Magyar Szó, 1948. szeptember (5. évfolyam, 210-234. szám)

1948-09-02 / 210. szám

1948. IX. 2. ­ •***&&** S­peeds,­ Napksztarsasag lapttsi huli­hoz- Ismérve a tolnai Sajtóigazgatasás sztaágs alkalma­iál A bolgár Sajtóigazgatóságnak a macedón kérdésről kiadott ezévi augusztus 26-iki közleményével és azzal a féktelen hajszával kapcso­latban, amely az utóbbi időben a Macedón Népköztársaság ellen Bul­gáriában a sajtó, rádió és az álla­m­i és pártfunkcionáriusok nyilatko­zatai útján folyik, a Macedón Nép­­köztársaság kormánya mellett mű­ködő Táj­ék­ozt­a­tásügyi Hivatalt fel­hatalmazták a következő kijelen­tésére: A Bolgár Népköztársaság sajtó­­igazgatóságának legutóbbi nyilat­kozata folytatása a JSzNK elleni, különösen pedig a Macedón Nép­­köztársaság elleni hallatlan rágal­mazó hadjáratnak, amely a Tájé­koztató Iroda hírhedt határozatával kezdődött és amelyben teljes mér­tékben megnyilatkoztak a­ Bolgár Népköztársaság mai vezetődnek ed­dig elnyomott nagybolgár igényei Macedóniával szemben. Az igazság érdekében, a közvéle­mény tájékoztatására le kell szö­gezni a következőket: 1. A bledi egyezmény eredménye­képpen és a Pirini Macedónia ma­­cedón népének kívánságára, a Bol­gár Népköztársaság Nagyszobra­­nyeja január és február folyamán, K. Darmanlijev közoktatásügyi mi­niszter javaslatára, három ízben hozott határozatokat a Macedón Népköztársaságból való tanítók fel­vételéről a Pirini Macedónia isko­láiba, hogy a macedón irodalmi nyelv és macedón történelem elő­adói legyenek mindazokkal az al­kalmazotti jogokkal és kötelezett­ségekkel, amelyek a Bolgár Nép­­köztársaság tanítóit megilletik, il­letve reájuk hárulnak. E határoza­tok ellenére, amelyeket közzétettek Bulgária hivatalos lapjában és a nani sajtóban is, ma arról beszél­nek, hogy »a Macedón Népköztár­saság vezetői, Beográd jóváhagyá­sával és utasítására, a maguk poli­tikai kiküldötteit nevezték ki taní­tóknak és könyvkereskedőknek ezen a vidéken...« Ehhez hozzá­ kell fűzni, hogy a Bolgár Népköztársa­ság Szohranyeja a határozathoz mellékelte a tanítók névsorát főbb személyi adataikkal. 2. Hogy mennyi­ valótlan és ha­mis vád, hogy tanítóink gyűlöletet szítottak a macedón népben Bulgá­ria iránt, »hajszát« folytattak a bolgár népi demokrácia és a Haza­fias Arcvon­al ellen, stb. azt tanú­sítja, hogy sem a JS...4K kormánya, sem a Macedón Népköztár­saság kormánya nem kar­tál­ semmiféle értesítést a Bolgár Népköztársaság kormányától tanítóink ilyen műkö­déséről. Ellenkezőleg, az ottani párt és állami vezetők konferenciákon, sajtó útján és a Macedón Népköz­­társaságban tett látogatásuk alkal­mával adott nyilatkozatban szám­talanszor dicsérték tanítóinknak a macedón nemzeti kultúra tovább­fejlesztésére és a bolgár néppel va­ló test­vériség terjesztésére kifejtett munkáját. A népnek tanítóink iránt megnyilvánuló nagy szeretetéről ta­núskodik a Macedón Népköztársa­ság miniszterelnökéhez érkezett számtalan távirat, amelyekben kö­szönetet mondanak a tanitók küldé­séért és kérik, hogy továbbiakat is küldjenek. Erről a szeretetről ta­núskodik az is, hogy a parasztok virággá­ a kezükben tömegesen vesznek részt a tanitók fogadásán és elbúcsúztatásán. A gimnáziumok és progimnáziu­­mok vezetői, azokon a helyeken, ahol tanítóink működtek, mint Nev­­rokopban, Petricsben és másutt, amikor értékelték tanítóink mun­káját, így szóltak: »Ha néhány ilyen tanítónk volna, kitűnően ha­ladna a munka.« 3. A Bolgár Munkáspárt (k)KPv­­nek 1946 decemberi tizedik plénu­mán hozott határozata alapján, amelyről nem tájékoztatták a bolgár közvéleményt, megnyíltak a »Macedón könyvkereskedési fiók könyvkereskedései Gornya Dsuma­­jában, Petricsben és Nevrokopban. E­­könyvkereskedésekben kizárólag marxista és haladó szépirodalmi műveket árusítottak macedón szerb-horvát nyelven Nevetséges és ésszerűtlen azt állítani, hogy néhány könyvkeres­kedés és tanító a Hazafias Arcvonal hatóságai mellett bárkire ráerősza­kolhatják akaratukat és­­államot képezhetnek az államban«. Az, hogy az »Új Macedónia« 1700 pél­dányban, a »Pionír híradó« több mint 7200 példányban, az »Ifjú Har­cos« több mint 3000 példányban, könyvek és egyebek 45.000 példány­ban fogytak el, világosan tanúsítja a Pirin­ Macedónia macedón népé­nek szeretetét a könyv és sajtó iránt anyanyelvén, amely nyelven a­ Bolgár Népköztársaságban nem je­­­­lent meg semmi. Hogy a macedón nyelvű sajtót senkire sem »erősza­kolták« rá, azt szemlélteti, hogy a »Pionír híradó« csupán 7 számában 28 pirini macedóniai tanuló levele jelent meg, ezzel szemben a »Szep­­tembries« című lap 11­7/48 évi 133 számában mindössze 1 tudósirás jelent meg Pirini Macedóniából. 4. Az az állítás, hogy könyvke­reskedéseink valami »szovjetelle­­nes propagandát« folytattak, az or­szágunk és népeink ellen folyó ál­talános rágalom­had­járaton alapul és a Tájékoztató Iroda határozatá­nak megjelenése után koholták, hogy érvül szolgáljon a könyvke­reskedések bezárására és személy­­zetének rendőri útón való eltávolí­tására. A valóságban ezek a könyv­kereskedések a többi között Sztá­lin és Dimitrov néhány ezer arcké­pét is eladták­­. Tény az, hogy a Macedón Népköztársaságban nincs egyetlen bolgár iskola sem, mert erre nincs szükség, tekintve, hogy a Macedón Népköztársaságban mindössze 309 bolgár él szétszórtan az egész Ma­cedón Népköztársaságban. Igaz az is, hogy Macedóniában Ml 3, a tö­rököktől való »felszabadítása« előtt többszáz bolgár iskola és tíz és száz szerb, görög, török, francia és mindenfajta iskola volt, csak ma­cedón nem volt. A mai bolgár veze­tők mélyen sajnálják, hogy ma a Macedón Népköztársaságban nincs bolgár iskola, amely elvégezné a macedón nép bolgárosítását, mint az 1913 előtt és után történt. Ez a sajnálat és a »bolgár (olvasd: nagy­bolgár) eszmék« üldözéséről szóló mesék a régi kóburgi »bolgár« Ma­cedóniáról szóló mesékre emlékez­tetnek bennünket, amelyek mögött a Nagybulgáriáról szóló bökött ál­■ mok rejtőznek. 6. A »Sznopljei Macedónia« elne­vezés kieszelése, a Macedón Nép­­köztársaság helyett, arra irányul, h­ogy kimélyítse a szak­dákot a ma­cedón és a bolgár nép között és egyáltalán a JSzNK és a Bolgár Nép­­köztársaság között, s a soviniszták és a reakció malmára hajtja a vi­zet. 7. Semmiféle 130 bolgár kultúr­­munkás nem járt a Macedón Nép­­köztársaságban. Ezévi február hó­napban a szkopljei tanítói tanfo­lyamra 140 hallgatót vettek fel Pi­rini Macedóniából, akik itt marad­tak egészen 1948 augusztus 6-ig. Augusztus elején bizonyos bolgár vezetők felszólították őket, hogy térjenek haza és értesítették őket, hogy fogadtatásukra készülnek Szófiában. Elutazásukkor a Macedón Népköztársaság közoktatásügyi mi­nisztériuma m­egváltotta számukra a vasúti jegyet a határig, adott fe­jenként száz dinárt és biztosította számukra az élelmiszert az útra. Emellett minden hallgatónak lehe­tővé tették, hogy ruhaanyagot vásá­rolj­ot, és szabadon átvigye a hatá­ron. Ezenfelül ki kell emelni hogy Pirini Macedónia bizonyos politikai vezetői egyik a Macedón Népköz­­társaságban tett látogatásuk alkal­mával sajnálatukat fejezték ki, hogy a­uoifolyam hallgatóit nem jól válogatták ki és sok anarchista is van közöttük. 8. Ami a macedónok jogait illeti Pirini Macedóniában, bátran állít­ható, hogy nem élvezik a »kulturr önkormányzatnak« azokat a jogait sem, amelyekért valamikor Otto Bauer és a többi osztrák szociál­demokrata síkraszállt, akik ellen olyan kíméletlenül harcolt Lenin és Sztálin. A BMP(k) Központi Bizottságá­nak 16 plénuma a Pirini Macedonia kérdéséről hozott döntésében ál­szenteskedve kijelenti, hogy »foly­tatják a munkát a nemzeti kultúra emelésére«. Másrészt, nem adnak lehetőséget a macedón nyelv­ tanulására, ma­cedón könyvek árusítására és a Gornya Dsumajai macedón nép­színháznak elrendelték, hogy csak bolgár nyelven tartson előadásokat.­­ Hogy a macedón népnek meny­nyi joga volt Pirini Macedóniában és hogy a Bolgár Népköz­­társaság Hazafias Arcvonalá­­nak uralma mi mindent tett a macedón nép gazdasági életének javításáért, arról legszemléltetőbben tanúskodik a bolgár kormány ezévi május 23-iki határozata, hogy Pirini Macedónia lakosságát mostantól kezdve ugyanúgy látják el mint Bulgária többi vidékét és az is, hogy a kétéves gazdasági terv alap­ján mindeddig semmilyen komo­lyabb építkezés sem kezdődött Pi­rini Macedóniában, habár általáno­san ismert, hogy a bolgár gazdaság számára mit jelent Pirini Macedó­nia természetes gazdagsága do­­­hányban, lábar­, szénben és egye­bekben. 10. A Bolgár Népköztársaságban az utóbbi időben cigány népszínhá­zat alapítottak, amit csak üdvözöl­hetünk, de ugyanakkor arra törek­szenek, hogy teljesen eltüntessék a dsumajai népszínház macedón jel­legét. Érdekes az is, hogy azelőtt a Bolgár Népköztársaság kormánya nagyon gyengén támogatta a ma­cedón színházat, amelynek költség­­vetése alig 2 millió­­ megígért léva volt, most pedig, amikor bol­gár nyelven kell előadásait meg­rendezni, államivá válik 14 millió lévás költségvetéssel és közvetlen szófiai művészeti segítséggel. 11. A »Pirinsko Delo« c­ran­ Gor­­nja Dsumajában megjelenő lap szó­fiai Hasításra és közvetlen ellen­őrzi az utóbbi időben beszün­tet ■ gy utolsó oldala macedón rv-e vódjék, habár ezt szívesen ol­assa ; a lap a propaganda esz­ik­é válik a Macedón Népköztár­­sasá és JSzNK ellen, egyben pe­dig a nagybolgár propagandát és a Macedón Népköztársaság valóságá­nak soviniszta kiforgatását szolgál­ja. 1Z Jellemző, hogy a szeptember 9-ike óta eltelt négy év alatt a bol­gár központi sajtóban semmit sem írtak a Macedón Népköztársaságról és általában Macedónia nemzeti történelméről. Most a Tájékoztató Iroda határozata után a Rabotni­­cseszko líció, az Otecsesztveni Front és más lapok hasábjait rá­galmak töltik ki a Macedón Népköz­­társaság ellen, a legszemérmetle­nebb hamisítások a macedón nép nemzeti történelmében, amelyek semmiben sem különböznek — sem hangban, sem módszerben — Kó­­burg Ferdinand és Borisz fűkaszai­nak Krapcsev Dam­ia, Badev Jordán és másoknak az írásaitól. Sajnála­tos az is, hogy ugyanezek a lapok gyakran megfeledkeznek az USA vezette imperialista tábor létezésé­ről és fő ellenségüket a Macedón Népköztársaságban látják, habár itt új, osztálynélküli szocialista társa­dalom épül. Íme ez a helyzet egyes felelős b­olgár tényezőknek a Pirini Mace­dónia és a Macedón Népköztársa­ság kérdésében elfoglalt tényleges álláspontját illetőleg. Nyilvánvaló, hogy — a JSzNK elleni rágalmak alapján — azok a soviniszta elemeik­­kerültek felszínre, akiknek semmi közük a délszlávok közeledésének és egyenjogúságon alapuló testvéri­ségüknek politikáját hanem a valóságban Nagybuli­ról és a bolgár nemzet balkáni »vezető sze­repéről« álmodoznak. A szövetségi kormány, az egysé­ges szakszervezetek központi bizott­sága, valamint az egyes reszortmi­niszterek előterjesztésére vándor­­zászlóval tüntette ki és magas ösz­­szegű pénzjutalomban részesítette — mint a Magyar Szó is közölte — az ország legjobb munkaközössé­geit. Ugyanakkor az egységes szak­­szervezetek központi tanácsa, vala­mint az egyes reszort-miniszterek — együttesen — szinté® vándor­­zászlókkal tüntettek ki, valamint di­cséretben részesítettek egyes mun­­kakollektívákat, amelyek a tervtel­­jesítés terén kimagasló eredménye­ket ek­d. A szakszervezeti ván­dork­ir..okait az alábbi munkaközös­ségek nyerték el A zemuni vasúti rendező állomás munkaközössége, a zemuni vasúti fű­tőház munkaközössége, a zrenja­­nini vasúti műhely munkaközössé­ge, a pozsareváci vonalfenntartási osztály szekciójának munkaközös­sége, a »Kotor« óceánjáró hajó munkaközössége, a beográdi köz­ponti távirdah­ivatal munkaközös­sége, a d­ubrovniki járási postahiva­tal munkaközössége, a »Tereopusk« vállalat munkaközössége, a »Rikor­­do Bencsics« tengeri hajóépítő vál­lalat munkaközössége, a Tito szén­bánya munkaközössége, a béri bá­nya és olvasztóüzem­ munkaközös­sége, a szmederevói vasművek mun­kaközössége, a Vajdasági öntöde munkaközössége, a tiborlyei cement­gyár munkaközössége, a golesi meg nezitbánya munkaközössége, a »Fi­­va« gyógyszergyár munkaközössé­­ge, a kémiai gyár munkaközössége, az »Elektroboszna« vállalat mun­kaközössége, a krekai sóbánya mun­­kaközössége, a trz­icsi fonoda és szövőde munkaközössége, a »Szá­va« gyár munkaközössége, a nisi dohánygyár munkaközössége, a sztrinnicai dohánybeváltó állomás munkaközössége, a »Rád« építővál­­lalat munkaközössége, a Meszte- Zsirovnic.. építkezési vállalat mun­kaközössége, a Tito villany­művek munkaközössége, a lyubljanai villa­­mosátviteli központ munkaközössé­ge, a besi­ei állami birtok munka­­közössége és végül a Fruska Gora állami erdőgazdaság, valamint me­zőgazdasági gépállomás munkakö­zössége. Az egységes szakszervezetek és egyes reszortminiszterek kitüntetésé­ben részesítették az alábbi munka­közösségeket: • A tapovói vasútállomás munkakö­zössége, a szarajevói vasúti fűtőpár munkaközössége, a szuboticai vasúti kocsijavító műhely munkaközössége, a szarajevói vonalfenntartási osz­tály szekciójának munkaközössége, a csukaricai folyamhajó építő mű­hely munkaközössége, a »Krussk« katonai-technikai intézet munkakö­zössége, a bujanovaci najimontele­pek munkaközössége, a szászai­ vasművek munkaközössége, a »Pr­­voborac« cementgyár munkaközi­­sége, a »Rade Koncsár« gyár sze­relési osztályának munkaközössége, a veresei papírgyár munkaközössé­ge, a zrenyanini oolajgyár munka­közössége, a »Tigár« gumigyár munkaközössége, az »Intex« textil­­gyár munkaközössége, a moszto-­ dohánygyár munkaközössége, a »Gradisz« építkezési vállalat mun­kaközössége, a »Viadukt« építkezé­si vállalat munkaközössége, a »Fa­la« vizerwntiközpont munkaközös­sége, a »Borisz Kovácsevics« vize­­rontüközpont munkaközössége, a szkoplyei villanytelep munkaközös­sége, a sztanisícsi gép- és traktorál­­lomás munkaközössége, a szaraje­vói állami erdőgazdaság munkakö­zössége s végül a gyurgyepováci kombin­átus­i m­unkakö­ö­zössé­ge. ISSib vajdasági munkaközösség megkapta a Szakszervezetek Közpnti faalcsinak vándorzászESJát Mac­y&r _3 A roham *nunko­s­­aVi­n­i terén még mindig történnek mu­lasztások. Szubotica üzemeiben pél­­dául az élenjárók kihirdetésekor képtelenek átadni a legjobb dol­gozóknak a rohammunkás igazol­ványt, éspedig azért, mert az ille­tékesek felületesen kezelik ezt­ a jelentős kérdést. Sinszó István mi..­­káslevelezőnk írja, hogy az „El­s ,5 Ötéves Terv“ cipőgyárban a legutóbbi roha­­­­munkás-avatások, az üzem kiemelkedő dolgozói sem a rohammunkás igazolványt se­m a pót­jegyet nem kapták meg. Ha­bár ez a könnyelmű­ség okozta „cse­kély" hiba első tekintetre ártatlan mulasztásnak látszik, mégis komo­k erkölcsi hatással lehet a legjobbak példáját követő dolgozókra. Jót tennék a szuboticai járási szakszervezeti tanács tagjai, ha ki­vizsgálnák e mulasztás ok­át és eg­y­­­úttal gondoskodnának arról, hogy a jövőben ne történhessen hasonló eset. h­­rsip!És népest­ leszámol! féléves milkáiéi! Minden bizottsági tag beszámol választóinak­ A zrenyanitti népbizottság a na­pokban tartotta meg plenáris ülé­sét. Az ülésen beszámolt féléves munkájáról. ,A végrehajtó bizottság nevében Szavics Vladeta, a népbizottság el­nöke beszélt. Ismertette az eddigi ,munkában elért eredményeket és rámutatott a mulasztásokra. Egy­ben konkrét feladatokat tűzött ki a városii népbizottság és ügyosztá­lyai elé Először a városi népbizottság hatáskörébe tartozó gazdasági vál­lalatok munkájával foglalkozott. A 31 gazdasági üzem közül 9 ipari vál­lalat. Csak áprilisban készültek el a pénzügyi tervekkel. Ekkor szer­­vezték át a helyi vállalatokat is. A jobb nyilvántartás és áttekin­tés a vállalatok munkájában feljavította a termékek minősé­gét és növelte a mennyiséget. A városi vállalatok általános pénz­ügyi tervüket 107 százalékban va­lósították meg. A termelési tervek átlag 20—50 százalékkal magasab­bak a tavalyiaknál­ Az első félévben elért sikerek mellett jelentős mulasztások is ész­lelhetők voltak, melyek főképp a szakképzetlen munkaerő hiányából erednek. Különösen a téglagyárak termelését gátolta ez a körülmény. Egyes üzemekben hiányzott a szük­séges nyersanyag. Ezekben á­tállí­tották a termelési feladatokat. Ily­­módon ezek is teljesít­ették előirány­zott pénzügyi tervüket. A város élelmezési ipara 00,88 százalékban teljesítette a tervet. Legjobb eredményt a városi tejfel­dolgozó üzem ért el 133­ százalék­ban valósította meg tervét. A k­épb­izottság elnöke azután az egyes szektorok működéséről be­szélt. Az iparban az állami szektor 24 százalékkal van képviselve, a szövetkezeti szektor 16 százalék, a magánszektor pedig 60 százalék. Tavaly a kisipar a gyenge anyagel­látás és a szövetkezeti szektorba va­ló beolvadása folytán jelentősen csök­kent. Ebben az évben, a jobb anyag ellátás miatt megszűnt a csökkenés. A város vetési terve 99,5 száza­lékban valósult meg. Az ipari növények tervét száz száza­lékban, a konyhakerti veteményekét 92 százalékban, a gabonafélék veté­si tervét pedig jóval túlhaladták. Ki­emelkedő eredményeket mutat az első félévben az agrotechnikai rend­szabályok alkalmazása, bár a nyil­vántartott magasabb érmésnövelé­­sért harcolók száma csak 17. Az el­ért eredmények mintegy 20 száza­lékkal jobbak a tavalyiaknál. A vá­ros területén működő két földmeg­munkáló szövetkezetet minden té­ren támogatta a városi népbizott­­ság. Kereskedelmi téren — mondotta az elnök — 1948 első felében mind nagyobb teret hódított az állami és szövetkezeti szektor, ugyanakkor a magánszektor a mi­nimumra csökkent. A magánkeres­kedések felszámolásával kapcsolat­ban felmerült átvételük és üzembe­­helyezésük kérdése. Június elsejéig a város a népbizottságnak sikerült 42 kereskedést üzembehelyeznie. A már korábban megnyitott 92 állami és szövetkezeti bolttal együtt a ke­reskedelmi hálózat kiszélesítésének tervét 3 százalékkal túlszárnyalta. A kenyér-, griz- és zsír­ellátás terve száz százalékban megvaló­sult, a húsellátásé csak 45, a kávéé 49 és a kakaóé 45,5 százalékban. A sza­vatolt tejmennyiségen felül a városi tejfeldolgozó üzem naponta 1500 - 2000 liter tejet visz ki a piacra. Így sikerült a tej piaci árát 20 dinárról 10 dinárra letörni. A városi tejfel­­dolgozó üzem 7 dinárért méri a te­jet. Az itt-ott felmerülő fogyatékos­ságok ellenére más ellátási cikkel, beszerzésében is jók voltak az­ ered­­mények. A múlt évben a városi népbizott­­ság 400 hold földet osztott szét na­gyobb vállalatok között, hogy sa­ját gazdaságot létesítsenek és ellás­sák a dolgozókat. Az üzemi gazdaságok kielégítő eredményt mutattak fel. Azonkívül a piacon elegendő főze­lékféle van. Ehhez részben hozzá­­járultak a Ranapoz és a Gramag, valamint a járása és városi m mezőgaz­dasági szövetkezetek. Ezekre a vál­lalatokra hárul a lakosság ellátása télire szükséges főzelékfélékkel. A kereskedelmi hálózat működé­sében történnek azonban hibák is. Különösen a kiutalt és lekötött mennyiségek felvásárlásában és fel­osztásában. Az utóbbi sok esetben felesleges sorbaállást idéz elő. A beszámolót követő vitában a népbizottsági tagok rávilágítottak a beszámolóban érintett hibákra és feladatokra. A plénum elfogadta a népbizott­ság új ügyviteli javaslatát és elha­tározta, hogy valamennyi népbizott­­sági tag választói körzetében beszá­mol választóinak

Next