Magyar Rendőr, 1970. február-június (24. évfolyam, 5-25. szám)

1970-05-28 / 21. szám

Társadalmi támogatás A Belügyminisztérium köz­ponti állománya is megmozdult, hogy minél gyorsabban segítsen és könnyítsen a bajbajutottak helyzetén. Az árvízsújtotta te­rületekről érkezett hírek meg­­indítóak és éppen ezért érthe­tően az egész társadalmunk se­gíteni akarását váltották ki. Egyének és szervezetek — kü­lönösen a pártalapszervezetek — kezdeményezésére máris megin­dultak a felajánlások és gyűj­tések. A pártalapszervezetek a KISZ- és a szakszervezeti szervekkel együtt bonyolítják le a gyűjtést. Az egyéni felajánlások általá­ban az egynapi keresetnek meg­felelő összeget képeznek. A Bel­ügyminisztérium Szakszervezeti Bizottsága egyébként a saját költségvetéséből máris 30 000 fo­rintot fizetett be a károsultak megsegítésére. De voltak már egyéb kezdeményezések is a párttagság és az állomány tag­jai körében. Az egyéb közbeeső pártbizott­ságokhoz tartozó elvtársak például ruhagyűjtést kezdeményeztek. A szakszervezeti bizottság az ösz­­szegyűjtést, a Központi Ellátó Parancsnokság beosztottai vi­szont az elszállítást vállalták. Több KISZ-alapszervezet tagjai a szabadságukból ajánlottak fel napokat az újjáépítés segítésére. Mások a társadalmi munkáért kapott pénzt fizetik be a káro­sultak javára. Az építési osztály kommunistái a BM-dolgozók la­kóházainak tervezését, a KEP- hez beosztott szerelők pedig a termelőszövetkezetek gépeinek kijavítását vállalták. A BM egészségügyi osztálya egy orvosbrigád segítségét aján­lotta fel az Egészségügyi Mi­nisztériumnak, más belügyi szervek matracok, pokrócok és lepedők küldését tették lehető­vé. Az üdültetési és Gyermek­­neveltetési Osztály több száz ár­vízsújtotta család gyermekei­nek átmeneti üdültetését és el­látását vállalta. Egymás után érkeznek a fai­rek a további felajánlásokról — az egész belügyi állomány szin­te egyemberként, készséggel nyújtja a tőle telhető segítséget az árvízkárosultaknak A BM párt- és társadalmi szervei mellett a Belügyminisz­térium vezetése is intézkedése­ket hozott az árvíz sújtotta terü­letek lakosságának további meg­segítésére — különösen a bel­ügyi állományt ért károk hely­rehozatala érdekében Az országgyűlés honvédelmi bizottsága Róka Mihály vezérőrnagynak, a bizottság titkárának vezetésével pénteken látogatást tett a Budapes­ti Rendőr-főkapitányságon és a BM Tűzrendé­szet Országos Parancsnokságán A bizottságot a főkapitányságon dr. Sós György rendőr vezérőrnagy, főkapitány tájékoz­tatta a budapesti rendőri szervek munkájáról, majd a bizottság tagjai megtekintették a főka­pitányság központi ügyeletét és a tanácsadó­szolgálatát. A tűzrendészeti szervek munkájáról dr. Far­kas György tűzoltó vezérőrnagy, országos pa­rancsnok tájékoztatta a honvédelmi bizottság tagjait. A látogatásokon eszmecsere alakult ki, amelynek során a képviselők elismeréssel nyi­latkoztak a meglátogatott szervek munkájáról. mon RisnaR 2 Az országgyűlés honvédelmi bizottságának látogatása belügyi szerveknél Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyitották az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A megnyitón részt vett a kormány és az Elnöki Tanács több tagja, élén Fock Jenővel, a Mi­nisztertanács elnökével, a politikai, a gazda­sági, a társadalmi élet számos vezető képvise­lője, továbbá a Budapestre érkezett kormány­­küldöttségek, kereskedelmi delegációk és a ha­zai diplomáciai képviseletek számos tagja Képünkön: Fock Jenő és a Vendégek megte­kintik a kiállítást (Fotó: Tóth László) Gondolkodási idő B­efejeződött a második német csúcstalálkozó A kasseli tanácskozás feltárta, hogy a megbeszélé­seken mindkét német állam kormányfője eredeti ál­láspontjához ragaszkodott, és így a találkozó nőtt, hozott eredményt. Ha tömören akarnák összefoglalni a nézeteltérések lényegét, ezt kellene mondani: bár az NSZK kancellárja most nem zárkózott el teljesen az egyenrangú kapcsolatok létesítésétől — azoknál nemzetközi jogú elismerésétől még távol áll a bonni­ köztársaság. Ez pedig elfogadhatatlan az NDK szá­mára Kassel mégsem jelent szakítást a két német állam kapcsolataiban — még akkor sem, ha nem állapodtak­ meg az újabb kormányfői találkozó időpontjában Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke ugyanis ezt mondotta: „A tanácskozások folyamatában most gon­dolkodási idő következik.” Más szóval: az NSZK-nak módja és lehetősége van arra, hogy még egyszer vé­giggondolja, mennyire illogikus, következetlen és előre­lépést gátló a bonni állam jelenlegi álláspontja A nemzetközi közvéleménynek ezen gondolkodási idő alatt akad más témája is, amely szintén meg­érdemli a figyelmet. Elsősorban azokra az inciden­sekre gondolunk, amelyek a kasseli találkozó idején joggal felháborították a Kassel felé figyelőket. Abban az NSZK-ban, amely oly büszkén és öntelten szokott hivatkozni „jogállam” mivoltára, egy nyíltan náci banda, az NDP rendezhetett provokatív tömeggyűlést a találkozó előestéjén, és három fasiszta merénylet téphette le az állítólag jól biztosított tanácskozási színhelyen az NDK lobogóját. Az a nyugatnémet rend­őrség, amelyre mint a „békesség őrére” szoktak hivat­kozni a Rajna-parti állam sajtójában, szelíd hangon közölte a Schlosshotelben tanácskozó államférfiakkal hogy „nem tudja biztosítani a rendet” a fasizmus áldozatainak kasseli emlékműve körül a Willi Stoph által tervbe vett koszorúzás időpontjában. Való igaz hogy a fasiszta suhancokat letartóztatták, és az NDK zászlaját visszahelyezték a zászlórúdra: tény, hogy egy későbbi időpontban Willi Stoph — Brandt kancel­lár társaságában — mégiscsak megkoszorúzhatta a emlékművet De a „jogállam” és rendőrsége arculatai mi sem mutatja meg jobban, mint a két incidens. Ez a rend­őrség hallatlanul eredményesen tud dolgozni, amikor békeharcosok, kommunisták, a monopóliumok és a Bundeswehr ellen tüntető diákok fellépéseit kell el­nyomnia, és érdekes módon mindig akkor érzi ma­gát tehetetlennek, amikor az új és a régi nácik, a reakció figurái jelennek meg a színen A két német állam nemzetközi jogi érvényű kap­csolatainak alakulását természetesen csak másodsor­ban érinthetik ezek a kérdések — azonban a gondol­kodási idő alatt ezekkel is érdemes foglalkozni Bonn­bar.. Gárdos Miklós FELHÍVÁS a gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezletekhez és albizottságokhoz Május 31-én ünnepeljük a Nemzetközi Gyermek­napot, amelyben kifejezésre jut szocialista társadal­munk szerető gondoskodása gyermekeinkről. A gyer­meknap jelentőségét növeli, hogy az UNESCO az 1970-es évet a nevelés évének nyilvánította Az elmúlt 25 év alatt államunk nagy erőfeszíté­seket tett ifjúságunk életkörülményeinek javítására az állam gondoskodására szoruló gyermekek neve­léséért. Az évforduló számvetésre kötelezi a gyermek és ifjúságvédelemben érdekelt állami és társadalmi szerveket. Javasoljuk, hogy a Nemzetközi Gyermeknap ha­gyományos megünneplése mellett a munkaértekezle­tek és az albizottságok vizsgálják meg lakóhelyük gyermekvédelmi helyzetét. Ismertessék és népsze­rűsítsék a gyermeki jogok érvényre juttatását ha­zánkban. Mérlegeljék a veszélyeztető tényezőket, és hozzanak határozatokat a megelőzés és az utógon­dozás támogatására. A város- és községfejlesztés ter­vezése során gondoljanak a gyermekek érdekein Teremtsenek gazdag lehetőségeket a különböző ko­rú gyermekek szabadidejének hasznos és kulturált felhasználásához Szélesítsék a nevelőotthonokban és a csecsemő­otthonokban élő gyermekek patronálását, segítsék elő tartós kapcsolataik kialakulását a patronáló szü­lőkkel és a szocialista brigádokkal. Felszabadulásunk negyedszázados jubileumának gyermeknapja legyen jelentős állomása a minden gyermekért érzett társadalmi felelősség és aktivitás növelésének. Budapest, 1970. május ORSZÁGOS GYERMEKVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁG

Next