Magyar Sajtó, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-15 / 1. szám
agy kijátssza, vagy az alkalmazottat azért, mert az említett rendelkezéseken alapuló jogát érvényesíti, elbocsát, vagy elbocsátással fenyeget. Ha az első bekezdés alá eső valamely kihágást az üzlet, üzem, vállalat, iroda, stb. felelős vezetője követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell." Az első és második bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes alkalmazott tekintetében külön kihágás. A pénzbüntetésre az 1928 :X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasbb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés a változtatásra, valamint a kihágás elévülésére az 1939:11. t.-c. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítsra vé-ve pedig az 1939. évi II. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az első és második bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. évi XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek azt a minisztert kell tekinteni, akinek felügyelete alá az illető üzlet, üzem, vállalat, iroda stb. tartozik. 9. §. A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területeken a fizetések tekintetében külön rendelkezések irányadók. Budapest, 1940. évi december hó 13-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. Ebben az ügyben, a 9150/1940. M. E. rendelet kiegészítéseképpen a Budapesti Közlöny december 29-i (295.) számában még a következő rendelet jelent meg: A M. KIR MINISZTÉRIUM 9.470/1940. M.E. SZÁMÚ RENDELETE az egyes magánalkalmazottak fizetésének szabályozásáról szóló 915/ 1940. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 112. §-ában, valamint a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szóló 1939:IV. t.-c. 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• A 9150/1940. M. E. számú rendelet rendelkezései nem gátolják a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. t.-e. 17. §-a harmadik és negyedik bekezdésének végrehajtását. Ehhez képest az 1939:IV. t.-e. 17. §ának végrehajtása céljából zsidó alkalmazottnak a fizetését a 9150/1940. M. E. számú rendelet rendelkezéseire tekintet nélkül lehet megállapítani. 2 §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi december hó 28. napján. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. M AGYAR SAJTÓ AZ IPARÜGYI MINISZTER DÖNTÉSE Minthogy a 9150/1940. M. E. számú rendeletben külön az újságírók és munkatársak nem voltak felemlítve, több szerkesztőségben kétely merült fel a rendelet alkalmazására vonatkozóan és kérdésekkel fordultak az Országos Magyar Sajtókamarához, hogyan kell alkalmazni a rendeletet. Az Országos Magyar Sajtókamara az első pillanatban is úgy magyarázta a rendeletet, hogy az az újságírókra és az időszaki lapok munkatársaira is vonatkozik, mégis kéréssel fordult a m. kir. miniszterelnökhöz, hogy ebben az ügyben jelenjék meg minden kétséget kizáró magyarázat. Az Országos Magyar Sajtókamara közbenjárására a m. kir. iparügyi minisztérium Kádas államtitkár aláírásával 1941 január hó 8-án a törvényhatóságok első tisztviselőihez leiratot intézett. A leirat a következőképpen szól: «M. kir. Iparügyi Miniszter. Tárgy: Az egyes magánalkalmazottak fizetésének szabályozása tárgyában kiadott 9.150 1940. M. E. számú rendelet értelmezése. 849 II. sz. 1941. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, a visszacsatolt keleti és erdélyi területen levő törvényhatóságok kivételével. Felmerült kétségek eloszlatása végett közlöm Alispán (Polgármester) Úrral, hogy az egyes magánalkalmazottak fizetésének szabályozásáról szóló és a Budapesti Közlöny 1940. évi december hó 18-án megjelent 287. számában kihirdetett 9.150 1940. M. E. számi rendelet hatálya kiterjed a rendelet 1. §. első bekezdésének I—7. pontja alá eső munkaadóknál alkalmazott, tág értelemben vett tisztviselői munkát végző minden alkalmazottra. Az említett rendelet 1. §-ának első bekezdése a «tisztvise-ők» mellett felsorolt ugyan más — a legtöbb esetben valójában ugyancsak a tágabb értelemben vett tisztviselők közé tartozó csoportokat is, de ez a felsorolás önként értetődően nem jelenti azt, hogy ne tartoznék a rendelet hatálya alá, a tágabb értelemben vett tisztviselői munkát végző alkalmazottak olyan csoportja is, amely csoport megjelölésére közelebbi elnevezés, kifejezés is ismeretes, de amely kifejezés az említett rendelet felsorolásában nem szerepel, így többek között a rendelet hatálya kiterjed az abban felsoroltakon felül pl. a szolgálati viszonyban álló újságírókra (újságírójelöltekre, munkatársakra) könyvelőkre, pénztárnokokra stb. is. Budapest, 1941. évi január hó 8-án. A miniszter helyett: Kádas s. k. államtitkár.» Az Országos Magyar Sajtókamara háziközpontjának telefonszáma: *428 — 558. LÉGOLTALMI OKTATÓTÁBLÁK A m. kir. honvédelmi miniszter úr engedélyével a legújabb légoltalmi rendeleteknek megfelelően, korszerűen összeállított és igen szemléltető kivitelben szerkesztett, új légoltalmi oktatótábla-sorozat jelent meg, Hozler Ferenc ny. százados, légoltalmi előadó szerkesztésében. A 6 táblából álló sorozat úgy van összeállítva, hogy azokból mindenki könnyen elsajátíthatja a légoltalom legfontosabb tudnivalóit. A sorozat az alábbi táblákból áll: 1. tábla: A házi tűzoltó felszerelési és padlástér tűzvédelmi felszerelési egységeket, a lakóház (házcsoport) légoltalmi őrség összeállítását, a mentőőrs és a lakóház teljes légoltalmi felszerelését, a riasztás és elsötétítés módozatait ismerteti. 2. tábla: Foglalkozik az óvóhely elhelyezésével a lakóházban, a vészátjárók létesítésével, azok megnyitásával és a vészkijárók használatával. 3. tábla: Tárgyalja a repülőbombák hatását az épületeken, az óvóhelyek és árokóvóhelyek megépítését és berendezését. 4. tábla és 5. tábla: az elsősegélynyújtást tárgyalja, igen szemléltető és tanulságos módon ábrázolva az idetartozó összes tudnivalókat. 6. tábla: A gázvédelemmel foglalkozik. Az ingerlő-, fojtó- és hólyaghúzó harcgázokat, a gázálarcot és annak használatát, az élelmiszerek gázvédelmét, a harcgázsérülések esetén szükséges elsősegélynyújtást és a mustárgáz elleni védekezést ismerteti az épületen belül. A 6 darabból álló sorozat ára 10 P. Beszerezhető a Légoltalmi Oktatótáblák Kiadóhivatalában, Budapest, VIII., Józsefkörút 9. Távbeszélő: 145—636. Fenti oktatótábla-sorozat beszerzését melegen ajánljuk a szerkesztőségeknek, mert azok kiválóan alkalmasak arra, hogy a szerkesztőségek a légoltalmi kérdésekben hozzájuk forduló érdeklődőknek a szakszerű válaszokat és felvilágosítást megadhassák.