Magyar Rendőr, 1970. február-június (24. évfolyam, 5-25. szám)
1970-05-28 / 21. szám
Társadalmi támogatás A Belügyminisztérium központi állománya is megmozdult, hogy minél gyorsabban segítsen és könnyítsen a bajbajutottak helyzetén. Az árvízsújtotta területekről érkezett hírek megindítóak és éppen ezért érthetően az egész társadalmunk segíteni akarását váltották ki. Egyének és szervezetek — különösen a pártalapszervezetek — kezdeményezésére máris megindultak a felajánlások és gyűjtések. A pártalapszervezetek a KISZ- és a szakszervezeti szervekkel együtt bonyolítják le a gyűjtést. Az egyéni felajánlások általában az egynapi keresetnek megfelelő összeget képeznek. A Belügyminisztérium Szakszervezeti Bizottsága egyébként a saját költségvetéséből máris 30 000 forintot fizetett be a károsultak megsegítésére. De voltak már egyéb kezdeményezések is a párttagság és az állomány tagjai körében. Az egyéb közbeeső pártbizottságokhoz tartozó elvtársak például ruhagyűjtést kezdeményeztek. A szakszervezeti bizottság az öszszegyűjtést, a Központi Ellátó Parancsnokság beosztottai viszont az elszállítást vállalták. Több KISZ-alapszervezet tagjai a szabadságukból ajánlottak fel napokat az újjáépítés segítésére. Mások a társadalmi munkáért kapott pénzt fizetik be a károsultak javára. Az építési osztály kommunistái a BM-dolgozók lakóházainak tervezését, a KEP- hez beosztott szerelők pedig a termelőszövetkezetek gépeinek kijavítását vállalták. A BM egészségügyi osztálya egy orvosbrigád segítségét ajánlotta fel az Egészségügyi Minisztériumnak, más belügyi szervek matracok, pokrócok és lepedők küldését tették lehetővé. Az üdültetési és Gyermekneveltetési Osztály több száz árvízsújtotta család gyermekeinek átmeneti üdültetését és ellátását vállalta. Egymás után érkeznek a fairek a további felajánlásokról — az egész belügyi állomány szinte egyemberként, készséggel nyújtja a tőle telhető segítséget az árvízkárosultaknak A BM párt- és társadalmi szervei mellett a Belügyminisztérium vezetése is intézkedéseket hozott az árvíz sújtotta területek lakosságának további megsegítésére — különösen a belügyi állományt ért károk helyrehozatala érdekében Az országgyűlés honvédelmi bizottsága Róka Mihály vezérőrnagynak, a bizottság titkárának vezetésével pénteken látogatást tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon és a BM Tűzrendészet Országos Parancsnokságán A bizottságot a főkapitányságon dr. Sós György rendőr vezérőrnagy, főkapitány tájékoztatta a budapesti rendőri szervek munkájáról, majd a bizottság tagjai megtekintették a főkapitányság központi ügyeletét és a tanácsadószolgálatát. A tűzrendészeti szervek munkájáról dr. Farkas György tűzoltó vezérőrnagy, országos parancsnok tájékoztatta a honvédelmi bizottság tagjait. A látogatásokon eszmecsere alakult ki, amelynek során a képviselők elismeréssel nyilatkoztak a meglátogatott szervek munkájáról. mon RisnaR 2 Az országgyűlés honvédelmi bizottságának látogatása belügyi szerveknél Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyitották az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A megnyitón részt vett a kormány és az Elnöki Tanács több tagja, élén Fock Jenővel, a Minisztertanács elnökével, a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos vezető képviselője, továbbá a Budapestre érkezett kormányküldöttségek, kereskedelmi delegációk és a hazai diplomáciai képviseletek számos tagja Képünkön: Fock Jenő és a Vendégek megtekintik a kiállítást (Fotó: Tóth László) Gondolkodási idő Befejeződött a második német csúcstalálkozó A kasseli tanácskozás feltárta, hogy a megbeszéléseken mindkét német állam kormányfője eredeti álláspontjához ragaszkodott, és így a találkozó nőtt, hozott eredményt. Ha tömören akarnák összefoglalni a nézeteltérések lényegét, ezt kellene mondani: bár az NSZK kancellárja most nem zárkózott el teljesen az egyenrangú kapcsolatok létesítésétől — azoknál nemzetközi jogú elismerésétől még távol áll a bonni köztársaság. Ez pedig elfogadhatatlan az NDK számára Kassel mégsem jelent szakítást a két német állam kapcsolataiban — még akkor sem, ha nem állapodtak meg az újabb kormányfői találkozó időpontjában Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke ugyanis ezt mondotta: „A tanácskozások folyamatában most gondolkodási idő következik.” Más szóval: az NSZK-nak módja és lehetősége van arra, hogy még egyszer végiggondolja, mennyire illogikus, következetlen és előrelépést gátló a bonni állam jelenlegi álláspontja A nemzetközi közvéleménynek ezen gondolkodási idő alatt akad más témája is, amely szintén megérdemli a figyelmet. Elsősorban azokra az incidensekre gondolunk, amelyek a kasseli találkozó idején joggal felháborították a Kassel felé figyelőket. Abban az NSZK-ban, amely oly büszkén és öntelten szokott hivatkozni „jogállam” mivoltára, egy nyíltan náci banda, az NDP rendezhetett provokatív tömeggyűlést a találkozó előestéjén, és három fasiszta merénylet téphette le az állítólag jól biztosított tanácskozási színhelyen az NDK lobogóját. Az a nyugatnémet rendőrség, amelyre mint a „békesség őrére” szoktak hivatkozni a Rajna-parti állam sajtójában, szelíd hangon közölte a Schlosshotelben tanácskozó államférfiakkal hogy „nem tudja biztosítani a rendet” a fasizmus áldozatainak kasseli emlékműve körül a Willi Stoph által tervbe vett koszorúzás időpontjában. Való igaz hogy a fasiszta suhancokat letartóztatták, és az NDK zászlaját visszahelyezték a zászlórúdra: tény, hogy egy későbbi időpontban Willi Stoph — Brandt kancellár társaságában — mégiscsak megkoszorúzhatta a emlékművet De a „jogállam” és rendőrsége arculatai mi sem mutatja meg jobban, mint a két incidens. Ez a rendőrség hallatlanul eredményesen tud dolgozni, amikor békeharcosok, kommunisták, a monopóliumok és a Bundeswehr ellen tüntető diákok fellépéseit kell elnyomnia, és érdekes módon mindig akkor érzi magát tehetetlennek, amikor az új és a régi nácik, a reakció figurái jelennek meg a színen A két német állam nemzetközi jogi érvényű kapcsolatainak alakulását természetesen csak másodsorban érinthetik ezek a kérdések — azonban a gondolkodási idő alatt ezekkel is érdemes foglalkozni Bonnbar.. Gárdos Miklós FELHÍVÁS a gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezletekhez és albizottságokhoz Május 31-én ünnepeljük a Nemzetközi Gyermeknapot, amelyben kifejezésre jut szocialista társadalmunk szerető gondoskodása gyermekeinkről. A gyermeknap jelentőségét növeli, hogy az UNESCO az 1970-es évet a nevelés évének nyilvánította Az elmúlt 25 év alatt államunk nagy erőfeszítéseket tett ifjúságunk életkörülményeinek javítására az állam gondoskodására szoruló gyermekek neveléséért. Az évforduló számvetésre kötelezi a gyermek és ifjúságvédelemben érdekelt állami és társadalmi szerveket. Javasoljuk, hogy a Nemzetközi Gyermeknap hagyományos megünneplése mellett a munkaértekezletek és az albizottságok vizsgálják meg lakóhelyük gyermekvédelmi helyzetét. Ismertessék és népszerűsítsék a gyermeki jogok érvényre juttatását hazánkban. Mérlegeljék a veszélyeztető tényezőket, és hozzanak határozatokat a megelőzés és az utógondozás támogatására. A város- és községfejlesztés tervezése során gondoljanak a gyermekek érdekein Teremtsenek gazdag lehetőségeket a különböző korú gyermekek szabadidejének hasznos és kulturált felhasználásához Szélesítsék a nevelőotthonokban és a csecsemőotthonokban élő gyermekek patronálását, segítsék elő tartós kapcsolataik kialakulását a patronáló szülőkkel és a szocialista brigádokkal. Felszabadulásunk negyedszázados jubileumának gyermeknapja legyen jelentős állomása a minden gyermekért érzett társadalmi felelősség és aktivitás növelésének. Budapest, 1970. május ORSZÁGOS GYERMEKVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁG