Szabad Vajdaság - Magyar Szó, 1945. szeptember (2. évfolyam, 201-226. szám)

1945-09-02 / 201. szám

Halál a fasizmusra — Szabadság a népnek! Ax Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségének fontos határozatai ­November ll-en, vasárnap tarifád men az alkotmánoozo ncmzetüpksi választásokat Külön minisztérium az agrárrelorm és a telepítés ügyeinek Intézésére Augusztus hó 31-én, pénteken délelőtt 10.05 órakor a Demokratikus Föderativ Jugoszlávia Ideiglenes Nemzetgyűlésé­nek Elnöksége ülésre ült össze, 'amelyen felolvasták a Szövetségi Minisztérium Elnökének, Joszíp Broz-Titónak,. Jugo­szlávia marsaljának az Alkotmányod Nemzetgyűlés megválasztása kiírásáról szóló előterjesztését. Az előterjesztés a következőképen Iíangzik: A Demokratikus Föderativ Jugoszlá­via ideiglenes Nemzetgyűlésének Elnök­sége, Beográd, A Demokratikus Föderativ Jugoszlá­via ideiglenes Nemzetgyűlése harmadik ülésén három törvényt hozott, amely­ben lefektették mindazokat a törvényes és jogi feltételeket, amelyek az Alkot- mányoző Nemzetgyűlés választásainak kiírásához szükségesek. A választói név­jegyzékekről szóló törvény a választói Jog alapját szilárdítja meg és biztosítja népeink uj demokratikus testületének kialakulását A választói névjegyzékek összeállítás ára irányuló munkálatok az egész országban folynak és az első vá­lasztói névjegyzékeket a népbizottságok szeptember t-re már be is fejezik. A másik kél törvény, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés megválasztásáról és a nép- képviselőknek ebbe a Házba történő megválasztásáról szóló törvény érdeké­ben elrendeltük annak a népképviseleti szervnek feltétlen megszervezését, amely meghozza az alkotmányt, leszögezi az elveket és eljárásokat az Alkótmányo- ző Nemzetgyűlésbe küldendő képviselők megválasztása tekintetében. Tekintettel belpolitikai életünk fejlő­désére, amely követeli a szövetséges nagyhatalmak Krímben hozott megálla­podásaival összefüggő önálló határoza­taink meghozatalát és állami egységeink végleges formájának megszervezését te­szi szükségessé: az Alkotmányozó Nem­zetgyűlésnek ez év végéig meg kell ala­kulnia. Hogy az Ideiglenes Nemzetgyű­lést az adott határidőn belül felállít­hassuk, rövidesen ki kell írnunk az ez­zel kapcsolatos választásokat, figyelem­be véve még országunk éghajlati vi­szonyait is, amelyek a tél beálltával esetleg akadályoznák a választási mun­kálatok sikeres keresztülvitelét. Ezen­kívül az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe kül­dendő képviselők megválasztásáról in­tézkedő törvény II. szakasz 3 bekezdé­sében ^kimondja, hogy a választások ki­hirdetéséről szóló ukázt a ' választások megtartása előtt legkevesebb két hónap­nál közhírré kell tenni. Mindezeket figyelembe véve, vala­mint, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés még ez év végén megkezdhesse műkö­dését és hogy az ezzel kapcsolatos vá­lasztások munkálatai szabályosan és akadálytalanul megtörténhessenek, az erre vonatkozó választási törvény TI. szakasza értelmében szükségesnek tar­tóm az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnök-: sége elé terjeszteni az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (szövetségi szkupstina és népek szkupstinája) választásainak ki­írását 1945 november tl-i időponttal. Az erről szóló ukázt, a választási tör­vény II. szakasza 2. bekezdése értelmé­ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés hozza meg a. szövetségi kormányok miniszter- elnökségének előterjesztésére. Ezen Ukázt a szövetségi hivatalos lapban leg- * később 1945 szeptember hó 11-ig kell közhírré tenni. JOSZÍP BROZ-TITO Honvédelmi Miniszter, a Minisztertanács Elnöke A Miniszterelnök és Honvédelmi Mi­niszter előterjesztésének felolvasása után nyomban előterjesztették az Alkot­mányozó Nemzetgyűlés megválasztásá­ról szóló ukázt, amely a következőké­pen szól: i Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (Szö­vetségi Nemzetgyűlés és a Népek Nem­zetgyűlése) képviselőinek megválasztá­sáról szóló törvény 2. szakasza alapján, valamint a Demokratikus Föderativ^ Ju­goszlávia Minisztertanácsának előter­jesztésére az Ideiglenes Nemzetgyűlés a következő határozatot hozza: »1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (Szövetségi Nemzetgyűlés és a Népek Nemzetgyűlése) választásait 1945 no­vember hó 11-én, vasárnap kell meg­tartani. 2. Ezen ukáz szeptember hó 6-án lép életbe, vagyis attól a naptól kezdődően számítandó az a tiz napi határidő, amelynek leforgása alatt a választási törvény XX. szakasza értelmében a szö­vetségi listákat be kell terjeszteni, va­lamint az a 14 napi határidő, amelynek leforgása alatt a választói névjegyzékek­ben előforduló kiigazításokat eszközölni lehet az 1945 augusztus hó lö-én kiadott választói névjegyzékekről szóló törvény XX. szakasza értelmében.« Miután az Alkotmányozó Nemzetgyű­lés választásainak kiírásáról intézkedő, ukázt elfogadták, az Ideiglenes Nemzet- gyűlés Elnökségének Szerbia Népszkup* stinája Elnökségéhez intézett válasza felolvasására került sor, amelyben a Demokrata Föderativ Jugoszlávia Ide­iglenes Nemzetgyűlésének Elnöksége hozzájárulását fejezi ki Szerbia Nép* szkupstinájának azon javaslatához, hogy külön minisztériumot kell felállítani az agrárreform és a kolonizáció ügyeinek intézésére. Az aimer feaí kongresszus fa^iainalí ftigoszláwfa! látogatása Tito marsai fogadta az Egyesült Államok szénáin*! képviselőit Csütörtökön délután 16 órakor érkezett meg a zárnám repülőtérre az amerikai Parlamenti képviselők hattagú csoportja. Az egész Európán átutazó amerikai kül­döttséget a repülőtéren szives fogadta­tásban részesítették. Ä fogadtatáson meg­jelentek Fiiadé Mósá és ár. Rusz Joszií, az ideiglenes nemzetgyűlés alelnökei, Gluhics Omer, az ideiglenes nemzetgyű­lés másodtitkára. Dedijer Vladimír kép­viselő és az amerikai követség tagjai. Aznap délután 17.30 órakor az ameri­kai vendégek tiszteletére a képviselőh'áz- ban ünnepélyes fogadtatást rendeztek a szövetségi kormány minisztereinek és nagyszámú képviselő jelenlétében. A képviselőhaz zöld termében a ven­dégeket dr. Ribár Iván. az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke köszöntötte meleg szavakkal. Beszélt a legutóbb kibocsá­tott törvények fontosságáról, az ország belpolitikai helyzetéről és végül köszö­netét tolmácsolta az itt megjelent kép­viselők előtt az Egyesült Államok népé­nek azért a jóindulatú támogatásért, me­lyet Jugoszlávia szabadságszerető népei­nek nyújtott népfelszabaditó harcai so­rán. Este 21 órakor a vendégek és az ideig­lenes nemzetgyűlés képviselői baráti megbeszélésre gyűltek össze a képvise­lőházban. Másnap az amerikai parlamenti képvi-j seiők közös ebéden vettek részt, améj lyen megjelent Tito marsai is, A képvp selők Tito marsallal szívélyesen elbeszél­gettek. Különösen nagy érdeklődést ta­núsítottak az ország gazdasági kérdései iránt. E kérdésekkel/ kapcsolatban Tito marsai ismertette azokat a• nehézségé- két, amelyekkel az országnak meg kell küzdenie. Rámutatott az ország közleke­dési eszközeinek nagy hiányosságaira. Az amerikai képviselők élénken érdek­lődtek az iránt, hogy miképen -segíthet­nének az Egyesült Államok ezen a té­ren Jugoszlávián. Az ebéd ideje alatt Tito marsai a kö­vetkező beszédet intézte az amerikai vendégekhez: »Engedjék még% hogy emeltem poha­ram az amerikai nép elnökének egészsé- i gére és az amerikai parlamenti, kémrise­lök egészségére, akik ma nálunk a leg­drágább vendégek. Kívánságunk, hogy Amerika demokratikus közvéleménye sa­ját szemeivel győződjék meg a Jugo­szláviában uralkodó állapotokról, Hogy lássák, melyek a mi nehézségeink, mi­lyen eszközeink vannak, amelyekkel har­colhatunk és mi minden szükséges még nekünk ahhoz, hogy áthidaljuk azokat; a nehézségeket, amelyeket közös ellensé­günk okozott. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy az amerikai vendégek látoga­tásának reánk nézve nagy jelentősége van, mert tudom, hogy az amerikai kép­viselők minden hátsó gondolat nélkül je­lentek itt meg, mert nem mint újságírók, mint valami politikai áramlat hivatásos politikusai jöttek ide, hanem mini olyan személyek, akik tárgyilagosan akarnak meggyözödni helyzetünkről. Mi Jugoszláviában nem akarunk sem­mit sem eltitkolni abból, ami itt törté­nik. Ha tárgyilagosan néznek széjjel, lát­hatják, hogy az egész nép. tekintet nél­kül a demokratikus politikai meggyőző­dés különbözőségeire, a nemzetiségi, val­lási, vagy egyéb hovatartozandöságra, hogy az egész nép azon fáradozik, hogy kiemelje az országot abból a nehéz hely­zetből, amelybe a háborít taszította. Ri ' vánságunk, hogy ebben a munkában szíh vétségestink, elsősorban 'Amerika, segíti' ségütikre legyenek. Mi sohasem mondát-' tűk azt, hogy erre a támogatásra nem vagyunk rászorulva. Ez nem feleim meg a tényeknek, Remink segítségre szüksé­günk van és mi szövetségeseinkkel a legjobb viszonyban kívánunk élni. Valót­lan az az állítás, faagy mi nem akarunk- szövet s égésé Mátét, étikkeU-óböm & bá­bomban együtt harcoltunk, továbbra is, egyiM tmunkáXkoÉni. ‘A valóság az, ihogy. mi velük teljes gazdasági együttműkö­dést kívánunk, mert ez nemcsak hazánk, hanem az egész xákrg békéjének érdeke,. Élten a rnl mg.v szövetségesünk, Ame: rikaf Éjjenek a ‘ mi ametákai kérr*óAr1& vendég einkfc Tito marsai bőseiére az mucríJea) küMÍáétség v©zótője' válaszolt. hangstt-í lyozván aöt a teljes egységet amely egyrészről az amPrifeí k&mány és aes amerikai nép, másrészről a jugoszláv! kormány és a jugoszláv nép között mU fennáll. Az amerikai vendégek délután 14 óra­kor Beográdból továbbutaztak Buka­restbe. Sztálin isnifaüsszimüsz fiiadta a csehszlovák atstomobilipar munkásainak küldöttségét A szovjetnépbiztosok Tanácsának el­nöke, Sztálin generalisszimusz fo­gadta a csehszlovák automobil iparban foglalkoztatott munkásság szakszerveze­ti delegációját. A fogadtatáson jelen voltak M o 1 o- t o v külügyi népbiztos, H n i d z o, Csehszlovákia moszkvai ügyvivője, és a szovjetszakszervezetek központi taná­csának «elnöke, Kuznyecov. A kül­döttség átadta Sztálin generalisszimusz- nak a csehszlovák munkások ajándé- dát, a »Praga«-automobilgyár által ké­szített automobilt és egy fényképalbu­mot, amely bemutatta az automobilgyá­rak munkáját. A csehszlovák delegáció vezetője a küldöttség nevében a következő beszé­det intézte Sztálin generalisszimuszhoz: *A mai ünnepi napon üdvözöljük a nagy generalisszimtiszt az orosz testvér-4 nép földjén, Moszkvában; üdvözöljük » >Tatra« autógyár munkásainak nevében^ a csehszlovák munkásság és az egésj? csehszlovák nép nevében. Meghajolunk az ön. személyisége é^ nagy müve előtt, mert tisztában va«j gyünk azzal, hogy milyen szerencsétlent ség várt volna népünkre és «.Európa vá-j lamennyi népére, ha nem létezett volnál a győzelmes Vörös Hadsereg, amely az Ön parancsnoksága alatt küzdött. Ai Vörös Hadsereg, a mi szláv testvéreink! hadserege, megtisztította hazánkat a náci hódítóktól, döntően segédkezett! felszabadításunkban a béke biztqsitá-sá-í ban és hozzájuttatta a munkásosztály? hazánkban ahhoz, hogy hozzáfogjon xn uiiáépités nagv munkájához* I A VAJDASÁGI EGYSÉGES NÉPFEfcSZABAPITÓ FRONT NAPILAPJA I Ara 1. dinár Moviszád, vasárnap, 1945 szeptember 2 II. évfolyam 201. szám

Next

/
Thumbnails
Contents