Magyar Sajtó, 1942 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-15 / 1. szám

____________ M­AGYAR SAJTÓ FEBRUÁR 1-TŐL KEZDVE ÚJABB HÉT VIDÉKI VÁROSBAN EMELKEDIK A HIVATÁSOS ÚJSÁGÍRÓK MINIMÁLIS FIZETÉSE A Budapesti Közlöny december 21-iki (288-ik) számában jelent meg a 8500/1941. M. E. számú rendelet, amelynek 111. fejezet 10. §-a 2. be­kezdése intézkedik arról, hogy 1942. február 1-től kezdve az eddigi 11 vá­ros helyett 18 város, és pedig Debre­cen, Győr, Kaposvár, Kassa, Kolozs­vár, Komárom, Marosvásárhely, Mis­kolc, Nagyvárad, Pécs, Sopron, Szat­márnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Ungvár és Zom­­bor tartozik a II. lakáspénzosztályba. Minthogy a 3333/1940. M. E. szám­ú rendelet szerint a II. lakbérosztályba tartozó városokban a hivatásos újság­írók és az újságírójelöltek legkisebb fi­zetése nagyobb, mint az egyéb lakás­­pénzosztályba tartozó városokban, az újonnan 11. lakáspénzosztályba soro­zott Komárom, Marosvásárhely, Nagy­várad, Szatmárnémeti, Székesfehérvár, V m­. kir. minisztérium a honvédelem­ről szóló 1939:11. t.-c. 112. és 212. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1­ §• A jelen rendelet hatálya kiterjed: 1. az 1884 : XVII. törvénycikk* és az azt kiegészítő és módosító törvények, va­lamint a bányatörvény hatálya alá eső ipari (kereskedelmi), bánya és kohó üzle­tekben, üzemekben, vagy vállalatokban. 2. a közhasználatú villamosműveknél. 3. a közforgalmú közlekedési vállala­toknál, valamint az ezek üzemeiben, mű­helyeiben és fenntartási munkálatainál, 4. a közhasználatú gépjáróművállalatok­­nál, 5. a törvényhatóságok és a­ községek ál­tal fenntartott vagy kezelt üzemekben vagy vállalatokban. (1. a törvény által alkotott testületeknél (mérnöki, közjegyzői, ügyvédi, orvosi ka­maráknál, a szakmai családpénztáraknál, ipartestületeknél, stb.) — a társadalom­biztosító intézetek, valamint a kereske­delmi és iparkamarák kivételével, 7. az egyesületeknél, a társulatoknál, az alapítványoknál és az alapoknál. 8. a/ 1—7. pont alá nem eső, de ke­­resetszerűen folytatott vállalkozásoknál, üzemekben és foglalkozásokban (mérnöki, közjegyzői, ügyvédi irodákban, magán- és nem közületi közkórházakban, gyógyinté­­zetekben és szanatóriumokban, orvosi ren­delőintézetekben és orvosi rendelőkben, lapkiadóii­atalokban, szerkesztőségekben, színházakban, nyilvános és házi gyógyszer-Un­gvár és Zom­bor városokban 1942. évi február 1-től kezdve a hivatásos ú­jságírók legkisebb fizetése 150 pengő helyett 200 pengő, az újságírój­elöltek legkisebb fizetése pedig 60 pengő he­lyett 90 pengő. A drágasági pótlék rendeletek foly­tán természetesen a 200 pengő, illető­leg a 90 pengő minimumok után is jár a most már összesen 30 l/c-os drá­gasági pótlék. Ez azt jelenti, hogy Komáromban, Marosvásár hiheti, Nagy­váradon, Szalmárm­érne­tin, Székesfehér­váron. Ingváron az U. I. tagok mini­mális fizetése 260 P, az U. IV. tagoké 1­17 P. Kivétel Zombor, ahol a 9070— 1941. M. E. sz. rendelet 2 §-a értelmé­ben nem 30, hanem 236/a drágasági segély jár, így tehát az L­. I. tagok minimális fizetése 246 P, az újságíró­­jelölteké 110.70 P. zárakban és az ezekkel összefüggő üze­mekben, stb.) alkalmazott tisztviselőkre, mérnökökre, közjegyzőhelyettesekre és köz­jegyzőjelöltekre, ügy­védekre, helyettes ügy­védekre és ügyvédjelöltekre, orvosokra, gyógyszerészekre, gyógyszerészjelöltekre és gyógyszerészgyakornokokra, újságíró­k­­r­a, újságírójelöltekre, gyors- és gépírónőkre, ügynökökre, utazókra, üzlet­szerzőkre, pénzbeszedőkre és a mind­ezekhez hasonló munkavállalókra. Az első bekezdésben megjelölt alkal­mazottak közül nem esnek a rendelet hatálya alá; a) a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjai tárgyában kiadott 8.500/1941. IVI. E. számú rendelet hatálya alá eső tisztvise­lők és egyéb alkalmazottak; l­) az olyan alkalmazottak, akiknek fize­tése a reájuk irányadó szolgálati szabály­­­zat rendelkezése szerint a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeihez igazodik; c) — a 8. §. harmadik bekezdésében megállapított kivétellel — az olyan alkal­mazottak, akiknek fizetése (6. §.) az évi 26.400 P-t eléri. A munkaadó a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottjának az 1941. évi november hó 30. napja után teljesített szolgálatáért nem adhat kevesebb fize­tést, mint amennyi az alkalmazottat az 1940. évi október hó 5. napján érvényben volt megállapodás szerint, ha pedig az alkalmazott az 1940. évi október­ hó 5. napja után lépett, illetőleg lép szolgálatba, nem adhat kevesebb fizetést, mint ameny­­nyi az alkalmazottat a szolgálatba lépé­sekor kötött megállapodás szerint meg­illette. Az első bekezdésben foglalt rendelkezést a visszafoglalt délvidéki területeken azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1940. évi október hó 3. napja helyett a határ­nap az 1941. évi április hó 30. napja. . ' '­­ I- -r ' ; 3. §. A rendelet hatálya alá tartozó alkalma­zottnak az 1941. évi november hó 30. napja után teljesített szolgálatáért a mun­kaadó külön fizetési pótlékot is köteles fizetni. A fizetési pótlék mértéke annál az alkalmazottnál, akinek: a) fizetése az évi 8.000 P-t nem ha­ladja meg: 30 (harminc) százalék; b) fizetése évi 8.000 P-nél több, de az évi 12.000 P-t nem haladja meg: 20 (húsz) százalék: ha azonban az évi fizetés­nek és az ekként kiszámított fizetési pót­lékának együttes összege az évi 10.400 P-t nem érné el, olyan összeg, amely a fizetését évi 10.400 P-re egészíti ki? a) fizetése évi 12.000 P-nél több, de az évi 24.000 P-t nem haladja meg. H) (tíz) százalék: ha azonban az évi fizetésnek és az ekként kiszámított fizetési pótléká­nak együttes összege az évi 14.400 P-t nem érné el, olyan összeg, amely a fizetését évi 14.400 P-re egészíti ki; d) fizetése évi 24.000 P-nél több, de az évi 26.400 P-t nem éri el, olyan ösz­­szeg, amely a fizetését évi 26.400­­-re egészíti ki. Az első bekezdésben foglalt rendelkezést a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen, valamint a visszafoglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési pótlék mértéke annál az alkalmazottnál, akinek: a) fizetése az évi 8.000 P-t nem haladja meg: 23 (huszonhárom) százalék; b) fizetése évi 8.000 P-nél több, de az évi 12.000 P-t nem haladja meg: 13 (ti­zenhárom) százalék; ha azonban az évi fizetésnek és az ekként kiszámított fizetési pótlékának együttes összege az évi 9.840 P-t nem érné el, olyan összeg, amely a fizetését évi 9.840 P-re egészíti ki; e) fizetése évi 12.000 P-nél több, de az évi 25.140 P-t nem haladja meg: 5 (öt) százalék, ha azonban az évi fizetésnek és az ekként kiszámított fizetési pótléká­nak együttes összege az évi 13.560 P-t nem érné el. olyan összeg, amely a fize­tését évi 13.560 P-re egészíti ki. d) fizetése évi 25.140 P-nél több, de az évi 26.400 P-t nem éri el. olyan ösz­­szeg, amely a fizetését évi 26.400 P-re egészíti ki. . ......... A fizetési pótlékot a fizetési (bérelszá­molási) időszakra járó fizetéssel (fizetés­részlettel) egyidejűen — mégpedig a szá­­zalékszerűen megállapított fizetési pótlé­kot a mindenkori fizetési (bérelszámolási) időszakra járó fizetés (fizetésrészlet) után számítva és a tizedfilléreket felfelé kikere­kítve, az összegszerűen megállapított fize­tési pótlékot pedig az egy évbe eső fizetési (bérelszámolási) időszakok számának meg­felelő számú és egyenlő összegű részvé­­tekre felosztva­­ kell fizetni. AM. KIR. MINISZTÉRIUM 9.0701941. M. E. SZÁMÚ RENDELETE egyes magánalkalmazottak fizetésének szabályozása tárgyában .

Next