Magyar Szó, 1946. augusztus (3. évfolyam, 180-206. szám)

1946-08-01 / 180. szám

.... —___________Ataut Sz csépőép fel nőnap alatt : $1 vapon Mm A limcsei gépállomás mnéplőgépeinek beszédes eredménye Óbecse, július 27. A becsei mezőgazdaságii gépállomáson tetőfokon áll az élénkség. A cséplés befejezés felé közeledik, a gépeket, amelyek eddig munkakörzetünkből érkeznek, új körzetbe kell utasítani, oda ahol még van — félreeső vidékeken — elcsépeletlen búza. Kilenc óra van, délelőtt az igazgató irodájában megszólal a telefon. Szabad gépet kérnek a novibecseji határban a medenyacsai. A novibecseji járási bizottság röviddel utána írásbelileg is kézbesíti az igénylést. És délután 3 órakor az Oliver 90 cséplőgép már ott dolgozik a medenyacsai szállásokon- Whiskalin földtulajdonos ugyan szabadkozik kissé, nem volt elkészülve, hogy ilyen hamar megjön a gép és a surikások kosztja miatt aggódik. »A róka nagy pusztítást végzett a csirke állományban«. De azért majd csak akad valami a ház körül. Holnap már más határból kérnek gépet, ellentétes irányban. Így megy ez nap-nap után. Az állomás most már segíthet másfelé is, hiszen a sztaribecseji határban 95 százalékban elvégezték a cséplést, az egész járásban pedig 90 százalékban. ★ így oldja meg a feladatokat az aránylag fiatal óbecsei gépállomás. Az eredmény nem mindig teljes, vannak persze hibák is, technikai nehézségek. A hibákból tanulnak azonban, ezek vezetődi rá a helyes munkára. A gépészeti többsége fiatal ember, most végeztek csak kurzust. Mégis, a húsz ön kötözőgép 2618 katasztráls hozd termését csépelte el. Az aratás a határban kissé késett, ezért a cséplés is csak 13-ikán indulhatott meg, amikor a magángépek már javában dolgoztak. Az állomásnak 20 gépe van, ebből 10 állami és 10 magángép, az állomás kezelésében. És a 10 állami gép közül is csak egy volt hibátlan, a többiek átlagosan 80 százalékosan voltak csak használhatók. A gépállomás munkásai együttes erőfeszítéssel tették használhatóvá a gépeket. A gépészek maguk kezdettől helyes versenyszellemet mutattak, azonban az eredmények mégsem egyformák. Sok függ attól, hogy a cséplőgép nyolcas, vagy tizes, sok függ attól is hogy a vezetők hogyan viselkedtek a helyszínen. — Igen, sok cséplővezető megfelelő önnállóságot mutatott, de voltak olyanok is, akik minden szakasz bevégzése után a központba jöttek, hogy jelöljünk ki nekik új cséplés szakaszt. Lyukasics László gépe így mindössze 11 vagont végzett el. — Ez rendkívül kevés — meséli egy munkás * * azonban a vezetőknek nem akaródzott a munka, a géphibákat sem javította ki. Igen sokan vesztettünk ezzel. Megtudjuk, hogy a lelkiismeretlen embert elbocsátották és eljárás is indult ellene. Utóda, Takács László ugyancsak törekszik, hogy behozza, amit elődje elmulasztott. Egészen más a helyzet Csábi József gépével, ahol a megbízott Csábi Piroska. Csábi már korábbról a gépállomás egyik legjobb gépésze. A munkásokkal való együttműködés, sőt a hibákat a gépen hamar megjavította, úgyhogy az kifogástalan. A gép 18 nap alatt 31 vagon búzát csépelt el. Felkerestük ezt a gépet munkában. Éppen az ebéd végénél jártak, a csépeltető gazda dinnyét osztott szét. — Az élelem mindenütt jó volt— mondják a munkások — egy helyet kivéve, ahol mindössze aludtejet kaptunk. Mindannyian megelégedettek, hogy ilyen szép eredményt ért el a gépük. — Azt hiszem — mondja Csábi — ez a legfegyelmezetteb munkáscsoport. Átlagosan 13 órát dolgoztak naponta. Vége az ebédnek, még elszívnak egy cigarettát és már felhangzik a traktordugás: mindannyian munkára! Gyenge porban búzakeresztek emelkednek a levegőbe, a dob megindult és nyeli a gabonát. Ugyancsak jó eredményt ért el Zsarkov Milivoj »Oliver 90« gépével. Ez a gép is 16 nap alatt 31 vagon búzát csépelt el, csak amíg Csábi gép nyolcas, ez tízes gép. Zsarkov gépén az elevátor lánca hibás és sok volt emiatt az állás. Ezidőszerint nem lehet még pontosan tudni, mennyit végez most el összesen az óbecsei gépállomás 20 gépe. Három négy nap múlva azonban már megszületik a végeredmény, ekkor befejeződik a munka a határban. Annyit már most megállapíthatni, hogy az eredmény kielégítő, különösen ha tekintetbevesszük a nehézségeket, amelyeket le kellett küzdeni. Ez az eredmény lesz a mezőgazdsági gépállomás munkásainak és alkalmazottainak legszebb dicsérete. V. V. Cséplés Petrovgrád, Julius 26-A nap hímnóban van, langyos szellő fujdogál, Betérek az egyik ismerősöm szegényes portájára. Szorgalmas emberüket látok a cséplőgép körül, izzadt, porlepte, de megelégedett arcai tagadnak. Tréfás megjegyzések röpülnek felém, melyeket víg nevetés követ. Amíg így elnézem szorgos munkájukat, kénytelen vagyok megállapítani, hogy a mai örömmel végzett szorgalmas munka a közeljövő boldog megelégedésének ígérete. Meglátszik mindenkin, hogy tudják miért dolgoznak, miért verejtékeznek! Folyik a munka, telnek a zsákok arany búzapremekkel. Ez a munka nem a régi kényszerített robot, amikor az ispánok és hajcsárok állottak a munkás láta mögött, azzal serkentve. őt a nem dolgozói szorgalmasabban elkaptak ! Nem kiabál rájuk senki Nem szállnak ocsmány káromkodások a levegőbe. Ismerősöm aki egy percre hozzám sietett örömmel rázta meg feléje nyújtott kezemet és sugárzó arccal mondta: itestvér, most van életemben először cséplőgép a portámon Minek H lett volna régebben mikor egy barázda földem se volt soha De hála a földosztásnak, most már nem okoz nagy gondot, hogy keressem meg gyermekeimnek a kelliérni. Fehér Mihály Teherautóúton és Irakban szállítják Szrbobránban a csépiíjmunkásokat a munkahenyt Szrbobrán, július 29. A cséplési munkálatok a szrbobráni határban szépen haladnak. A gépek már túlhaladják a megállapított normát. Az első időben igen sok javítást kellett végrehajtani a gépeken. A nagy hőség miatt igen sok munkás megbetegedett. A távolabb fekvő tanyákról traktorokon és teherautókon szállítják a munkásokat, ami igen szociális intézkedés. A cséplés még 8—10 napig eltart. Eleinte hibák mutatkoztak a cséplés körül. A néphatóságok megállapodtak a mezőgazdasági gépállomással, hogy minden gép egyszerre kezd. A cséplőgéptulajdonosok azonban nem tartották be a megállapodást, minden további nélkül kimentek a tanyákra, hogy kifogják a nagyobb cséplőhelyeket. Ugyanakkor az ötödik körzetben, a faluban bent a gabona nagy része elcsépeletlen, ami nagy elégedetlenséget váltott ki a kisparasztiak és az új tulajdonosok között. A faluban alig három gép dolgozik. Maga az a tény, hogy a faluban nagymennyiségű elcsépeletlen gabonamennyiség van, tűzveszélyt jelent. A mezőgazdasági gépállomás a VI. körzetben van, itt a gabona mind el van csépelve, egy utcára két gép is jutott, míg a falu másik részén egy sincs. Mindez a néphatóságok erélytelenségére és a munka szervezetlenségére vall Egyébként összesen 42 gép indult, 22 magángép és 20 állami cséplőgép- Eldobált mesgyekarók és ki nem adott termés Gazzia Sétji szabotázsért sírtáltek egy sztarakancsai gazdálkodót A zentai járási népbíróság kedden tartott tárgyalást Sóti András sztárakanizsai földbirtokos ügyében. Sóti azokhoz a nagygazdákhoz tartozik, akiktől a népi ország az agrárreformról szóló törvény értelmében elvette a maximumon felüli fődet és azok közé tartozik, akik még ma sem akarnak belenyugodni a földreformba, a mindent elkövet,ik, hogy akadályozzák, illetve megnehezítsék annak végrehajtását. Sóti András a vádirat szerint nem akarta átadni a kisajátított földet az új tulajdonosoknak, nem adta ki nekik a törvény értelmeiben a tér más nekik járó felét, azzal, hogy a földet ő művelte meg, tehát a termést is megtartja magának. Az új tulajdonosok június 8-ikán és Zikón három ésben is jártak Sóti Andrásnál a kérdés rendezésére, de sikertelenül. A továbbiakban a vádirat kiterjedt arra is, hogy Sóti András gazdasági szabotázst követett el, mert kidobálta a kisajátított földről azokat a mesgyekarókat, amelyeket a föld kimérése és kipurcskálása alkalmával hosszú náluka után vertek le, hogy megjelöljék az egyes új tulajdonosokra eső részt. Soti ezzel a cselekedetével megnehezítette a földosztás munkáját és akadályokat gördített annak gyors lebonyolítása elé. Eszel bebizonyította, hogy a népi ország és a dolgozó nép elensége Soti a tárgyaláson azzal védekezett, hogy neki szüksége van a földre, mert Uberlcht családja van. A bíróság azonban megállapította hogy az agrárbizottság anmikidelén figyelembe vette ezt a körülményt és külön maximumot hagyott meg Sóf fiának, úgyhogy a Sóti-család két maximumot kapott. A tárgyaláson Sóti tagadta, hogy ő dobálta ki a földből a mesgyekarókát, a tanúk azonban igazolták a terhére rótt cselekményeket. A bíróság bűnösnek mondotta ki gazdasági szabotázs elkövetése miatt és ezért egy évi szabadságvesztésre. Unite. Súlyosbító körülménynek vették, hogy Sóti egy izben már büntetve volt, mert nem szállította be idejében a sertéseket. 2400 hold földet kapott 301 ruszin család Zenta-Gunarasnál épül fel az uj település A hónap végén befejeződött Ruszka Krszturon a földosztás. Ez alkalommal 30 nincstelen ruszin család jutott földhöz. Az új település Zenta,Gumirasnál, Topolyától 9 kilométerre fekszik. Elkészült az új település terve is. Az artézi kutakat máris fúrják, a házak építésének előkészíti munké, falai pedig befejezés előtt állnak. A földreform és a belső telepítás megkezdése előtt Ruszki-Krszturon összesen 1030 agrárérdekelt család élt. Ezek közül 720 földnélküli és 636 háznélküli család volt. A ruszinokat jó mezőgazdasági munkásoknak ismerik, akik — miután sem földjük, sem házad-, nem volt, — idegen, többnyire sváb szállásokra szegődtek el. Ott úgyszólván csak az élelemért dolgoztak. Ritka volt az a cseléd vagy béres, aki sok évi fárasztó munka után megtakarított pénzéből házat építhetett. Cssztya Ferenc öreg munkás például 39 évig dolgozott mások szállásán, 39 évig taposta más földjét. A mindennapi kenyérért rajta kívül még sok más ruszin munkás szegődött el cselédnek 30--40 kilométerre otthonától. Gyermekeik többnyire idegenek szállásán őrizték a disznókat, így nem járhattak iskolába. Jobb megélhetést keresve, közülük sokan elhagyták Ruszki, Krszturt, hogy Szerémség egyes vidékein, vagy Delbácskában települjenek le, ahol a más nemzetiségű falusiakkal együtt kis falvakat alapítottak. Így keletkezett a szerémségi Bécsinek Petrovci, Miklósévá és más falvak. A földreform és a belső telepítis megszüntette a szolgák és béresek gondterhes életét. Néphatóságatok meglátták és helyesen bírálták el a földnélküliek helyzetét. 301 ruszin család között több mint 2400 hold föld került kiosztásra. A néphatóságok a házai felépítéséhez is segítséget nyújtanak, a mellett lehetővé teszik, hogy gyermekeik iskolába járjanak. A ruszinok történelmük folyamán először váltak egyenrangúvá Vajdaság többi népével. A földosztás alkalmával ezért hűségüket fejezték ki a néphatóságoknak, akik számukra ezt lehetővé tették. Az új településen már megalakul az első 60 szorgalmas munkásból álló mezőgazdasági munkásszövetkezet. A szövetkezet minden egyes tagja tudatában van annak, hogy a szövetkezetbe csak azok léphetnek be, akik a kezdet nehézségeit öntudatosan tudják elviselni- ezért, valamint azért is, mert épületek hiánya miatt az új településen nem helyezkedhettek el mindannyian, csak egy mezőgazdasági szövetkezet alakult, ahova azonban később mindenki beléphet, aki önként akarja együtt művelni a földet. A telepeseknek házai felépítéséhez sürgős segítséget kell nyújtani, hogy a telet minél többen saját házukban tölthessék. A földhöz juttatott családokkal együtt az egész ruszin munkásnép örül, hogy testvéreik itt életet kezdhetnek az igazi átlépő államban. . Csavan Sztevan Mimikában áss NAPOLTA 250 MÁZSA GABONÁT CSÉPEL EL A BAJOKI TRAKTORÁLLOMÁS EGYIK CSÉPLŐGÉPE Bajoroktól mintegy öt kilométernyire fekszik Szakács István szállása. Itt dolgozik a tizenegy állami cséplőgép egyike, az 515-ös. Ennek a cséplőgépnek a mázsáidja mesélte, hogy bár később kezdtek munkához mint a többi gép, ezt a hátrányt gyorsan behozták és tizenkét nap múlva már az élen álltak munkateljesítményükkel. Ez idő alatt több mint 3000 méter mázsa gabonát csépeltek ki, naponta tehát átlag kb. 250 mázsát. Ez olyan teljesítmény, ami érdemessé teszi, hogy közelebbről is megvizsgáljuk, hogyan dolgoznak ennek a gépnek a munkásai. • Rekkeny meleg délután volt, amikor elindultunk. Árnyékban is lehetett 36—17 fok. Amikor nekivágtunk az országút portengerének, még hallottuk a templom toronyórájának kongését. Akkor ütötte el a két órát. Végtelen kukoricatáblák között visz tíz út Mintha egy egész hadsereg állna vigyázz állásban ,a?, út mentén A messzeségből fel-felzúg egy-egy cséplőgép. Igen kellemes zene ez a majár délutáni csendben. Közel egyórás út után végre előttünk a Szakács-szállás. Itt dolgozik az. 515-ös. Már messziről hullik a nőt aszó Szávás magyar nóták váltogatják egymást Amikor megérkezünk a legelső amit megállapítunk, hogy a gépnél dolgozók - három ember kivételével — valamennyien fiatalok. Vidáman, Hálalos kedvvel megy a munka így már érthetővé válik a kitűnő teljesítmény. Pelcs Iván mázsáid, a munkavezető — akinek molnársegéd a foglalkozása, éppen egy teli zsákot kötöz. Gyorsan, boszorkányosan mozognak az ujjai, s már kész is.. — Nem fáradt még a gárda? Jókedvűen nevet. — Reggel 4 órától este 9-ig egy házamban megy a munka, persze a étkezési idő leszámításával, de még egy este sem bizonyult olyan fáradtnak a gárda, hogy ne ünnepelte volna meg egy kis tánccal a jól végzett napi munkát. Ilyenkor Pélcs Sztipán szolgáltatja a zenét ■ a harmonikával. Van egy közkedvelt komikus is: Kon József. Még Charlie Chaplint is pótolja a kis társaságban. Azután meg olyan kitűnően járja az orosz táncot, hogy minden eszetneg kell ismételnie ezt a számot. Beszél Pélcs Iván, de közben piflamisra sem hagyja abba a munkát Megemlíti azt is, hogy az eddig elért eredményekben igen nagy része an Vukmanov Grgo gépésznek. Eddig még semmiféle géphiba sem fordult elő nála- Ez lelkiismeretességét és szaktudását dicséri. Körüljárjuk a gépet. Mindenütt vidám, mosolygó arcok. A két etető közül az egyik idősebb, a másik egész fiatal. Az egyik már maga mögött hagyta az élet javautját, de nemigen őrizget szép emlékeket, a másik meg most indul a jobb jövő föltárt útján, ds már több reménnyel. Itt a gépnél mindketten egyformán kiveszik részüket a munkából. Gyorsaságukat a tizenkét nap alatt lecsépelt 30 vágón bura dicséri a legjobban. De valamennyi munkás megérdemli, hogy följegyezzük a nevét, íme az 515-ös kis gárdája: Pénzes Terns, Racsics Katica, Pénzes Verookn. Bácsiéz Terns, Pénzes Lujza, Kon Hanks Párles Bánó, Horváth Márk, (levies di), Berettes Lord, Kon Pániél, Jámái Simon, Vojnics N. Antal, Zubolics Tamás, s a két etető: Mihajlovics Grgo és Pestit József. Nézelődés közten eljárt az idő. Az 515-ös tetejezte a munkát. Elfogyott a kazal- Készülődhetnek a V szérű felé. fine futunk a munkásoktól és búcsúzunk Pélcs Ivántól, a munkavezetőtől is. Keményen megszorítjuk egymás kezét, a hon’fit, mi magyarok. Munkások mindannyian Mosolygós örömmel nótánk egymás -•zömébe, s a tekintetünkben benneég a szó’ testvér Persze, munkás vagy te is, én is, hogy is ne lennénk testvérek. - R. J. A termés beszólt altatása a kisajátított földeken A vajdasági tartomány .(.bizottság agrwirelom asszálya közli: Több alvóbb (atm népbuattság feltett ket-i-re,éves kapcsolatban, az agrárráform alg VW-t. Minek termész- elosztás« tekintetében, — hogy az elosztás egységét Vajdaság egész területén biatosít*ttk. — a vajdasági főbizottság agrárreform o«*t«iya a következő n\«gatini*a rendeletét adja kir l, A rendelt’ \ »raka,•.»#«»* a, nego*dé«ét Úgy kell erteUntAnt, l|bh› « volt földiül«Irtui-o,oknak — akar mini nagybirtokosoktól egér* földlilke* ki-vá’átitatták, akár mint földfattVeavktál aimak vsak vs, rezzét semmiféle megtérítés nem jár a* elvetett vetőmagért ás a« issuel elvégzett munkáért, a, A volt feltilajdonuaoknak a tava«*! gabonafajtákért. v«*yis »«ért a munkáért, amelyet tavas»*a vágtatok kisajátított földeken, megtérne« ,«r valamint meguulté» l*r mindegyik bar. martik személynek, miután esek * munkát akkor már nem ’alá* Wirt tűkön végezték, mert fölrtjtk k* volt sajátítva 3. Ilyen esetben volt rlfltu’ajdonosok nem tekintendők az .. t V. íjdonosok feleseinek az agrárbírtok tekintetében, hanem ezeknek megtérítés járt a tavaszi vetamegért és munkáért akár ké**igén*ben, akár természetben. En- iek a megtérítési összegnek megaz-aá- i I ,az az illetékes kerületi népbírtonség fogja megállapítani. 4 A magyarázó rendelet é) vi es gi ,z«k»s*At úgy kell értelmezni, hogy a harmadik személynek (bérlőnek) joga van megtérítésre « már elvégzett tavaszi munkákra amennyiben tavaszi terményfajtáról van »z» — nemcsak készpénzben, hanem saját választása szerint természetben is. Kát a megtérítést a haladék és a végzett munka arányában kell kiszámítani a megtérné« muk’isságát «* illetékes kwbieti népbzottság állapitje meg. Például, la* egy harmadik személy (zöld megmunkálói elvégezte az összes munkákat és a kukortestörést lap végeste a kukorbeakiuba » termés gy százaléka fér neki. Ha a harmadik szemét,jöbbtogmunkno» minden munkai elvég* **«. » kukorica tőrért azonban már nádtulajdonotok tultulajdona») hajtotta végre akkor az 50 százalék egyhatott rés- csökken, vagyis ebben az. ...VK-n az egész tvirr.O bő) i - rés. ,iar j «• ről'’.f’ . uYiunnal\a harmadik ‘személyi 'nek és 2/2 rész az új tulajdonosnak. III. 1.