Magyar Rendőr, 1970. február-június (24. évfolyam, 5-25. szám)
1970-03-26 / 12. szám
MAGYAR RENDŐR A BELÜGYMINISZTÉRUM LAPJA RENDŐRESKÜ V. I. Lenin megállapítása szerint a forradalom „puskás emberei” új viszonyt fejeznek ki a dolgozó tömegek és a hatalom között. A Hatalmi szervekben ők a nép személyes küldöttei, s lényegében a felszabadult dolgozók „általános felfegyverzését” helyettesítik. A néphatalom kivívása ugyanis nemcsak a régi erőszakszervezetek szétzúzását, hanem az új védelmi szervezet létrehozását is megkövetelte. Itt már más emberek kezébe került a fegyver, akik tudták, miért kell azt szorítniuk! Negyedszázaddal ezelőtt hazánk felszabadított területein is a forradalmi viszonyoknak megfelelően szerveződött meg a demokratikus rendőrség. Az MKP helyi szervei és az új közigazgatási szervek delegálták a kiválasztott személyeket, s megbízták őket a közbiztonsági feladatok végzésével. A közérdek és a lakosság önérdeke egyaránt megkívánta a „puskás emberek” posztra állítását. A Rendőreskü fő tartalma kezdettől ez volt: „Esküszöm - becsületemre és lelkiismeretemre fogadom —, hogy a haza és a dolgozó nép szolgálatában híven teljesítem rendőri hivatásom kötelezettségeit.” Később természetesen az eskü szövege is mély szocialista tartalommal telítődött — ahogy társadalmi fejlődésünk előrehaladt, s annak vívmányait kellett fokozottan védelmezni. A rendőri szolgálatban egyre több politikai, erkölcsi és emberi magatartásbeli igény jelentkezett — kifejezve a magasabb követelményeket és a hivatás iránti elkötelezettséget. A testület szervezeti felépítésével és korszerű változásaival együtt gyors ütemben fejlődött a személyi állomány is. Mindez szoros összefüggésben volt a Rendőreskü előírásainak betartásával, az abban foglalt kötelességek teljesítésével. Ez pedig sok feltételt tűzött ki a jó munka érdekében — a becsületes példamutatástól a szakadatlan tanulásig és a szocializmus ügyének védelmétől az önfeláldozó hűségig. A választott hivatásukra felesküdött elvtársaink az önként vállalt nehéz szolgálatot mint megtisztelő feladatot végezték — sokan negyedszázada, mások később kezdték, de töretlenül folytatták elődeik munkáját. A nemes célok szolgálatában magukra vették a rendőri pályafutás minden nehézségét, s törekedtek mindinkább méltóvá lenni a szocialista rend védelmére és a dolgozó nép megbecsülésére. Ez mindennapi készenlétet és sok áldozatkész lemondást követelt tőlük, s gyakran testi épségük kockáztatásával vagy életük feláldozásával járt. A jubileumi évfordulón kegyelettel tisztelgünk a belügyi szolgálatban elesett hős bajtársaink emléke előtt, akikben hűséges harcostársainkat veszítettük el. Ugyanakkor szeretettel köszöntjük a negyedszázados pályafutásukat jubiláló belügyi dolgozókat és a kezdeti hőskorszakban szolgálatba lépett, de már nyugállományban levő elvtársainkat. f . Benkei András belügyminiszter elvtárs ünnepi beszédét mondja a Belügyminisztérium hősi halottainak tiszteletére felállított emlékmű avatásán ☆ Díszőrségben a felavatott hősi emlékműnél az ünnepélyes koszorúzás után (Fotó: Tóth László)