Magyar Polgár, 1901. július-szeptember (24. évfolyam, 146-222. szám)
1901-07-01 / 146. szám
2001. július 1. MAGYAR POLGÁR hanem minden egyes gyárra vonatkozó adatokat kiküldött speciális szakemberek írtak össze, hitelességük tehát kétségen felül áll. A kereskedelmi minisztérium iparfejlesztési szakosztálya által vezetett és irányított munka, melynek nagyságáról fogalmat nyújt az, hogy közel 2800 gyártelepet vettek fel, s most nyerte betetőzését abban a 20 vaskos kötetre terjedő munkában, mely Szterényi József keresk. miniszteri tanácsost vallja szerzőjének s a kinek a nagy munkában Hegyeshalmy Lajos dr. min. oszt. tanácsos és Farkas Ferencz min. segédtitkár s több országos nevű munkatárs segédkeztek. Magyarország gyáriparának valóságos tükre a mű, mely közgazdasági irodalmunknak egyik legnagyobb munkája. Az egész munkát hosszabb ipari tanulmány vezeti be Szterényi József min. tan. tollából, mely visszapillantás és részben kritikai méltatás hazai iparunk fejlődéséről s annak irányáról; ezt követi Hegyeshalmy dr. oszt. tan. tollából az egész munkálat és az annak földolgozásánál követett módszer részletes ismertetése, végül az egész gyáriparunk helyzetét nagyjában ismertető összefoglalás. Ezt képezi az első kötetet. A II. kötet a vasgyártást tartalmazza ; a III.—IV. a vas-és fémipart; az V-dik a gépgyártást, a közlekedési eszközök gyártását, mérleggyártást, hangszeripart tárgyalja; a VI. kötet a villamos iparral foglalkozik; a Vll-dik a kerámiás iparokat tartalmazza ; a Vili. füzet szól az üveggyártásról; a IX-dik a bőr-sörte és szeriparról; a X—XI-dik kötet a faipart tartalmazza; a XII dik füzetben van a textilipar ; a XIII-dikban a papíripar A czukoripart és malomipart a XIV—XV. füzet foglalja magában az élelmezési ipar többi ágait a XVI—XVII. kötet. A XVIII dik kötetet alkotja a petroleum s a világító gázgyártás ipara. A XIX. kötetben van a vegyészeti ipar, végül a XX. füzet tartalma a vegyes iparok. Minden egyes monográfia a lehető legrészletesebb leírását képezi az illető iparágnak, nem számok halmazával, hanem az összes viszonyok és helyzet beható ismertetésével, nem mellőzve az illető iparágak bajait és versenyviszonyait sem, de gondosan kerülve természetesen egyéni adatok közlését. E munka meglepő adatokat tár elő. A felvett 2364 ipartelepen 3433 gőzkazán van 280.777 m² tűzfelülettel; ugyanezen gyárak motorikus ereje 262.070 lóerőt képvisel. Gyáraink táila fogyasztása 1898-ban volt 2 242.589 köbméter, 32,728.037 mtrm kő- és barnaszén, melyből 27,726.586 mtrm. volt hazai s a többi külföldi; 4,126.401 mtrm. koksz és ebből csak 1,046.679 mtrm. hazai, valamint 2,478.383 mtrm. faszán. Felette érdekesek a munkának a termelésre vonatkozó adatai, melyekből megtudjuk, hogy Magyarország 1898. évi gyári termelése iparczikkekben 1 366 917 031 korona volt, ha nem is oly tekintélyes, mint az osztrák és német ipar, mégis túl vagyunk a kezdeten. Magyarország ipara számottevő tényező egymilliárdháromszázhatvanhatmillió-kilenczszáztizenhétezer korona. Összehasonlítva a német iparral, bizony igen szerény, mert egyedül a német textilipar termelése két akkora értéket képvisel, mint a mi egész iparunk, de éppen azért fejlesztenünk kell azt. Különösen akkor áll elő ennek égető szüksége, ha termelésünket a fogyasztással hasonlítjuk össze, amelyből például olyanok tűnnek ki, — csak néhány példát említsünk — hogy textiliparunk csak 144,/0 át fedezi a hazai szükségletnek, és ebben is a selyemszövés csak 117*/#-át, a lenvászongyártás csak 6 63/0-át, a pamutszövés 3-56% át, a kötszövés 669lt, a gyapjúszövés pedig 9 59%-át. Megtudjuk ebből, hogy pl. gépiparunk az ország szükségletének csak 46 74*/- át, —papírírtatunk 43'98*/-át fedezte és igy megtudjuk minden egyes iparágnál, hogy hazai iparunk átlag nem fedezi az ország szükségleteinek még csak 25°/.-át sem, vagyis legfőbb ideje annak, hogy erőteljesebben fogjon hozzá állam és társadalom a magyar ipar nagyobb arányú rendszeres fejlesztéséhez Hogy ez mennyire szükséges és mily szerények azok az eszközök, melyeket az állam az iparpolitika rendelkezésére bocsát, arra nézve ez a munka szintén igen jellemző és becses adatokkal szolgál: 1868. óta 1900-ig Magyarország, melynek aránylag kisipara van, iparfejlesztésre, iparoktatásra és iparfelügyeletre együttvéve 23,382 657 koronát fordított, mig ugyanezen 33 év alatt a nagy iparral bíró, tehát fejlesztésre nem szoruló Ausztria ugyanezen czélokra 104,493.571 koronát áldozott és nem legutolsó adat az sem, hogy míg nekünk rengeteg iparfejlesztési teendőink mellett 1901-re iparoktatásra 1,891.749 koronát, iparfejlesztésre pedig 1,665 000 koronát fordítunk, addig Ausztriának nagy ipara mellett előbbire 7,986.522, utóbbira 1,200.640 korona áll rendelkezésére, vagyis iparoktatási czélokra éppen 419 szerte több Az Ausztriában iparfejlesztési czélokra fordított összeg valamivel csekélyebb ugyan, mint az, amelyet Magyarország saját iparának fejlesztésére fordított; ha figyelembe vesszük azonban azt, hogy mily fejletlen a mi iparunk az osztrákéhoz képest, a mérleg serpenyője itt is Ausztria javára fog billenni, amit csak az fordíthat meg, ha a magyar társadalom teljes erejével hozzá fog a hazai ipar fejesztéséhez. Városi közgyűlés, Kolozsvár, jul. 1. A június havi közgyűlés két napi tárgyalás után befejezést nyert. A közgyűlés második napján, pénteken délután, a távollevő főispán helyett dr. Nagy Mór polgármester helyettes elnökölt. Az ülés iránt ezúttal is meglehetős érdeklődés nyilvánul s egy-két kérdés oly kimerítően tárgyaltatott, hogy a különben rövid tárgysorozat daczára az ülés fél hét óráig elhúzódott. A pézügyi-, erdészeti- és Linke-paloták előtt a tanács elkészítteti az uj aszfalt járdát s ezt a közgyűlésnek beterjesztette. Nagy Lajos hibáztatja a tanácsot e munkálatok keresztülviteléért, mert a közgyűlés kimondta, hogy előbb a Széchenyi teret rendezteti. Salamon Antal tanácsos felvilágosításul előadta, hogy e munkálatok keresztülvitelét az érdekelt háztulajdonosok kérték a saját költségükre, mégpedig olyan kedvező ajánlattal, hogy az új burkolat árát egyszerre lefizetik, miáltal a város az időközi kamatok fizetésétől is felszabadul. Különben itt nem is utcza rendezéséről van szó. A közgyűlés a bejelenntést jóváhagyólag tudomásul vette. A Bethlen-utcza és Hunyadi-tér között egy új utcza nyitása terveztetett. Most egy ott levő háztulajdonos építési engedély iránt kérelmezett, mely kérés kedvező elintézése esetén az uj utcza nyitás kérdése egy jó időre lekerül a napirendről. Dr. Török István az uj utcza nyitását szükségesnek látja, de annak megvalósítását csak kedvezőbb anyagi viszonyok beálltával óhajtja. Nagy Lajos csatlakozik dr Török István indítványához. Salamon Antal tanácsos, tekintettel a Hunyadi tér rohamos fejlődésére, a közlekedés érdekében az új utcza létesítését szükségesnek tartja s azért javasolja, hogy a kért építési engedély ne adassák meg, hanem a kérdéses telket a város vegye meg Feilitzsch Arthur dr. fölszólalására a közgyűlés többsége az építési engedélyt megadta s igy az uj utcza nyitás kérdése felett napirendre tért. Nagyobb vitát idézett elő Szacsvay Dénes telekfelosztási kérése, mely úgy szoros összefüggésben van a három vásár kibővítésének kérdésével. A szóban levő úgynevezett »Balika-rét« ugyanis a jelenlegi baromvásár mellett van s azt a tulajdonos házhelyekre óhajtja felosztani, esetleg a városnak örökáron eladni. A vételárt felenként 5 frtban állapította meg. Az e tárgyban kiküldött bizottság a telekfelosztást csak abban az esetben javasolja engedélyezni, ha az új utcza nyitásával nem hozalik kapcsolatban. A megvételre pedig úgy nyilatkozott, hogy a vételár felenként 4 írtban állapíttassák meg E kérdés felett egy ízben már határozott a közgyűlés és kimondta, hogy a kérdéses területet megveszi Akkor azonban a tulajdonossal nem lehetett a vételár összege felett megegyezni, jóllehet a város felenként 5 Irtot ajánlt meg Dobás Antal e korábbi határozatot fentartani javasolja, annál is inkább, mert a városnak e területre szüksége van. Dr. Tutsek Sándor a kiküldött bizottság javaslatát fogadja el. Dorgó Albert, Salamon Antal a korábbi közgyűlési határozat értelmében a telek megvétele mellett vannak. Nagy Lajos és Boros György a megvételt még a 4 fztos egységár mellett sem óhajtják. Feilitzsch Arthur Bt. elválasztja a telekfelosztás iránti kérést és a baromvásártér kibővítésének kérdését. A telekfelosztási kérés feleit ez alkalommal már lehet határozni, a vásártér kibővítésének a kérdése azonban még nincs kellőleg előkészítve, mert arra nézve egy albizottságnak külön javaslata is van, mely javaslat felett a közgyűlés még nem tárgyalt A kiküldött albizottság javaslatát a tanács már kinyomatta s a bizottság tagjai között szétosztotta s igy az legközelebb napirendre kerül. Indítványozza, hogy a két kérdés annak idején együtt tárgyaltassék. Ez indítvány alapján a közgyűlés a telekfelosztás iránti kérést elutasította s egyben utasította a tanácsot, hogy a Balika-rét eladására vonatkozó ajánlatot a kiküldött bizottság javaslatával együtt annak idején terjessze be újból a közgyűléshez. Dorgó Albert a határozat ellen felebbezést jelentett be. A kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskola évi segélyezésének kérdése végleges elintézést nyert. A hivatalos iratokból ugyanis konstatáltatott, hogy a város által nyújtott évi 3000 frtos segély állandó jelleggel bír, amennyiben azt a város köteles mindaddig kiutalni, míg az iskola a felsőbb kereskedelmi szakoktatást szolgálja. A sánczoldal rendezésére nézve egy részletes tervezet dolgoztatott ki. E terv szerint az Erzsébet sétaút jobboldali részétől egy új kocsiút lenne kiépítendő, s a jelenlegi rozoga viskók eltávolíttatnának. A terv 10 év alatt lenne keresztülvive. A közgyűlés a tervet elvileg elfogadta, s a fölmerülendő költségekre évi 5000 kor. fölvételét kimondta. Az állatkiállítás területén rendezett állandó mezőgazdasági gépkiállítás engedélyezésére vonatkozó tanácsi intézkedést a közgyűlés jóváhagyta és utasította a tanácsot, hogy a kérdéses területnek az állatkiállítás czéljaira való átadása iránti szerződést vegye revízió alá, s terjesszen be e kérdésben javaslatot. Élénk vitát idézett elő a cirkusz előadások engedélyezése iránti tanácsi határozat ellen beadott felebbezés tárgyalása. Salamon Antal tanácsos előadó a tanács határozatát részletesen indokolja s annak fentartását kéri. Báró Feilitzsch Arthur pártolja a tanács határozatát, mert a színház magas kultur intézet, amely a hatóság anyagi és erkölcsi támogatását megérdemli Dorgó Albert a nagyközönség érdekeit védi s a tanácsi határozat feloldását indítványozza. Több felszólalás után a közgyűlés többsége a tanács elutasító határozatát feloldotta s az elsőfokú határozatot, mely szerint 30 czirkusz előadásra engedély adatott, jóvá hagyta. Egy pár kisebb tárgy elintézése után a közgyűlés fél 7 órakor véget ért. 3 Iskolatársak találkozója. Kolozsvár, jol. 1. Negyven esztendővel ezelőtt és junius 3- án folyt le az érettségi vizsgálat a kolozsvári ev. ref. kollégiumban. Az 1860/1 -ik iskolai év nyolczadik osztálya, mely akkor a vizsgáló-bizottság elé állott, egyike volt azoknak, a miket az iskolai életben „igen erős osztálynak” neveznek s a melyre az intézet tanárai, vezetői örvendő büszkeséggel szoktak tekinteni, mert benne munkájok legszebb eredményét s a jövendőnek legbiztatóbb reménységét látják. Ez az osztály különösen rászolgált az elismerésre. Nemcsak azért, hogy tagjai között számos jó tehetségű ifjú volt, de azért is, hogy a kollégiumi ifjuság életében több nevezetes újítás s reformszámba menő jelentős intézmény kezdeményezése tőle indult ki. Az akkori maturánsok 30 tagja között volt néhány főrangú család tehetséges sársaz elsősorban mindjárt báró Bánffy