Magyar Szó, 1946. március (3. évfolyam, 51-77. szám)

1946-03-01 / 51. szám

III. 1. Magyar Szó A Szovjetország szabad népeinek művészete bontakozik ki színben, zenében, táncban a néptáncok szovjet állami együttesének előadásán A Néptáncok Szovjet Állami E­gyüttese a háború befejezése után nagyobb körútra indult. A művész­­csoport ellátogatott Romániába, Bul­gáriába, Csehszlovákiába, Magyaror­szágra és Ausztriába is és mindenütt • legnagyobb siker jegyében közve­títette a népivé vált szovjet balett művészetet A négyhónapos körút alatt mintegy 100 előadást tartottak • különböző városokban és sikerek­ben gazdag előadások után érkeztek meg Jugoszláviába Mojszejev Igor­nak, a Sztálin-díjas művésznek a ve­z­etésével. Országunkban eddig Beo­grád, Szkoplje, Nis, Zagreb és Ljubljana lakossága gyönyörködhe­tett a mű­vészi szovjet népi táncok­­ban, s most — jóval hírének meg­­érkezése után — ellátogatott az e­­gyüttes Noviszádra is. A Néptáncok Szovjet Állami E­gyüttese a szovjet népi balettmű­vé­­szetnek a kicsúcsosodása, de ennek ellenére is csak egy része annak, a­mit a Szovjet Szövetség elért az ál­talános kultúra, s így a zene és ba­lett terén is. Az orosz balett már a régi cári időkben ismert volt. Még a XvliI. században vették át az erosz táncművészek Franciaország­tól és azután az orosz nép zenete­­hetsége és belső átélése folytén egy­re magasabb fokra fejlesztették. Ez a régi orosz balett azonban csak a cári udvar mulattatásának céljait szol­gálta, s csak a leggazdagabbaknak, a legelőkelőbbeknek jutott osztály­részül, a széles néptömegek számá­ra nem volt hozzáférhető. De nem­csak ezen a téren tántongott szaka­dék a franciától átvett orosz balett és a nép között, hanem azért is, mert egyáltalán nem ápolta a népi tánckultúrát, úgyhogy a népi táncok semmiképpen sem kerülhettek össz­­hangzásba az akadémiai balettel. Ez az orosz balett idegen volt még az­­ orosz nép előtt is, hiszen még az orosz szerzők is idegen témákat dol­goztak fel. A népi táncok azonban ez idő alatt is fennmaradtak a nép között, sőt egyre jobban meggyökeresedtek a népben A­, októberi forradalom u­­tán ezen a téren is óriási és mély­reható változások következtek be. El­tűnt a szakadék az akadémiai balett és a népi tátizok között, ahogy a dol­gozó népévé vált a színház, úgy a színpadon is a nép jelent meg, s a népi tencok bevonultak a balettbe, hogy új értelmet adjanak ennek a művészetnek iS. Ezzel a balett a Szov­jetunióban elvesztette könnyű mulat­tató jelegét és mélyebb eszméket, komolyabb emóciókat és szociális je­lentőséget keresett a táncokban is. Ezzel egyidőben a témák is demokra­ti­zálódtak I **di'jei-népek *nfíré**etén*k kibont al­omá­na A balett és az egész művészet kö­zelebb jutott a néphez, s alkalom nyílott arra is, hogy az ország min­den részében akadémiai művészetté fejlesszék ki a nép körében élő népi táncokat Ma már a Szovjetunió min­den népének megvan a maga folklór agyfittese. — népi énekkarok, népi zenekarok, speciális képi hangszerek­kel. A forradalom óta minden nép szabadon fejlődik és szabadon fej­lesztheti népi művészetét is. Minden szovjet köztársaságban működik ope­ra-balett színház. Az egyes köztársaságokban min­den évben megrendezik az ünnepi papművészeti bemutatókat, 1936-ban pedig össz-szövetségi néptánc-ünne­pélyt tartottak. Ezen is ünnepségen kifejezésre jutott­ a szovjet néptán­cok, népviselet és zene csodálatos gazdagsága és sokszínűsége. Ugyan­ekkor azonban a bemutató alkalmá­val megállapítottak egy nagy hiá­nyosságot is. Az ünnepségen részt­vevő csoportok ugyanis csak saját szűkebb környezetük táncait mutat­ták be, miután kizárólag csak ezt tanulmányozták. Felmerült a problé­ma, hogy mindezt a gazdagságot e­gyetlen közös csokorba kell kötni. Ekkor született meg a Néptáncok Állami Együttesének a gondolata, s ebből a gondolatból lett valósággá már a következő évben. Ez az együt­tet volt hivatva arra, hogy összefog­ja a különböző szovjet népek külön­böző néptáncait,­­ a sok mozaikból összekovácsolja a nagy egészeit a Szovjetunió népi táncművészetét. Az együttes munkáját fennállá­sának kilenc esztendeje alatt a leg­teljesebb siker koronázta. Nem elé­gedtek meg azzal, hogy egyszerűen bemutassák a népi táncokat, hanem továbbfejlesztettek valamennyit — egész a művészi tökéletességig,­­ ebben a fejlődésben talált egymásra igazán a néptánc és az akadémia­ balett, amely csak így válhatott iga­zán az egész szovjet nép közkincsé­­vé. Most már nem idegen és nem pusztán szórakoztató témákat dol­goznak fel a szovjet balett-színpado­kon, hanem a tánc, a balett-tánc is híven kifejezi az egész nép ősi, kö­tet ösztöneit, életszemléletét és élet­kedvét Ezeknek a tényezőknek a be­illesztése a művészet keretébe régen szokatlan volt, s így igen nagy fel­adatot jelentett. Az egyes számok kidolgozása hosszú tanulmányozást és művészi, elmélyülő előkészítést i­­gényel. S éppen ezt a feladatot old­ja meg kitűnően a Néptáncok Szov­jet Állami Együttese. A népi táncok művészi iskolája Az együttes tagjai négyéves mű­vész iskolában forrottak ki. Az is­kolába 12 éves fiú- és leánygyer­mekeket vesznek fel, s az állami együttes tagjainak átlagos életkora most is 17—28 év. Alig egy-két idő­sebb táncpedagógus és klasszikus balett-táncos akad közöttük. A szovjet balett-művészet a tán­cot valóban összekapcsolta az élet­tel A fehérorosz „Buliba” (krumpli) tánc például a fehérorosz nép mun­­kájátrak, egész történelmének és mindennapi életének kifejezője. A* ukhírnök „Ven*J­onka” tánca pedig a tavaszi népi ünnepet jeleníti meg. És mindezeknek a táncoknak a be­mutatása annál is inkább nagy fel­A szovjet népi tánc­együttes novi­­szadi előadására nemcsak tartományi székvárosunkból, de egész Vajdaság­ból mindenhonnan sereglettek össze az érdeklődők. A jegyekért valósá­gos közelharc fejlődött ki a pénztá­raknál. De az előadás olyan hatalmas lelkesedést is váltott ki azokból, a­­kiknek sikerült jegyet szerezniük, hogy teljesen igazolttá tette azt a nagy érdeklődést, ami nemcsak ná­lunk, hanem Keleteurópa minden or­szágában megelőzte az együttes fel­­léptét. A noviszádi közputik­ kultúr­otthon zsúfolásig megtelt és a kö­zönség áhítatig fokozódó esendően és a gyönyörtől mozdulatlanná bű­völ­ten Ügyelte a színpadot, ahol e­­zerszínben, hangban, mozdulatban szemünk elé tárult a Szovjet népei­nek egyedülállóan gazdag népmű­vészete és a kiművelt balettek válto­zatos magas művésziessége. Egy ha­talmas ország sokszínű népeinek táncban, szinben, hangban kifejező tarka életkedve vonult föl a közön­ség előtt a színpadon. Az előadás első része a szovjet­népek nemzeti táncainak, második része modern mŰ-balettek bemutatá­sa volt. Csodálatos színpompával és gaz­dagsággal vonultak föl a színpadon Szovjet népei. Maga a népviselet mű­vésziessége, a színek gazdagsága, a nép fölséges ízlése az öltözködésben külön bemutató anyag, a festői ru­hák kiállítás tárgyai lehtnének. A népi zene ütemei és az ütemek nyo­mán kelő mozdulatok és táncok az­után egész tökéletessé teszik magá­nak a népnek megjelenését a szín­padon. A mozdulatok tiszta zenévé változnak át, a szem és a föl érzék­­lése tökéletesen összevegyül: az ilyen tánc a szem zenéje. A legtisztább népművészet, maga a művészi kifeje­zést talált nép jelent meg a színpa­don. Tiszta népművészet ez, de egész tudományos műgonddal kiművelt formában. Igor Mojszijev és művész adatot jelent az együttesnek, mert maga a szovjet nép is nagyon sze­reti a táncot, ismeri is, sőt a lakos­ság nagyobb része nemcsak is­mert, hanem táncolta is,­­ így bíráló szem­mel figyeli a művészek játékát. Ez a bírálat­készség is jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy az állami együttes valóban az igazi népi ízlés alapján fejlessze tovább a népi táncművészetet. Az együttest még a közbejött há­ború sem­­akad­ályozta meg munká­jában és további fejlődésében. Ez is fejlődés, ez a tökéletesedé® sohasem ér véget. Most, körútjuk alkalmá­vá! Szintén nem­csak az előadásokra fordítanak gondot, hanem egyúttal tanulmányozzák át egyes országok népi táncait, ,ogy tanulmányozzák a jugoszláv népi táncokat is. Ezek az alapos tanulmányok segítik hozzá az együttest, hogy tökéletesítsék a „Szláv népek táncát”, amelyben lengyel, cseh, szlovn­k és jugoszláv népi táncokat foglalnak egybe. Ez a szoros összeköttetés a nép széles tömegeivel, ez az állandó mű­vészi fejlődés és tanulmányozói a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy a szovjet balett — minden ed­digi szokástól eltérően — már nem­csak a felső tízezrek gyönyörköd­tetését és könnyű szórakoztat­ásait Szolgálja, hanem az egész dolgozó népnek nyújt igazi művészi élményt iskolája a nép táncait nemcsak tö­kéletesen magáévá tette, hanem to­vább is fejlesztette és egész legap­róbb részleteiig kiművelte. A tán­cok végig vezettek minket a Szov­jet orszós essz gazdag néprajzon és alkalmunk volt érzékelni, milyen hatalmas életkedv, mennyi életöröm nyilvánul meg minden népben. A nép ösztönvilágának mélyén, alkotó kedvében és szellemében csodálatos erők szunnyadnak, csak föl kell sza­badítani őket, csak nyugodt biztos fejlődést kell adni nekik, teljes gaz­dagságukban kibontakoznak. Az elő­adás a maga művészi éleménye mel­lett azt a nagy tanulságot adta min­denkinek, hogy a Szovjet egyedül helyes nemzetiségi politikája, a tel­jes népi szabadság, nemcsak erőssé és gazdaggá, egységessé, hanem mű­vészivé is teszi az országot. Valójá­ban, ami a noviszádi előadás kö­zönsége előtt kibontakozott az a Szovjet népeinek szabadsága, a sza­bad élet örömteljességének bemuta­tója volt Az előadás második részében mo­dern mű­-baletteket láttunk, amikben a legmodernebb művészi kifejezése­ket csodálhattuk. A régi polgári tán­cok paródiája magában is példát nyújtott arról, hogy milyen tökéle­tes ábrázoló tudással és művészettel rendelkezik az együttes vezetője és egész művész-iskolája. Mert ki kell emelnünk, nem a vezetőn múlik min­den, ilyen tökéletes munkát csak kollektív művészi szellem, csak e­­gyüttes munka hozhat létre. Az e­­gyüttes minden tagja tényleg való­sággal alkotó művész. Ezekben a mo­dern táncokban már nem mint a né­pi táncokban a gazdag népi törté­nelmet, hanem a jelen idők lükteté­sét láttuk, a forradalomban született új orosz életét. Életerő, életkedv, a fölszabadult dolgozó nép örömteli élete nyilvánul meg Itt erőteljes han­gokban és mozdulatokban. A kolho­­zisták tánca büszke méltóságot, di­namikus erőt sugárzik, de emellett vidám és egészséges humort is. A dolgozó nép alkotó ereje és öröm­teli szabad élet nyilvánul meg a kol­­hozisták mozdulataiban. De talán a leglenyűgözőbb, legtöbb erőt sugár­zó a Vörös Plotts tánca volt. Ebben a táncban, húsz fiatal erőtől duzzadó tengerész teljesen egybeolvadó moz­dulataiban a Vörös Flotta diadalmas erejét érezhettük. A fedélzet nyüzs­gő munkája, súrolás, kötélvonás, a hajó lendítő kerekének mozgása, mind benne rezgett a nagyszerűen kidolgozott Ütemes mozdulatokban. A gazdag műsor utolsó száma mél­tó befejezése volt az előadásnak: fe­lejthetetlen művészi képet adott a népfölszabadító Vörös Hadsereg ere­jének és öntudatának. Az egész felejthetetlen művészi est nemcsak a szovjet­ művészet igazán szépi és világviszonylatban magasra emelkedett kultuszának élményét ad­ta, de egyúttal egy ragyogó képet is a dolgozók társadalmának és a „szabaddá tett népek örök szövetsé­gének“. És ezért példa és biztató ígéret volt az az est a mi hazánk népeinek ia. * Noviszád nagy élménye 3 Zomborban is megnyílik a zeneiskola A zombori városi néphatóságok a zeneműveltség fejlesztése érdeké­ben tárgyalásokat folytattak a szu­­boticai állami zeneiskola igazgató­ Ságéval, hogy Zomborban is nyis­sák meg a zeneiskolát. A tárgyalé­­sok eredményeképpen a szuboticai állami zeneiskola alosztályaként március 15-én ismét megnyitja ka­puit a zombori zeneiskola is. Az iskola keretében felállítják az ének, zongora, hegedű, harmonika és fúvóshangszerek tanszakát is. A szuboticai zeneiskolához hasonlóan szintén módot nyújtanak a legsze­gényebb néprétegek fiainak is, hogy zenét tanulhassanak. A sze­gény növendékek szükség esetén teljes tandíjmentességben részesül­nek, mert ez a cél, hogy a legszé­­lesebb néprétegek számára is hoz­­záférhetővé tegyék a zenét. A beh­atásokat március­­tól 10­ ikéig tartják meg a régi zene­iskola épületében. Jelentkezni lehet naponként délelőtt 8—12 óráig.

Next