Magyar Szó, 1946. március (3. évfolyam, 51-77. szám)
1946-03-01 / 51. szám
III. 1. Magyar Szó A Szovjetország szabad népeinek művészete bontakozik ki színben, zenében, táncban a néptáncok szovjet állami együttesének előadásán A Néptáncok Szovjet Állami Együttese a háború befejezése után nagyobb körútra indult. A művészcsoport ellátogatott Romániába, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Magyarországra és Ausztriába is és mindenütt • legnagyobb siker jegyében közvetítette a népivé vált szovjet balett művészetet A négyhónapos körút alatt mintegy 100 előadást tartottak • különböző városokban és sikerekben gazdag előadások után érkeztek meg Jugoszláviába Mojszejev Igornak, a Sztálin-díjas művésznek a vezetésével. Országunkban eddig Beográd, Szkoplje, Nis, Zagreb és Ljubljana lakossága gyönyörködhetett a művészi szovjet népi táncokban, s most — jóval hírének megérkezése után — ellátogatott az együttes Noviszádra is. A Néptáncok Szovjet Állami Együttese a szovjet népi balettművészetnek a kicsúcsosodása, de ennek ellenére is csak egy része annak, amit a Szovjet Szövetség elért az általános kultúra, s így a zene és balett terén is. Az orosz balett már a régi cári időkben ismert volt. Még a XvliI. században vették át az erosz táncművészek Franciaországtól és azután az orosz nép zenetehetsége és belső átélése folytén egyre magasabb fokra fejlesztették. Ez a régi orosz balett azonban csak a cári udvar mulattatásának céljait szolgálta, s csak a leggazdagabbaknak, a legelőkelőbbeknek jutott osztályrészül, a széles néptömegek számára nem volt hozzáférhető. De nemcsak ezen a téren tántongott szakadék a franciától átvett orosz balett és a nép között, hanem azért is, mert egyáltalán nem ápolta a népi tánckultúrát, úgyhogy a népi táncok semmiképpen sem kerülhettek összhangzásba az akadémiai balettel. Ez az orosz balett idegen volt még az orosz nép előtt is, hiszen még az orosz szerzők is idegen témákat dolgoztak fel. A népi táncok azonban ez idő alatt is fennmaradtak a nép között, sőt egyre jobban meggyökeresedtek a népben A, októberi forradalom után ezen a téren is óriási és mélyreható változások következtek be. Eltűnt a szakadék az akadémiai balett és a népi tátizok között, ahogy a dolgozó népévé vált a színház, úgy a színpadon is a nép jelent meg, s a népi tencok bevonultak a balettbe, hogy új értelmet adjanak ennek a művészetnek iS. Ezzel a balett a Szovjetunióban elvesztette könnyű mulattató jelegét és mélyebb eszméket, komolyabb emóciókat és szociális jelentőséget keresett a táncokban is. Ezzel egyidőben a témák is demokratizálódtak I **di'jei-népek *nfíré**etén*k kibont alomána A balett és az egész művészet közelebb jutott a néphez, s alkalom nyílott arra is, hogy az ország minden részében akadémiai művészetté fejlesszék ki a nép körében élő népi táncokat Ma már a Szovjetunió minden népének megvan a maga folklór agyfittese. — népi énekkarok, népi zenekarok, speciális képi hangszerekkel. A forradalom óta minden nép szabadon fejlődik és szabadon fejlesztheti népi művészetét is. Minden szovjet köztársaságban működik opera-balett színház. Az egyes köztársaságokban minden évben megrendezik az ünnepi papművészeti bemutatókat, 1936-ban pedig össz-szövetségi néptánc-ünnepélyt tartottak. Ezen is ünnepségen kifejezésre jutott a szovjet néptáncok, népviselet és zene csodálatos gazdagsága és sokszínűsége. Ugyanekkor azonban a bemutató alkalmával megállapítottak egy nagy hiányosságot is. Az ünnepségen résztvevő csoportok ugyanis csak saját szűkebb környezetük táncait mutatták be, miután kizárólag csak ezt tanulmányozták. Felmerült a probléma, hogy mindezt a gazdagságot egyetlen közös csokorba kell kötni. Ekkor született meg a Néptáncok Állami Együttesének a gondolata, s ebből a gondolatból lett valósággá már a következő évben. Ez az együttet volt hivatva arra, hogy összefogja a különböző szovjet népek különböző néptáncait, a sok mozaikból összekovácsolja a nagy egészeit a Szovjetunió népi táncművészetét. Az együttes munkáját fennállásának kilenc esztendeje alatt a legteljesebb siker koronázta. Nem elégedtek meg azzal, hogy egyszerűen bemutassák a népi táncokat, hanem továbbfejlesztettek valamennyit — egész a művészi tökéletességig, ebben a fejlődésben talált egymásra igazán a néptánc és az akadémia balett, amely csak így válhatott igazán az egész szovjet nép közkincsévé. Most már nem idegen és nem pusztán szórakoztató témákat dolgoznak fel a szovjet balett-színpadokon, hanem a tánc, a balett-tánc is híven kifejezi az egész nép ősi, kötet ösztöneit, életszemléletét és életkedvét Ezeknek a tényezőknek a beillesztése a művészet keretébe régen szokatlan volt, s így igen nagy feladatot jelentett. Az egyes számok kidolgozása hosszú tanulmányozást és művészi, elmélyülő előkészítést igényel. S éppen ezt a feladatot oldja meg kitűnően a Néptáncok Szovjet Állami Együttese. A népi táncok művészi iskolája Az együttes tagjai négyéves művész iskolában forrottak ki. Az iskolába 12 éves fiú- és leánygyermekeket vesznek fel, s az állami együttes tagjainak átlagos életkora most is 17—28 év. Alig egy-két idősebb táncpedagógus és klasszikus balett-táncos akad közöttük. A szovjet balett-művészet a táncot valóban összekapcsolta az élettel A fehérorosz „Buliba” (krumpli) tánc például a fehérorosz nép munkájátrak, egész történelmének és mindennapi életének kifejezője. A* ukhírnök „Ven*Jonka” tánca pedig a tavaszi népi ünnepet jeleníti meg. És mindezeknek a táncoknak a bemutatása annál is inkább nagy felA szovjet népi táncegyüttes noviszadi előadására nemcsak tartományi székvárosunkból, de egész Vajdaságból mindenhonnan sereglettek össze az érdeklődők. A jegyekért valóságos közelharc fejlődött ki a pénztáraknál. De az előadás olyan hatalmas lelkesedést is váltott ki azokból, akiknek sikerült jegyet szerezniük, hogy teljesen igazolttá tette azt a nagy érdeklődést, ami nemcsak nálunk, hanem Keleteurópa minden országában megelőzte az együttes felléptét. A noviszádi közputik kultúrotthon zsúfolásig megtelt és a közönség áhítatig fokozódó esendően és a gyönyörtől mozdulatlanná bűvölten Ügyelte a színpadot, ahol ezerszínben, hangban, mozdulatban szemünk elé tárult a Szovjet népeinek egyedülállóan gazdag népművészete és a kiművelt balettek változatos magas művésziessége. Egy hatalmas ország sokszínű népeinek táncban, szinben, hangban kifejező tarka életkedve vonult föl a közönség előtt a színpadon. Az előadás első része a szovjetnépek nemzeti táncainak, második része modern mŰ-balettek bemutatása volt. Csodálatos színpompával és gazdagsággal vonultak föl a színpadon Szovjet népei. Maga a népviselet művésziessége, a színek gazdagsága, a nép fölséges ízlése az öltözködésben külön bemutató anyag, a festői ruhák kiállítás tárgyai lehtnének. A népi zene ütemei és az ütemek nyomán kelő mozdulatok és táncok azután egész tökéletessé teszik magának a népnek megjelenését a színpadon. A mozdulatok tiszta zenévé változnak át, a szem és a föl érzéklése tökéletesen összevegyül: az ilyen tánc a szem zenéje. A legtisztább népművészet, maga a művészi kifejezést talált nép jelent meg a színpadon. Tiszta népművészet ez, de egész tudományos műgonddal kiművelt formában. Igor Mojszijev és művész adatot jelent az együttesnek, mert maga a szovjet nép is nagyon szereti a táncot, ismeri is, sőt a lakosság nagyobb része nemcsak ismert, hanem táncolta is, így bíráló szemmel figyeli a művészek játékát. Ez a bírálatkészség is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az állami együttes valóban az igazi népi ízlés alapján fejlessze tovább a népi táncművészetet. Az együttest még a közbejött háború semakadályozta meg munkájában és további fejlődésében. Ez is fejlődés, ez a tökéletesedé® sohasem ér véget. Most, körútjuk alkalmává! Szintén nemcsak az előadásokra fordítanak gondot, hanem egyúttal tanulmányozzák át egyes országok népi táncait, ,ogy tanulmányozzák a jugoszláv népi táncokat is. Ezek az alapos tanulmányok segítik hozzá az együttest, hogy tökéletesítsék a „Szláv népek táncát”, amelyben lengyel, cseh, szlovnk és jugoszláv népi táncokat foglalnak egybe. Ez a szoros összeköttetés a nép széles tömegeivel, ez az állandó művészi fejlődés és tanulmányozói a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy a szovjet balett — minden eddigi szokástól eltérően — már nemcsak a felső tízezrek gyönyörködtetését és könnyű szórakoztatásait Szolgálja, hanem az egész dolgozó népnek nyújt igazi művészi élményt iskolája a nép táncait nemcsak tökéletesen magáévá tette, hanem tovább is fejlesztette és egész legapróbb részleteiig kiművelte. A táncok végig vezettek minket a Szovjet orszós essz gazdag néprajzon és alkalmunk volt érzékelni, milyen hatalmas életkedv, mennyi életöröm nyilvánul meg minden népben. A nép ösztönvilágának mélyén, alkotó kedvében és szellemében csodálatos erők szunnyadnak, csak föl kell szabadítani őket, csak nyugodt biztos fejlődést kell adni nekik, teljes gazdagságukban kibontakoznak. Az előadás a maga művészi éleménye mellett azt a nagy tanulságot adta mindenkinek, hogy a Szovjet egyedül helyes nemzetiségi politikája, a teljes népi szabadság, nemcsak erőssé és gazdaggá, egységessé, hanem művészivé is teszi az országot. Valójában, ami a noviszádi előadás közönsége előtt kibontakozott az a Szovjet népeinek szabadsága, a szabad élet örömteljességének bemutatója volt Az előadás második részében modern mű-baletteket láttunk, amikben a legmodernebb művészi kifejezéseket csodálhattuk. A régi polgári táncok paródiája magában is példát nyújtott arról, hogy milyen tökéletes ábrázoló tudással és művészettel rendelkezik az együttes vezetője és egész művész-iskolája. Mert ki kell emelnünk, nem a vezetőn múlik minden, ilyen tökéletes munkát csak kollektív művészi szellem, csak együttes munka hozhat létre. Az együttes minden tagja tényleg valósággal alkotó művész. Ezekben a modern táncokban már nem mint a népi táncokban a gazdag népi történelmet, hanem a jelen idők lüktetését láttuk, a forradalomban született új orosz életét. Életerő, életkedv, a fölszabadult dolgozó nép örömteli élete nyilvánul meg Itt erőteljes hangokban és mozdulatokban. A kolhozisták tánca büszke méltóságot, dinamikus erőt sugárzik, de emellett vidám és egészséges humort is. A dolgozó nép alkotó ereje és örömteli szabad élet nyilvánul meg a kolhozisták mozdulataiban. De talán a leglenyűgözőbb, legtöbb erőt sugárzó a Vörös Plotts tánca volt. Ebben a táncban, húsz fiatal erőtől duzzadó tengerész teljesen egybeolvadó mozdulataiban a Vörös Flotta diadalmas erejét érezhettük. A fedélzet nyüzsgő munkája, súrolás, kötélvonás, a hajó lendítő kerekének mozgása, mind benne rezgett a nagyszerűen kidolgozott Ütemes mozdulatokban. A gazdag műsor utolsó száma méltó befejezése volt az előadásnak: felejthetetlen művészi képet adott a népfölszabadító Vörös Hadsereg erejének és öntudatának. Az egész felejthetetlen művészi est nemcsak a szovjet művészet igazán szépi és világviszonylatban magasra emelkedett kultuszának élményét adta, de egyúttal egy ragyogó képet is a dolgozók társadalmának és a „szabaddá tett népek örök szövetségének“. És ezért példa és biztató ígéret volt az az est a mi hazánk népeinek ia. * Noviszád nagy élménye 3 Zomborban is megnyílik a zeneiskola A zombori városi néphatóságok a zeneműveltség fejlesztése érdekében tárgyalásokat folytattak a szuboticai állami zeneiskola igazgató Ságéval, hogy Zomborban is nyissák meg a zeneiskolát. A tárgyalésok eredményeképpen a szuboticai állami zeneiskola alosztályaként március 15-én ismét megnyitja kapuit a zombori zeneiskola is. Az iskola keretében felállítják az ének, zongora, hegedű, harmonika és fúvóshangszerek tanszakát is. A szuboticai zeneiskolához hasonlóan szintén módot nyújtanak a legszegényebb néprétegek fiainak is, hogy zenét tanulhassanak. A szegény növendékek szükség esetén teljes tandíjmentességben részesülnek, mert ez a cél, hogy a legszélesebb néprétegek számára is hozzáférhetővé tegyék a zenét. A behatásokat márciustól 10 ikéig tartják meg a régi zeneiskola épületében. Jelentkezni lehet naponként délelőtt 8—12 óráig.