Magyar Sajtó, 1942 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-15 / 1. szám
____________ MAGYAR SAJTÓ FEBRUÁR 1-TŐL KEZDVE ÚJABB HÉT VIDÉKI VÁROSBAN EMELKEDIK A HIVATÁSOS ÚJSÁGÍRÓK MINIMÁLIS FIZETÉSE A Budapesti Közlöny december 21-iki (288-ik) számában jelent meg a 8500/1941. M. E. számú rendelet, amelynek 111. fejezet 10. §-a 2. bekezdése intézkedik arról, hogy 1942. február 1-től kezdve az eddigi 11 város helyett 18 város, és pedig Debrecen, Győr, Kaposvár, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Pécs, Sopron, Szatmárnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Ungvár és Zombor tartozik a II. lakáspénzosztályba. Minthogy a 3333/1940. M. E. számú rendelet szerint a II. lakbérosztályba tartozó városokban a hivatásos újságírók és az újságírójelöltek legkisebb fizetése nagyobb, mint az egyéb lakáspénzosztályba tartozó városokban, az újonnan 11. lakáspénzosztályba sorozott Komárom, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Székesfehérvár, V m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 112. és 212. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1 §• A jelen rendelet hatálya kiterjed: 1. az 1884 : XVII. törvénycikk* és az azt kiegészítő és módosító törvények, valamint a bányatörvény hatálya alá eső ipari (kereskedelmi), bánya és kohó üzletekben, üzemekben, vagy vállalatokban. 2. a közhasználatú villamosműveknél. 3. a közforgalmú közlekedési vállalatoknál, valamint az ezek üzemeiben, műhelyeiben és fenntartási munkálatainál, 4. a közhasználatú gépjáróművállalatoknál, 5. a törvényhatóságok és a községek által fenntartott vagy kezelt üzemekben vagy vállalatokban. (1. a törvény által alkotott testületeknél (mérnöki, közjegyzői, ügyvédi, orvosi kamaráknál, a szakmai családpénztáraknál, ipartestületeknél, stb.) — a társadalombiztosító intézetek, valamint a kereskedelmi és iparkamarák kivételével, 7. az egyesületeknél, a társulatoknál, az alapítványoknál és az alapoknál. 8. a/ 1—7. pont alá nem eső, de keresetszerűen folytatott vállalkozásoknál, üzemekben és foglalkozásokban (mérnöki, közjegyzői, ügyvédi irodákban, magán- és nem közületi közkórházakban, gyógyintézetekben és szanatóriumokban, orvosi rendelőintézetekben és orvosi rendelőkben, lapkiadóiiatalokban, szerkesztőségekben, színházakban, nyilvános és házi gyógyszer-Ungvár és Zombor városokban 1942. évi február 1-től kezdve a hivatásos újságírók legkisebb fizetése 150 pengő helyett 200 pengő, az újságírójelöltek legkisebb fizetése pedig 60 pengő helyett 90 pengő. A drágasági pótlék rendeletek folytán természetesen a 200 pengő, illetőleg a 90 pengő minimumok után is jár a most már összesen 30 l/c-os drágasági pótlék. Ez azt jelenti, hogy Komáromban, Marosvásár hiheti, Nagyváradon, Szalmármérnetin, Székesfehérváron. Ingváron az U. I. tagok minimális fizetése 260 P, az U. IV. tagoké 117 P. Kivétel Zombor, ahol a 9070— 1941. M. E. sz. rendelet 2 §-a értelmében nem 30, hanem 236/a drágasági segély jár, így tehát az L. I. tagok minimális fizetése 246 P, az újságírójelölteké 110.70 P. zárakban és az ezekkel összefüggő üzemekben, stb.) alkalmazott tisztviselőkre, mérnökökre, közjegyzőhelyettesekre és közjegyzőjelöltekre, ügyvédekre, helyettes ügyvédekre és ügyvédjelöltekre, orvosokra, gyógyszerészekre, gyógyszerészjelöltekre és gyógyszerészgyakornokokra, újságírókra, újságírójelöltekre, gyors- és gépírónőkre, ügynökökre, utazókra, üzletszerzőkre, pénzbeszedőkre és a mindezekhez hasonló munkavállalókra. Az első bekezdésben megjelölt alkalmazottak közül nem esnek a rendelet hatálya alá; a) a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjai tárgyában kiadott 8.500/1941. IVI. E. számú rendelet hatálya alá eső tisztviselők és egyéb alkalmazottak; l) az olyan alkalmazottak, akiknek fizetése a reájuk irányadó szolgálati szabályzat rendelkezése szerint a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeihez igazodik; c) — a 8. §. harmadik bekezdésében megállapított kivétellel — az olyan alkalmazottak, akiknek fizetése (6. §.) az évi 26.400 P-t eléri. A munkaadó a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottjának az 1941. évi november hó 30. napja után teljesített szolgálatáért nem adhat kevesebb fizetést, mint amennyi az alkalmazottat az 1940. évi október hó 5. napján érvényben volt megállapodás szerint, ha pedig az alkalmazott az 1940. évi október hó 5. napja után lépett, illetőleg lép szolgálatba, nem adhat kevesebb fizetést, mint amenynyi az alkalmazottat a szolgálatba lépésekor kötött megállapodás szerint megillette. Az első bekezdésben foglalt rendelkezést a visszafoglalt délvidéki területeken azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1940. évi október hó 3. napja helyett a határnap az 1941. évi április hó 30. napja. . ' ' I- -r ' ; 3. §. A rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottnak az 1941. évi november hó 30. napja után teljesített szolgálatáért a munkaadó külön fizetési pótlékot is köteles fizetni. A fizetési pótlék mértéke annál az alkalmazottnál, akinek: a) fizetése az évi 8.000 P-t nem haladja meg: 30 (harminc) százalék; b) fizetése évi 8.000 P-nél több, de az évi 12.000 P-t nem haladja meg: 20 (húsz) százalék: ha azonban az évi fizetésnek és az ekként kiszámított fizetési pótlékának együttes összege az évi 10.400 P-t nem érné el, olyan összeg, amely a fizetését évi 10.400 P-re egészíti ki? a) fizetése évi 12.000 P-nél több, de az évi 24.000 P-t nem haladja meg. H) (tíz) százalék: ha azonban az évi fizetésnek és az ekként kiszámított fizetési pótlékának együttes összege az évi 14.400 P-t nem érné el, olyan összeg, amely a fizetését évi 14.400 P-re egészíti ki; d) fizetése évi 24.000 P-nél több, de az évi 26.400 P-t nem éri el, olyan öszszeg, amely a fizetését évi 26.400-re egészíti ki. Az első bekezdésben foglalt rendelkezést a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen, valamint a visszafoglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési pótlék mértéke annál az alkalmazottnál, akinek: a) fizetése az évi 8.000 P-t nem haladja meg: 23 (huszonhárom) százalék; b) fizetése évi 8.000 P-nél több, de az évi 12.000 P-t nem haladja meg: 13 (tizenhárom) százalék; ha azonban az évi fizetésnek és az ekként kiszámított fizetési pótlékának együttes összege az évi 9.840 P-t nem érné el, olyan összeg, amely a fizetését évi 9.840 P-re egészíti ki; e) fizetése évi 12.000 P-nél több, de az évi 25.140 P-t nem haladja meg: 5 (öt) százalék, ha azonban az évi fizetésnek és az ekként kiszámított fizetési pótlékának együttes összege az évi 13.560 P-t nem érné el. olyan összeg, amely a fizetését évi 13.560 P-re egészíti ki. d) fizetése évi 25.140 P-nél több, de az évi 26.400 P-t nem éri el. olyan öszszeg, amely a fizetését évi 26.400 P-re egészíti ki. . ......... A fizetési pótlékot a fizetési (bérelszámolási) időszakra járó fizetéssel (fizetésrészlettel) egyidejűen — mégpedig a százalékszerűen megállapított fizetési pótlékot a mindenkori fizetési (bérelszámolási) időszakra járó fizetés (fizetésrészlet) után számítva és a tizedfilléreket felfelé kikerekítve, az összegszerűen megállapított fizetési pótlékot pedig az egy évbe eső fizetési (bérelszámolási) időszakok számának megfelelő számú és egyenlő összegű részvétekre felosztva kell fizetni. AM. KIR. MINISZTÉRIUM 9.0701941. M. E. SZÁMÚ RENDELETE egyes magánalkalmazottak fizetésének szabályozása tárgyában .