Magyar Szalon, 25. kötet (13. évfolyam, 1895-1896/2)

Április

A MAGYAR DIVAT IDEJÉBŐL zene ugyanis zongora-leckéket adott Albrecht főherceg leányainak s csak­nem minden héten beszélt magával a főherceggel, a ki katonás őszinte­séggel szokta volt előtte nézeteit el-DO mondani a politikai helyzetről. 1859 október első napjaiban a ma­gyar drámai zene mestere szenzációs politikai kijelentéseket tett a színházi udvar méltóságai előtt. — Nagy változások fognak bekö­vetkezni. Bécs erősen puhul. Most már írhatok megint magyar operákat. — Megkapjuk az alkotmányt? tu­dakolták minden oldalról. — Bizonyosan. Többet nem mond­hatok. De ez antig elég volt, hogy a színházi udvar vérkeringését lázasra fokozza. Erkel Ferenc szűkszavú, ko­moly kijelentései minden hazafias kétséget elűztek. A lelkes színész­csapat máris érezni vélte a szabadság szellőjének langyos fugalmát. A színházi udvar hangulatát soha olyan emelkedettnek nem tapasztal­ták, mint ezekben a napokban. A Gr­iff-vendéglőben. A mostani díszes Pannonia-szálló helyén, a nemzeti színház tőszom­szédságában még akkor a Griff-ma­­dárhoz címzett vendéglő állott a vi­déki nagyfogadók kopottas külsejé­vel. Akkortájt ez a vendéglő volt a fővárosi és vidéki színészek hivata­los szállója. Az említett 1859-ik év október ha­vának dereka táján négy színész fog­lalt helyet a Griff-vendéglő egyik asztalánál: Szerdahelyi Kálmán, Fe­­leky Miklós, Lendvay Márton és Némethy György, az akkori nép­színműénekes. Az idő már éjfél felé járt s e késő éjszakai időben a négy híres aktor egy kis kultúrhistóriai aktust terem- Nádai Ferenc, Ellinger és leánya. (Maleczkyné.) 1

Next