Magyar Polgár, 1904. január-március (27. évfolyam, 1-74. szám)

1904-01-02 / 1. szám

1904. januárius 2. MAGYAR POLGÁ­R Politikai hírek. Kolozsvár, jan. 2. Az olasz kereskedelmi szerződés. Budapest­ről írják: Az olasz kereskedelmi provizórium megvan. Marad a régi szerződés addig, a­míg végérvényes új szerződést kötünk, de legkésőbb október 1-jéig. Kilencz hónapig van tehát időnk. Ezalatt tán csak sikerül megalkotni az autonóm­­vámtarifát, mely előfeltétele a szerződési tár­gyalásoknak és sikerül a tárgyalásokat magukat is befejezni. A borvámklauzula pedig megszűnt. S helyébe nem jött semmi konc­esszió, semmi ideigle­nes kedvezmény. Egyszerűen eltöröltetett minden rekompenzác­ió nélkül. Kormányunknak nincs kötve a keze az új szerződési tárgyalásoknál, még csak egy ideiglenes kedvezmény prec­edensé­­vel sem. Az egyezmény létrejöttéről az alábbi kom­münikét adták ki: Az Olaszországgal való 1901 deczember 11-iki kereskedelmi és hajózási szerződés az olasz kor­mánynyal való ideiglenes megegyezés alapján, végérvényes szerződés kötéséig azonban legfel­jebb 1904 október 1-éig fenmarad. Kivételt ké­pez a borvámklauzula, a­mely 1904 jan. 1-ével megszűnik. A borvámklauzula hosszú fennállása következtében kötött jogügyletek lebonyolíthatá­­sára átmeneti intézkedések történtek, melyek szerint az olasz borok, a melyek 1903 decz. havában szállíttattak hajóra, vagy a melyeknek nevezett időközben való eladását konzulátusi hivatalos után 1904 január 20-áig igazolták, 1904 jan. 31-éig kvintás szerint 3 forint 20 krajczáros kedvezményes vámmal bocsáttatnak be Ausztria-Magyarországba. Hasonló átmeneti intézkedések érvényesek osztrák vagy magyar boroknak Olaszországba való küldésénél. Ezekre nézve érvényes a régi 5 lira 77 centesimi kedvezményes vám. Nagykövetünk Loubet elnöknél, Párisból ír­ják, hogy Khevenhüller-Metsch­er. újonnan kineve­zett osztrák-magyar nagykövet decz. 31-én dél­után nyújtotta át megbízó levelét Loubet elnök­nek, a szokásos szertartások mellett. A nagy­követ hangsúlyozta, hogy ő Felsége I. Ferencz József azt a megbízást adta neki, hogy az Ausztria-Magyarország és Francziaország között fennálló kitűnő viszonyt ápolja és erősítse. A nagykövet utalt arra, hogy ifjúságának legna­gyobb részét Francziaországban töltötte és azt mondotta, hogy új kötelességének nagy örömmel fog eleget tenni. Loubet elnök azt válaszolta, hogy neki különös megelégedésére szolgál Khe­­venhüller grófnak nagykövetté való megválasz­tása és biztosította a nagykövetet arról, hogy ő, valamint a franczia kormány arra fog törekedni, hogy a nagykövetet feladatának teljesítésében támogassa. Mindkét fél azt a czélt fogja követni, hogy mindkét ország érdekében az Ausztria- Magyarország és Francziaország között régóta fennálló kitűnő viszonyt előmozdítsa és meg­erősítse. Új esztendő után, Budapest, 1904. jan. 1. Közvetlenül uj esztendő után a képviselőház újból fölveszi tanácskozásait. Az 1904-iki poli­tikai esztendő minden előjel szerint fontos perió­dusa lesz Magyarország politikai történetének. Alig emlékezünk olyan országgyűlési idő­szakra, mely előtt hasonlóan nagy horderejű fel­adatok várakoztak volna, mint arra, a­mely januárius hó 4-én veszi kezdetét. A letűnt esz­tendő parlamenti históriánknak ez a fekete lapja a megoldatlan problémáknak valósággal k­aoti­­kus tömegét hagyta örökségül. Az országyűlés­­nek végre-valahára magaslatára kell emelkednie a helyzetnek, ha az ország közvéleményének sze­mében a képviseleti rendszert végleg lejáratni nem akarja. Ha egyszer a még obstruáló törpe csoport a rendkívüli fegyverek használatától elállott, — és semmi kétség nem lehet az iránt, hogy ez a legköze­lebbi jövőben meg fog történni — úgy szabad az út az üdvös és gyümölcsöző munkára. Mert a ma­gyar parlament a maga összealakulásában hatá­rozottan munkaképes. Magyar emberek ülnek minden párton, csupa olyan férfiú, a­kinek végső ideálja egy és ugyanaz : a magyar nemzeti ál­lam kiépítése. Az a munka, a­mely a képviselő­házra várakozik, minden részletében ezt a czélt szolgálja. A kibontakozás első és alapfeltétele az állam elsőrendű életszükségleteinek elintézése. Az 1903. évi költségvetés, a kormánynak a folyósított ki­adásokért való parlamenti fel­mentvény, a jövő esztendő első hónapjaira szolgáló indemnity elin­tézése, ha egyszer az alkotmányos kibontako­zásra való komoly törekvés él a lelkekben, semminemű akadályba nem ütközik. A parla­mentnek parancsoló kötelessége, hogy mind e tárgyakat simán, gyorsan, fennakadás nélkül el­intézze. Az újonczkontingens megajánlása pedig a legelső feltétele minden további lépésnek. Mert hiszen annak elintézése nélkül, a jelenlegi tár­gyalás alapjául szolgáló javaslat megszavazása nélkül a munka tovább nem haladhat. Az elsőrendű szükségletek elintézése után a delegácziónak lesz kötelessége, hogy a közös ügyek további elintézésére az alapot megteremtse. A delegáczió tárgyalásai januárius közepe táján előreláthatólag simán fognak lefolyni és az or­szágot minden kellemetlen meglepetéstől meg­óvja. Mindezek után a politikai helyzet súlypontja ismét visszakerül a magyar parlamentbe, a­hol most már a valóban gyümölcsöző munkának minden további akadálya bizonyára el lesz há­rítva. A magyar politikai élet hova-tova szem­ben fogja magát találni a legnagyobb problémá­val : a monarchia két állama közötti gazdasági kiegyezéssel. Meg kell teremtenünk a két állam közt a vámterületi közösséget, a czélból, hogy e közös vámterület alapján az autonóm tarifát megállapítván, instrumentum legyen a kezünk­ben a külfölddel való kereskedemi szerződések tárgyalására. A szerződési tárgyalások mizériáján, a­mint azt az olasz példa is mutatja, már ebben az esztendőben is nagy erőfeszítésekkel vergőd­hettünk csak keresztül. Tagadhatatlan tény, hogy az olasz tárgyalási nehézségek egy jelentékeny része abból keletkezett, hogy mi tökéletlen fegyverekkel felszerelve állottunk az ellenféllel szemben. A jövő esztendő a nagy, nemzetközi szerződések megkötésének periódusa lesz. Egye­nesen veszélyeztetné gazdasági létérdekeinket, ha ezúttal is gyönge fegyverekkel, fedezetlenül vennék föl a harcrot olyan felekkel szemben, a kik erősebbek is Olaszországnál s a kikkel szem­ben nagyobb gazdasági érdekek szorulnak véde­lemre azoknál, melyeket az olasz provizórium szabály­oz. Nagy perspektívák ezek, melyek ilyképen a jövő esztendőre nyílnak. Az országgyűlésnek igazán feladata magaslatán kell állania, hogy mind­ e feladatokat úgy oldja meg, hogy abból az országra a gazdasági boldogulás és haladás jótéteménye káromolhassék. (K. sz) Az újévi üdvözlések. Budapest, jan. 1. A politikai pártok szokásos újévi üdvözlései ma délelőtt mentek végbe. Az orsz. szabadém­­ipárt tagjai délelőtt 10­­ órakor a pártkörben gyűltek össze, hol az újév­­ alkalmából dr. Podgnaniczky Frigyes pártelnököt­­ üdvözölték. Az ünnepi szónok Kulinyi Géza­­ volt, kinek lelkes beszédére az érdemes pártel­nök igen meleg szavakban válaszolt, kérve a pártot, hogy legyen kitartó és erős a küzdelem­ben, melyet a haza érdekében folytat. . A szabadelvű körből a párt tagjai a minisz­terelnöki palotába hajtattak. A nagy elfogadó­­teremben a képviselőkön kívül megjelentek az államtitkárok, számos főrendiházi tag, több fő­ispán és a különböző minisztériumok miniszteri tanácsosai. Tizenegyre járt az idő, a­mikor gr. Tizen István miniszterelnök a kormány többi tagjaival a terembe lépett. Az ünneplők zajos éljenzéssel fogadták a kormányt. Nagy Ferencz üdvözölte a párt nevében a miniszterelnököt. Visszapillantást vetve a közel­múlt eseményeire és kifejtve, hogy a szabadelvű­­párt a hosszú válság alatt milyen jól és ered­ményesen teljesítette a reá háramló nehéz köte­lességeket, — a szónok így végezte tartalmas, szép beszédét: Vállvetve és ernyedetlen kitartással, ingado­zás és gyengeség nélkül tovább is szembeszál­lunk olyan törekvéssel, mely a törvényhozás és kormányzat alkotmányos működésének meg­­akasztására irányul. (Hosszantartó zajos tetszés és helyeslés.) az ország szellemi és anyagi előbbre­­vitelének produktív munkáját megbénítja. (Za­jos helyeslés.) De hogy ezt a programjainkat minél na­gyobb sikerrel megvédhessük és keresztülvihes­­sü­k, hogy a szabadelvű párt minél erősebben ellentálljon minden kisértésnek, mely őt hagyo­mányos és meggyőződésünk szerint az országra nézve egyedül helyes és üdvös útjáról el akarná téríteni, hogy teljes bizalommal tekinthessünk a jövőbe, ahhoz olyan vezér is kell, (Zajos tet­szés és éljenzés.) a­kiben nemcsak a tudás van meg annak a helyes felismerésére, a­mi az or­szág haladásához szükséges, hanem a kiben meg­van az erős akarat (ügy van !) és a férfias el­szántság és bátorság is (ügy van ! Zajos él­jenzés.) minden akadályával megküzdeni, mely törvényes jogaink érvényesülésének és az or­szág érdekében kifejtendő munkásságunknak út­jában áll . (Élénk helyeslés.) olyan vezér, a­ki nemcsak bizalmat és támogatást keres mi bennünk, hanem a­kiben mi is feltétlenül meg­bízhatunk a tekintetben, hogy sem a népszerű­ség hiú vágya, sem a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás (Úgy van ! Zajos tetszés.) nem fogja őt elterelni attól a határozott czéltól, melyet kö­zösen kitűztünk magunknak. (Zajos tetszés és helyeslés.) Az a rövid és küzdelemteljes idő, mely alatt te az ország ügyeit intézed, meggyőzött bennünket arról, hogy­ te benned megtalál­ták ezt a vezért. (Élénk éljenzés.) A­ki úgy, mint te, annyi bátorsággal és önér­zettel utasítottad vissza azokat a támadásokat, melyek alkotmányos jogaink és törvényes önálló­ságunk ellen irányoztattak, (Úgy van!) a­ki úgy, mint te, oly elszántsággal és kitartással léptél föl azok ellen, a kik az ország békés fejlődését akadályozzák , (Úgy van !) az valóban jogot szer­zett arra, hogy ne csak azért sorakozzunk kö­rülötte, mert a bizalmat előlegezzük neki, hanem azért, mert már bebizonyította, hogy teljesen méltó arra a vezéri állásra, melybe a gondvise­lés helyezte (Élénk helyeslés és éljenzés.) E fényes bizonyítékok előtt meghajolnak velem együtt még azok is, a­kik előlegezett bizalommal nem siettek ■ eléd, sőt egy időben félreismertek . (Élénk éljenzés.) de a­kik most már annál nagyobb kitartással és hűséggel fognak követni és támogatni, (Élénk helyeslés és éljenzés.) minél inkább meggyőződhettek arrról, hogy ebben az országban, a­hol úgy is annyi a széthúzó elem­, s a­mely úgy is annyi ellenséggel van körülvéve, csak erélyes, czér­­tudatos, következetes eljárással (Úgy van ! Zajos helyeslés.) lehet sikeres nemzeti politikát csinálni, (Igaz ! Úgy van !) a magyar nemzet jövő nagyságát biztosítani ! (Úgy van ! ) Legyen tehát a mi mai megjelenésünk mindnyájunk részéről kivétel nélkül konfinuá­­cziója annak a frigynek, melyet veled és kér-

Next