Magyar Szó, 1946. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1946-04-01 / 78. szám
I épfrontanló munkása: Tórádnak sem szabad elmaradnia a versenymunkában a többi bánáti falu mögött Torda a kis bánáti község sajtótudósítója Takarics János helyzetképet küld faluja életéről, a szervezetek munkájáról és ezek fogyatékosságáról■ Takarics János 50 éves hadirokkant, még 1944 decemberében két fiát küldte a frontra, hogy fegyverrel a kezükben, számtalan társaikkal együtt demokratikus jogokat vívjanak ki Jugoszlávia népei számára. „Rokkant és beteg vagyok — írja Takarics János, de küzdök és harcolok minden régiből, visszamaradt rossz ellen“. Levele világos képet nyújt a tordai Népfront, szakszervezet, ,AFZI és az ifjúság munkájáról , valamint hanyagságáról. „Tordán még a Népfront vezetői, nem vesznek valamennyien aktív részt a munkák elvégzésében. Egyes vezetőségi tagok abban a téves hitben ringatják magukat, hogy nekik semmi kötelességük sincs a Népfronttal szemben. Sőt örüljenek a tagok, hogy elvállalták a vezetőségi tisztséget. A Népfrontban semmi részt nem vállalnak a gazdák és az értelmiségiek Annál nagyobb eredménnyel dolgozik 450 megszervezett szakszervezeti munkás. A szakszervezet tagjai minden erejüket megfeszítve dolgoznak a közért és harcolnak a rendbontó népelenségek ellen. A községben, sajnos, vannak olyanok is, akik még mindig a külföldi reakció rémhírterjesztéseiben hisznek. Az antifasiszta női szervezetnek nagyon kevés tagja van. Ezek az asszonyok éjjel-nappal dolgoznak gyűjtéseket rendeznek, s emellett napszámba járnak. Ezeket az aszszonyokat a tordai módosabb aszszonyok kigúnyolják ésmegvetik. Az ifjúsági szervezet munkájának kimutatása talán a leggyengébb. Tordán közel 400 magyar ifjú van, de az ifjúsági szervezetben csak 40-50 tag dolgozik. Nagy számmal vannak olyan fiatal emberek, akik amikor harcolni kellett volna, elbújtak és most az ifjúsági összejövetelek helyett a táncmulatságokat látogatják. A népbizottság a textiláru kiosztásánál hibát követett el azzal, hogy sok ruhát olyan embereknek osztott ki, akik ezt rém érdemelték meg. Ugyanekkor a rászorult munkáscsaláádok még ma is nagy ruhahiányban szenvednek. A tordai Népfront vezetőségének komoly, tervszerű munkával, az AFZs-nek több tag megszervezésével, az ifjúságnak az önkéntes munkavállalással azonnal be kell kapcsolódnia a májusi munkaversenybe. Nem szabad megengedni, hogy Torda magyar község lakosai a versenymunkában elmaradjanak a többi bánáti falvak mögött.” T. J. Asssonmink munkája ! Pletyka helyett . Felsőmuzslya, xnárc. 29. A felsőmuzslyai antifasiszta asszonyok eddig semmilyen eredményt sem tudnak felmutatni. Az AFZs, összejövetelei ritkaság számba mennek, közmunkáról vagy segítőakció megszervezéséről szó sem esett a községben. Az elnöknő ahelyett, hogy jó példával járna az asszoyok előtt, igyekszik kihúzni magát a feladatok alól. Nem törődik az asszonyok megszervezésével, a feladatokat nem hajtja végre, sőt menekül minden rá váró feladattól. Az aszszonyok azt mondják, hogy: »Van nekünk otthon elég dolgunk«. — Nem érdekli őket a szervezet, a közös érdek, a hadiárvák, a telepesek. Ezzel szemben az egész falut elönti az aszszonyok pletykalárvája, traccspartikat rendeznek, ahol mindenki a más bajával törődik, másnak a hibáin vesznek össze, a sajátjaikat pedig takarják és tudni sem akarnak róla. Vájjon nem gondolják a felsőmuzslyai asszonyok, hogy hasznos munkára is felhasználhatnák a pletykázással eltöltött időt? Nem gondoltak még arra, hogy más községek ■ asszonyaihoz hasonlóan nekik is ki kellene venni részüket az országépítő munkából? Ideje volna már elgondolkozni ezeken a dolgokon, mert még Felsőmuzslya sem vonhatja ki magát az országszerte folyó építő munkából. T. P. Ifjúságunk munkája Romot takarít erdősít a szuboticai ifjúság Szubotica ifjúsága, vasárnap is nagy számban vonult ki a városrendezési ás faültetési munkákra, hogy önkéntes munkavállalással ezúton is elősegítse a város megszépítését. Különösen a II. és III. körzet ifjúsága vett részt nagyszámban a munkában. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy a munkát leginkább a szerszámok hiánya akadályozta Vasárnap, amikor a III. körzet ifjúsága teljes szerszámfelszereléssel megérkezett az Ifjúsági Otthon elé, olyan munkásegység képét tárta a többiévelé, amely egészen megértette az újjáépítés jelentőségét és teljes felszereléssel indul a városrendezési és faültetési munkákra. A munkában leginkább azok az ifjak és leányok tűntek ki, akik az erdőben a facsemeték elültetésén dolgoztak.. Különösen jól dolgozott az első munkáscsoport, amely 2.514 fát ültetett el. Kitüntette magát a II csoport is, amelyben a IX. kör mutatkozott a legjobbnak. Jól dolgoztak a miliicionista lányok is, akik szerszám hiányában kézzel temették ki a facsemetéknek kiásott gödröket és félbeszakítás nélkül dolgoztak, amíg szolgálatba nem kellett venniök. Akkor futva igyekeztek idejére beérni szolgálati helyükre. A faültetésen kívül a szuboticai ifjúság ezen a napon a romok eltakarításán és , a park megszépítésén is dolgozott. A munkanap folyamán több sajnálatos jelenség is előfordult. Megtörtént ugyanis, hogy egyes ifjak és leányok munka helyett beszél A negyedik ötéves terv a Szovjetunió népgazdaságának helyreállítására és fejlesztésére . (1916-1950) Az 1946—1950. évekre szóló ötéves terv gazdaságpolitikai főfeladata abban áll hogy helyreállítsa az ország háború sújtotta körzeteit, helyreállítsa az ipari és mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalát és jelentős mértékben túl is haladja ezt a színvonalat. Ennek megfelelően a nemzetgazdaság helyreállításának és továbbfejlesztésének ötéves terve a következő feladatokat támasztja. Először, csaknem két és félszeresére kell növelni az ipari termelés háború előtti színvonalát, miközben elsősorban a nehézipar, valamint a vasúti szállítás helyreállítását és fejlesztését kell biztosítania. E nélkül lehetetlen a Szovjetunió egész népgazdaságának gyors és sikeres helyreállítása és fejlesztése. A nehézipar gyors helyreállítása nélkül nem lehet megszilárdítani az ország technikai-gazdasági függetlenségét Ezen a téren a késlekedés azon előfeltételek elvesztését jelenti, amelyeket a Honvédő Háború időszakának katonai, gazdasági és politikai győzelme biztosított számunkra. 1946 ban föltétlenül be kell fejeznünk a népgazdaság háború utáni átépítését és ki kell használnunk a hadiipar gazdasági erőit a Szovjetunió gazdasági erejének további növekedése számára. Másodszor, el kell érni a közszükségleti cikkeket előállító mezőgazdasági és ipari termelés fellendülését a Szovjetunió gazdasági ■jólétének biztosítása céljából és az elsőrendű szükségleti cikkek minél nagyobb tömegét kell, az ország szmára biztosítanunk. Feltétlenül mi kell haladnunk a nemzeti jövedelem háború előtti színvonalát és a nép ellátásának színvonalát, meg kell szüntetni a legközelebbi débén a jegyrendszert. Fejlett és minden tekintetben megfelelő szovjet kereskedelemmel kell azt helyettesíteni, miközben különös figyelmet kell szentelni az elsőrendű közszükségleti cikkek bővebb termelésének. Az árak következetes leszállításával emelni kell a dolgozók életszínvonalát. Ezek a feladatok viszont a pénzforgalom és a szovjet rubel megszilárdítását követelik Harmadszor, biztosítani kell a további technikai haladást a Szovjetunió népgazdaságának valamennyi ágában, mint a termelés felemelésének és a munkahozam fokozásának feltételét. Evégből elkerülhetetlenül szükséges nemcsak elérni, de túl is haladni a legközelebbi időben a tudománynak a Szovjetunió határain kívül elért vívmányait. A szocialista termelés helyreállításának és továbbfejlesztésének gyorsított üteme a népgazdaság minden ágában egyre inkább a technikai haladástól és annak a nép érdekeinek megfelelő kihasználásától függ. A technikai haladás ellentétben áll a tőkésországok társadalmának politikai és gazdasági szervezetével A mi feladatunk az, hogy kihasználjuk a szovjet társadalmi rend előnyeit s ezáltal biztosítsuk saját országunk gyors és szakadatlan technikai, fejlődését. A mi Hazánk sok olyan nyitóval és forradalmárral dicsekedhetik a tudomány és a technika területén, akiknek világraszóló felfedezéseik vannak. Elég, ha Popovot, a kiváló fizikust, a rádió feltalálóját említjük, aki mind a mai napig valóságos forradalmakat idéz elő a tudományban és a legújabb rádiólokációs technika élenjáró képviselője, Mendelejevet, a világ egyik legnagyobb kémikusát, aki felfedte az időszakosság elméletét , a vegytan alaptörvényét s a legutóbbi időben támogatja.a tudósokat az atomenergia teljes felhasználásának felfedésében. Zsukovszkit, a világszerte ismert tudóst, a jelenkor aerodinamikájának és repülésügyének elméleti megalapozóját; vagy Ciolkovszkit, a nagynevű tudóst és felfedezőt, aki a reaktív mozgás elméletét dolgozta ki a jelenkor reaktív technikájára támaszkodva és ezzel megelőzte a határon túl folyó hasonló kísérleteket. A szovjet tudomány kellő segítséggel felülmúlhatja a tudományok legújabb vívmányait a Szovjetunió határain kívül. Negyedszer, biztosítani kell a szocialista halmozás magas ütemét, miközben 250 milliárd rubel összbefektetést irányozunk elő a Szovjetunió népgazdaságának helyreállítására és fejlesztésére az ötéves terv folyamán, emellett pedig 234 milliárd rubel összértékben helyezünk üzembe újjászervezett és újonnan alapított vállalatokat. A háború sújtotta körzetek népgazdaságának helyreállításával egyidejűleg az ötéves terv a Szovjetunió valamennyi szövetséges köztársaságának és gazdasági körzetének további fejlesztését irányozza elő. A Szovjetunió népgazdaságának fő befektetései az ötéves terv megvalósítása során nemcsak megújulnak, hanem 1950-ben (állami árakat véve alapul), 1130 milliárd rubelre emelkednek, vagyis nyolc százalékkal meghaladják a Szovjetunió egész területére szóló alapbefektetések háború előtti színvonalát. Az új termelőerők létrehozására irányuló program megvalósítása céljából feltétlenül hatalmas építőipart kell teremteni és biztosítani kell az új gyárak létesítésének évi átlagos 12 százalékos növekedését, ötödször, feladatunk a Szovjetunió védekezőképességének további növelése és a Szovjetunió fegyveres erőinek felszerelése a legújabb haditechnika alapján. A szovjet nép még erősebbnek és hatalmasabbnak akarja látni fegyveres erőit, hogy ezáltal biztosítva tudja országát minden eshetőséggel szemben és őrt állhasson a béke fölött. Keleten és nyugaton helyre vannak állítva a Szovjetunió történelmi határai. Ezentúl keleten Szahalin déli része és a Kuril-szigetek nem fogják többé elválasztani a Szovjetuniót az óceántól és nem szolgálnak támpontul a japánok számára a mi távolkeletünk megtámadásához, hanem egyenes összeköttetést biztosítanak a Szovjetuniónak az óceánnal és támpontot nyújtanak a japán támadásokkal szemben Ezentúl a szabad és demokratikus lengyel állam nem a német támadás felvonulási területe a mi nyugati határaink ellen, hanem a mi szövetségesünk a német támadások elleni védelemben. Sztálin azonban figyelmeztetett minket hogy »a békeszerető országokat a jövőben újból váratlan témadés érheti, ha természetesem már most olyan különleges rendszabályokat nem dolgoznak ki, amelyek ezt a támadóst elhárítják”. Nem szabad elfelejteni, hogy a monopol-kapitauza is új támadókat szülhet. Az új támadás elhárítása céljából elengedhetetlen a támadó nemzetek teljes lefegyverzése és katonai, valamint gazdasági ellenőrzés alá helyezése Ezenfelül az Egyesült Nemzetek szövetségében olyan szervre van szükség, amely őrt áll a világ békéje és biztonsága fölött, ugyanakkor pedig képes megvédelmezni a békét és szembe tud szállani az új támadóval. Feltétlenül meg kell erősíteni a Szovjetunió fegyveres erőit, szakadatlanulgondoskodni kell legkorszerűbb technikai felszereléséről és a szovjet állam katonai-gazdasági hatalmának további megerősítéséről. Az ötéves terv, miközben biztosítja a Szovjetunió népgazdasága helyreállításának fejlesztését, ugyanakkor újra megnyitja a szovjet társadalom fejlődésének azt az útját, amelyet a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjéinak XVIII. kongresszusa jelölt ki, de amelyet átmenetileg megszakított a hitlerista Németország hitszegő támadása a Szovjetunió ellen. Ez az út az osztálynélküli szocialista társadalom építésének befejezését és a szocializmusról a kommunizmusra való fokozatos átmenetet írja elő. Előviányozza továbbá a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldását , a fő tőkésországok elérését és túlhaladását gazdasági viszonylatban, vagyis az egyes lakosra eső ipari termelés méretét tekintve. A Szovjetunió népgazdaságának helyreállítására és fejlesztésére irányuló ötéves terv az 1946- tól 1950 években ezen irányban további lépést jelent előre. A mi zászlónk Marx - Engels—Lenz—Sztéliaa tudományos kommunizmusa. Ezen zászló alatt mi új győzelmeket fogunk elérni a kommunizmus felé vezető úton. Magyar Szó Adófizetés, a földek megmunkálása és utcarendezés — a mílitgosi födműves szakszervezet tagjainak munkaverseny-feladatai Máliigyos, március 30. A máliigyosi földműves szakszervezet közmunkája napról-napra nagyobb méreteket ölt. A földműves szakszervezet a májusi munkaversenyben három nagyon fontos akció végrehajtását ."Halta: 1. Május elsejéig minden málligyosi lakos rendezni fogja az adóját. 2. Elvégzik a földek megmunkálását. 3. Rendbehozzák a málligyosi utcákat. Ezeket a pontokat minden öntudatos munkás magáévá tette és megindult a versengés. Az utcákat rendbehozták, fákat ültettek és kitisztították a levezető csatornákat. Számtalan munkás néhány szabad óráját reggel vagy este arra használta fel, hogy minél jobban hozzájáruljon az utcák szépítéséhez és a virágágyak rendezéséhez. Előfordult, hogy amikor a munkáscsoportok megjelentek az utcán, hogy munkához lássanak, az utca lakói elbújtak vagy titokban elszöktek hazulról, hogy ne kelljen résztvenniök a munkában. Sőt mi több, amikor az egyik ló- és kocsitulajdonost felkérték, hogy segédkezzen a kocsiút feltöltéséhez, gazdájam megígérte ugyan, de ígéretét még a mai napig sem teljesítette. Az adófizetési versenyben szép számban vannak versenyzők, akik magukévá tették új államunk kiépítésének feladatát és" nemcsak az első negyedévre szóló adót, hanem félévi adójukat is kifizették. Vannak azonban olyan öntudatlan munkások is, akik azt gondolják, hogy mindegy ha az év elején vagy utolján fizetik is ki az adót. Ezeknek a munkásoknak pedig tudniok kellene, hogy államunk semmit sem nyújthat addig, amíg mi csak követelőzünk és az adófizetést az év végére halasztjuk. A föld megmunkálásának versenyét mindenki magáévá tette és versenymunkával igyekszik minden darabka földet bevetni, minél előbb eleget tenni a versenyben vállalt kötelezettségének. Ebben a munkában jó példával jár dől a község. Sok panaszt hallani a szakszervezeti munkások között, hogy nem tudnak sehogyan sem krumpliföldhöz jutni, mivel a helyi agrársújtottak népi hajlandók földjeiket felébe vagy haszonbérbe kiadni, így nagyon sokan krumpliföld nélkül maradnak, amely körülmény rossz hatással lesz a falu ellátására. Ezen a helyzeten csak úgy lehetne segíteni, ha a helyi szakszervezeti vezetőség földet igényel a helyi néphatóságtól, vagy az állami javak igazgatóságától. A másik panaszt a nagy lakáshiány okozza. Nagyon sok szakszervezeti munkás lakás nélkül van. A helyi néphatóság itt bizonyos mértékben mulasztást követett el. Vannak a faluban olyan többszobás házak, amelyekben csak 2 személy lakik és nem hajlandók felesleges szobáikat bérbeadni. Ideje volna már, ha a néphatóság felfigyelne az ilyen lakástulajdonosokra és a törvény szerint járna el velük szemben. Nem engedhető meg, hogy amíg munkáscsaládok konyhában laknak, addig egyesek luxuslakásokat tartsanak fenn maguknak. gettek, vagy elhagyták munkahelyüket, de mindent egybevetve, ez a nap az egyik légióbban sikerült munkanapnak bizonyult. Most vasárnap Szubotica ifjúsága ismét részt vesz a faültetési és városszépítési munkákban. írni. MOL LAKOSSÁGA LELKESEN TÜNTETETT TRIESZTÉRT Mól március 31. Mol lakossága szombaton este népes tüntetést rendezett, hogy kifejezze együttérzését Trieszt és környékének lakosságával és kinyilvánítsa azt a meggyőződését, hogy Triesztet és környékét, melynek szláv lakossága többségben van, elvitathatatlanul Jugoszláviáhhoz kell csatolni. A nagygyűlésen Szávics Száva szerb, Grád Ede magyar nyelven ismertette Trieszt és Gorica szabadságtörekvéseit, a lakosság hősies harcát a szabadságért és azt a borzalmas terrort, melyet a nemzetközi reakció kifejt ezen a területen. Hangsúlyozták, hogy a népek önrendelkezési jogai és az igazság alapján Triesztet és környékét Jugoszláviához kell, hogy csatolják. A gyűlésről táviratot intéztek a jugoszláv és az olasz területek bizottságaihoz, amelyben követelik a trieszti lakosság kívánságainak tereemtését és ezen területek Jugoszláviához csatolását.