Magyar Szó, 1948. július (5. évfolyam, 155-182. szám)
1948-07-01 / 155. szám
1948. vn. 1. IVRWÁR Sz. Egy lélekkel és akarattal - ■ :' ■ Ma kezdjük jegyezni a kölcsönt Az dunai napok lázas készülődésben teltek el. A bizottságok szétosztották a nyomtatványokat, mégegyszer jól áttanulmányozták a kölcsönjegyzés technikai kivitelét, a Front, AFZs és az Ifjúság beosztotta tagjait, agitátorait, berendezték a helyiségeket stb. És ma reggel korán munkához látott az apparátus. A jelszó: a lehető legrövidebb időn belül, lejegyezni a kölcsönt — közfelkiáltással, egyszerre, egy lélekkel és akarattal felállni, szót emelni a Terv mellett, tüntetni érte, egységesen és hatalmasan, úgy ahogyan csak mi tudunk, mi a szocializmust építő társadalom polgárai dolgozói. Teljes gőzzel dolgoztak a kölcsönbizottságok az előkészületeken. A technikai rész mellett persze számadásokat is csináltak. Olyan félhivatalos terv félét. Inkább maguknak, mennyit is jegyez majd a falu, város. Erről folyt a szó a kölcsön-irodában, ha éppen nem volt egyéb dolguk, nem osztották a nyomtatványokat, utasításokat Ezzel a gondolattal feküdtek és keltek. A sok véleményből végül is kibontakozott a számadás, megszületett a közös nevezőre hozott vélemény: ennyi Fronttag van, egy átlag ennyit jegyez, ezek már ennyit vállaltak — ennyit ad összesena falu, vagy a város. ÍGY VOLT KIKINBIAN Alig hogy beszédbe kezdünk a bizottság főtéren lévő irodájában, ez kerül napirendre. Ezrek százezrek, milliók röpködnek a levegőben, előkerülnek a ceruzák, számolnak munkás, paraszt, értelmiségi fiatal öreg — az új Jugoszlávia bankárai, részvényesei. A bizottság vezetője viszi a szót Azaz vinné, mert nem nagyon hagyják szóhoz jutni. Mindig jönnek. — Behozták a jegyzéket a II körzetből? — Be ... — Nem volt itt a Pista? — Kinn van a határban. Saccolják a búzát. Holnap már ráér. — Szóval 1-én reggel 4-kor, a háztömb Népfront-irodájában. Négyen vagyunk az albizottságban, ugye? — Ez a mi nyomtatványunk? ... A plakátok? — Talán ma jönnek meg. Végre valamennyire kiürül az iroda. Hol is hagytuk abba? Ja igen... Egyszerű: ennyi Fronttagunk van, a munkások javarésze már vállalt, hozzájuk igazodunk, egy tag mondjuk, egyre-másra ennyit aki ennyi lesz... Kívülről tudja már a vezető... Azért mindig újra számolja, mindenkinek. Szereti úgy ceruzával aláhúzni az összeget kétszer és kimondani: ennyi milmót ad Kikinda kölcsön a Tervnek. De mi van ezzel az emberre! ? Egyszerre elkomolyodik órájára néz, kezet nyújt és rohan: — Ne haragudjon... Szakszervezeti plénum... A viszontlátásra ... Kár pedig hogy elszaladt. Jó lett volna megvitatni a számadást. Kár . .. mert a kikindai kölcsönbizottság számadása rossz. Irodai összeadás, semmi egyéb Nem reális. Miért? Azért, mert »egy kalap alá veszi« a munkásokat, parasztokat. Ugyanannyit vár egy paraszttól, mint egy munkástól. A parasztok jegyzésének összegét a munkások vállalása nyomán veszi. Ha egy munkás 2—4.000 .dinárt ajánlott, nagyjából ennyit ad majd a paraszt is a számadás szerint. A sze 'gényebb,te mondjuk 1—2.000-ig, a módosabbra 2—4.000-ig. ROSSZ EZ A SZÁMADÁS mert nem ennyit várnak a parasztságtól. Sem a közösség, vagy az állam, ahogy mondani szokták, sem a munkásság, semaz öntudatosabb parasztság. . A parasztnak több pénze van, mint a munkásnak, többet mellőzhet , többet adhat többet is adott már, többet is számit adni Ez már bebizonyosodott. De mi nemcsak anyagi szempontból nézünk a kölcsönre Közösségünk most. —■ ma, hbir,ap és holnapután, — azt várja a vajdasági magyar paraszttól is, hogy kiálljon a Terv mellé megmutassa: nemcsak dolgozni tudok, nemcsak földműves vagyok de tudom is miért dolgozom, miért túrom a földet. Megszólalok hát, nem sokat beszélek... Beszéljen helyettem ez itt, megtakarított pénzem .. Kölcsön adom a Tervnek, bizalmat szavazok neki, magamévá, teszem. Eddig hallgattam, de látom már, hogyaz én szavamra is várnak... Hát hallják ... Ha munkástársaim ott a gyárakban, akik fizetésükből élnek, ennyit adtak, én tízszer, húszszor ennyit adok ... És mit vár tőlünk a munkásság? Újabb kézszorítást. Újabb megnyilvánulását a munkásparaszt szövetségnek. Jelét, hogy még szorosabb lett az összefogás. Büszke akar lenni a mezőkön dolgozó társára, újabb fegyverrel akar ütni azokon, akik a parasztságot üzérek, feketézők és spekulánsok összességének tartják. Maga mellett akarja látni, tudni a parasztot minden megmozdulásban, mindenütt. Úgy, ahogyan együtt van jelvényünkön a sarló és a kalapács. A parasztság, amely terményeit beadja a szövetkezetbe, gabonafeleslegét előre leköti, ez a parasztság, a mi szövetségesünk ... Most ime kölcsönt jegyez fi, nem ezer dinárokat, hanem helyzetéhez mérten ötezret, tízezret ötvenezret, százezret... MAGA KIKINDA ÖNTUDATOS PARASZTSÁGA sem egyezik a bizottság számadásával. Nem egyebet, mert az nem egyéb mint lebecsülése a parasztságnak, lekicsinylése erőinek, öntudatának megrövidítése. Mert mit jelentene, ha tényleg annyit adnának Kikinda parasztjai, amennyit a bizottság számolt? Azt jelentené hogy a kikindai mezők dolgozói rövidlátók csak a legközvetlenebb érdekeiket nézik és nem látják a jövőt, a holnapot. Hogy 60 ezrekért vásárolnak bútort, 10 meg 100 ezreket fektetnek gazdaságukba, költenek ruházkodásra és nem törődnek az Ötéves Tervvel, nem látják, hogy éppen a Tervnek köszönhetik a bútort, az új istállót a ruhát, a cipőt mindent, amihez hozzájutnak. Rossz a bizottság számadása, mert igenis tudják Kikindán mire megy a kölcsön. Ha mindig nem is tudnak pontosan eligazodni az eseményeken, nincs kéznél, aki megmagyarázza nekik, erről tudják, hogy becsületes dolog. Olyan amilyen még eddig Vajdaságban nem volt. Tudja most is, hogy kölcsönt kér tőle az állam, az 5 állama. Kinek kell a kölcsön? Tudja magáról, akinek adóssága van, vagy aki épít. Adósság nem lehet, hisz nagyobb a költségvetésünk, fejlődünk egyre. Épít hát. Az építés pedig csak jó. Az gazdagodás. Az a jobb mód alapja. A munkások megelőztek bennünket. Előbb ajánlottak. Mi majd másként múljuk felül őket Többet adunk... ★ Ezt szerettem volna megmagyarázni a kikindai kölcsönbizottság vezetőjének, ha lett volna ideje. Nem annyira magáért a számadásért. Az úgyse »zavar majd sok vizet«. Azért inkább, mert ez a számadás a bizottság tagjainak véleménye. Ezt akartam megváltoztatni. De bizonyos, hogy ezt megmagyarázzák nekik maguk a kikindai parasztok. Ma, holnap és az elkövetkező napokban. V. L. Bikeresi „laran“ fötmepmuit'-ráló szövetkezet: gyelőbe 4®®_®®©-eá fegytünk Hétfőn este gyűltek össze a mozihelyiségben. Családostól. Nem mindennapi ülés lesz, nagy dolgokról beszélnek. A hazának van néhány szava hozzájuk, összes is jöttek szépen, ott volt aki csak tehette. A, feketicsi „Jadran“ telepes földmegmunkáló szövetkezet apraja-nagyja. A telepes elnevezés már igaz nem Lilik rájuk. Nemrég 125 magyar család lépett be a közösségbe. Inkább megszokásból mondják. Előbb a Népfront uit’ ' -a beszélt. A népkölcsön volt, mi napirend egyetlen pontja. Utána jött az elnök. Keresetlen szavakkal, egyszerűen adta elő mondókáját. A jelenlevők megértették. Megértették a dolog lényegét, megértették, mire kell a kölcsön. Megértették és örültek: — adhatnak hazájuknak, országuknak, segíthetik a fejlődést, gyorsíthatják a jobb jövőt, vele a feketicsi Jadtran jövőjét. Inkább a technikai dolgok után érdeklődtek hát: — Lehet-e a gyereknek íratni? — Mikor kell fizetni, hol és hogyan? Azért nem álltatták fel néhány meleg szó nélkül. Ahogy egyenként felálltak és bemondták mennyit ajánlanak fel, feltört belőlük néhány közvetlen, mélyről jövő mondat is. Érzésüket próbálták összefogni, lelkesedésüket kifejezni Az elnök összeadta a vállalásokat. 400 ezer dinár. Ennyit vállaltak a szövetkezet tagjai — egyelőre. Mert vannak szabadságon is, maradtak néhányan a jószágnál, a mezőkön stb. . Testvérszövetkezetük, a »Jövő« a napokban ül össze hasonló célból. Nagy az érdeklődés náluk, 400.000 dinárt vállalt a „Jadran“, nem maradhatnak mögötte. Számolnak erősen, ki győz majd a nemes versenyben. A »Jadran« vagy a »Jövő«? Nem tudni. Egy azonban biztos: ötéves tervünk győzni fog. Kardos gazda 130 mázsából sem köt le semmit A kikindai járásban a gabonalekötés az utóbbi napokban egyre nagyobb méretekben folyik. Ez részben annak köszönhető, hogy a frontszervezetek fokozták agitációjukat, részben pedig annak, hogy megtörtént a gabona becslése, melynek során megállapították, hogy az idei termés sokkal jobb lesz a tavalyinál. A becslőbizottságok munkájában résztvettek azok a parasztok is, akik egyébként nem voltak tagjai a bizottságnak. Ezek hozzájárultak ahhoz, hogy leleplezzék a becslőbizottságok megállapításai ellen igazságtalanul tiltakozó üzéreket. A becslőbizottságok működésének megkezdése után a naponta lekötött mennyiség az átlagos nyolc vagonról 12—15 vagonra emelkedett. A lekötés ellen agitáló nagyparasztokat sok helyen maga a dolgozó parasztság leplezi le, így tör-------------------------------------------t tént Bánát-Topolyán is. Kardos Péter maximumos, kinek 1 vagon és 30 mázsa termése lesz, egy szemet sem kötött le. Ez a dolgozó parasztok felháborodását idézte elő, minek következtében a parasztok gyűlésen követelték, hogy Karácsnak még akkor sem engedjék meg, hogy leköthessen, ha meggondolja magát. „Ne részesüljön az állam, által nyújtott előnyökből az, aki nem hisz kormányunk szavában“ — ez volt a bánáttopolyaiak véleménye. Ioyosen éppen ellenkező eset történt. Bájics Lászó maximumos, amikor a becslőbizottság 500 mázsára becsülte termését, kijelentette: „Nem 500, hanem 520 mázsa búzám lesz. Nem akarom a népbizottságot becsapni, mert tudom, hogy a városi dolgozóknak kenyér kell“. hlegLöldözett a növénykáderekkel a kikindai gyárásban Kikinda, június hó A kikindai népbizottság még a tavaszi vetés kezdetén jól megszervezte a vetési bizottságokat. A bizottságok be is váltották a hozzájuk fűzött reményt. A vetés után a kukoricaföldek 80 százalékát megfogásolták, a kapálást is idejében elkezdték. A kukoricát már harmadszor is megkapálták. Hasonló a helyzet a napraforgó és a cukorrépa megművelésében is. Az idén azonban a kikindai határban igen-igen elterjedtek a kártékony rovarok és gyomnövények. A növénykártevők pusztítása olyan nagy volt, hogy sokat kellett »foltozgatni«, sőt sok helyen újra kellett vetni a kukoricát. Legnehezebb volt megőrizni a cukorrépát. Volt olyan terület, amelyet két ízben is letaroltak a rovarok s ezért mintegy 86 holdat háromszor kellett bevetni. A rovarirtás azonban végül is sikerrel végződött. A répavetést permetezték, összegyűjtötték a bogarakat. A szívós munka, amelyet a vetési bizottságok segítségével a népbizottság irányított, igen jó eredménnyel végződött, úgyhogy Kikinda kapásnövényei magas terméshozamkilátásokkal biztatnak Villanymotorral csépelnek a ,,Kamendin66 állami birtokon Jugoszláviában először történik meg, hogy villanyerővel csépelnek. A „Kamendin“ tartományi állami birtokon ebben az évben a traktorok és a lokomobilok helyett villanymotor hajtja a cséplőgépeket. A villanymotorok segítségével két váltásban csépelhetnek minden megállás nélkül húsz órán keresztül. A birtok munkaközössége minden cséplőgéphez két váltást szervezett. Az éjszakai cséplés nem ütközik semilyen nehézségbe, mert reflektorok világítják meg a munkahelyet. A birtoknak három cséplőgarnitúrája van. A villanymotorok segítségével, amelyeket kerekekre szereltek,a traktorokat teljesen felszabadítják a cséplés körüli munkától. A motorok és a két váltásban való munka azt eredményezi, hogy a cséplést hét nap alatt befejezik. Ezen a birtokon rendszerint két hétig szokott tartani a cséplés, a jelenlegi terv szerint pedig fele idő alatt elcsépelnek. Ezáltal jelentős mennyiségű magot megőriznek a kipergéstől. Az elmúlt évben egy cséplő 12 óra alatt három vagon gabonát csépelt ki, jelenleg pedig 20 óra alatt hat vagon gabona kerül kicséplésre. A motorok felhasználásának még az az előnye, hogy jelentős mennyiségű üzemanyagot is megtakarítanak. Az elmúlt évben például 35.000 dinárba került a traktorok és lokomobilok üzemanyag szükséglete a cséplés idején. Ebben az évben ez a költség minimumra csökken Egy másik nagy előny, hogy jelentős munkaerő megtakarítást is elérnek, ezenkívül pedig a szérükön tűz nem keletkezhet. A napokban végzett próbacséplés kitűnően sikerült. A próbacséplésen résztvett a birtok egész munkaközössége és lelkesen ünnepelte a villanymotorok üzembehelyezését. A villanymotorokat azonban nemcsak a cséplésben, hanem egyéb mezőgazdasági munkában is alkalmazzák, ahol eddig traktorok szolgáltatták a hajtóerőt, így lehetővé válik, hogy a traktorok más igen fontos mezőgazdasági munkát végezhetnek. A tarló felágarolása sem ütközik most semmilyen nehézségbe, úgyhogy az aratással egyidőben folyik az ugarolás is. A traktorok is két váltásban dolgoznak, mivel a birtok munkásai a traktorokra is reflektorokat szereltek. Hogy a birtokon a villamosítást mindinkább bevezessék, a munkások értekezleteiken határozatot hoztak, hogy önkéntes munkaakciók keretében elősegítik a villanyerő alkalmazását. Már eddig is segítettek a villanymotorok és a vezetékek felszerelésében, a birtok alkalmazottaival együtt. Többi tartományi birtokunk példát vehet a Kamendin egyéni kezdeményezéséről, jó munkaszervezéséről, arról, hogy hogyan kell a mezőgazdasági termelést előrelendíteni és a takarékossági szempontokat megvalósítani. Mi újság a népkölcsön frontján ? — Itt Zenta .. Nagy értekmeztet volt tegnapelőtt a Munkásotthonban ... — Sokan voltak? — Tömve volt a nagyterem. Főleg agitátorokkal. Az elnök meg a titkár beszélt. — Eredmény? — Felül vagyunk az egy millión ... — Hát az még nem sok. — A parasztság még nem szólalt meg. Csak a plénum tagjai. Két nap múlva hívjál fel bennünket. Akkor majd adunk eredményt. Nem maradunk el egyik vajdasági város mögött sem... — Palánkot kérem... A kölcsönbizottság .Hogy megy a vállalás? — 100 ezer hiján 6 millió. Az „igazi“ jegyzést várják a parasztok. Akkor majd megmutatják. — Az agitáció? — Az utóbbi napokban feljavult. Minden háztartás szerepel az agitációs bizottság tervében. — Halló ki 'van ott’ Szubotica? Mi újság? Mennyi? 5 millió 118 ezer? Majd négy és félmilliót vállaltak a munkások? Hol a parasztság? — A környéken nem volt elég jól megszervezve az agitáció. A parasztság egyébként megértette a dolgot. Egy kisboszniai paraszt 20.000 dinárt jegyzett. Pulicsnak hívják. 40 bikovói paraszt 150.000-et vállalt. Jancskó Károly elektrotechnikus " Mutatott, példát. 100 ezer dinárt jegyeztetett elő ... — Mozgatni kell jobban az agi tátorokat. Nézzük Bánátot, mondjuk Pancsevót. — Reggeltől estig mennek az agitátorok — kölcsönről beszél mi mdenki. A technikai előkészületekkel megvagyunk. Minden háztömbnek táblája van az utcán. Ráírják majd az eredményeket. — Hogyan vélekednek a parasz- ■ tok a kölcsönről? . . — Szép példáink vannak. Ketten például 50—50 ezret ajánlottak fel.. . — Zrenyanin! Halló! Mi a hely-zet? , — 28-án összeültek az agitátorok. Csoportok alakultak. 29-én újabb gyűlés volt... Nem lesz hiba. Eddig ugyan még nincs sok. Mindössze 3 és fél millió ... — Majd meglátjuk. — Ki van ott? Versec? Mit csinál a kölcsönbizottság, az agitátorok? — Szombaton indultak az agitátorok. Vasárnap mindenütt értekezletek voltak, utána a csoportok minden gazdaságot meglátogattak Készek a nyomtatványok is... A munkások adnak aránylag legtöbbet. Eddig 3 milliót vállaltak. A parasztok 7 milliónál tartanak ... Izbisten .Továnovics Iszó beszélt, a tartományi Népfront elnöke. Tömeges ajánlások voltak... — Ki beszél bele? Noviszád? Megkérdezzük őket is. — Ment eddig a vállalás? — 20 és félmillió, nem teljes adatok alapján. — Holnap jelentkezzetek újra.. . viszontlátásra ... Négy hónap alatt 63.000 csibe a kikindai keltetőállomáson Kikinda, június hó Kikinda baromfiállománya az idén jelentősen gyarapodik. A városban három keltetőgép már négy hónapja állandóan dolgozik. Az állami birtokok, földmegmunkáló szövetkezetek de különösen minden termelő is sok csibét keltet. Négy hónap alatt 63 ezer csibe látott napvilágot. Az állami birtok 3 ezer ötszáz csibét nevel. A földmegmunkáló szövetkezetek 21 ezer tojást adtak keltetni, de ezenfelől a keltető áll,más még ugyanennyit rendelkezésükre bocsátott, mivel volt tojáskészlete. A termelők számára 17 csitut keltetett az állomás. A napokban újabb 20 ezer csibe kerül ki a gépekből. Az állomás fajbaromfit is kelt át, sikerült ugyanis elegendő tojást beszedniök. A csibéket a földmegmunkaő szövetkezeteknek osztják ki tenyésztés céljából.