Magyar Szó, 1902. március (3. évfolyam, 53-77. szám)

1902-03-12 / 61. szám

1261. szsháíi MAGYAR SZÓ tanfolyamra csak tizenkét lelkészt vesznek fel az állam költségére, mert a felvettek harminczkét korona utiátalányt és napi négy korona ellátási díjat kap­nak. Akik részt akarnak venni, azok egykoronás bélyegé folyamodványt adjanak be márczius hó 20-ig a földmivelésügyi minisztériumhoz. % Pályázatok: A kassai m. kir. javítóintézetnél­­ betöltendő ev. ref. lelkészi állásra, melylyel, a szol­gálati idő szerint, kétezer koronáig emelkedhető 1600 korona fizetés, 490 korona lakáspénz vagy termé­szetbeni lakás, s végül saját személyére nézve a nevelők számára megállapított ingyen élelmezés élvezete van egybekötve. Pályázati kérvények ez évi április tizedikéig Kun Bertalan püspök czimére Mis­­­­kolczra küldendők s az állás május havában ,lesz elfoglalandó. A szeghalmi ev. ref. egyházban segédlelkészi ál­lásra, melylyel hatszáz korona fizetés, lakás és tel­jes ellátás élvezete van egybekötve. A pályázni kívánók Técsy József ev. ref. lelkésznél jelent­­kezzenek. A A hidashollósi (Vasmegye) ev. ref. egyházban tanítói állásra, lakás, kert és kilenczszázhatvan ko­rona készpénzfizetés s a stójából befolyó jövedelmek élvezete mellett. Pályázati kérvények április 1-ig Somogyi Gyula espereshez Egyházas-Radóczra kül­dendők, s az állás 1. évi szeptember 1-én fogla­landó el. 11 Kegyes adományok a zalaegerszegi evang. templomalap javára azon sorrendben, amint azok befolytak. (Az elmaradt gyűjtőí­vek az elszámo­láshoz visszakéretnek.) C Szűcs Imre zala-szentgróti ev. tanító gyűjtése 19 korona 10 fill. Éhez adtak: Márkus Lajos 40 fill., Frankovics Ferencz 20 fill, Adorján Ferencz 1 kor., Takáts István 40 fill., Köves János­é 20 fil., Fran­kovics János 40 fill., Herman János ilj. 1 kor., N. N. 20 fil., Jobbágyi József 40 fill., Simon Ferencz 40 fil.­, Wenczl József 40 fill., Krakonyi Ignácz 20 fill., Papp Mihály 60 fill., N. N.30 fill., Németh Zsig­­mond 1 koronát. Köszönetnyilvánítás. A nagysajói EMKE dalos­­kör dalestélye tiszta jövedelméből a kolozsvári ev. ref. Szeretetház részére 37 korona 50 fillért ado­mányozott. E nagybecsű, kegyes adományért a Szeretetház intéző bizottsága úgy a kör elnökségének mint mindenik tagjának őszinte hálás köszönetét­ fejezi ki. Adakozások az erzsébetfalvi ág. ev. tem­plom és papi lak alap javára. (VI. kimutatás.) Legutóbb 1220 korona 71 fillért feltüntető kimu­tatásunk közlése óta adakoztak: Kovács Lajos gyűjt. 6 K, 88 i., Loisch Ede 10 K. Ján Erzsébet 3 K. Dessewffy Pál 20 K. Dobsinai ev. egyh. 10, Müller C. Jakab 5, Orsovai ev. egyh. 4, Kiss Árpád ev. keik. gyűjt. 7, Szentantalfalvai ev. egyh. 2 K. 70 f. Hegedűs Sándor volt kereske­delmi miniszter 20 K. Poprádi ev. egyh. 10, Polla­­cgek­ Jánosné 2, Kuna Aurél 2, Winacker János gyűjtése 3 K. 40 f., Medgyesi ev. presbitérium 28 K. 40 f., Steuer Gyula 5 K. Scholtz Róbert 5 K. Libertiny Arzén gyűjtése 16 K. 40 f., Doktorics Miklós gyűjt. 26 K. 20 f., Harkai Mór 4 K. Hevesi Adolf gyűjt. 18 K. 40 fillér. Kegyes adományok a Gégényben (Szabolcs­­megye) építendő ev. ref. új templomra. Ujlaky Lajos benki ref. lelkész (Szabolcsin.) gyűjtő ivén: Ujlaky Lajos 1 kor. G. Dancs István ,, 40 f., Malmos István 40 f., Bódi András 40 f., Mal­mos Péter 40 f. Szécsi Menyhért 40 fillér, Bódi I József 40 fillér, Bódi Gábor 20 fillér, Árva János 40, Széplaki István 40, Tót András 40, Bancs István 20, Árva Simon 40, Imre András 40, Széplaki Gábor 20, Bódi István 40, Orosz Bálint 40, özv. B. Malmos Istvánná 20 f., összesen 7 K. 40 f. megjelent egyházi beszédeiről szóló ismertetését, lapszemlét közöl a többi protestáns lapok czikkeiről s olvasóit a különféle egyházi és iskolai hírekről tájékoztatja. Vasárnap, (Képes családi heti újság. Megjelenik Kolozsvárott.Második évfolyam 10-ik szám.Szerkesztik: Nagy Károly és Vajda Ferencz.) Szalai Mózes állami tanitó azon üdvös intézkedést sürgeti, hogy zárassák be vasárnap minden községben a csapszékeket s korcsmahelyiségeket, amelyek elvonják a híveket a templomból, mert e tekintetben fél intézkedések a bajon soha sem fognak segíteni. — Incze Lajos lelkész «Szeretném a Jézust látni» czim alatt a gyermekek részére magyarázza Jézus szeretetét s azt a vallásos buzgóságot, mely a Jézus megismerésére vezet. — Dénes József «Isten jóságának dicsérete» czim alatt verset, s Birtha József «Jézus követelése* czimen vallásos értekezést közöl s ezeken kívül a lap tájékoztatja olvasóit a hazai, külföldi és egyházi élet fontosabb eseményeiről. * Márczius 12. Lapszemle. •Erdélyi Protestáns Lap. (Ötödik évfolyam, 10» k szám. Megjelenik Kolozsvárott. Szerkeszti: Nagy Károly teol. tanár.) Bátory Béla «Akarsz-e meggyógyulni ?» czim alatt nem a testi bajokról, hanem a lélek veszedelmességéről, a bűnről s az attól való megtisztulásról ,r vallás-erkölcsi értekezést. Bartha Dezső tusnádi ref lelkész, Rauwenhoff nagy vallás-bölcseleti művéből az anabaptisták és m­erm­o­­tatákról szóló rész fordítását közli. Juhász Izidor, piekitalepi ev. ref. lelkész nekrológot ir Tankó Jó­zsefről, a borbereki ref. egyház elhunyt lelkipászto­­­ráról, aki ötvenkét esztendeig hirdette az Isten igéjét s érdemekben megőszülve 83 éves korában­­ tért­ örök nyugalomra. Az Erdélyi Protestáns Lap­ ezenkívül beszámol az igazgatótanácsnak február ■.20-ikán tartott üléséről, folytatja Szász Domokos j­olt.erdélyi püspöknek .■ Szász­ Károly. kiadásában IRODALOM és MŰVÉSZET.. . • •­­ •: * .1 • a r Hymen-Füred. — A Magyar Színház újdonsága. — A Magyar Színházról azt az egyet el kell ismer­nünk, hogy következetes tud lenni önmagához s nyilván tervszerűen munkál arra, hogy a közönség komolyan ne vegye. Azok a kiválogatott s szemen­­szedett lérezmunkák, amelyeket ez ideig mint szín­darabokat mutatott be, már nemcsak a végletekbe menő ízléstelenséget jelentik, hanem megrögzött szándékot árulnak el arra nézve, hogy ezt a szín­házat egy szép napon, mint közönséges csapszéket lehessen megnyitni, így valószínűleg több jövedelmet hoz a tulajdono­soknak is, az igazgatóságnak is és azonfelül nem lesz kitéve annak, hogy nyilvános és titkos botrányai naponkint a hírlapok hasábjaira kerüljenek, s hogy a közönség vele szemben holmi művészeti igénye­ket támas­szon. , , A «Szerencsecsillag», Vesztaszüzek», «Svihákok», «Csepürágók», «Florodóra», «Lotti ezredesei» már éppen elegendők lehettek volna ahoz, hogy a szín­ház vezetőségével a rendőri rovatban találkozzunk. Az erkölcstelenségek, durvaságok és a képzeletet fölülmúló butaságok a Magyar Színház színpadáról már eddig is kiszorítottak minden művészetet s azt kellett hinnünk, hogy ezeket többé már fokozni sem lehet. De hát ennél a színháznál minden természe­tes feltevésben csalódik a sajtó is, a közönség is. A tegnap este bemutatott Hymen-Füred czímü bohózattal Leszkay nyilván azt az örök igazságot kívánta újólag is beigazolni, hogy a világon min­dennek van határa, csak az ostobaság és a fővárosi közönség türelme határtalan. A Hymen-Füred-al. Horst és Stein német bo­­hózatírók csak kóbor színész-truppok számára írhat­ták meg. Együgyü meséjével, a szó szoros értelmé­ben vett *ordinárék kidolgozásával egy valamire­való színház műsorában sem foglalhat helyet, ami természetesen elegendő ok arra, hogy a Magyar Színház előadassa. Előadassa pedig nem is fordí­tásban, hanem magyar átdolgozásban, vagy m­int a színlap mondja : magyarítva. S az is természetes, hogy ezt a fordítást, vagy magyarítást, a színház titkára, Mérei Adolfra kellett bízni, hogy a várható dicsőség a színház falain belül maradjon. .­ Ennek a bohózatnak a m­egmagyarosításában Mé­rei úr önmagát múlta felül, összeszedve és összehal­mozva abban a vizenyős viczczeknek, utczai és ká­véházi szófh­zamoknak olyan garmadáját, amilyet nemcsak ily tömegben nem, hanem részletekben sem lehet megemészteni. Fordításban, vagy átdol­gozásban az értelmetlenség még nem tilt ilyen or­giát soha, mint a «Hymeo-Füred»-ben, ahol a pár­beszédek is oly mesteri tökéletességgel vannak ös­­­szeróva, hogy egyik a másiknak a legőrültebb ellen­tétét képezi. Ilyen dolgokat a Hököm-sainhán desz­káin az éretlen , gyerek-közönségnek sem lehet ma már megbotránkozás nélkül bemutatni a a Magyar Színház vállalkozik arra, hogy felnőtt­­ emberekből­­ álló közönségét botránkoztassa­ mnegy €*T­­*** A darab tartalmát nem érdemes nyomdafesték alá adni, s az a fogadtatás, melyben a bemutató részesült, olyan bukást jelent, amelyet a Magyar Színház teljes mértékben kiérdemelt, de amelyből előreláthatólag jövőre sem fogja a helyes következtést levonni. Bohózatok előadására egyébiránt ennek a szín­háznak a személyzete képtelen is, s így ilyen kísér­letek csak teljes bukással végződhetnek. (C—h) (•) R. Siposs Etelka vendégszereplése. A népszínházban uralkodó primadonna-szeszély tegnap estére halasztotta el Siposs Etelka vendégszereplé­sét. A közönség körében ez a primadonna­­rükk nem csekély felháborodást keltett, mert egyrészről azt látta ebben, hogy a művészi czél helyét teljesen a primadonna-szeszély foglalta el, másrészről pedig úgy magyarázta a vendégszereplés meghiúsítását, hogy a szeszélyes primadonnának érdekében is áll az, mert fél az­­ összehasonlítástól. Valóban meg kell­ vallanunk, hogy általánosságban oka is lehetett a féltékenykedésre a régi Germain hadnagyocská­nak. Mert az új Germain —­ a vendégszereplő mű­vésznő — bár évek óta nem volt színpadon, úgy játék, mint ének tekintetében megállotta helyét. Játékbeli felfogása hűen tükrözte vissza a «Katalin» Írójának azt a felfogását, amel­lyel a hadnagyocskát hatalmas c­árnőjével szemben bizalmaskodó, de azért az alattvalói köteles tiszteletről soha meg nem feledkező természetűnek rajzolta. Nagyon termé­szetes, hogy fellépése nem volt ment minden elfo­gultságtól, de hát ez érthető is. A nézőtéren a közönség egyes rétegei között oly erős harcz folyt, hogy az éles pisszegés is, mely minden táján felhangzott és amely a vendégszereplés sike­rének és hatásának megrontására volt szánva, kön­­­nyen zavarba hozhatta, miután nem lehetett fo­galma a nézőtéren történtek czéljáról. De még az elfogultság is beleillett a szerepbe és a színházat csaknem teljesen megtöltő közönség minduntalan s a felvonások végén szűnni nem akaró tapsa biz­tosította a művésznőt, hogy megnyerje értelmes és átgondolt játékává­ a fővárosi közönség jóakaratát. A I szép siker kivívásában része volt a vendég­­művésznő énekének is. Hangja ugyan nem nagy terjedelműnek mutatkozott, bár bizonyos, hogy az az­ elfogultság főleg az énekrészeknél volt leginkább észrevehető, azonban iskolázott és ami fő, köz­vetlen, meleg és behízelgő. Feltételezzük, hogy egy ismételt vendégszereplésből hiányoznának az ilyen időleges fogyatékosságok. A sok elismerésben és tapsban a czímszerepet játszó Hegyi Aranka is osztozkodott. A többi szereplő, kivéve Annicát, akit ez estén az eltávozott Bojár Teruska helyett Harmath Ilona személyesített, a régi volt az előbbi előadások minden előnyeivel, de hibáiva­l is. (— d) (*) Erő. E czímen új ifjúsági társadalmi, tudo­mányos és művészeti hetilap indult meg Wlassics Tibor, Szekula Jenő és Pallos Árpád szerkesztésé­ben. A kitünően szerkesztett lap jelentős hiányokat van hivatva pótolni. A magyar egyetemi ifjúságnak eddig nem volt a fővárosban megfelelő és méltó közlönye, amely menten politikai és vallási vitáktól, tisztán az ifjúság társadalmi és tudományos kérdé­­seivel foglalkozott volna. Mutatványai alább közöl­jük az első számban megjelent Beköszöntő-t, ame­lyet Wlassics Tibor írt, lelkes és őszinte szavakban vázolván az uj lap irányát. A beköszöntő így hangzik: Beköszöntő. Mikor mi egynéhányan, tollforgató diákok elő­ször felvetettük azt az eszmét, hogy teremtsünk egy oly közlönyt magunknak, mely amellett, hogy a nagyközönség és a diákság között állandó ös­­­szeköttetést létesítsen, egyúttal bemutatója legyen a magyar ifjúság irodalmi működésének, — előre tudatában voltunk annak a sok akadálynak, mely elénk fog gördülni. De azután, hogy sorra-rendre megvitattuk a dolgot egymás között, beláttuk, hogy ez az ördög, melyet a mi szerkesztőségünk falára festettünk, szintén nem volt külömb a többi falra festett Lu­cifernél. Elég a hetilap ? Igaz , de a mienkre egy kul­turális feladat megoldása vár. Minden államban az egyetemi ifjúság a társadalom számottevő ténye, i^.., zőjo^ “álunk gyakran e csak bál; é» asurtöltelóto

Next