Magyar Szemle 5. kötet (1929. 1-4. sz.)
Lengyel Géza: Magyarország exportja Kelet felé
MAGTOVRSZEMLE 1929 JANUÁR V. KÖTET, 1. (17.) SZÁM MAGYARORSZÁG EXPORTJA KELET FELE AZ EXPORTPIACOKÉRT manapság minden állam egyre hevesebb harcot vív; ebben a küzdelemben mi sem maradhatunk el. Míg agrártermékeink útja csaknem kivétel nélkül nyugat felé vezet és elhelyezésük a nyugati államok szükségleteitől és gazdasági politikájától függ, addig a tőlünk keletre fekvő államok: Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Görögország, Törökország és Albánia is megfelelő piacok gyanánt kínálkoznak iparcikkeink számára; helyesebben szólva: mindezek az államok jelentékeny mennyiségű iparcikket importálnak, részben igen távoli országokból, úgyhogy nincs természetesebb törekvés, mint arc, amely felvevőképességükkel foglalkozva, vizsgálni igyekszik, milyen mértékben foglal helyet e piacokon Magyarország és miért szorul aránylag oly kedvezőtlen pozícióba, mint amilyenről a közlendő számok beszélnek. Ennél a vizsgálatnál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tőlünk keletre fekvő agrárállamokat mind, kivétel nélkül, foglalkoztatja az iparfejlesztés problémája; ahelyett, hogy — amúgy is bizonyára céltalanul és eredménytelenül — lebeszélni igyekeznek őket belföldi ipar megteremtésére, vagy továbbfejlesztésére irányuló szándékukról, méltányosabb, bölcsebb és adott körülmények között talán hasznosabb is, törekvéseikkel szemben megértést tanúsítani. Ez a cikk egyébként nem óhajt foglalkozni azzal az alapvető problémával, vajjon mennyiben befolyásolja a keleti államok iparfejlesztési és vámvédelmi irányzata a nyugati államok exportját, hanem pusztán arra a kérdésre akar rávilágítani, hogy ott, ahol ezekben a keleti államokban az importszükséglet a számok tanúsága szerint még kétségen kívül megvan, milyen helyet foglal el ezeken a számára sok tekintetben előnyös exportterületeken Magyarország; feleletet óhajt keresni — amennyiben a számok erre is felelnek — arra a kérdésre, hogy érvényesülése a versenyállamokkal szemben miért oly kedvezőtlen. A magyar kivitel az utolsó években tudvalevőleg általában stagnál, sőt csökken. Az 1925 évben 812 millió pengő értékű árut exportáltunk, az 1926 évben 869 millió értékűt, az 1927 évben csak 800 millió pengő értékűt. Az 1928 év eddigi első kilenc hónapjának adatai alapján becsülve, exportunk az év végéig talán fel fog emelkedni mintegy 820 millióra, tehát valamivel túl fogja haladni a múlt évit. De a behozatal állandó növekvését figyelembe véve joggal beszélhetünk a kivitel stagnálásáról. Ebből a 800 milliós exportból az 1927 évben Romániába ment 357 millió pengő, vagyis az egész kivitelnek 447 százaléka; Jugoszláviába 41,3 millió pengő, az egész export-