Magyar Polgár, 1902. július-szeptember (25. évfolyam, 148-223. szám)
1902-07-01 / 148. szám
lf)2. július 1. MAGYAR POLGÁR . §. Kolozsvármegye állattenyésztési alapot *'* Az állattenyésztés alap rendeltetése: az ♦'R'iRes állattenyésztés, állatértékesités, az állat ‘B^ségügy rendezésével az állatállomány fejl»8se és emelése. •• §. Az 1 szakaszban jelzett czélokat megva»ltva a vármegyei állattenyésztési alap az hogy : a) beszerzi lehetőleg a törvényhatóság területén az egyes községek részére, azok b°ájárulásával illetőleg az 1894. évi XII. t.-cz 2-126. §§-aiban körülirt esetekben a nélkül is azükséges apaállatokat; b) az anyag javítása csábol a vármegye egyes vidékein az alispán Vármegyei mezőgazdasági bizottság által egyetlen meghatározandó módozat mellett kiválóbbállatokat oszt ki; c) állatvásárokat pártol, állat kiállításokat rendez Ezeken előadást kívetít, bevásárlásokat eszközöl, kiválóbb egyedi tulajdonosainak elismerő oklevelet, jutalomul ad; d) szervezi az érték növelését és a titka értékesítését az állathizlalásnál az által, híg megbízható, kiváló állatápolóknak gondosba felépítés és értékesités végett lehajtott igas vitokat ad vagy közvetít ; e) az állattulajdonos csak elhullott állatait kártalanítja ; f) a szükségbe képest az összes állatállományt mint zárt egeget egészben vagy részben egy állatbiztosító inzelnél biztosítja ; g) házi kezelés mellett avagy áallatilag bizosítja az alap által beállított közép apaállatok megfelelő elhelyezését, tartását is ápolását s ezekre nézve az ellenőrzést gyakorja ; h) berendezi és vezetteti a vármegye szivasmarha és lóállományának törzskönyvét; igyéb az állattenyésztés és állategészségügyi meset czélzó intézkedéseket tesz. II. 3. §. A vármegyei álattenyésztési alaphoz tatozik hozzájárulni a törvényhatóság területén miden szarvasmarha- és ló tulajdonosa és birtoksa az ezen szabályrendeletben megállapítás illetve a törvényhatóság által megállapítandó diákkal. 4. §. Minden állattuladonos köteles a törvényhatag területen levő összes szarvasmarha- és tonományát a tavaszi állatvizsgálat előtt április hós6-ig évenként a községi elöljáróságnak, melynél területén az állatok el vannak helyezve, bejelezem 5. §. A bejelentések alapján a községi, illetve a körjegyző két példányban elkészíti az alli törzskönyveknek megfelelő öszeirast és dijekast; ezen összeírásokat a községi elsőjáróság, illtve a birtokossági tanács felülvizsgálja, szükség eseteit kiegészíti, az allétok értékét és conditioját megállapítja és hitelesítés végett a járási mezőgazdasági bizottságnak bemutatja. A járási mezőgazdasági bizottsághoz bemutatott összeírást a járási számvevő részletesen átvizsgálja és észrevételeit a járási mezőgazdasági bizottságban előadja. A számvevői észrevételek alapján a járási mezőgazdasági bizottság az összeírást kiegészíti és hitelesíti. A hitelesített összeírás mindkét példánya a vármegyei alispánnak felülvizsgálat és jóváhagyás végett beterjesztendő, aki a felülvizsgált és jóváhagyott összeírás és előírás egyik példányát a járási főszolgabirákhoz teszi át további eljárás czéljától. 6. §. Az évközben beállott változásokat kötelesek az állattulajdonosok a községi elöljáróságnál a változás beálltától számított 3 nap alatt bejelenteni és az idegen helyről vett marha járlatait beadni; miről a kerj. díjtalanul elismervényt kiadni tartozik, a községi illetve körjegyző ezek alapján az eredeti összeírásnak megfelelő változási kimutatást két példányban elkészíti és azt a községi elöljáróság, illetve birtokossági tanács által (esetleg csak elnökileg) felülvizsgáltatja és minden év július, október és fanuár 15. napjáig a járási mezőgazdasági bizottsághoz beterjeszti, amely ezen pótösszerásra nézve a fenti módon jár el. Ezen változási kimutatások alapján lesz a törzskönyv kiigazítva. 7 §. Az állattenyésztési alap bevételeit képezik : a) alapdíjak minden jó, két évet meghaladott csikó, vagy szarvasmarha után egyszer mindenkorra egy korona; b) hozzájárulási díjak, melyet egyedenként, nagyobb állatállományyal fokozatos átalányban a törvényhatósági közgyűlés az összeírás alapján a szükséghez képest 3 évről 3 évre állott meg ; c) állattenyésztési és állategészségügyi czélokra a községek javára hatóságilag beutalt büntetéspénzek ; d) adományok ; e) tartalékalap kamatai ; f) egyéb bevételek. 8. § Az állattenyésztési alap kiadásait képezik : a) tenyész apaállatok beszerzési költségei; b) anyaállatok beszerzési költségei; c) állatvásárok és kiállítások rendezésével járó költségek és jutalomdijak ; d) biztosítási és kártalantási dijak ; e) ügykezelési költségek. 9 §. Hátralékos dijak behajtása közigazgatási úton eszközlendő. Mindazok ellen, kik állatjaik után az állattenyésztési alaphoz való hozzájárulási dijat be nem fizettek, a közigazgatási végrehajtási eljárás minden év októberbe 1 — 15-ike közt folyamatba teendő s a községi elöljáróság által saját hatáskörében keresztül vezetendő. (Folytatása következik) V epyelverzék nincs eléggé fölvértezve az észrevétül mérgező nyelvhibák ellen. Ha azt akarját, hogy kevesebb legyen a betegség, a szervertet erősítsétek — szólóak az orvosok. Ha azt akarjátok, hogy kevesebb legyen a nyelvrorrás, a nyelvérzeket erősítsétek s az anyanyev rendszeres tanyáját vegyétek komolyan — szólalunk mi A baczillusok, azaz hogy a barbarinusok, maguktól elpusztulnak, ha a tovább terjdésre nem lelnek alkalmas talajt s a legelszorabb irtó hadjáratnak is fittyet hánynak, hadvez a talaj elterjedésüknek. A második gravamen az elsőből folyik. Idegennyelveket szabadít az iskolaidő előtt a fejlődő nyelvérzékre. A fejlődés, a kialakulás, a megrősödés folyamatában. Betetőzi azt a télszeveget, amit a szülői ház, a család elkezdett. Mert már a család elkezdi. Kevés olyan Cipabogarat látott még a paedagogia, mint a milva* ez a mi gerincztelen modern korszakunk szül A modern ember, mint a jó pap, holtig tanu — nyelveket. A bölcsőtől a sírig javítgat az akotó természeten, mely — hogy, hogy nem — megfeledkezett egynel, az anyanyelvnél, több nyelet juttatni az ember birtokába. Nagy hiba és nagy mulasztás. De hát segít az ember rajta. A k* csecsemő első gügyügésével veszi az első leczleórát a német bonneoktól és franczia gouverninle-októl. Hja, mert rövid az élet s édes az uegen nép nyelve. Az anyanyelvet, azt nem kell érteni, ráragad az amúgy is a gyerekre később a ló az, hogy idegen szóra szokjék a nyelv*. Ismertem szülőket, a kik dicsekedve emligetük, hogy kedves magzatuk mennyire nem tudót kis korában magyarul s milyen szépen beszél németül, vagy francziául. Csak az nem tért sehogy a fejükbe, hogy az a kis nyelvtudós most diákkorában, hogy bukalik épen a nyelvekből meg egyre másra; azt gondolni se merték volna, hogy kedves csemetéjük részben hajdani nagy nyelvtudásának köszönheti mostani nagy szellemi fejletlenségét és hátramaradottságát. Az ilyen szerencsésen két-három nyelvű gyereknek nincs és sokszor haláláig nem lesz valódi anyanyelve. A természet nagy ajándékában, az anyanyelven szólhat a s édes gyönyörűségében őket megrövidítette az emberi bölcseség. Ezt a tévedést azonban, mit az ex professo nem paedagogus szülői ház követ el, a paedagogia szent nevében tetőzi be és koronázza meg az iskola. 9 —10 éves gyereket latin, vagy német gramatikára fog. Szinte hallom a kacagást, hogy hát ettől az ártatlan grammatizálástól is féltem az anyanyelvet? Na hát igenis, féltem. Nem azért, mintha attól tartnék, hogy a, idegen nyelvben való nagy előhaladás elfelejtetné a kis diákkal anyanyelvet (nem a nagy előhaladástól nem kell félni), hanem azért, mert ez az idő előtti módszertelen grammatizálgatás ez eltévesztett, haszontalan, kárbaveszett munka. Időfecsérlés és gyermekkínzás. Az egyik nyelvből a másikra való örökös átfordítgatásra, tehát a gyermek agyvelejét és képességét messze felülhaladó , azért meddő, sőt lélekölő rabmunkára kárhoztatja a jobb sorsra érdemes kis diákot Gondoltak e valaha a paedagogusok arra, hogy idegen nyelvre fordítani valamit a legnehezebb és egészen soha meg nem tanulható mesterség a világon Mert különböző dolog ám; beszélni idegen nyelven és fordítani valamit idegen nyelvre. Az gyerekjáték, ez valójában megtaníthatatlan. A mai módszer mégis ezzel kezdi a nyelvtanítást. Ha már mindenáron idegen nyelvekkel akarjuk boldogítani az I—II. osztályos középiskolai tanulót is, legalább a módszerünk legyen más. Egyátalán semmi, vagy csak a legszükségesebre szorítkozó grammatika és Csak izlelítőül valami magyarról latinra, v. németre való fordítás. A tanár beszélhet (s beszéljen is!) sőt beszéltethet is az idegen nyelven, de gépiesen lehetőleg ne fordíttassa át a magyar szöveget. Ehhez latin (német) nyelvértek s latin (német) grammatikai tudás szükséges Azt képtelenség várni, ezt oktalanság meg erőszakolni. Az idegen szöveg — egy kis pia fraussal még a legszárazabb is — olyan a gyereknek, mint a találós mese. Örömét leli benne, ha megoldhatja, s ösztökéli a gyerekben inkább működő kíváncsiság, hogy megoldhassa. Az idegen nyelvre való fordítás azonban lélekölő rabmunka még ebben a korban. A felsőbb osztályok idegen nyelvtanítása iránt se lehet valami nagy köszönettel a szegény anyanyelv. Nem abban van itt a baj, hogy az idegen nyelvek az anyanyelv rovására szabadon vannak szabadítva az iskolára, hanem abban, hogy a nagy czél az idegen nyelv megtanítása érdekében egytől egyig mind jezsuita fogásokkal dolgozunk. Az idegen nyelv kaptafájára irgalmatlanul átgyúrjuk és átkalapáljuk az anyanyelvet. A nyelvek közötti űrt és áthidalhatatlan távolságot azzal akarjuk elenyésztetni, hogy Procruster-ágyba fektetjük az anyanyelvet. »Csak szórul szóra, fiam« — biztatja a tanár az átfordítás kátyújába belerekedt diákot — »majd csak kikerül az értelme is. »Hogy aztán mikerül ki“ az ilyen fordítások révén, miféle zagyva össze „MagyarPolgár.“ Előfizetést nyitunk a „ Magyar Polgár“ XXV. évfolyamának második félévére. Bár az országgyűlés hosszabb szünetre oszlott szét, — politikai tekintetben sem számíthatunk esemény nélküli holt évadra. Politikai s egyéb közkérdések egész sora igényli a nyár folyamán is a közönség folytonos érdeklődését. Mint eddig tettük, — jövőre is lelkiismeretes kötelességtudással gondoskodunk arról, hogy olvasóink a fontosabb napi eseményekről gyors, kimerítő és hiteles tudósításokat kapjanak. Különös gondot fogunk fordítani — egyéb rovatok mellett — a tárcza-rovatra. A „Regény-Csarnok”-ban közelebbről egy érdekfeszítő új regény közlését kezdjük meg, dr. Mikes Lajos fordításában. Kérjük törekvéseinkhez a közönség támogatását. A kiadóhivatal kéri a lejáró előfizetések mielőbbi megújítását. Az előfizetés időközben is bármely naptól kezdve megkezdhető. Nyaraló helyekre, fürdőkre utazó előfizetőinknek a lapot kívánatra bárhová, bármennyi időre külön díj nélkül utánküldjük. Előfizetési árak: Egész évre................................28 K. Félévre.....................................14 K. Negyed évre............................7 K. Egy hónapra ... . 2 K 40 t. HÍREK. Kolozsvár, jul. l. — Nyári hőség. Kevés nappal ezelőtt még panaszkodtunk az időjárás mostohaságán, mely mintha meg akarta volna vonni tőlünk .