Magyar Szó, 1946. december (3. évfolyam, 286-310. szám)

1946-12-01 / 286. szám

„Fogadom, hogy hazám a Jugoszláv Nép­­köztársaság hűséges fiaként fogok tanulni és élni. Fogadom, hogy őrizni fogom hazám népeinek egységét és testvériségét .. .” Sokcicr­ni pionír tette le a fogadalmat november 29-én November 29-ike a­ pépairók nap­­ja. Ezen a napon, amikor hazánk aprajannagyja a köztársaságot ün­nepli, a legapróbbak, a gyermeke­ink, a mi kis pionírjaink kettős ün­nepet ülnek. Ünneplik a köztársasá­got és ugyanak­kor veszik fel so­­raik közé szervezetük új tagjait, a­kik ünnepélyes fogadalmat tesznek, hogy feladataikat öntudatosan vég­zik el, hogy tanulni fognak, mert csak így lehetnek jó fiai hazájuk­nak. F­o­g­adatoméértelükben benne van mindaz, amiért apáik és testvéreik harcoltak. Tanulni, nép, egység, testvériség, erre tesznek fogadalmat és amikor apró kis szájukat szólás­ra csücsörítik, szemükben ott ra­gyog az öntudat amelyet új neve­lésük oltott beéjük, az az öntudat, amely biztosítani fogja fejlődésü­ket, hogy a népek egységének és testvériségének szilárd őrzői legye­nek, ha majd felnőnek. 6000 PIONÍR SZEMLÉJE NOVISZÁDON November 29-ikén már a kora reggeli órákban zsibongott a város. •Az ünnepségek az iskolákban és a pionír-otthonokban kezdődtek, ahol a csoportok vezetői felolvasták az új pionirjelölteket és megkérdezték a »régi« tagokat: felveszik-e a cso­portjukba új társaikat? Ezután a csoport törzsparancsno­­kai bemutatták az uj tagokat, majd az eskütételre került a sor és az uj­ tagok vigyázzállásban mondták a régiek után, hogy szorgalmasan fognak tanulni, lelkiismeretesen vég­zik majd a rájuk bízott feladatokat és hogy hazájuk hű fiai lesznek. Ezután a nagy szemlére vonultak fel, amelyen mintegy hatezren vet­­ttek részt. A szemlét a belvárosban tartották meg a Hadsereg, a nép­­hatóságok és az ifjúság kiküldöttei előtt. A szemlét a Hadsereg kiküldöttje Gyurcsek Alekszandar százados ve­zette le, aki rövid beszédet mondott a pioníroknak. Az ünnepség végén, amelyet ha­­­talmas tömeg nézett végig, a pio­nírok a következő táviratot küldték Tito marsainak: Kedves Tito néptársunk! A noviszédi nagy pionírszemlérő­ meleg pionír-üdvözletünket küldjük és fogadjuk, hogy szorgalmasan ta­nulunk és dolgozunk, hogy fiai le­hessünk Népi Köztársaságunknak. A hazáért — Titoval — előre! Noviszád Pionírjai. PIONIRAVATAS ZRENYANINBAN Az örömtől telt gyermekek éne­­kekkel vonultak a gyülekezés he­lyére és az ünnepségek kezdete előtt már teljesen ellepték a város főterét. A nagygyűlést a pionírok főbi­zottságának az elnöke nyitotta meg, majd Fekete József, a magyar fő­gimnázium egyik pionírvezetője be­­szélt a pionírok kötelességeiről. A város nevében a Népbizottság elnöke, Kircsánszki Szlávkó kö­szöntötte a város legkisebbjeit, vé­gül pedig a Hadsereg képviselője rövid beszédben üdvözölte pionírja­inkat. A beszédek elhangzása után került sor a fogadalomtételre, ame­lyet szerb és magyar nyelven mond­tak el. Végül pedig a szemle követ­kezett. Csikós István TEMERINBEN 300 ÚJ PIONÍR TETT FOGADALMAT Délelőtt tíz óra tájban a helyi népbizottság épülete előtt mintegy 700 pionír sorakozott fel, hogy az újonnan felvett tagok elmondják fogadalmukat, amely után a szemle következett. A helyi népbizottság és az ifjúsági szervezeteken kívül ott voltak a szülők is, hogy tanúi legyenek ennek a szép ünnepség­nek, amikor kicsinyeik ajkáról hang­zik el a fogadnom, hogy tanulni fogunk és őrizni fogjuk az egységet és testvériséget. Cucics Ignyát A Vörös Hadsereg SiiJf®­­­nevet kapta a pancsovai had 100.000 főnyi tömeg jelenlétében adta át a fornalonunak Tito marsal a Balkán félsziget legnagyobb hídját A pancsovai hídavató ünnepsé­gen több mint 100 ezer ember je­lenlétében Tito marsal átvágta a híd bejárata előtt kifeszített sza­lagot és ezzel átadta a forgalom­nak azt a hidat, amely a nagy szov­jet nép segítségével építettek dol­gozóink és amely óriási gazdasági jelentősége mellett a szovjet és a jugoszláviai dolgozó nép örök ba­rátságának jelképeként íveli át a Dunát, bizonyítva a két nép örök barátságát. A megnyitás után Vujaszinovics Todor a szövetségi kormány közle­kedésügyi minisztere vette át a szót, a többi között ezeket mon­dotta: „Ez a híd sokban különbözik az újjáépítésünk során eddig felépített új hidainktól- különbözik a többi­től méreteiben, mert ez egyike a legnagyobb hidaknak a Dunán, de különbözik jelentőségében is, ami abban nyilvánul meg, hogy ezt a hidat nagy barátunk, testvéri szö­vetségünk a Szovjetunió dolgozó­­inak önzetlen segítségével építet­tük fel. A továbbiakban Vujaszinovics mi­niszter rámutatott arra, hogy szov­jet testvéreink nagylelkűsége odá­ig terjedt, hogy a hiányzó szüksé­ges anyagot is adta ehhez a mun­kához anélkül, hogy bármi kötele­zettséget, vagy feltételt szabott vol­na ezért meg, majd így folytatta" — Ezt az önzetlen ajándékot né­peink annál is inkább nagyra ér­tékelik mert tudják, hogy abban a pillanatban jött amikor a Szovjet­unió maga is a fasiszta megszállás nehéz sebeit gyógyítja. A felsza­badulást mi szétdúlt hazánkban ér­tük meg. Sok tulajdonunkat hatá­rainkon kívülre vitték. Ez volt az eset folyami flottánkká­ is. Egyré■ szét ennek a flottának a győzedel­mes Vörös Hadsereg foglalta le míg a másik része az amerikai ka­tonaság megszállási övezetébe ma­radt. A szovjetunió ,habár közleke­­dési problémái óriásiak, minden ha­jónkat visszaadta. Ilyen egy igaz megértő szövetséges Ezzel szemben a Duna felső részében lefoglalt ha­jóink még mindég ott vesztegelnek és a sok ígérgetés és hivatalos rész­ről elhangzott kijelentések ellenére még egy hajónkat sem kaptuk visz­sza. De nem csak a hajók kérdésé­ben van ez így. Vujaszinovics miniszter után a ha­talmas tömeg szűnni nem akaró lel­kes tüntetése közben Lavrantijev szovjet követ emelkedett szólásra hogy üdvözölje a híd építőit. „E híd felavatásának napja egy­be esik az AVNOJ második ülésé­nek hároméves évfordulójával és a Jugoszláv Népköztársaság kikiál­tásának egyéves évfordulójával. Erről az emelvényről rívből kí­vánok nektek szerencsét kedves ba­rátaim, ez az ünnep hazátok új demokratikus berendezésének kez­detét jelképezi, annak a demokrá­ciának, amely igazi szabadságot ad­­a népeknek és amely megadta a le­hetőséget a független népi demok­ratikus állam kiépítésére. A mi szoros baráti kapcsolataink nem csak ebben az újjáépítésben jutottak kifejezésre. Népeink tör­ténelmi kapcsolatai már évszázado­sak és azok a szabadságért vívott harcaink során mélyültek ki Eze­ket a baráti kapcsolatokat a má­sodik világháború alatt még szoro­sabbra fontuk amikor Jugoszlávia népei állami fejlődésük új útjára léptek. Meg vagyok győződve, hogy ba­rátságunk, amelyet a szabadságért és függetlenségünkért tívott har­cokban erősítettünk meg, még job­ban mélyül hős népeink javára, a béke és a biztonság megerősítésére az egész világon. h Magyar Sió őszi munka a földeken Sorrozott agitációs munka - több f­ukorica A xéniai járás beszolgáltatása Zentán és járásában a kukorica­­beszolgáltatási verseny napról-napra nagyobb eredményeket mutat fel. Főleg azokban a helységekben ta­pasztalható ez, ahol az agitációs bi­­zottságok jól működnek. Sztárakanizsán az utóbbi két nap­ban bizonyos fokú visszaesés volt észlelhető. Szerdán mindössze egy vagon kukoricát szolgáltattak be, a jó agitáció eredményeképpen azon­ban a napi átlag később 3 és fél va­gonra emelkedett. Moholon a tanyacsoportokban, ahol igen gyenge volt a beváltás, most némi javulás tapasztalható. Adó sem érte el kezdetben napi beszolgáltatása normáját. Szerdán 2, csütörtökön pedig már 3 vagonra emelkedett a felvásárolt kukorica­­mennyiség. Míg a verseny két nap­­ján a zentai járásban 20 vagont tett ki a beváltott kukoricamennyiség, a harmadik és a negyedik napon összesen 32 vagonnal szolgáltattak be. Tehát a fokozott agitációs mun­­ka következtében 12 vagon emel­kedést sikerült elérni. A verseny folyamán a zentai Zsitopromet csak a város területén 11 vagon kukori­cát vásárolt fel A beváltás az egész járás terüle­­tén jól halad, azonban az eredmé­­nyek még mindig nem kielégítőek. A nagyobb termelők még mindig vonakodnak a kukoricát átadni. Az agitációsi bizottságoknak különösen ezeknél a termelőrétegeknél kell ki­­fejteniük tökéletes meggyőző mun­kát. Leleplezést csak azoknál a gaz­dáknál kell alkalmazni, akik szán­dékosan szabotálják a beszolgálta­­tást. Feltétlenül szükséges, hogy a kukoricabeszollgáltatás a zentai járásban még nagyobb lendületet vegyen, hogy a tél beállta előtt a legeldugottabb tanyacsoportok is beadják feleslegeiket. A kukorica,­feleslegek felvásárlása nem könnyű munka, de, ha sikerül, belőle egész gazdasági életünknek óriási haszna származik. A zrenyanini k­éppromt magyar tagozata teljes erejével részt vesz a kukoricabeszolgáltatási versenyben A Népfront magyar tagozatának vezetőségi ülésén Zrenyaninban a vezetőségi tagok beszámoltak az el­múlt héten kifejtett munkájukról. A magyar tagozat elmúlt heti leg­sikeresebb gyűlését Muzslán tartot­ták, ahol mintegy 80 jelenlevő előtt Keszék József és Szanyi András tar­­tottak beszédet a kukoricafeleslegek beszolgáltatásáról. A Micskei­ telepen Nagy Sándor volt az előadó, azon­ban ezen a gyűlésen kevesen voltak jelen. Bajtai György az első körzet munkáját ismertette, ahol több ut­cai összejövetelen tárgyalták meg a legidőszerűbb akciókat. A beszámo­­lók után megállapították, hogy az elmúlt hét összejövetelei, a muzslyai gyűlést kivéve, nem hozták meg a kizánt eredményeket,­ ezért a Nép­­front vezetőinek és aktivistáinak fo­­kozottabb lendületet kell munká­jukba vinniök, hogy a legújabb fe­ladatokat sikeresen véghezvihessék. Stári Antal a legújabb feladatok­­ról szólva elmondotta, hogy a Nép­front minden tagjának ma elszeren­­dó kötelessége elősegíteni a kuko­­ricafeleslegek felvásárlását, mert en­­nek eredményétől függ az egész or­­szág kenyérellátása és ezzel a mi vi­­dékünk ipari nyersanyaggal és cik­­kekkel való ellátását is elősegítjük. A testvériség kiépítésének fokmérője lesz az országrészek kölcsönös se­gítségének sikere. Ezután ismertette a beszolgálta­tásról szóló rendelet főbb­ pontjait és az akciót összekötötte az adófizetés felélénkítésére indult kampánnyal. Az előadás után vita fejlődött ki és a felszólalások után elosztoták az aktivisták között a jövő heti mun­­kát. Az elosztás szerint minden ed­­digi hőben, ahol régebben is tartot­­tak gyűléseket, a jövő héten össze kell hívni a város lakosságát és megtárgyalni a kukoricabeszolgálta­tás elősegítését, egyúttal szorgal­mazni kell az adófizetést is. Az ak­­ció­­ eredményében felül­múlja majd az eddigi akciókat, mert a fontos­­sága is nagyobb és dolgozó népünk minden erejével elősegíti annak si­­kerét. —... .——-------------w » A hofini járásban SzkoreniM^c fCZCt a hukoricabeszolgáltatásban­ Szkorenovác népe megértette a kukoricabeszolgálta­tás fontosságát. Megértette, hogy a kötelező feles­legeik beszolgáltatása hazafias kö­­telesség, a szabadfeleslegek átadá­sa pedig annak mértéke lesz, mi­lyen szeretettel viseltetik népünk passzív vidékeken élő testvérei iránt. Tekintve, hogy a község népe már maga is sokat szenvedett, meg­érti, mit jelent, ha valakinek nincs kenyere. Ezért igyekezett kötelessé­gét teljesíteni. A legszebb bizonyí­téka ennek az a körülmény, hogy a község­­földművesei közül sokan még az elszámolás előtt beszállítot­ták nemcsak a kötelező, hanem a szabadfeleslegeiket is. Sajnos, Szkorenovácon is vannak — bár kevesen — olyanok, akik ku­koricájukat nem akarják beszolgál­­tatni és más helyeken adják el feke­tén, tekintve, hogy a Duna köze­ van és így az értékesítés könnyebb. A néphatóságok ébersége azonban nem engedi meg, hogy a kukorica rejtett utakon a feketepiacra kerül­­jön. Szkorenovác földművesei a köte­lező kukoricafeleslegnek eddig het­ven százalékát szolgáltatták be. A beszolgáltatás tovább folyik s min­den valószínűség szerint pár napon belül százszázalékos eredménnyel be is fejeződik. A kovini járásban eddig Szkore­novác község vezet a kukorica le­szállításában. Magyar Julia -6 3 és fél hold Móricát eltitkolt, 7 szama vurhánál tebk­et jelentett be, bántalmazta a Morica-bizottság tagjait 7 évi vényszemn­ára ítélteti A napokban került a zsablyai já­rási népbíróság elé kukoricarejtege­tés miatt Apics Dusén földműves. A vád szerint Apics azt jelentette a népbizottságnak, hogy összesen 3 hold kukoricát ültetett és hogy ezen a területen mindössze 30 méter má­zsa termett. Az ellenőrző bizottság azonban megállapította, hogy a földműves 6 és fél holdat ültetett be kukoricával. A bíróság előtt Apics azzal véde­­kezett: nem tudta, hogy a 3 ás­fél holdat is be kell jelenteni. A föld­­műves ezenkívül még 7 szarvasmar­hát jelentett be, hogy minél na­gyobb mennyiségű kukoricát tart­­hasson magánál. Amikor a termést felülvizsgáló bizottság kiment a földműves lakására, hogy ellenőrizze a bemondott adatok pontosságát, Apics a bizottság egyik tagját, Csen­­lyár Márkát botjával fejbe ütötte. A közvádló beszédében kijelen­­tette, hogy a bíróság a gazdasági szabotázs tipikus példájával áll szemben. Apicsot ugyanis már több­ ízben pénzbüntetésre ítélték hasonló gazdasági bűntettek elkövetése mi­att. A múlt évben például nem szol­­gáltatta be a tulajdonában lévő 60 juh gyapjúját. A népbíróság Ipics Andreát 2 évi szabadságvesztéssel járó kényszer,­munkára, 50.000 dinár pénzbünte­­tésre, a nála talált kukorica elkob­zására és politikai valamint polgári jogainak egy évi elvesztésére ítélte.

Next