Magyar Szemle, 1905 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-01 / 1. szám
IIIiiiiiiiiiAi ............m;í:ííííiiiiiiiiíIíiííiíí*iE ..............m................................................................................... . ■ --v........ BUDAPEST, 1905. jan. 1. előfizetési árak: EGÉSZ ÉVRE......................................12 KOR. FÉLÉVRE.............................................. 6 . NEGYEDÉVRE .....................................3 . LAPTULAJDONOS ÉS KIADÓ KACZVINSZKY LAJOS Megjelen minden vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, VI., Uj utcza 14. sz. Egyes szám ára 30 fillér. XVII. ÉV. 1. szám. AZ ERKÖLCSTELEN BETŰ r égi mondás, de nagyon igaz az, hogy a betű öl. Dt különösen az a betű, melyet az erkölcstelen irók vetnek papírra. A hóbortos, a félkegyelmű ábrándokat világgá bocsátó iró elbolondítja a tapasztalatlan ifjúságot, tévútra vezeti a tanulatlan, vagy csak félművelt felnőtt embert is. Az erkölcstelen irodalom még ennél is veszedelmesebb: megmételyez egész nemzedékeket s a bűn dicsőítésével, az erény (hit, családi élet, hazaszeretet) kigúnyolásával valóságos erkölcsi ragályt terjeszt maga körül. Jól érezte ennek igazságát a múlt évi katholikus nagygyűlés, amidőn az erkölcstelen irodalom elleni harcot fölvette a megbeszélendő tárgyak sorozatába. A tárgy előadója, — amint már említettük, — egyik legjobb nevű katholikus írónk, Andor József (írói néven Cyprián) volt. Andor tud érdekes elbeszéléseket írni, a nélkül, hogy azok az olvasó erkölcseit megrongálnák. Csak magához maradt hű, a midőn a katholikus nagygyűlésen kikelt az erkölcstelen irodalom ellen s követelte, hogy ez ellen a gyalázatosság ellen már a törvényhozás is tegyen valamit. Hiszen az erkölcstelen irodalom és művészet ellen Kölnben tartott gyűlésen, •— igazán nagy szégyenére Magyarországnak, — kitűnt, hogy Franczia- és Magyarországon terem a legtöbb szenynyes munka, a melyekkel az egész világot elárasztják. Hát kik érezhették magukat annyira találva az Andor József tiszteletreméltó föllépése által, mint a zsidó firkászok? Ők piszkítják be a romlatlan kedélyeket erkölcsrontó irkafirkákkal; valóban azt teszik szellemi téren, amit a Fenyő (Fink) Sándor-féle közveszélyes alakok cselekszenek a maguk módja szerint. Ők az okai, hogy Magyarország az erkölcsi pestis terjedésének a legfőbb fészkévé lett országvilág előtt. E téren elsőrendű érdemeket szerzett Bródy Sándor. Ő támadt Andor Józsefnek a «Magyar Hírlap» czimű zsidóujság vezérczikkében. Meglehetős kopott fogással az erkölcsös irodalmat állította oda az erkölcstelenség forrásárá,mert az erkölcsös írók elrejtik a szennyet a nő, a gyermek elől, míg ők, az erkölcstelenség szemét-vállalkozói, ennek föltárásával figyelmeztetik az élet csábításaira, pánczélba öltöztetik az élet csábításai ellen. Mily oktalan, mily vakmerő beszéd ez! Az az ártatlan ifjú, tisztességes nő, aki elolvassa például a Bródy Sándor által szerkesztett «Jövendő» czímű zsidó-szoczialista lapot, abban kivált a szerkesztő és egyéb malaczkodó írók dolgozatait, az meg van rontva. Kiss József lapja, a zsidó léhaság, vallástalan és hazafiatlan vastagbőrűség közlönye, a «Hét» épen ilyenfajta. Akik ezt a füzetet megkedvelték, azoknak lámpást adtak a kezükbe, hogy odataláljon a romlottság világába. Az megmételyeződik és elpusztul, az testilelki beteggé lesz. Sőt a rosszra hajlandóbb gyermekifjak nem is egyébért olvassák azt a lapot, mint azért, hogy a tilosban kalandozhassanak. Az erkölcstelen irodalom üzlet a zsidó kezében, mint a hamis bor, hamisított tej és az uzsora; nekik jövedelmez, pusztuljon bár egy egész nemzedék. Pusztul is miattuk. Féltehetségek, — mint a Bródy úré is, — ha észreveszik, hogy híres írók utánzásának a révén nem emelkedhetnek, hát a leghajmeresztőbb undokságokkal igyekeznek föltünést kelteni. És most jelent meg egy könyv, amely egy emlegetettebb zsidó költőről szól. Ebben olvassuk, hogy ezt a költőt egy zsidó könyvkiadó elég regény írásával bízta meg, íme, milyen föltételeket szabott az író elé: «Nem szabad irodalmi értékűnek lenni». «A népnek nem kell ideális, magasztos eszmékért küzdő, tehát brutalitások (baromiságok) nélküli regény. A regény főeleme legyen a szerelem, mégpedig a bűnös szerelem.» «Ez a meseszövés érdekességét biztosítja.» Ez mintegy harminc év előtt történt, azóta jó nagy utat tett ez a sátáni mesterkedés. Íme, ilyen tervszerűen, ilyen rosszhiszeműen tör a nemzet megrontására a zsidó szellem ! Hát ne is tetesse magát Bródy Flor úr. Az erkölcstelen irodalom a zsidó vérdeknek és a zsidó féltehetségek kapaszodásának az eszköze; nem esik más megbírálás alá, mint a zsidó ócska-könyvárusok kirakataiban található piszok. Ez ellen tenni kell valamit. A szabadelvűségnek nevezett álirány köpönyege alá nem rejtőzhetik semmiféle ember- és nemzetrontás. Még valódi lángelmék megtévedései sem oly becsesek, hogy miattuk áldozatul dobjuk oda a nemzet erkölcsi, szellemi és testi egészségét. Andor Józsefnek föllépéséért hálával és köszönettel tartozunk, a törvényhozás, pedig tegye kötelességét és gondoskék vesztegzárról a szellemi pestis, zajáról annak terjesztői ellen. Megölni az erkölcstelen szellemet, mies betűi kiölik a népek lelkében még megmaradt tiszta erkölcsöt!g. ÉLETTAN ÉS IRODAIT? modern természettudósok a mellett, hogy napról előbbre viszik a tudomán at a tiszteletreméltó ambicziójuk hogy tudósoknál, íróknál és műnél (ezért adhattuk volna czikke ezt a hosszabb czimet: Élettan, tud irodalom és művészet) kutassák t tűknek alapjait s nagy vagy kist fölfedezéseik és remekműveik fe kezését élettani, fiziológiai, biotopon is elemezzék. A bölcselkedés minden fa hogy test és lélek közös függés van; s csak az, hogy e kapcsolatnál fa a lélek önálló voltát.