Magyar Sajtó, 1942 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-15 / 1. szám
teli tőlük egy nyugat európai és egy kisebbségi nyelv, valamint a gyorsírás elsajátítását. A jövő esztendőre tervbe vett a Kamara egy fotoriporterképző tanfolyamot is. Éberen ellenőrzi a Sajtókamara tagjainak működését az újságírói etika, az erkölcsi és tételes büntetőtörvények szempontjából is. A Kamara törekvése az, hogy az új és modern magyar újságíró egyéniségét egy régi, speciálisan magyar lelkialkat, az úriember nemes tartalma töltse el. A magyar úriember fogalma a mi értelmezésünkben nemcsak más, de több is, mint a gentlemannek főként csak külső magatartásában és bizonyos játékszabályok betartásában megnyilatkozó életformája. Ezeken felül lényegéhez tartozik a Széchenyi által megkívánt «kiművelt emberfő» s a hagyományos szociális együttérzés mindenki iránt, aki magyar. Megteremtette a Kamara jórészt tagjainak áldozatkészségéből a ma már több, mint 4000 kötetes Magyar Sajtó Könyvtárát. Itt gyűjtjük össze a sajtó munkásainak önállóan megjelent műveit s a már eddig katalogizált anyag is beszédes bizonysága annak, hogy a magyar újságíró nemcsak a szépirodalom, de az ismeretterjesztés és a tudományos kutatás terén is olyan előkelő helyet foglal el a nemzet szellemi életében, mint egyetlen más foglalkozási ág sem. A Magyar Sajtó Könyvtára felöleli ezenkívül a sajtó szakirodalmat s gazdag kézi- és kölcsönkönyvtárral igyekszik az Újságíró Egyesület tagjainak igényeit kielégíteni. Másféléves fennállásunik után sikerült Nyugdíjintézetünk és a Magyar Újságírók Egyesületének együttműködésével megteremteni azt, ami a magyar sajtó 160 éves fennállása óta mindig hiányzott: saját otthonunkat. Székházat vásároltunk. A Magyar Sajtó Háza, amelyet szerető gonddal rendeztünk be, harminc helyiségében egyesíti a Kamara és a sajtóintézmények hivatali irodáit, s a Magyar Újságírók Egyesülete Pátria Klubjának díszes földszinti termei színhelyéül szolgálnak a sajtó társadalmi megnyilatkozásainak és a külföldi sajtó gyakori szíves vendéglátásának. A Felvidék, Erdély és a Délvidék egyes részeinek visszacsatolása után ma 812 hivatásos újságíró, 108 újságírójelölt és 1726 közíró, szépíró és szakíró tagja van a Sajtókamarának, míg a kiadói főosztály 662 tagot tart nyilván. Érdekes adat talán még, hogy a Sajtókamara tagjai közül nyolcvanat törvényhozók. Hatvanegy országgyűlési képviselő és tizenkilenc felsőházi tag. Hivatásos újságíró közülük a képviselőházban 13, a felsőházban 2. A rádió korlátlan nyilvánossága és nagyon drága ideje nem alkalom egy olyan részletes beszámolóra, amely az immár két és fél éve folyó kamarai munka szorgos napi tevékenységét és lépésről-lépésre elért eredményeit ismertetné. Sok izgalommal, töprengéssel, tanácskozással és utánjárással foglalkoztatja ez azokat, akik a Kamara tagjainak bizalmából az érdekképviselet vezetésének terhét hordozzák, szürke adattömeget jelentenének a nagyközönség számára. Ittörő munka ez, ami sohasem lehet tökéletes és még kevésbbé jár érte köszönet. De akit világháborútól világháborúig az az emésztő meggyőződéséget, hogy a magánélet jelentéktelen áldozat a nemzet közfelfogását kialakító, lelki rugalmasságát, tetterejét, akaratát serkentő, vagy bénává mérgező sajtónak egészségessé és magyarrá tételéért, annak ez a munka több, mint gyönyörűség, belső parancs, és megmondotta volt már a legelső magyar hírlapszerkesztő, jó Ráth Mátyás. Mindennek kezdete Lassú s eredete jár nehézség fontjával ... Szeretettel ékesített székházunk két monumentális képe a legkedvesebb előttünk, a korán eltávozott székely zseni, Márton Ferenc két mesterműve: az Erdőirtók és a Gátkötők. Mindennap azzal a tudattal tekintünk fel munkánk kezdetén reájuk, hogy ez a két kép szimbóluma a magyar sajtó és a magyar sajtókamara hivatásának. Irtami, hogy építhessünk. És a gátkötés, — ha elmulasztjuk, — mit jelent, halálig vádol a gyászos évszám: 1918. Jóvá kell tennünk mindazt, amit egy emberöltő magyarországi sajtója vétkezett. De biztatóan szól hozzánk a legelső kolléga, a Magyar H lemondó régen porladó derék szerkesztőjének másfélszáz év előtti jóslata: «Nagy hivatása leszen ennek a mesterségnek a messze jövőben, amikor majd jobban és többen fognak hinni benne.» De ez a sajtó magyar sajtó legyen. Ezért dolgozunk. Magyar Sajtó IGAZGATÓVÁLASZTMÁNYI HATÁROZAT AZ ÚJSÁGÍRÓJELÖLTI IDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL ÉS A TÉNYLEGES KATONAI SZOLGÁLAT BESZÁMÍTÁSÁRÓL Az Országos Magyar Hajtókamara igazgatóválasztmánya 1941 november 11-én tartott ülésében két elvi jelentőségű, mindenkire kötelező határozatot hozott az újságírójelöltekkel kapcsolatban. Mind a két határozatot az igazgatóválasztmányi ülés jegyzőkönyvével együtt a Sajtókamara felterjesztette felügyeleti hatóságához, a m. kir. miniszterelnökhöz, aki azt jóváhagyta és így mind a két határozat 1942 január 1-ével hatályba lépett. Az első határozat, amely az igazgatóválasztmányi határozatok között a XIV. számú, az újságírójelöltek várományi idejének meghosszabbítására vonatkozik, a következőképpen szól: Annak az újságírójelöltnek a 6070— 1938. M. E. számú rendelettel és a kamarai Ügyrendben megállapító ujságírójelölti idejét, aki a kötelezően előírt tanfolyamok óráit hanyagul látogatja, illetőleg azokról figyelmeztetés ellenére igazolatlanul elmarad, a kamarai Ügyrend 208. §-ára hivatkozással, a Kamara főügyészének indítványára az újságírói főosztály választmánya meghosszabbíthatja. Ez a meg -AZ ORSZÁGOS MAGYAR SAJTÓKAMARA POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLÁJÁNAK SZÁMA: 11.230 hosszabbítási idő, az újságíró jelölt mulasztásához képest, büntetésképpen egy hónaptól egy esztendeig terjedhet. A Kamara főügyésze indítványát az újságírójelölt gyakorlati idejének meghosszabbítása tárgyában a Kamara elnöke által kinevezett vagy megbízott Sajtófőiskolai Tanfolyam vezetőjének előterjesztésére teszi meg. Az újságírói főosztály választmányának az újságírójelölttel szemben hozott ilyen határozata természetesen nem érinti a kamarai Ügyrend 208. §-ában foglalt azt a jogot, hogy az újságírójelölt várományi idejét, ha gyakorlati ideje nem volt tényleges, a főosztály választmánya vagy egészben vagy részben meghosszabbíthatja, vagy a jelöltet a kamara tagjai sorából törölheti. A másik igazgatóválasztmányi határozat, amely az újságírójelöltekre vonatkozik, a XV. számú és a következőképpen szól: Mindazoknak az újságírójelölteknek, akik rendes, két évig terjedő katonai szolgálati idejüknek megkezdése előtt legalább egy félévi újságírójelölti időt eltöltöttek, a két éves tényleges katonai szolgálat befejezése után, annak hiteles igazolásával, az újságírói főosztály választmánya az újságírói főosztály 1. szakosztályába való átminősítésüknél, ha máskülönben az átminősítés egyéb feltételeinek megfelelnek, egy félévet számít be. 3