Magyar Szó, 1922. május (1. évfolyam, 76-99. szám)
1922-05-03 / 76. szám
/l ARA 3 KORONA EGER ' 1822. MÁJUS KŐ ^3^ ELSŐ ÉVFOLYAM © 76@S2AM / SZERDA MAGYAR SZÓ Alemmilyei Földminns-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: figei Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MHYER ISiNOS ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 66« K, félévre 33« K, negyedévre 17« IC Egyes szám hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap S H 9 miniszterelnök az egységes párt egri nagygyűlésén. • Gróf Bethlen István az egységes párt kül- és belpolitikai céljairól. — A parlamentben méltó helyet kap a magyar munkásság is. — Nem osztálypártokra van szükség, hanem világnézeti alapon álló pártokra. — Meg kell szüntetni az ántant beavatkozásait. — A miniszterelnök élesen elitéli a felekezeti béke megbontott. — Nem a felekezeteket, hanem a vallástalanságot kell üldöznünk. Bethlen István gróf miniszterelnök és kísérete különvonaton vasárnap reggel 8 óra 40 perckor érkeztek meg Egerbe. A miniszterelnökkel jöttek: Gömbös Gyula államtitkár, az egységes párt ügyvezető alelnöke, Eckhardt Tibor sajtófőnök, Kozma Miklós a Magyar Távirati Iroda vezetője, Balló Rudolf miskolci kerületi rendőrfőkapitány és számos neves személyiség. A miniszterelnök fogadására a pályaudvaron megjelentek Bobory György dr. főispán, Isaák Gyula alispán, Trak Géza h. polgármester, a katonaság részéről Juhász László ezredes, dandárparancsnok, a papság részéről Kriston Endre kanonok. Jelen voltak továbbá a csendőrség és az államrendőrség tisztikara, valamint a polgári testületek képviselői és nagyszámú közönség. Trak Géza h. polgármester Eger város közönsége nevében mondott üdvözlő beszédet a miniszternőnek; Kolozsváry István dr. pedig mint az egységes párt egri elnöke, párt nevében üdvözölte gróf Bethlent, ki a következőket válaszolta : Igen tisztelt Uraim! Engedjék meg, hogy pár rövid szóval köszönetet mondjak azért a szíves fogadtatásért, amelyben részesítettek. Mi úgy érezzük, hogy egy szigetre, egy oázisra jöttünk, ahol a pártoskodásnak és korteskedésnek szennyes hullámai még nem csaptak fel eddig. Mi úgy érezzük, hogy ebben a városban a polgárság józansága az összhangot meg fogja őrizni s kérjük, hogy őrizze is meg, mert ez biztosítéka annak, hogy ez a város fejlődni fog és a város többsége olyan képviselőt küld a parlamentbe, ki a maga munkásságával az ország fejlődését is elő fogja mozdítani. Az Isten éltesse önöket! Az állomásról a budapesti vendégek az érseki rezidenciába hajtattak s az érseknél tisztelegtek s 10 órakor a városházába vonultak át. A városház előtt a széles Kossuthtéren sok ezerre menő közönség repedéssel várta a miniszterelnökit, mikor az erkélyen megjelent, zúgó éljenzés fogadott. A mutatóknak tekinthetjük. Kossuth’ sokszor használta azt a kifejezést, hogy a politika az exigenjciák tudománya, vagyis a politikában azt kell cselekedni, amit a kor és a fennlévő körülmények követ valamikor, úgy most a magyar politika azt követeli, hogy tartsunk össze, értsük meg egymást. Különben Kossuth is megpendíti ezt az eszmét, amikor kijelenti, hogy a helyes politika célja az, hogy a különböző nézeteket és külön Me érdekeket harmóniába hozza. A miniszterelnök úr által vezérelt Keresztény-, Kisgazda-, Földmíves- és Polgári-párt ezt a célt kívánja szolgálni, amikor az összes társadalmi osztályok jogos érdekét összhangba hozva, ily értelemben azokat kielégíteni törekszik. Megalázott, porba sujtott most ugyanba nemzetünk helyzete, de azért igaza van Burke nagy angol államférfinak, hogy egy nemzet állapotát sem szabad gyógyíthatatlannak tartani. Kossuth szerint is a nemzetek csak öngyilkossággal pusztulhatnak el. Ugyanezt az eszmét fejezi ki az ő nagy és méltó kortársa, Széchenyi István gróf, amikor szóról-szóra ezt mondja: a mi derék, de parányi népünk még a halál küszöbén is talál magában elég erőt a megsemmisülés ellen. Valóban az egészséges népek filozófiája nem a kétségbeesés, hanem a bizakodó optimisztikus remény. Én is úgy érzem, mint a költő tengerésze, aki, bár felette messze volt minden szárazföldtől, mégis a virágok illatát érezte. Én is érezve sejtem, hogy nemzetünk is el fogja érni eddig még soha el nem ért boldogságát. Tisztelt Polgártársaim! Nem azért jöttem én ide, hogy önöknek Nagy Jánost mint képviselőjelöltet ajánljam, neki arra nincs szüksége, mert ő sokkal mélyebben gyökeredzik. Közéleti szerepléseivel az önök szeretetét megnyerte, így nincs szükség arra, hogy mint képviselőjelöltet ajánljam. De azért jöttem, hogy egy régi adósságot törlesszek le. Amikor az ország népéhez felhívást intéztem, hogy félretéve a pártoskodást, egyesüljenek egy egységes erős pártban, az első viszhangot Nagy János, az önök képviselője adta. Már akkor ígéretet tettem, hogy eljövök kifejteni az egységes párt programját. Minden politikai pártnak célja az, hogy az ország ügyeit előbbre vigye, hogy félretoljon minden akadályt, mely az ország fejlődésének útja elé gördült. Az egységes párt megalakításának is ez volt a célja, melyben részt vehet mindenki, társadalmi osztály és felekezeti külömbség nélkül, ha csak osztja azon célt, melyet az egységes párt zászlajára irt és helyesnek tartja azokat az eszközöket, melyekkel az egységes párt programmját meg akarja valósítani. Kérdem, helyesebb volt-e az az út, amelyet 1919-ben a proletardik^ra után választottunk, midőn különféle pártokra oszolva. A bajok áradata folytán most gyengélkedő, de több mint ezer évig ép és egészséges nemzetünk sem esik tehát kétségbe, hanem bízva bízik, bizakodva reményli, hogy a miniszterelnök úr által vezérelt egységes párt visszaszerzi nemzetünknek az integer egészséget. Végre kijelentjük, hogy képviselőkül azokat a férfiakat, akik vármegyénkben az egységes párt jelöltjei, különösen pedig mi, egriek, a mi tiszteletreméltó és nagyérdemű egységespárti jelöltünket, a többi egységes párti jelöltekkel együtt teljes megnyugvással és a győzelem biztos reményével fogadjuk, melyek igaz, nem sokat különböztek egymástól, de különböző utakon igyekeztek az ország ügyeit előbbre vinni. Mikor 1918-ban a magyar közélet terén nehéz felhők tornyosultak, akkor egy osztály vette kezébe az uralmat. Ezen osztályra nézve sokkal fontosabb volt a saját uralmának megalapozása, mint a nemzet birtokállományának megvédése. Nap-nap után hullottak le az ezeréves haza védőbástyái. A határon újabb és újabb községeket foglaltak el ellenfeleink, míg idebent mással nem foglalkoztak, mint azzal, hogy saját uralmukat megalapozzák. Ez az ország pusztulására vezetett. Mikor 1919-ben a proletár diktatúra bukása után új éra kezdődött, a kisgazda társadalom vette kezébe az ország sorsának irányítását. Ekkor kimaradt a parlamentből a munkásosztály, amely akkor szintén osztályuralomnak látszott. És az országot újból annak a veszélynek tette ki, hogy a pártok egymás ellen küzdve a rombolásba viszik az országot ahelyett, hogy igyekeztek volna az ország sorsát előbbre vinni. Elérkezett az ideje, hogy ezt a hatalomból kiküszöbölt osztályt parlamenti életbe vissza kellett fogadni, ahogy társadalmi és osztálykülönbség nélkül kezetfogva szeretettel igyekezzünk a haza sorsát megmenteni. Babocsay Sándor beszéde. A nagygyűlést Babocsay Sándor államférfiának, Kossuth Lajosnak v. országgyűlési képviselő, a Hevesi eszméit ma is sok kérdésben utmegyei Egységes Párt elnöke a következő szavakkal nyitotta meg: Nagyméltóságú Miniszterelnök úr! Mélyen tisztelt vendégeink! Tisztelettel üdvözlöm önöket szer^ny körünkben. —De minthogy a mai összejövetelünknek politikai jellege van, meg kell emlékeznünk a politikáról is, különösen pedig abból a szempontból, hogy a mostani sok politikai párt közül mi melyik politikai párthoz csatlakozunk. Az összeomlás előtt, illetve az Ausztriától történt elszakadás előtt miniszter uraimék közül, de a jelenlévők közül is többen, szerény malmmal együtt, a függetlenségi pártéi voltunk. De az elszakadás ín ennek a pártnak a programmja, fekvése tárgytalan lett, mert ma már — roppant nagy áron ugyan — de Ausztriától függetlenek vagyunk. De azért a függetlenségi eszmének megtestesült symboluma, a világ egyik legnagyobb államférfia, vagy talán feltétlenül legnagyobb Bethlen István gróf miniszterelnök beszéde. j«- Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények kelendők: Eger, Gimnázium u. 3. sz. ^