Magyar Sajtó, 1994 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1994-02-07 / 2. szám

* 1994. FEBRUÁR 7. ■ MAGYAR SAJTÓ 1MN­ - 11 Gyuricza Klárát, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatási osztályának vezetőjét Olyan úton-módon nyerte el állá­sát, hogy - ha rajtam állna, és mi­lyen szerencse, hogy nem rajtam áll - így neveztetnék ki főszerkesz­tőket. Az volt ugyanis a „vizsgafel­adat”, hogy egy negyvenoldalas vizsgálati anyagból készítsen négy­oldalnyi, olvasható és közérthető vázlatot. Miután a bevezetőben el­mondtam, hogy elnyerte az állást, magától értetődik, hogy kitűnően sikerült. (Ugyan hányan csinálnák - hasonló sikerrel - utána?) Vonzotta a munkakör, hiszen oly szépen hangzik: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség. No meg a szóban forgó „vizsgafel­adat” gyermekjátékokról szólt, és lehet-e vonzóbb egy anya számára, mint hogy most rajta (is) áll: olyan játékok kerülje­nek csak a kicsik kezébe, amelyek nem csupán használhatók és szórakoztatók, de a legcsekélyebb mértékben sem veszé­lyeztetik az apróságok egészségét. - Ezt a munkakört hivatásnak tekintem - mondja Gyuricza Klára, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség tájékoztatási osz­tályának vezetője. - Hivatalunknak ugyanis három alapvető dolga van. Köte­les ellenőrzéseket végezni, jogi tevékeny­séget fejt ki, és ami szűkebben véve a mi dolgunk: tájékoztatni a közönséget. Ez utóbbi valóban sokrétű feladat, hi­szen közismert tény, hogy manapság igen sokan és sokféleképpen szeretnék, akar­ják - s nemegyszer sikerül - „ellátni” a vásárlókat olyan árukkal, amelyek csak az eladónak hoznak hasznot. Az FVF tehát arról tájékoztat, hogy melyek a vásárlók jogai, s hogy - gyártóra és különböző üz­leti érdekekre való tekintet nélkül - a tesztek során összehasonlított árucikkek közül melyeket érdemes, legérdemesebb, vagy éppen nem ajánlatos megvásárolni. - Sok vizsgálatot éppen a panaszbeje­lentések indítottak el - világosít fel az „osztály” teendőiről Gyuricza Klára. (Hogy a szó miért került idézőjelbe, arról majd a későbbiekben.) Ugyanis nemcsak a közönség, de igen sok esetben a keres­kedő, az egyes árucikkeket forgalomba hozó sem tudja, miről kell ismeretekkel bírnia a vásárlónak, így például, hogy mit kell kiírnia, kifüggesztenie, mit kell be­szereznie, mik a forgalmazás feltételei. Azt viszont már mi, fogyasztók-vásár­­lók tudjuk, hogy ezek hiányában (amiről sokszor nem is tudjuk, hogy hiányzik) ho­gyan és hányszor csapnak be bennünket. Legyünk jóindulatúak, olykor nem is aka­rattal... - Összesen 25 vizsgálatot folytatott az FVF 1993-ban - mondja a tájékoztatási főnök -, ezek közül a legtöbb országos vizsgálat. Nekünk az a dolgunk, hogy mindegyikről átfogóan tájékoztassuk a la­kosságot. Az már szinte közhely, hogy mostanában megnőtt az emberek szociá­lis érzékenysége, s ezt szem előtt kell tar­tani. Ezért működteti az FVF a panasziro­dáját is. Sokan és sok minden miatt keresik fel a panaszirodát, s éppen a „tájékoztatá­siak” megfigyelése, hogy nemcsak vásár­lók, hanem - mind többen - kereskedők is. Gondolván és okkal­ inkább előre tuda­kozódnak arról, hogy mit kell, mit szabad és mit tilos tenniük, mintsem utólag kap­ják a bírságokat, netán a büntetéseket. Ők pedig - Gyuricza Kláráék - közvetítő sze­repre vállalkoztak. Ez a közvetítés többirányú: a vizsgála­ti anyagokból sajtóanyagot készítenek és azt eljuttatják a lapoknak, a rádiónak, a te­levíziónak. (Az már igazán nem az ő hibá­juk, hogy ezekből a sajtóanyagokból vi­szonylag kevés lát nyomdafestéket, s az elektronikus média sem éppen főidőben foglalkozik velük. Pedig valószínűleg ér­demes lenne, hiszen a vásárlók igényei­nek kielégítése még enyhén szólva nem áll a lehető legmagasabb fokon. -A szerk. megjegyzése.) - Arra viszont büszkék vagyunk - mondja -, hogy tavaly először külön pavilo­nunk volt a Budapesti Nemzetközi Vásáron, s hogy ott szinte nyitástól zárásig volt kö­zönségünk. Sok ezer ember jött el, részben csak érdeklődésből, sokan viszont azért, mert volt miről panaszkodniuk s most örül­tek, hogy­­ van is hol. Mindehhez még annyit: az „osztály” szó az előzőekben azért szerepelt idéző­jelben, mert mindössze hárman vannak! Gyuricza Klára az ELTE magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Mint mondja: két dolog csábította, az írás, az irodalom iránti szeretet és a történelemben a tények, a tör­vényszerűségek. Egy ideig középiskolában tanított, majd dramaturg volt a Fővárosi Operettszínházban. Színdarabot írt George Sand és Chopin szerelméről, 1987-ben a Fő­városi Operettszínház Zsebszínháza mutatta be. Vezetett filmklubot a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola diákotthonában, 1992-ben hagyta ott a dramaturgi pályát a mostani munkakörért. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájé­koztatási osztályának közvetlen telefonszá­ma: 118-4481. Várkonyi Endre 5

Next