dezső b. miniszterelnök : . .. ezen, a közvéleményt kétségtelenül mélyrehatóan érdeklő és foglalkoztató kérdéssel szemben a leghelyesebb és legokosabb nyugodt körültekintéssel, megfontolással és mérséklettel a törvény revíziójával foglalkozni, s ez által a kérdést tisztázni. Különben válaszomat, kérem, méltóztassék tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) VárossyGyula első kérdésére a választ tudomásul veszi, a második kérdésére azonban nem veszi tudomásul. Fentartja azt a nézetét, hogy a miniszterelnöknek ez ügyben jelenleg nyilatkoznta tapintatlanság volt. Bánffy Dezső b. miniszterelnök: T. ház! Még van néhány szavam. (Halljuk ! Halljuk!) Először is el kell, hogy mondjam — azt gondolom nem tévedek, emlékezetem nem csal, — hogy épen az Agrárbankra vonatkozólag az Agrárbank alakulása alkalmával az ellenzék egyik árnyalatához tartozó egyik képviselő úrnak az Agrárbankhoz való belépése tárgyában azon párt kebelében a kérdés megbeszélés tárgyává tétetett és alig hiszem, hogy tévedek, ha mondom, miszerint azon képviselő úrra vonatkozólag, aki most a háznak nem tagja. (Mozgás balfelől.) nem merült fel azon nézet, hogy az agrárbankba való belépése inkompatibilis volna. (Zaj.) Ezért, t. ház . . . Bolgár Ferencz: Ha nem tagja a háznak, mit beszél róla? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bolgár képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne zavarja a szónokot ! Csendet kérek a jobboldalon ! Bánffy Dezső b. miniszterelnök .* . . . legalább is mondhatom, hogy a jóhiszeműség ezen kérdésre vonatkozólag a törvény magyarázatát illetőleg én nálam meg van. Még egyet kell, hogy mondjak arra az ismételten hangoztatott tapintatlanságra vonatkozólag. Nuancs-a lehet a dolognak, talán van is. Ha, t. hát, a lottójáradék bérletére nézve fölmerült összeférhetetlenségi kérdést illetőleg tettem volna azon nyilatkozatot, lévén azon ügy ez idő szerint az összeférhetetlenségi bizottság elbírálása alatt, lehetne talán mondani, hogy tapintatlanság volt nyilatkoznom, mert egy ítélkezés alatti kérdésben foglaltam volna állást. (Helyeslés jobbfelől.) Eddigelég, hát, nem tudok arról, hogy az Agrárbankra vonatkozó összeférhetetlenségi kérdés itt e házban felvettetett volna, (Úgy van jobbfelől.) nem tudok arról, hogy e tekintetben itt e házban összeférhetetlenségi eset bejelentetett volna. Hogyha a lapok erről imák, ha egyik másik képviselő úr valahol viselt állásáról lemondva bár, fentartja azt, hogy a maga részéről az összeférhetetlenség fenforgását nem látja, én akkor, t. hát, azon kérdésre nézve nyilatkozom : még ha állana is általában a tapintatlanságnak lehetősége és esete, ezen esetre ezt alkalmazni joggal nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: (csenget) Csendet kérek ! Várossy Gyulának az a nézete, hogy ha idáig az Agrárbank miatt bejelentés nem történt, ez nem zárja ki azt, hogy azután fog létezni. A ház a választ tudomásul veszi, és osztatlan elismerést szerezzen Ausztana és Magyarországnak azért a meglepő síerv , amelylyel a berlini kongresszuson Europa nyert megbízásuknak a megszállott tartományában megfelelnek. A bosnyák-herczegovinai v**8-utak (államvasutak 618 km., banjaluka-doberlini katonai vasút 106 km. összesen 724 km.) 1896. évi forgalmát a következő adatok hintetik föl: szállíttatott 1.057,500 személy, 587,410 tonna áru; bevézetett 2.336,627 frt; az átlagos bevétel km.-ként tehát 3227 frt. A városi vasipar r. t. igazgatósága a 101,721 forintra rugó 1896. évi nyereség fölosztására nézve a következő javaslatot terjeszti az április 8-iki közgyűlés elé : a részvénytőke 41/J°/0-os kamatozása 71,550 frt, kisorsolandó részvények 11,660 frt, V 0/o‘°8 ^* fülosztalék 8000 frt, az 1897. évi számlára átvitel 10,511 frt. Ezek szerint a társaság 1896. évi osztaléka 5°/0. Halálozás. Kner X. Ferencz, a Magyar Kereskedelmi Múzeum szarajevói kirendeltségének a feje, f. hó 19-én hosszas betegeskedés után meghalt. A Múzeum igazgatósága Thier Albert könyvelőt és levelezőt bízta meg ideiglesen a fiókintézet vezetésével. Kner Ferencz általános tiszteletnek örvendett a bosnyák fővárosban, amit annyival inkább megérdemelt, mert buzgósággal és szakértelemmel fáradozott a bosnyák-magyar kereskedelmi érintkezés föllendítésén, aminek szép sikerében neki is elismerésreméltó része volt. A szerajevói olasz konzul Pappa le pore Nicolai merchese di Canneto, aki tizenegy éve működik ezen az állomáson főkonzullá neveztetett ki. Fémjelző hivatal Szerajevóban. A szerajevói fővámházzal kapcsolatos fémjelző-állomást (Punzirungs-Stelle) a közös pénzügyminiszter fémjelző hivatallá (Punzirungs- Amt) alakította át, Bosnyákországból. — Eredeti tudósítás. — Bosnyákország és a Herczegovina a brüsszeli nemzetközi kiállításon. Bosnyákország és a Herczegovina az ápr. 24-én megnyíló brüsszeli világkiállításon is részt vesznek, természetesen távolról sem olyan nagyszabású módon, mint a mi ezredéves kiállításunkon, hanem még mindig olyan mértékben, hogy nemcsak dicsősége, de haszna is legyen belőle a bosnyákoknak. A bosnyák-herczegovinai osztály Brüsszelben 400 m,a területen egyemeletes külön csarnokot kapott. Fősulyt a műipar bemutatására helyezik, emellett különös figyelemmel vannak az ország megismertetésére turisztikai és etnográfiai szempontból, mert úgy a műipari czikkek kelendőségének előmozdítása, mint az országban megforduló turisták számának emelése a vagyoni föllendülés hat- hatos eszközét szolgáltatja. Az ezredéves kiállítás bosnyák lakóházának szobáiban általános tetszést aratott művésziesen fából faragott falburkolat már útban van Brüsszel felé, ahol a budapestihez hasonlóan berendezett bosnyák interkűröket fogja díszíteni. Bizonyosan élénk hatást fog kelteni a rendkívülien gazdag és érdekes régi fegyvergyűjtemény. Bosnyák szövet, hímzés, dohány és czigaretta, valamint az iparművészeti dísztárgyak valószínűleg erős keresetnek fognak örvendeni a belga fővárosban is. A brüsszeli kiállításra szánt egész kollekczió összeállítását Kállay Béni közös pénzügyminiszter utasításai alapján Hermann Konstantin udvari tanácsos intézte; megvan tehát a teljes biztosíték arra nézve, hogy a bosnyákherczegovinai osztály a brüsszeli világkiállításon KOLOZSVÁR Nyilatkozat, Kolozsvár, márcz. 26. Gróf Bethlen Gábor úrtól a következő nyilatkozatot kaptuk : A „Kolozsvár“ tisztelt szerkesztőségének Kolozsvárt. Elég érdekesnek tartom a dr. Haller Károly egykori leveleinek a sajtóban történt megjelenését, hogy ennek hietorikumát leírjam, s gondolom az Emke közügynek teszek szolgálatot, ha megkérem, hogy becses lapjában helyet adjon e leírásnak. Keresd, 23/3. 1897. Teljes tisztelettel: Gróf Bethlen Gábor A levelet kisérő nyilatkozat a következő: Az „Ellenzék“ idei 57. számában megjelent „A múltból, ítéld meg a jelent“ feliratú czikkben dr. Haller Károly úrnak 2 levele adatott közre, a melyeket még 1889. évben küldött hozzám, mint az Emke Elnökéhez. Dr. Halter Károly a másnapi 58. számú „Ellenzékiben nyilatkozik, hogy „a levél közzététele tudomásán kívül történt.“ Ugyancsak e levélre vonatkozólag Sándor József főtitkár úr a „Kolozsvár“ idei 59. számában aként nyilatkozik, hogy ez iratról eddig tudomása nem volt, s az az Emke levéltárán sem volt. Szükségét látom annak, hogy előadjam a kérdéseit ügyről azt, ami, és úgy, amint történt. Folyó hód ikén mondják nekem, hogy az „Ellenzék“ szerkesztősége részéről keresnek engem, mivel dr. Haler Károly odaadta levél kíséretében a kérdéseit ügyirat impuzumát közlés végett, azon kikötéssel, hogy ha a hivatalos ügyirat (beadványa) nem volna a levéltárban, írjak pár sort neki, tegyek kérdést, hogy nincs-e ellenére, ha e régi beadványa közöltetnék? Mire maga, már tudniillik dr. Haller Károly azt fogja felelni, hogy ő igenis beleegyezik, hogy fogalmazványa használtassák fel a lapban való közlésre. Találkozván másnap az „Ellenzék“ egy munkatársával, ez megmutatja dr. Haller Károly levelet és csatolt 1889. keletű fogalmazványát, a levélben a nagyságos úr már előzetesen megengedi, hogy közzététessék kérdéseit beadványa. Én az Emke-irodába mentem s előkértem a kérdéseit adát; a levéltáros előbb más adát hoz be, újból keresi, s végre jelenti, hogy ott nem kapja. Ekkor a főtitkár megszólal, hogy ne keresse tovább, mivel a kérdéseit ügyiratot szállására vitte, szüksége lévén az aulára valamelyes dolgozatára. Miután kijelentettem, hogy azonnal szükségem van ez ügyiratra, a főtitkár úr késznek nyilatkozott hazamenni s elhozni, mire én még bérkocsimat felajánlottam, hogy hamarább hozza el. Az ügyiratot, — a dr. Haller Károly beadványát, — melyhez még 2 melléklet volt csatolva, zsebre tettem, s elmentem az „Ellenzék“ szerkesztőségéhez, ahol összeolvastatott a fogalmazvány az eredeti beadványnyal, ez alatt lemásolták a dr. Felméri levelét, s egy rövid félóra múlva visszavittem az irodába az adát. A kisérő levél az acók között nem volt, én ugyan 12 év alatt, egy hozzám intézett beadványt sem tartottam soha magamnál, hanem vagy átadtam vagy postán küldöttem be a titkári hivatalnak, hogy miért nincs a levél is az adáknál, nem tudom. Ez esetben ezen körülmény azonban mellékes, miután a dr. Haller Károly fogalmazvány, ivén ennek a tartalma is ott volt, a a levelek közlésére csakis a sajátkesklag irt fogalmazványa használtathatott. Keresd, 1897. márcz. 23. gróf Bethlen Gábor * A szerkesztő úr szívességéből nekem betekintésre átengedett fennebbi nyilatkozatra meg kell jegyeznem, hogy az E. M. K. E nagyérdemű elnöke annyiban téved, hogy én az „Eleázók“ szerkesztőségéhez semmiféle levelet nem intéztem, hanem a hozzám intézett kérdésre szóval jelentettem, ki, hogy ha az elnöki szakosztályhoz címzett lemondásom a hivatalos iratok között nem lenne megtalálható, kész vagyok annak fogalmazványát az elnök úr kívánságára átadni. Midőn ezt meg is tettem, határozottan kijelentettem, hogy a fogalmazvány más oldalán levő magánlevél, mely mellett lemondásomat az elnök gróf úrnak elküldöttem, ne közöltessék. Hogy ez mégis megtörtént, abban nekem részem nincs. Dr Haller Károly Felhívás előfizetésre. A második évnegyed alkalmából az előfizetések szives megújítására kérjük olvasóinkat. Ez idő szerint lapunk az erdélyi részek legolcsóbb politikai napilapja. Az elmúlt évnegyed bebizonyította, hogy ez olcsóság daczára lapunk terjedelme nem lett kisebb, távirati rovatunk pedig még gazdagabb. Törekvésünk mindig arra lesz irányozva, hogy t. olvasóink méltán támasztható igényeit a lehetőség szerint kielégítsük. Természetes, hogy értesüléseink megbízhatóságára ezentúl is különös súlyt fogunk fektetni, amint azt már a közönség tőlünk eddig is megszokta. A „Kolozsvár“ előfizetési árai: Egyes szám ára 4 kr. Az előfizetési díjak beküldésénél közvetítőknek százalékot nem adunk Egész évre ... 10 frt Félévre .... 5 frt. Negyedévre ... 2 frt. 50 kr. Egy hóra .... 1 frt. HÍREK. Kolozsvár, márcz. 26. „Itthon“-estély. A holnapra hirdetett „Ithon“-estélyt a rendezőség, közbejött akadályok miatt, elhalasztotta jövő szerdára, márczius 31-ére. A szerdai lesz ebben az évadban az utolsó „111 ho n“-esé iy. A keleti utazás A Propper N. János által rendezett keleti utazás résztvevői szerdán este indultak el Budapestről. A társaság, mely mintegy hatvan tagból áll, szerdán délben két órakor lakomára gyűlt össze a budapesti Pannonia-szálloda éttermében. A lakomát Propper adta, úti társai tiszteletére. Az utazás rendezője meleg hangú, szép toasztban üdvözölte a társaságot, kívánva egészséget, jó kedvet a hosszú útra. A lelkes hangulatban volt szép társaság esti 1/48 órakor indult a déli vasúttal Triesztbe, ahova tegnap délelőtt érkeztek meg. Az utasok ma már Velenczében vannak és onnan utaznak Brindisin keresztül Alexandriába, majd pedig Kairóba és onnan Port-Saidon, Jaffán át Jeruzsálembe. Április 17-én a társaság visszaérkezik Fiuméba. A vízvezeték ügye, Kolozsvár közgyűlése igen élénk érdeklődés mellett vette tárgyalás alá a vízvezeték kérdését, mely már másfél év óta abban a helyzetben van, hogy a kiépített vízvezeték és csatornahálózat ellátására szükséges vízmenynyiség beszerzésére, vagyis a végleges vizgyűjtő-telep kiépítésére vonatkozó határozatra vár. Salamon Antal tanácsos előterjesztette a belügyminiszter 1895. évi leiratát, melylyel a dr. Groisz Gusztáv felebbezése következtében utasította a hatóságot, hogy mielőbb végleges határozatot hozzon ebben a kérdésben. A közgyűlésnek erre hozott határozata alapján a városi tanács az építést felügyelő szakbizottság útbaigazítása és szakvéleményei alapján el is készíttette a terveket és költségvetéseket, úgy a szász-fenesi, mint a hidegszamosi gyűjtő telepre vonatkozólag. Pénzügyileg a három különböző alternatíva, t. i. a szász-fenesi gőzgép üzemű, ugyanott a turbina üzemű és a Hidegszamos község melletti gyűjtőtelepek úgy alakulnak, hogy az első 579, a második 618, a harmadik pedig 1023 ezer forintba kerülne, vagyis az első kettő a már kész létesítményekkel együtt egy millió százezer frt ban, az utóbbi 1 millió hatszázezer frt ban állana, mely összeg évi kamatát a törlesztési hányaddal és az üzemköltségekkel együtt a vízvezetéki és csatornadíjakkal kell a város fedezze. Ajánlja, hogy az ellenőrző bizottság, a 1ő pénzügyi szakbizottság és a tanács javaslata szerint fogadja el kivitelre a közgy a fenesi turbinás vízgyűjtő tervet, , fedezésére jelölje ki a város regal* tási papírjainak még megmaradt Vekete Gábor biz. tag kérdésére is**1 I. után a végzett minőségi és mennyi Nagy Lajos szerint igen hűbele fijára ment bele a varos ebbe a kérdi * ^ ezért nem bízik a jelenlegi project^ ^ sem és óhajtja, hogy a város a jelent^ [ nél maradjon meg. Melicskó Friszabb beszédben fejti ki, hogy a '5* \ dűli Vizszerzo-telepe a hidegszamosi 1T ^ a legkevesebb költséggel jár. Igyek^'* nyitani, hogy a mérnöki hivatalnak r t ,S működésével végzett kutatásai igen voltak, mert lehetetlennek tartja, ho ^ számos község határán kellő menni a viz ne volna. Bucsy József műszakit ^ a szász-fenesi vízgyűjtő tervezet fel, kimutatva, hogy mi indította az en^ bizottságot arra, hogy szakértői véleta^' ennek kivitelét ajánlja. Ismerteti a vW és a viz minőségére nézve végzett kivétLlt miknek eredménye itt teljesen megi Herczegh Lajos államvasúti felügy^ előterjesztett módozatok egyikéhez sem hozzá, hanem azt ajánlja, hogy a nféle csikós-réti tervezet hajtassák végre ez pénzügyi .A szempontból a legelőnyösebb.■ nek a kivitele 30 — 40 ezer forintot ki és a város leghamarább igy juthat Pocz Rezső hasonló értelemben trskozik, Szabó Sámuel a berki gyűjtöttkibővítését ajánlja, mert ő saját maga , győződött meg, hogy a mérnöki hivatal , egy kutat fúratott a bővítésre, holott több lene. A gépésztől beszerzet információik így igen jó minőségű és kellő menynyiét volna szerezhető. Beszéde után Gr. Béky Ákos főispán bejelenti, hogy 12 tag a vita rekesztését kéri, amihez a közgyűlés boadulván, a zárszavak következtek. Salai Antal előadó főleg annak a fejtegetésére ijeszkedett ki, hogy Herczegh téved, ha a Bit féle terv kivitelét 40 ezer írttal lehetis tartja, mert a reservoirokkal, nyomó csöven intercalaris kamatokkal stb, legalább HO a írtba kerül az is. Melitskó Frigyes visszavonta indítványát, s maga a Herczegh Lajoséhoz járult. Errre art szerinti szavazás kitüzetvén, a Heren Lajos javaslatát 31-én, a szakbizottságok tanács javaslatát 29-én támogatták, 1 szótöbbséggel hozott határozat ellen Dr. Somosi János felebbezést jelentett be. A bukott javaslatra szavaztak dr. Ceiky Plor, Dorgó Albert, dr. Farkas Lajos, dr.Feilh Arthur, Palóczy Lajos, Pollák Samu, dr. Imosi János, dr. Szombathelyi József, dr. Issek Sándor stb. A közgyűlést ma folytatják, még hátra maradt ügyek tárgyalásával. A dohánygyári sztrájk nát ért. A munkásnők ma reggel bevonóiukik kezdték a munkát, ami azt bizonyítja, több eszük van, mint bujtogatóiknak. A Bt kásnők kívánságára az igazgatóság két nyílkalmazottat állásától felfüggesztett. Ezek is® kásnők, de „átvevőnek,a kiknek modorak ‘násmódja ellen kifogásuk volt. Host mk méljük, szent lesz a béke és ezt óhajtjuk» Pályázat a bajakór tani tan»» a kolozsvári egyetemen. A hivatalos legutóbbi száma közli a következőket: A k 1 o z s v á ri m. kir. Ferencz József tud.Imen a bőr- és bujakórtani tanszék betölt ezennel pályázat hirdettetik. E tanszéknél'' frt évi fizetés, minden öt év múlva ‘ frt ötödéves pótlék, mely egészen leO* ’ emelkedhetik, nemkülönben évi 560 W*. bér élvezete van egybekötve. Azon ör'á torok, kik e tanszéket elnyerni óhajtják, iodványukat életpályájuknak okmányok látott leírásával, nemkülönben bőr- és bújtani önálló búvárkodásuk, irodalmi tevékségük, gyakorlatuk és a tanítás körülúj munkásságuk, valamint nyelvismereteik ii témáival kellően felszerelve, folyó évi ápril 30 ig a kolozsvári egyetem orvoskari tastületének dékáni hivatalába nyújtsák b® , pest, 1897. márcziu hó 17-én. A '8.f‘ közoktatásügyi m. kir. ministertől ^ A magyar kegyes tanitórfl klozsvári hittudományi és tanárképzői®** kegyes iskolák háromszázados évfordulój* ^ lékére f. hó 25-én az intézet helyisége*16 lékünnepélyt és diszülést tartott. Az ölé*1 nyitotta az intézet növendékpapjainak egy Hymnus, melynek szövegét Szőke zenéjét Riedy Károly kegyesrendi nőve® ^ pok írták. Ezután Russel Károly, mia Calasantisna igazgatója lépott a* ^ asztalhoz, ismertette az ünnepély ct mondta röviden calasanti szt.Józsefu6*1 egyes tanitórend alapítójának ólettörté® ^ nemes elhatározását, hogy életének czélja a szegény gyermekek nevelés® J Károly igazgató megnyitó beszéde után^tézet vonós zenekara, mely 18 t®8 ^ nagy szabatossággal játszotta Pospie0*1*^* 1, damour® czimü szerzeményét, majd ^ rencz „Fohászát® énekelték, mire S*e ^ rincz saját szerzeményű költeményé* 's late,“ szavalta el. Az erre következő *eD ^ egy quartett volt, Haydn „Coueumm8*1111^, czimü műve. Aztán Hegedűs „E8th#rí PC ta Sí 0 ta