Magyar Szó, 1948. november (5. évfolyam, 262-286. szám)

1948-11-02 / 263. szám

V. ÉVFOLYAM, 263. (1200.) SZÁM || NOVISZAD, KEDD, 1948 NOVEMBER 2 ÁRA 2 DINAR ' Eszm­ei-politikai monda és a IHP V. Kongresszusa anyagának feldolgozása a Népfront szeneideiben Átalakul az ország, átalakul né­pe. Egyik a másik nélkül nem megy. Az elmaradott Jugoszláviából nagy szocialista munkaközösség lesz, pol­gáraiból pedig eszmei-politikai téren felemelkedett új ember. Kezdettől, megalakulásától fogva feladata volt ez Jugoszlávia Kom­­munista Pártjának. Soha, semilyen körülmények között nem hanyagol­ta el, különféle formákban megsza­kítás nélkül dolgozott megvalósítá­sán. A népforradalom idején esz­­mei,politikai munkájával, a többi között, magasra emelte népeink öntu­datában a hazaszeretetet gyűlöletet szított bennük az ellenséggel szem­ben, megerősítette meggyőződésü­ket, hogy az ellenséget csak fegy­­veres harccal lehet legyőzni. A fel­­szabadulás után, a Párt eszmei-po­litikai munkája elsősorban az új tár­sadalmi rend öntudatos építőivel neveli dolgozóinkat. Hatalmas eredményeket ért­­ e­­zen a téren. Hősöket alkotott, szo­cialista építésünk hőseit, akik sok­féle nehézség ellenére, hallatlan ál­­dozatkészséggel építik országukat. Jugoszlávia dolgozója ma iparunk megteremtéséért küzd, mezőgazda­ságunk színvonalát emeli, harcol az ötéves Terv megvalósításáért, övé a Párt programja és céljai, és sa­játjaként valósítja meg, a Párt ve­­zetése alatt Pártunk nevelőmunkájában sokat segített fennállása óta a Nép­front. A JKP a többi szervezet mel­­lett, rajta keresztül nevelte eszmei, politikai téren a tömegeket Emelte öntudatukat állandóan harcolt a le­járatott, elavult burzsoá felfogások ellen, eszmei közdelmet folytatott a szocializmusért, amely küzdelem nél­kül nincs szocialista építés. Sokféle formája van ennek a mun­kának. Előadások, gyűlések, olvasó­csoportok, tanfolyamok, szemináriu­m­ok, tanulócsoportok stb. Mert to­­vábbfejleszteni a nevelőmunkát any­nyit jelent, hogy nemcsak tartal­­mmát és módját kell sokat és alapo­­san tanulmányozni, de a gyakorlat f? elmélet alapján új formákat ta­­lálni. Olyanokat, melyek megköny­­nyítik a munkát és szervezetileg tel­jesen átfogják a munkakört. Az eddigi munka során értékes tapasztalatok gyűltek össze. A párt­munkások és aktivisták, az eszma­­politikai nevelés irányítói a Front szervezeteiben, egyrészt a Népfront tagokat tanították, a párttag szín­­vonala felé emelték őket, másrészt pedig maguk is állandóan új tapasz­talatra és tudásra tettek szert a tö­megekkel való munka, a tömegek vezetése terén. Sok,sok kiemelke­­dőbb tagja van a Népfrontnak, aki egy tanfolyamra járt a párttagok­kal, együtt tanulmányozta velük a különféle elméleti és gyakorlati té­mákat. Külön gondot fordított a Párt a marxista-leninista művek tanulmá­­nyozására a Frontban. Ezer és ezer front-olvasócsoport feldolgozta az SzK(b)P történetét, a leninizmus kér­déseit stb., a párt közvetlen irányí­tása mellett. A Pártnak ez a mun­kája még jobban megerősítette ve­zető szerepét a Frontban,­ emelte a front-tagok tízezreinek képzettség­­ét és segített kiválogatni a Front­ból a legjobbakat, legöntudatosab­­bakat, a legforradalmibb, áldozat­kész dolgozókat, kiket azután fel­vett soraiba. Be­fejeze­ttel­ számít a Párt és a Front eszmei-nevelő munkájában a JKP V. kon­gress­zu­­m anyagának feldolgozása. Ez erő­ltette, kiszélesítette gazdagította a munkát .Az V. kongresszus marxista,leni­­nist,au„ alapján összegezte ha­zánkban a munkásmozgalom fejlő­dését, meghatározta a továbbá­lrány*. ■ feladatokat állapított meg **Boehm tánmMamunk felé­pítésében. A kongresszus határoza­tai hosszú éveknek és népünk — a Párt által vezetett hősi harcában szerzett tapasztalatainak eredmé­nyei. Útmutatásnak kell lenniök ha­­zánk minden dolgozója számára fel­adatai további megvalósításában, gazdasági és társadalmi munkássá­gának minden terén. Megvalósítani ezeket a határoza­tokat, megismertetni velük a leg­­szélesebb néptömegeket, így lehető­vé tenni gyakorlati alkalmazásukat, felfegyverezni velük hazánk minden dolgozóját — elsősorban Pártunk, utána pedig egyetemes népi politi­­kai szervezetünk, a Népfront, vala­mint a többi tömegszervezet fela­­data a Népfront keretében. Hozzá is láttak megvalósításához közvetlenül a kongresszus befejezé­se után. Előadások voltak az alap­szervezeti titkárok és elnökök szá­mára. Megismerték mindenekelőtt a feldolgozandó anyagot Ugyanak­­kor minden alapszervezetben elkez­dődött a munka. A megerősített eszmei,politikai­­szekciók szemináriu­mokat, olvasó és tanulócsoportokat, tanfolyamokat szerveztek. Az álta­lános keretterv szerint először a kongresszus határozatait, utána a JKP programját, végül pedig a po­­litikai és a többi jelentést tanulmá­nyozták át A kongresszus óta eltelt két és fél hónap alatt jóval sűrűbb lett a tanuló és olvasócsoportok hálója a­­laposan felszökött a résztvevők szá­ma. Beográdban­ például szeptember folyamán, nem teljes adatok szerint, több mint 28.000 tagja volt a cso­­portoknak, nem számolva a harma­dik és negyedik körzet népfront, tagjait, akik üzemi csoportjaikban dolgozták fel az anyagot Zágráb­ban az üzemekben 424, az utcai tit­kárságok keretében pedig 240 tan­folyamot szerveztek és 203 tanfo­­lyam nyílt a párttagoknak. A tan­folyamokat 54.000 fronttag látogat­­ja. 15 témára osztották az anyagot. Tervet készítettek. Minden tanfo­lyamnak saját vezetősége van: elő­­adó, nyilvántartó, tanfolyamvezető. Az érdeklődés nagy. Dolgozó tö­megeink elfogadták, magukévá tet­­ték a határozatokat, mindent elkö­vetnek megvalósításukért. Naponta bebizonyítják ezt részvételükkel és hőstetteikkel a szocialista építés frontján. A sikerek mellett voltak hibák és mulasztások is. Előfordult, hogy az előadó nem készült fel eléggé az előadásra. Meg­történt, hogy az előadás nem fe­lelt meg a hallgatók színvonalának. Ahol, mondjuk,, a határozat gya­­­­korlati végrehajtásáról kellett volna­­ beszélni a meghatározott ütemben,­­ vagy vállásban, esetleg a politikai­­ gazdaságtan és a dialektikus mate­­rializmus problémáját fejtegette az előadó, még­hozzá a magas­ stílus­­ban és frázisokkal tesitűzdelve. Az V. kongresszus anyagának elmé­leti és gyakorlati alapnak kell len­nie a mindennapi munkában. A vele felfegyverkezett n­é­p­f­r­o­n­t­tagok­­ könnyebben szétzúzhatják az ellen­­­­ség manővereit, sikeresebben har­­colhatnak a Népfrontba behúzódó reakciós elemek ellen, leleplezhetik őket, stb. Minden alapszervezet és üzemi csoport helyzetét, munkáját, fogyatékosságait és soronlévő fela­datait az üzemben vagy vállalatban a határozatok alapján kell megvizs­­gál­ni, elemezni. Egyetlen olyan gyű­lést se tartanak az alapszervezetben, üzemi csoportban, ahol a felmerülő kérdések megoldására nem a JKP kongresszusa határozataiból indul­nak ki Sokszor nem figyeltek a vezetők a tanfolyamok, előadások időpont­­jára. Nem akkor tartották, amikor a front­tagok legtöbbje ráér­ne, hol nem értesítették a hallgatókat, hol és mikor lesz az előadás. Így azután szétesett a tanfolyam. Párisból jelentik: Az UNO politi­kai bizottságában a görög kérdés általános vitájában felszólalt dr. Bebler Ales jugoszláv delegátus. Bebler visszatekintett az eddigi vi­tára és leszögezte azt a tényt, hogy a többség delegátusai igen rövidek voltak a vitában és csupán ismétel­gették az úgynevezett Balkán bi­zottság jelentésének végkövetkezte­téseit »A többség szónokai — mon­dotta Becler — igen rövidre fogták mondanivalójukat, mert nincsenek semmilyen érveik.« A jugoszláv delegátus ezután vá­laszolt azokra a megjegyzésekre, miért tagadta­ n­ta Jugoszlávia az együttműködést az úgynevezett Balkán bizottsággal. A többi kö­zött megemlítette, hogy ilyen bi­zottság létesítése jogellenes volt, mert az Egyesült Nemzetek Alap­okmánya nem nyújt lehetőséget ilyenfajta helyzetvizsgálathoz. Ez a bizottság túllépte hatáskörét és te­vékenysége a béke ellen irányult. A jugoszláv delegátus ismét leszögez­te, hogy ez a bizottság egy bizo­nyos állam csökönyös követelésére merít Görögországba, éspedig éppen annak az állam­nak a követelésére, amely ma gyarmatosítja Görögor­szágot. EGYIK BIZONYÍTÉK: ROMÁN KATONAGOMB Ez a bizonyos állam bizottságot küldött, hogy mindenáron a bizonyit A munkát szervező eszmei,poli­tikai szekciókat nem erősítették meg mindenütt. Ezt bizonyítja a tanfolyamok és csoportok gyenge irányítása. Könnyű felismerni a gyenge szekciót, sablonosan dolgoz­za fel az anyagot, elvontak, megha­tározott mód és tartalom nélküliek az előadások. Montrent egyelem­revétve a Népfront-szervezeteknek több gon­dot kellene fordítaniok az eszmei, politikai nevelőmunkára, az alap­szervezetek előadásaira, tanuló, vagy olvasócsoportjaira, a témaválasztás­­ra, az előadó kijelölésére stb. Hasonlóképpen az előadás módjára, tartamára és főleg arra, hogyan fo­­gadták a hallottakat a hallgatók, hogyan értették meg az előadást. A Front eszmei,politikai szekciói­nak, a szekciókat irányító kommu­nistáknak gondoskodnia k­ell, hogy minden fronttag előzőleg maga is áttanulmányozza az anyagot, és csak így jöjjön az előadásra. Külön­ö­nösen fontos továbbá az előadás elő­­­készítése. Néhány nappal előbb ér­­e­kesíteni kell a hallgatókat, megmon­­­dani miről lesz szó, figyelmeztetni őket, ezt meg ezt olvassátok át ad­dig. A munkaeredmény a végső vona­lon a párttagoktól a szekciók ve­zetőitől függ. Ha egyszer elhatároz­­ták és elkezdték a JKP kongresszu­­sa anyagának feldolgozását, tartsa­­nak ki a munkában, harcoljanak ki. S tartóan, hogy a feldolgozás terve teljes egészében megvalósuljon. Munkájuk gyümölcse nem marad el. A népfront-tagok a határozatok, a kongresszusi anyag feldolgozásá­val határozottabbak, erősebbek lesz­nek eszmei téren, megismerik ha­­zánk fejlődésének nagy távlatait, szocialista építésünk programját, megtalálják benne meghatározott helyüket, beleilleszkednek. A párt­­program és a többi anyag áttanul­­mányozása és elfogadása után esz­meileg továbbfejlesztik magukat, felemelkednek a Párt színvonalára, szorosabban tömörülnek zászlaja alatt Végül: mindez méginkább meg­­­erősíti a Párt vezető szerepét a Nép­frontban, a legszélesebb néptöme­gekben, a hazánk és népünk szocia­lista átalakulásáért folyó nagy harc men­­ték­ok­at« szerezzen a szomszédok úgynevezett beavatkozásáról a gö­rög beügyezőbe. »És éppen ezért a mu­lt évben — mondotta Bebler Ales — úgy fejez­tük be Like Succesban a vitát, hogy felesleges a bizottságnak elmennie Görögországba, mert megállapítá­sait nyugodtan megírhatja magában Like Succesben is. Ezzel azt akar­tuk mondani, hogy előre pontosan tudjuk, milyenek lesznek ezek a megállapítások. Most itt fekszenek előttünk. A megállapítások ponto­san olyanok, ahogyan azt mi előre­láttuk. Nem is lehettek másmilye­nek, mert ezeket az embereket az­zal a feladattal küldték Görögor­szágba, hogy találjanak »bizonyíté­kokat« s miuán a »bizonyíték«­­találás feladatuk volt, meg is talál­ták azokat. A bizottság mindent megtett és mindent feláldozott, még becsületét is, csakhogy csokoládé- és kétszersült csomagolópapírt talál­jon — mert kétszersültet is talált — valamint egy romén egyenruhá­ról letépett gombot — mert ebből a szörnyű fegyverből szintén talált egy példányt — éspedig az ameri­kai jeepeken száguldva és amerikai repülőgépeken röpködve. Amikor azt mondottam, hogy ez a bizottság »amerikai és angol tisztek társasá­gában végezte munkáját« — helyte­lenül mondottam. Mert a bizott­ság még ennél többet is csínért. KIK VOLTAK A »PÁRTATLAN MEGFIGYELŐK* Őt tényleg le kell szögeznem, hogy a bizottság semmit sem talált egyedül és semmit sem figyelt meg­ egyedül, mert ő is megfigyelés alatt állott kinek a részéről? Éppen az amerikai és angol tisztek, részé­ről, mert a negyven megfigyelő kö­zül 36 katonai személy volt, és eb­ből 25 amerikai és angol. Shapard ezredes, az UNRRA északgörögor­szági volt megbízottja megmondta,­­hogy e megfigyelő csoportok főnö­ke személyesen Snowder Jacobs an­gol tábornok volt, azoknak a görög csapatoknak volt parancsnoka, me­lyek 1944 decemberében kínozták és gyilkolták az athéni demokratá­kat. Íme, ezek azok a pártatlan megfigyelők, önök azt kívánják, hogy Görögország északi szomszé­dai ilyen embereket fogadjanak a megfigyelőknek. Mi azonban nem vagyunk Görögország. Ez földrajzi tévedés.. Önök azt kívánják, hogy Markosz tábornok tegye lehetővé az ilyen megfigyelőknek, hogy az ő terüle­tén utazgassanak. Ezt­ sohasem bo­csátanak meg neki csapatai és a görög demokraták, mert ez kifeje­zetten azt jelentené, hogy beenged­je az ellenség ügynökeit és megen­­­­gedje kémkedésüket LEVÁGOTT GYERMEKFEJEK Ales Bebler ezután áttért a görög­­ gyermekek kérdésére. Elmondotta­­ az okokat, amiért a gyermekek kénytelenek voltak elhagyni ottho­naikat és átszökni a szomszédos or­szágokba. »­Kénytelen vagyok ismét vissza­térni erre a kérdésre — mondotta a jugoszláv delegátus mert ezt a humánus segélyakciót célzatosan rosszhiszeműen használják fel a de­mokratikus országok ellen, melyek gondoskodnak a görög gyermekek­ről, valamint a görög nép demokra­tikus mozgalma ellen, melyet emi­att az athéni kormány és az úgyne­vezett balkán-bizottság vád alá he­lyezett. A balkán-bizottság azt hit­te, hogy ezen a kényes kérdésen keresztül befolyásolhatj­a a vMt közvéleményét és diszkredi­tálhatja , mind a demokratikus országokat mind pedig a görög nép­ harcát is! Ezért ez a bizottság, következet­esen ragaszkodva önmagához és felada­taihoz, alig várta a véleménye sze­rint alkalmas pillanatot, hogy újabb rágalmakat szórjon az északi szom­szédokra. A Balkán-bizottság nagy­képűen »gondját« viseli a szeren­csétlen görög gyermekeknél, és ez­ért utasítást adott minden megfi­gyelő csoportjának, hogy szüntes­sen be minden más munkát és ezt a kérdést helyezze előtérbe.­ Becler ezután a tények egész hal­mazát sorolta fel, miszerint az athéni kormány katonai egységei a gyermekeket aknakutatásira hasz­nálták fel, hogy biztosítsák vissza­vonulásukat a Demokratikus Had­sereg elöl. A m­onarchofasiszták harc­ba kergették a gyermekeket csapa­taik előtt. 1947. júniusában Fiorinó­­ban nyilvános helyen 26 levágott gyermekfejet tettek közszemlére. A monarchofasiszta repülőgépek a gö­rög falvakban iskolákat bombáztak. A levágott gyermeke fejeknek nyil­vános közszemlére tételével kapcso­latban Shapard angol ezredes azt nyilatkozta, hogy maga Caldarisz beismerte, miszerint »ez a görög kormány szokása, hogy a városok­ban a levágott fejeket közszemlére teszi«. CALDARISZ ALBÁNIA FELOSZTÁSÁT INDÍTVÁNYOZTA A jugoszláv delegátus ezután Pi­pinelisz monarchofasiszta delegátus egy nappal előbbi beszédével fog­­lalkozott, melyben Pipinelisz megkí­­sérelte azt bizonyítani, hogy Görög­országot békeszerető szellem hatja át, s ugyanakkor próbálta megindo­­kolni a Délalbániára vonatkozó gö­rög igényeket. Erre vonatkozólag Becler a következőket mondotta: »Ilyen ellenféllel nehéz vitázni Ez az ellenfél megfeledkezik a tények­­ről, melyeket mi már a párisi béke­­konferencián­­ idéztünk, ugyanis, hogy Caldarisz úr, az akkori görög miniszterelnök, és mostani minisz­­terelnök,helyettes és külügyminisz­ter sem kevesebbet, sem többet nem javasolt Jugoszláviának mint Albá­nia felosztását. Személyesen felke­­resett és azt mondotta: »Amennyiben Jugoszlávia elfo­­gadja Délalbániára vonatkozó köve­­teléseinket, kijelentjük, hogy telje­­sen érdektelenek vagyunk Északal­­bánia sorsát illetőleg­. Azt hiszem, hogy ezek a szavak egy miniszter számára teljesen világosak. Becler ezután emlékeztetett arra, hogy Görögország északi szomszé­dai a Biztonsági Tanácsban 1946 decemberében emeltek vádat, tehát körülbelül két évvel a görgországi brit beavatkozás kezdete után. E­­zek szerint, az athéni kormány ma­­ga beismerte, hogy az északi szama­szánok két év folyamán nem avat­­koztak be Görögország belügyeibe, ami azonban nem akadályozta a bri­tek­et abban, hogy fegyveres erőket tartsanak Görögországban és har­­coljanak a görög demokraták ellen. JUGOSZLÁVIÁBAN IS KÍSÉRLETEZTEK... — Az egyik delegátus — mon­dotta Bebler — a következőket kérd­­ezte tőlem: »Mit mondana ön ha az ön hazájában külföldi kormán­nyok gerillaharcokat szerveznének is ha az ön hazájának egyik vádé, célt, melyet a gerillák elfoglaltak, szakadár kormány alakulna?* Ba az úr akaratlanul is behatolt 3 prob­erma igazi lényegébe, mert téves pina azt feltételezni, hogy nem ki­­erestek meg hasonló dolgot Jugos­zláviában is Ellenkezőleg, a hábor­u befejezése óta a német csapatok­al együtt elmenekült jugoszláv­­viz­ingek százával tértek vissza c­soportokba szervezve, rádió­­esdókk­at felszerelve, titkos utakon szökt­ek át a határon, szemmel láthatól­­g a célból, hogy polgárháborút (Folytatás a második oldalong A görög kérdés az Egyesült Nemzetek előtt A jugoszláv küldöttség fenntartás nélkül támogatja a szovjet javaslatot — mondotta dr. Bebler Ales jugoszláv delegátus

Next