Magyar Sajtó, 1990 (31. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-29 / 1. szám
AZ ELNÖKSÉG DECEMBER 13-I ÉS 19-I ÜLÉSE Drágul az üdülés - Tagdíjemelés - Gimes Miklós-díj - A Magyar Sajtó helyzete - Vita a sajtótörvény tervezetéről (!) Beszámoló a sajtószabadságról szóló törvénytervezetről Dr. Papácsy Edit meghívott előadóként elmondja, hogy a törvény tervezete a szakmai vita után társadalmi vitára kerül, majd február-március táján vitatja meg a Parlament. Többen megkérdőjelezik, hogy jó-e, ha még ez a Parlament tárgyalja a jogszabályt. Bényei József véleménye szerint a tervezet minden vitára alkalmatlan, mert miniszteriális szempontokat érvényesít, nem pedig a sajtó, az újságírók szempontjait. Kisebb vita keletkezik arról, hogy a félig kész tervezetet ezen az ülésen vitassák-e meg. Végül a szavazás eldönti, hogy igen. A vitában fölvetődő leglényegesebb kérdések: miért a szabadságjogokat írja körül a törvény, miért nem az akadályozását tiltja meg? Miért hiányzik a tájékozódás joga, a tájékoztatás kötelessége? A várhatóan elszaporodó magánvállalkozások nem kötelesek tájékoztatni a közvéleményt, mi lesz akkor az újságírással? Minden újságíró nyomozóriporter lesz? Milyen mértékben lehetnek külföldi tulajdonban a médiák? Kinek van autoritása a magyar sajtóban, Sorosnak vagy az újságíró-szövetségnek ? A kibontakozó, némiképp parttalan vita eredményeképp az elnökség úgy dönt, hogy mégis elnapolja a vitát, s az addigra teljesen elkészülő törvénytervezetet a december 19-i rendkívüli ülésén vitatja meg. (2) Az üdülési árak Horváth Jenő előterjeszti a szociálpolitikai bizottság döntését. Az üdülési díjak 1990-ben az aktív újságírók részére 20 százalékkal emelkednek és idén már csak a harmadik gyerek üdülhet díjtalanul. Gyulay István megkérdezi, hogy ha megdrágul az üdülés, lesz-e még, aki anyagilag bírja, nem jelenti-e mindez azt, hogy a lemondások révén még kevesebb lesz a bevétel? A válaszban elhangzik, hogy a MÚOSZ kényszerhelyzetben van. (3) Tagdíjemelés 1990-ben emelni kell a tagdíjakat, a javaslat szerint aktív újságíróknak 600 forintra. Többen fölvetik, hogy a tagdíj legyen inkább a bér 0,5 vagy 1 százaléka. Ezt vita után az elnökség elveti. Elfogadja a tagdíj 400 forintról 600-ra emelését azzal, hogy a díj fele a helyi csoportnál marad és felhasználására szabad kezet kap a helyi csoport titkára. Az elnökség a nyugdíjasok tagdíját 60-ról 100 forintra emeli. (D Gimes Miklós-díj A főtitkár előadja, hogy külföldi személyiségek és szervezetek Gimes Miklósról akarnak díjat elnevezni és alapítani. A MUOSZ-tól egy kuratóriumot, zsűrit kértek arra, hogy a díj méltó személynek jusson. Bernáth László elmondta, hogy amilyen határozottan tiltakozott a Rózsa Ferenc-díj megszüntetése ellen, éppoly határozottan nem akarja, hogy Gimes Miklósról Magyarországon díj legyen elnevezve. Bajor Nagy Ernő fölveti, hogy fél: Gimes Miklós, egykori barátja neve nem kerül-e megint politikai harcok középpontjába. Szántó Péter közli, hogy véleménye szerint az újságíró-társadalomra ráfér, hogy minél több díj legyen. Politikai szempontok alapján nem szabad ilyesmit visszautasítani, csak ha netán az jogszabályba vagy a jó erkölcsbe ütközne. Szerinte a cél az, hogy mindenféle politikai színárnyalatot, meggyőződést képviselő újságíró kaphasson valami díjat. Az elnökség megszavazza, hogy kuratóriumot biztosít a Gimes Miklós-díjhoz. (5) A Magyar Sajtó helyzete Szántó Péter, akit az elnökség az új főszerkesztő megválasztásáig, ideiglenesen megbízott a lap szerkesztésével, beszámol a Magyar Sajtó helyzetéről. Véleménye szerint nem jó az, hogy a lapot az apparátus, az elnökség és a különböző bizottságok is a maguk szócsövének hiszik, holott a Magyar Sajtó az egész újságíró-társadalomé kellene, hogy legyen. Ezzel egyben válaszol az ülésen felvetődött egyéb kifogásokra is: 1. Miért nem közölte a lap azonnal a tagfelvételi bizottság nyiltkozatát? (A nyilatkozatot azonnal közölni fogja. Az azonnal azonban a lapzárta miatt minimum két hetet jelent.) 2. Miért mutatta be a Magyar Sajtó a Magyar Vasárnap című újságot, amikor annak főszerkesztője többszörösen az etikai bizottság előtt áll? (Épp azért, hiszen az, ha a szerkesztőség nem ért egyet egy újságíró személyiségével vagy lapjának irányításával, nem lehet akadálya az objektív tájékoztatásnak, sőt.) Ezt követően az elnökség megválasztotta a Magyar Sajtó főszerkesztői posztjára beérkező pályázatok bíráló bizottságát. Beszámoló a Rádió helyzetéről Tárnai Gizella elmondta, hogy a Rádiónál se vezetési, se anyagi, se szakmai problémák nincsenek, ezért mindannyian egyértelműen tiltakoznak a kinevezett kuratórium ellen. Erről levelet írtak Németh Miklós miniszterelnöknek, több száz aláírással, s az ügyben néhányukat fogadta Pozsgay Imre is, de nem jutottak megegyezésre, tulajdonképpen a párbeszédig se jutottak. (?) Újságíró-képzés Bernáth László az oktatási bizottság nevében beszámol arról, hogy a művelődési miniszter meg akarja indítani az újságírók egyetemi képzését, és ehhez konkrét javaslatokat vár a MÚOSZ-tól. Többen fölvetik, hogy amikor éppen az újságírók munkanélkülisége a gond, nehezen látható, hogy miért épp most kell tömegesen képezni őket, ezzel együtt azonban a konkrét javaslatok elkészítését támogatják. @ Sajtókapcsolatok Bencsik Gábor főtitkár javasolja, hogy a jelen történelmi helyzetben nyomatékosan erősíteni kell a határon túli magyar sajtó kapcsolatait a hazai sajtóval. Az elnökség megbízza a konkrét intézkedések kidolgozásával. @ Szállás-lehetőség A főtitkár beszámol arról is, hogy a MUOSZ lehetőséget teremtett arra, hogy a fővárosba utazó vidéki kollégák két lakásban, önköltségi alapon szállást kapjanak. * Többórás vita a sajtótörvény tervezetéről Az elnökség egy héttel korábbi döntése alapján december 19-én rendkívüli ülésen vitatta meg a készülő sajtótörvény tervezetét. Az ülésen meghívottként részt vett dr. Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium képviselője. Az ülés elején vita bontakozott ki arról, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában akár csak vitaalapként elfogadható-e. Végül az a döntés született, hogy bár az elnökség a sajtójogi bizottság részletes értékelésére támaszkodva számos általános érvényű kifogást is emel, a tervezetet részleteiben is megvitatja. Többórás vita során az elnökség a tervezetet számos ponton módosítani javasolta. Elfogadta továbbá az Igazságügyi Minisztérum meghívását a munka folytatására egy szűkebb körű bizottságba. Ezek után az elnökség megtárgyalta a módosítandó hatáskörű MRTV felügyelő kuratóriumba szóló meghívást és úgy határozott, hogy pártalapon szerveződő, kizárólag a pártatlanságot felügyelő kuratóriumban a MUOSZ-nak nincs szerepe, ezért a meghívást nem fogadja el. 1