Magyar Sajtó, 1976 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
tatási intézményeknek, a pártnak, a KISZ-nek, a SZOT-nak, a Hazafias Népfrontnak — mint lapfenntartó szerveknek — káder- és személyzeti kérdésekben felügyeleti joguk, szerepük és felelősségük van. * A párthatározat és a minisztertanácsi határozat lehetőséget adott arra, hogy az átfogó rendezés megtörténjék oly módon, hogy — amint a Tájékoztatási Hivatal utasítása kimondja — „azon lapok szerkesztőségeinél, a lapkiadó vállalatoknál, amelyeknek felügyeletét káder- és személyzeti kérdésben is hatáskörrel rendelkező politikai, társadalmi szervezetek, testületek látják el, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala a párt- és kormányhatározatok alapján az ágazat sajátosságainak megfelelően szabályozza a káder- és személyzeti munka végzését. Koordinációs feladatokat lát el az ágazaton belül a káder- és személyzeti munka egységes megvalósítása érdekében. A felügyeleti szerveknél rendszeresen tájékozódik az általuk irányított szerkesztőségek és lapkiadó vállalatok káder- és személyzeti munkájának megítéléséről, jelző és kezdeményező szerepet tölt be a politikai felügyeletet gyakorló testület irányában a szerkesztőségek, illetőleg a lapkiadó vállalatok káder- és személyzeti munkáját illetően.” A terület sajátossága — s ezt az utasítás is világosan meghatározza —, hogy az ágazat politikai jellegének megfelelően az utasítás a vezetői hatáskörök mellett az újságírói munkakörökre is vonatkozik. A kiadott utasítás érvényesíti a főszerkesztők, intézményvezetők, vállalatvezetők egyszemélyi felelősségét a káder- és személyzeti kérdésekben is. Biztosítja a káder- és személyzeti munka egységes gyakorlatát, módszerét. Azt segíti érvényesülni, hogy ott foglalkozzanak a vezetőkkel, az utánpótlással, ahol a legjobban ismerik őket, ott véleményezzék, értékeljék munkájukat, ahol dolgoznak. * Mit akartunk elérni azzal, hogy kimondtuk, ott foglalkozzanak a káderek kiválasztásával, ahol legjobban ismerik őket? Azt, hogy javuljon káderállományunk, és megalapozottan folyjék a vezetők kiválasztása. A káderpolitikában mindenkor érvényesüljön a vezetőkkel szemben hármas követelmény: a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség. A három követelményt együtt, egyszerre kell alkalmazni, nem lehet azokat szétválasztani, szembeállítani. A gyakorlatban a követelményeket a munkaterület, a beosztás sajátosságai alapján differenciáltan kell alkalmazni. Ami a politikai alkalmasságot illeti, az egyértelmű politikai elkötelezettséget, kiállást, magasszintű képzettséget követel, a társadalmi-politikai kérdések alapos ismeretét jelenti. Csak politikailag kipróbált, képzett vezetők képesek szilárdan helytállni, a marxizmus —leninizmus segítségével helyesen cselekedni. Tudatában kell lennünk annak is, hogy a tudományok fejlődése, a népgazdaság igénye a szakemberek képzésében a szakosodást helyezi előtérbe. Ez természetes, szükségszerű folyamat. De a társadalmi, politikai jelenségekben való eligazodáshoz, a kérdések helyes megválaszolásához elengedhetetlen a magasszintű politikai felkészültség. A vezetők politikai alkalmasságát illetően számolnunk kell azzal, hogy hazánk-