Magyar Szemle, 1905 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-01 / 1. szám

III­iiiiiiiiiAi ............m;í:ííííiiiiiiiiíIíiííiíí*iE ..............m................................................................................... . ■ --v........ BUDAPEST, 1905. jan. 1. előfizetési árak: EGÉSZ ÉVRE......................................12 KOR. FÉLÉVRE.............................................. 6 . NEGYEDÉVRE .....................................3 . LAPTULAJDONOS ÉS KIADÓ KACZVINSZKY LAJOS Megjelen minden vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­ Budapest, VI., Uj­ utcza 14. sz. Egyes szám ára 30 fillér. XVII. ÉV. 1. szám. AZ ERKÖLCSTELEN BETŰ r­ égi mondás, de nagyon igaz az, hogy a betű öl. Dt külö­nösen az a betű, melyet az erkölcstelen irók vetnek papírra. A hóbortos, a fél­kegyelmű ábrándokat világgá bocsátó iró elbolondítja a tapasztalatlan ifjúságot, tév­útra vezeti a tanulatlan, vagy csak félmű­velt felnőtt embert is. Az erkölcstelen irodalom még ennél is veszedelmesebb: megmételyez egész nemzedékeket s a bűn dicsőítésével, az erény (hit, családi élet, hazaszeretet) kigúnyolásával valóságos erkölcsi ragályt terjeszt maga körül. Jól érezte ennek igazságát a múlt évi katholikus nagygyűlés, a­midőn az erkölcs­telen irodalom elleni harc­ot fölvette a megbeszélendő tárgyak sorozatába. A tárgy előadója, — a­mint már említettük, — egyik legjobb nevű katholikus írónk, Andor József (írói néven Cyprián) volt. Andor tud érdekes elbeszéléseket írni, a nélkül, hogy azok az olvasó erkölcseit megrongálnák. Csak magához maradt hű, a midőn a katholikus nagygyűlésen ki­kelt az erkölcstelen irodalom ellen s követelte, hogy ez ellen a gyalázatosság ellen már a törvényhozás is tegyen vala­mit. Hiszen az erkölcstelen irodalom és művészet ellen Kölnben tartott gyűlé­sen, •— igazán nagy szégyenére Magyar­­országnak, — kitűnt, hogy Franczia- és Magyarországon terem a legtöbb szeny­­nyes munka, a melyekkel az egész vilá­got elárasztják. Hát kik érezhették magukat annyira találva az Andor József tiszteletreméltó föl­lépése által, mint a zsidó firkászok? Ők piszkítják be a romlatlan kedélyeket er­kölcsrontó irkafirkákkal; valóban azt te­szik szellemi téren, a­mit a Fenyő (Fink) Sándor-féle közveszélyes alakok cselek­szenek a maguk módja szerint. Ők az okai, hogy Magyarország az erkölcsi pes­tis terjedésének a legfőbb fészkévé lett országvilág előtt. E téren elsőrendű érde­meket szerzett Bródy Sándor. Ő támadt Andor Józsefnek a «Magyar Hírlap» czimű zsidóujság vezérczikkében. Meglehetős ko­pott fogással az erkölcsös irodalmat állí­totta oda az erkölcstelenség forrásárá,­­mert az erkölcsös írók elrejtik a szennyet a nő, a gyermek elől, míg ők, az erkölcs­telenség szemét-vállalkozói, ennek föltá­rásával figyelmeztetik az élet csábításaira, pánczélba öltöztetik az élet csábításai ellen. Mily oktalan, mily vakmerő beszéd ez! Az az ártatlan ifjú, tisztességes nő, a­ki elolvassa például a Bródy Sándor által szerkesztett «Jövendő» czímű zsidó-szo­­czialista lapot, abban kivált a szerkesztő és egyéb malaczkodó írók dolgozatait, az meg van rontva. Kiss József lapja, a zsidó léhaság, vallástalan és hazafiatlan vastag­­bőrűség közlönye, a «Hét» épen ilyen­fajta. A­kik ezt a füzetet megkedvelték, azoknak lámpást adtak a kezükbe, hogy odataláljon a romlottság világába. Az megmételyeződik és elpusztul, az testi­lelki beteggé lesz. Sőt a rosszra hajlan­dóbb gyermekifjak nem is egyébért olvas­sák azt a lapot, mint azért, hogy a tilosban kalandozhassanak. Az erkölcstelen irodalom üzlet a zsidó kezében, mint a hamis bor, hamisított tej és az uzsora; nekik jövedelmez, pusz­tuljon bár egy egész nemzedék. Pusz­tul is miattuk. Féltehetségek, — mint a Bródy úré is, — ha észreveszik, hogy híres írók utánzásának a révén nem emelkedhetnek, hát a leghajmeresztőbb undokságokkal igyekeznek föltünést kel­teni. És most jelent meg egy könyv, a­mely egy emlegetettebb zsidó költőről szól. Ebben olvassuk, hogy ezt a költőt egy zsidó könyvkiadó­ elég regény írásával bízta meg, íme, milyen föltételeket sza­bott az író elé: «Nem szabad irodalmi értékűnek lenni». «A népnek nem kell ideális, magasztos eszmékért küzdő, tehát brutalitások (baromiságok) nélküli regény. A regény főeleme legyen a szerelem, még­pedig a bűnös szerelem.» «Ez a mese­szövés érdekességét biztosítja.» Ez mintegy har­­minc­ év előtt történt, azóta jó nagy utat tett ez a sátáni mesterkedés. Íme, ilyen tervszerűen, ily­en rosszhiszeműen tör a nemzet megrontására a zsidó szel­lem ! Hát ne is tetesse magát Bródy F­lor úr. Az erkölcstelen irodalom a zsidó v­­­­érdeknek és a zsidó féltehetségek kapaszo­dásának az eszköze; nem esik más m­eg­bírálás alá, mint a zsidó ócska-könyv­árusok kirakataiban található piszok. Ez ellen tenni kell valamit. A szabad­­elvűségnek nevezett álirány köpönyege alá nem rejtőzhetik semmiféle ember- és nemzet­rontás. Még valódi lángelmék megtévedései sem oly becsesek, hogy miattuk áldozatul dobjuk oda a nemzet erkölcsi, szellemi és testi egészségét. Andor Józsefnek föllépéséért hálával és köszönettel tartozunk, a törvényhozás, pedig tegye kötelességét és gondosk­­ék vesztegzárról a szellemi pestis, za­járól annak terjesztői ellen. Meg­­­ölni az erkölcstelen szellemet, mies betűi kiölik a népek lelkében még meg­maradt tiszta erkölcsöt!­g. ÉLETTAN ÉS IRODAIT­? modern természettudósok a mellett, hogy napról­­ előbbre viszik a tudomán at a tiszteletreméltó ambicziójuk hogy tudósoknál, íróknál és mű­­nél (ezért adhattuk volna czikke ezt a hosszabb czimet: Élettan, tud irodalom és művészet) kutassák t tűknek alapjait s nagy vagy kist fölfedezéseik és remekműveik fe­ kezését élettani, fiziológiai, bioto­pon is elemezzék. A bölcselkedés minden fa hogy test és lélek közös függés van; s csak az, hogy e kapcsolatnál fa a lélek önálló voltát.

Next