Magyar Rendőr, 1969. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1969-09-11 / 36. szám

N HO SI MINH (1890-1969) emrég ünnepeltük 79. születésnapját, már a jubileumra készültünk, s jött a hír, hogy fájdalmas gyorsasággal el­távozott. Ho Si Minh egyike azon keveseknek, akiknek neve előbb saját népük, majd az emberiség haladó és forradalmi tömegei előtt zászlóvá vált. A nagy nemzetközi for­radalmi vezetők azon csoportjához tartozott, akiknek tevékeny­sége az utóbbi fél évszázadban döntően befolyásolta a kommu­nista és munkásmozgalom világfejlődését, s pozitív irányban hatott. Neve, amelyet mindenütt ismernek, felvett név — az illega­litás éveiben választotta. Eredetileg Nguyen’ Tat Thanhnak hív­ták, s 1890-ben, a Nghe An tartománybeli Kim Lien falucskában született. TAT THANH — A KÉSŐBBI HO Si MINH — KONYHA­LEGÉNYKÉNT FRANCIAORSZÁGBA HAJÓZOTT. Körülhajózta Afrikát, közvetlenül megismerkedett más gyarmati országok né­peinek viszonyaival, s e feljegyzéseiből készült első könyve, A francia gyarmatosítás pere. A fiatal Tat Thanht tudásszomja és a megélhetési kényszer hajtotta tovább — előbb Párizsba, majd Londonba s végül Amerikába vette útját. Franciaországba már tapasztalt, világlátott és forradalmi eszméktől áthatott emberként tért vissza a háború végén. Nguyen Tat Thanh legközelebb 1920-ban, a Francia Szocialista Párt híres tours-i kongresszusán bukkant fel, immár Nguyen Ai Quoc néven, és általános feltűnést keltett világos és szenvedé­lyes politikai logikájával, amikor Marcel Cachin és Vaillant Couturier forradalmi álláspontját támogatta. A tours-i kong­resszus eredményét ismerjük: a Francia Kommunista Párt meg­alakulásához vezetett, s az alapítók között ott volt Nguyen Ai Quoc is. KANTONBAN LÉTREHOZTA A VIETNAMI FORRADALMI IFJÚSÁG SZÖVETSÉGÉT. Ezután hosszú és szívós szervező munka következett, hogy a különféle néven működő vietnami kommunista csoportokat egyesítse — így jött létre 1930. február 3-án az Indokínai Kommunista Párt. 1940-ben a japán megszállással új szakasz kezdődött el az indokínai forradalmi mozgalomban. Kezdeményezésére hazafias szövetségek alakulnak a megszállók elleni harcra. Az 1945 augusztusi pártkongresszuson hoztak határozatot a felkelésre, és elfogadták a Viet Minh 10 pontjának nemzeti programját. A japán fasiszták augusztus 15-én kapituláltak. A népnek sietnie kellett, hogy még a francia gyarmatosítók visszatérte előtt kész helyzetet teremtsen. A felkelés 12 nap alatt az egész országban győzött, és Ho Si Minht választották meg az ideiglenes kormány elnökévé, majd később a köztár­saság elnökévé. 1945 SZEPTEMBER 2-ÁN A BA DINH TÉREN deklarálta a Függetlenségi Nyilatkozatot és kikiáltotta a Vietnami Köztár­saságot. A folytatást ismerjük. A franciák visszatértek, s a megegyezés ellenére is álnokul megtámadták a fiatal köztársa­ság erőit: megkezdődött az újabb nyolcéves hősi harc, amelyben Dien Bien Phunál legyőzték a hatalmas, túlerőben levő ellen­séget. A genfi szerződéssel felcsillant a békés fejlődés lehetősége, s igen rövid ideig úgy tűnt, hogy végre nyugodt és napfényes időszak következik a sokat szenvedett népre. Azonban ismét fegyvert kellett fogni az amerikai imperializmus ellen. A viet­nami népnek ebben az élethalál küzdelmében Ho Si Minh kor­mányzása táplálta az erőt és a bizalmat a népben, elviselni a nehézségeket, megvédeni az országot és bukásra kárhoztatni a világ leghatalmasabb kapitalista hadseregének akcióit. HO SI MINH, AKIT A NÉP EGYSZERŰEN BAC­HÓNAK, HO APÓNAK NEVEZETT, páratlan népszerűségnek örvendett népe előtt és nemzetközi méretekben egyaránt. Taní­lata és osz­tatlan tekintélye lehetővé tette, hogy a nemzetközi munkás­­mozgalom vitás kérdéseiben és ellentéteiben a marxista- leninista álláspont érdekében vesse latba befolyását. A magyar nép, a magyar kommunisták megrendült szívvel állnak a ravatala mellett a világ népeinek sorában, amelyek tisztelegnek hatalmas emléke előtt. Testvéri módon osztozunk a vietnami nép mély gyászában és fájdalmában, s ezekben a napokban még inkább, mint valaha, mellettük vagyunk, s támo­gatjuk őket. NAGY RÉSZVÉTTEL TEMETTÉK EL HO SI MINH-T Szeptember 9-én kísérték utolsó útjára a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a vietnami nép nagy vezetőjét. A temetés napjáig százezrek vonultak el Ho Si Minh ravatala előtt. A vietnami párt és kormány vezetői díszőrséget álltak az üvegkoporsóba helyezett nagy halott mellett. A temetésen részt vettek a világ — szinte valamennyi tájáról — kommunista és mun­káspártjai képviselői, a baráti országok párt- és kormányvezetői — köztük Alexej Koszi­gin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke is. A magyar párt- és kormánydelegá­ciót Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnök­­helyettese vezette.­ ­ Ho Si Minh és Kádár János elvtársak az SZKP XXII. kong­resszusának idején baráti sétát tettek a Kreml udvarán A vietnami hazafiak több ezer repülőgép mellett igen sok amerikai helikoptert is lelőttek. A betola­kodók nem pusztít­hatnak büntetlenül Vietnam földjén . Ho Si Minh a front­vonalban, légvédelmi katonák körében

Next