Magyar Sakkvilág, 2005 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
Fiúk a mérlegen Harikrisna több esztendeje az indiai férfi válogatott tagja. A 2004-es calviái nemzetek tornáján csupán ötven százalékot ért el, de - mint egy honfitárs újságírónak elmondta - sok olyan tapasztalatot szerzett, amelyeket a junior-világbajnokságon is hasznosítani tudott. „A válogatottnak tanácsokat adó Elizbar Ubilavától megtanultam például, hogyan kell az ellenfelekre készülni, és ihletően hatott rám Anand játéka, valamint a vele váltott néhány mondat is. Próbáltam olyan gyorsan játszani, mint ő, s mivel ez nem ment, Cochinban biztonságosabb és áttekinthetőbb megnyitásokat választottam.” Pentala hol egyedül, hol másokkal együtt vezette a mezőnyt, s az egyetlen résztvevő volt, aki veretlen maradt, mégis csak az 5. forduló után gondolt arra, hogy megnyerheti a versenyt. Még az utolsó fordulóban is annyira izgult, hogy - bár ő irányított a játszmában - az egyik állásban húsz percig nem volt ereje lépni. Reménykedik, hogy ezután meghívják majd néhány nagy sakkeseményre, bár - jegyezhetjük meg - eddig sem mellőzték. Több erős tornán szerepelt már jól, 2003- ban például ezüstérmes volt a Brit Nemzetközösség bajnokságán. A magas, vékony s mindössze 18 éves Harikrisna Andra Prades államban él, és ez már a második világbajnoki címe. 1996-ban Spanyolországban a 10 éves fiúk között bizonyult a legjobbnak. Cochinba csak a laptopját hozta magával, s feltehetőleg azért nem kísérte el edző, mert eddigi szponzorával, a szoftveróriás WIPRO-val véget ért együttműködésük, vagyis új támogató után kell néznie. Eddigi pályafutása legjobb eredményének tartja a mostanit Tigran Petroszjan, aki nyert játszmái közül a Deep Sengupta és a Berkes Ferenc ellenieket értékeli legtöbbre. A mezőnyről megállapítja, hogy voltak erős játékosok, de a legjobbak közül jópáran (Radzsabov, Navara, Naiditsch, Bu Hsziantyi, Tyimofejev, Karjakin - és még sokáig lehetne sorolni - a szerk.) távolmaradtak. A sakktörténet harmadik híres Petroszjanjának jellemére fényt vet, amit Harikrisna mostani eredményéről mond: „Kettőnk közül ő az erősebb játékos, megérdemelte a győzelmet.” „A figurákat az állástól függetlenül két kézzel szóló” (Harikrisna jellemzése) örmény pályatársat Berkes Ferenc rendes és tehetséges fiúnak tartja, csak az a kifogása ellene, hogy hangosan horkol. Mivel Cochinban szobatársak voltak, Tigran akaratlanul is zavarta Fecó éjszakai nyugalmát, s nagymesterünk az egymás elleni játszmájukra virradó éjszaka sem tudta rendesen kialudni magát. Feri szerint az érmesek helyezése önmagáért beszél. Wojtaszek és Alekszejev játékán érződött a fáradtság (a lengyel fiú nem tudta kipihenni magát a 18 évesek világbajnoksága után), a torna igazi felfedezésének azonban Fecó a kanadai színekben szereplő rendkívül tehetséges ifjú kínait, Zsen Csüt tartja. A paksiak éljátékosa szerint a rettenetes hőség és a levegő magas páratartalma súlyos megpróbáltatást jelentett a más időjáráshoz szokott résztvevőknek. Vagyis az enyhe kisebbségnek, minthogy a mezőny csaknem felét indiai játékosok alkották, és rajtuk kívül is volt néhány hasonlóan forró égtájról érkező versenyző. Feri úgy gondolja, hogy az sem csak számára volt kellemetlen, hogy a két - szeszélyesen időzített - dupla fordulóban az első játszmához olyan korán kellett felkelniük, mintha otthon hajnali ötkor csörrenne meg a vekker. Saját teljesítményét Berkes Ferenc lesújtónak tartja. „Három év óta ez volt a legrosszabb eredményem. Nem emlékszem olyan versenyemre, amelyen kettőnél több partit vesztettem, most háromszor maradtam alul. Játszmáim színvonala rettenetesen ingadozott. A rajtnál aratott három győzelmem is megtévesztő: ha ellenfeleim kihasználják a küzdelem során kínálkozó esélyeiket, egészen más lehetett volna az eredmény. Elsőnek voltam rangsorolva, és hatodik lettem, de minden erőmet össze kellett szednem, hogy ne égjek le még jobban.” Azért játszott olyan, igénytelenebb megnyitásokat is, mint 1 .03 - magyarázza Fél évszázad bajnokai 1951-től 1973-ig két esztendőként viaskodtak az érmekért, azóta évente rendezik meg a húsz esztendősnél fiatalabb szellemű tornászok világbajnokságát. 1955-ben Szpasszkij, 1969-ben Karpov, 1980-ban Kaszparov, 1987- ben Anand szerezte meg az aranyérmet, később nemegyszer nemzetközi nagymesteri minősítésű játékos állhatott a győzelmi dobogó tetejére. 1982-ig, Andrej Szokolov győzelmével bezárólag 8-szor nyert szovjet versenyző, azóta nagyon vegyes a névsor, de egészében igaz, hogy az ifjúsági férfi világbajnokok vagy már juniorként, vagy valamivel később fontos szerephez jutottak hazájuk felnőtt sakkozásában is. A nők 1986 óta vetélkednek ebben a versenyformában, ez volt a 21. ilyen viadal. A magyar sakkozás egyetlen junior világbajnoka Ács Péter, aki 2001- ben hódította el a szakmai és erkölcsi szempontból becses címet. Indiai sakkozó Anand (1987) után most másodszor nyerte meg ezt a versenyt. A lányok között 2001-ben a legjobbnak bizonyuló Humpi Koneru ezúttal is az erősebb nem arénájában csatázott, s mindvégig az élmezőnyben haladt. Amióta a FIDECO-rendszerben tartja meg világbajnokságait, a húszévesek aktuális legjobbját mindkét nem vetélkedőire meghívják. Rendszeres vendég az ifjúsági világbajnok a négy résztvevős Essent versenyen is (Hoogeveen), ahol egy férfi ex-világbajnokkal, egy női kiválósággal és egy vezető holland nagymesterrel méri össze erejét. Feri mert a zavaró körülmények miatt nem mindig tudott felkészülni a partikra, így is volt néhány elméleti párbaja: a középképző Grünfeldben hozott újításával verte meg Smerdont, s Smeets ellen is jó darabig azt a nyomot követték a Najdorf egyik modern, tisztáldozatos elágazásában, amelyen a 2003. évi magyar bajnokság Almási-Berkes játszmája haladt. Babonás bajnoknő A nőknek a címben említett könnyeihez visszatérve, Jekatyerina Korbut örömében fakadt sírva. Miután ugyanis az utolsó fordulóban feketével túljátszotta a román Alina Motocot, egy pont előnnyel megnyerte a viadalt. A záró napon egyébként a hét első hölgyasztal közül haton sötét javára dőlt el a küzdelem. Ez történt Elisabeth Pähtz és Nadig Kruttika összecsapásában, ahol a két játékos 200 élőpont különbsége ellenére a német világklasszis elszalasztotta esélyét a verseny megnyerésére, nála ezért tört el a mécses. Másodhúzóként bánt el Eesha Karavade a kínai Zsang Csilinnel, hogy utána a sajtón keresztül mondjon köszönetet Jevgenyij Vlagyimirov orosz nagymesternek, aki e viadalon az indiai lányoknak szekundált. A 37 lány között 9 nyeréssel és 4 döntetlennel célba érkező Korbut a három első fordulót leszámítva ugyanazt a ruhát viselte, s állítólag nem azért, mert nem tudott mást felvenni, hanem mert babonás. A szőke Kátya az első orosz sakkozónő, aki 1988, Alisza Galljamova ilyen sikere óta, az U20 lányvébén a legmagasabb elismerést vívta ki. A 21. lány junior világbajnokság végeredménye 1. Korbut (orosz, 2400) 10,5, 2. Pälitz (német, 2398) 9,5, 3. Besha Karavade (indiai, 2307) 9,5, 4. Nadig Knittika (indiai, 2182) 8,5, 5. Usenvina (ukrán, 2370) 8, 6. Vinuthna N. (indiai, 2229) 8, 7. Bensdorp (holland, 2214) 8, 8. Szivaszankari P. (indiai, 2112) 8 ponttal Korbut ruha nélkül úszta meg a versenyt Junior Világbajnokság 2004 MAGYAR SAKKVILÁG 2005. január