Magyar Szó, 1949. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1949-02-03 / 28. szám
VI. ÉVFOLYAM, 21. (1276.) SZÁM NOVISZAD, CSÜTÖRTÖK, 1949 FEBRUÁR 3 ARA 2 DINAR sjtats® sasi Avia Kommunista Pártja Központi Vezetőségének ilik premáris ülése A JKP KV 1949 évi január 28, 29. és 30-án tartotta meg Beográdban, teljes összetételében, második plenáris ülését. Az ülés napirendje a következő volt- 1) A JKP politikája falun, — előadó Edvard Kardely elvtárs; 2) Gazdasági politikánk égető kérdései, — előadó Borisz Kidrics elvtárs; 3) Az elátás és az élelmezési alapok őrzése és felhasználása, — előadó Blagoje Neskovics elvtárs; 4) Az agitáció és propaganda időszerű kérdései, - - előadó Milovan Gyilasz elvtárs; 5) A Párt szervezeti kérdéseiről, — előadó Alekszandar Rankovics elvtárs; 6) Különféle. A JKP KV 1! plenáris ülése kimerítő vita után egyhangúlag Határozatot hozott a Párt alapvető feladatairól, a falu szocialista átalakítása és a mezőgazdasági termelés fejlesztésének terén. Határozatot hozott a napirenden lévő feladatokról a gazdaság területén , és Határozatot a Páti napirenden lévő szervezeti és agitációs propaganda feladatáról. ilatkozat a Piri Eiaple analské! a jaszjc alis,a étszaklísa és a tsszaazánsási terüielés tejlESZtési terén A JKP KV második plenáris ülése, meghallgatván a JKP KV politikai bizottságának beszámolóját »A JKP politikájáról faluna- valamint e beszámolók alapján lefolyt vitát, megállapítja: A fain szocialista átalakítása és a «Rízegar- 'asfel tzrnelés fejlesztése terén elért minden eddigi eredmény és tapasztalat bizonyítja. Pártunk politikájának helyességet talán. A pártnak ez a politikája, amelyet megerősítettek, és méginkább feldolgoznék a JKP V. kongresszusának határozatai a következőkben állott: a nagybirtokosok földjének, a falusi gazdagok és a városi átír. zsoézia földjének a szegényparasztok és földnélküliek közötti zrásában; a parasztság fel .readitásban az adósságok, a financtőke mbs»*'v aló': a dolgozó parasztság külökfele támogatásában, különösen a háborúban feldúlt országrésze. ls«n; a falu kapitalista elemeinek korlátozására és visszaszorítására irányuló adminisztratív és gazdasíg Pl is politikai rendszabályok rendszerében (a magánkézben levő földbirtok merüsítménüi, korlátozom, a földdel való kereskedés megakaddályozo’« a progresszív adóit, a kötele-5 felrásérás kivetésének és fizetésének rendszere is hasonlók); az egyéni parasztgazdaságok monopoljumának korláázására irányuló adminisztrativ és gazdasági poziKílári intézkedések rendszerében a mezőgazdasági termelésben ( felvA. sárlás, harc a spekuláció ellen és hasonlók); a dolgozó parasztok gazdavászárp’, a szocialista gazdaságral való összekapcsolását? és a dot. K-wó parasztság támogatására író, nyitó adminisztratív és gazdasági poétikai intézkedések rendszerében, hogy minden téren fejlessze a mezőgazdaságot (a kötött áruk polit'ika, mezőgazdaság’, gépállomások tetesitése, talajjavítások, vetőmag, szolgálat stb.); a földműves szövetkezeti mozgalom sokoldalú fejlesztésében, alsóbb és rezsőtett formáiban; az rrkami mezőgazdaság’ birtokok, állatfarmok, az egyes vállalatok és intézmények dolgozóinak ss'lkso'jfle'eire szolg.-Vo gazdaságok széles hálózatának fejlesztésében és erR •■♦•éf.'-ben; a dolgozó parasztság Pollii?..-»! öntudaténak emelésére vényidi harcban, a fa'un kifejtett Poétikai és felvilágtos’ló ténykedés «■'ián: po!iti'ai akcióban, amely a munkások és parasztok szövetsége. ««* megsziléríitását és erőviécét szersralmazta, valamint a dolgozó pfl'sztségn.vk a szocializmus «piti séfen való erőteljesebb részvételét a népuralom szerveiben, a Népfront,ban és más szervezetekben van réssvétel. «“ onlines frontakció* stb által. Mtndezek az Intézkedések a 0011 falun foívhatott palitnéjának alapvető céljait: a dolgozd paraszt »ég vasi helyzetének félj a vitáját, a dolgozó nép államával való kapcsolatának megerősítését, a munkások és parasztok szövetséginek szilárdítását, a falusi kizsákmányoló elemek gazdasági korlátozását és politikai elszigetelését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a város és falu közötti árucsere növelését és szabályozását és a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését szolgálták olyan intézkedésekkel, ameyek előbbre viszik a mezőgazdasági termelést általában és bekapcsolják afelhozó parasztok tömegeit a szocialista építésbe. Hála a Párt ilyen politikájának jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság terén. A már háborús pusztílás ellenére a teljes mezőgazdasági termelés értékben és mennyiségben is elérte a háború előtti színvonalat, sőt egyes a"?"ban túl is szárnyalta. Az iTM- ban bevetett területek túlszárnyalták a haloom előtti tízéves Itipoot: ebben az évben elérték a háború előtti átlagos hektáronkénti hozamot: az 4H?f,e,,'árpá,!V femn, a lovak kivételével elértük a háború elit! színvonalat; növekedett a szocialista szektor (állami birtokok, gazdaságok és füldmeg. imunká’A szövetkezetek) részvétele a mezőgazdasági össztermelésben. mlig növekerett és állandóan nő a földben munkáló szövetkezetek és szövetkezeti gazdaságok száma ami a dolgozó parasztság öntudatának emeledéréről és mind nagyobb kész mágéről tanúskodik, hogy áttérjen a szövetkezeti szervezet felhőbb forráira; jelentős mértékben javult a dolgozó paresztság anyagi szerrzete és kulturális felemelkedésének feltétele. Mindezeknek a mezőgazdaság te. kilétén elért sikereknek és általában Pártunk falun folytatott politikájának ellenére nem győztünk le sok nehézséget dolgozóink élelmiszerekkel való ellátása tekintetében. Ez egyrészt azzal a ténnyel magyarázható, hogy a munkásosztály és általában a városi lakosság számbelileg jelentősen növekedett és, hogy erősen növekedtek a lakosság szükségletei, mind a városban, mind pedig a falun; másrészt az élelmezési cikkek egyéni termelői való. bar. morolló!szerű helyzetben vannak, ami kedvez a spekuláció kialakulásának. Ezenkívül a mezőgazdaságban a kisáru termelés már magában vélne kerékkötője a mezőgazdasági termelés olyan növekedésének, ami megfelelne az iparosítással naifél napra növekvő szükségleteknek. Ezért az adminisztratív és gazdasági politikai intézkedéseken kivül falusi politikánkban alapvető feladatként kell kitűzni: a mezőrszdlneág szocialista szektoréa@fcerMitMC ! Ennek alapján a JKP KV plénuma leszögezi a következőket: A mezőgazdaság fejlesztésére irányul.A harcot ma a mezőgazdaság fejlődési iramának az ipar fejlődési irama mögött való elmaradásárak I leküzdése jegyében kell folytatni, hogy a mezőgazda/? magasabb I tetír’m ai színvonalra emelkedjen. A mezőgazdaság szocialista azaz szövetkezeti és állami szektorának erősítése alapján kell folytatni, ott csak a mezőgazdaság szocialista szektorának gyors kiépítésével éskiszélesítésével jöhettek létre az elődetitelek elmaradottságának leküzdésére. II. Minden téren fejleszteni Veil a földműves szövetkezeti szervezeteknek nyújtott támogatás rendszerét; elsősorban a földműves szövetkezeteknek hitelt, különösen hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani, minél kedvezőbb lefizetési feltételek mellett; egyidejűleg tervszerűen el kell látni a mezőgazdaság szocialista szektorát megfelelő anyagmennyiséggel és leltárral, kapitális kiépítése érdekében. III. Feltétlenül meg kell gyorsítani az egész mezőgazdaság szerszámokkal és génekkel való ellátásának iralmát és elsősorban hazai termeléssel biztosítani erre minden szükséges eszközt. Nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági gépállomásokra és a szövetkezeti és állami szektor gépparkjának, valamint a mezőgazdaság számára szükséges agrotechnikai eszközök, így például műtrágya stb. termelésére és biztosítására. Különleges figyelmet fordítani az állattenyésztés gyorsabb fejlesztésére IV. A földműves szövetkezetek minden formájának eddigi fejlődése és az e téren elért sikerek mutatják dolgozó parasztságunk készségét és alkalmasságát hogy felhasználja a szövetkezés különféle formáit a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. A dolgozó parasztág megérti, hogy a szövetkezés a legjobb eszköz életének feljavítására s általában a falu gazdasági, politikai és kulturális színvonalának emelésére. A földműves szövetkezeti mozgalom további sokoldalú fejlődése érdekében az általános földműves szövetkezetekben a legtevékenyebben kell dolgozni azért, hogy fokozottabb mértékben fejlesszék ki a mezőiKAg.du máffi termelés tervverűsítését; hogy erőteljesebben fejlesszék a termelést az egész vonalon, saját hatáskörükben; hogy szervezzék meg a mezőgazdasági termékek felvásárlását; hogy javítsák fel a szövetkezeti tagok ellátását termelő, eszközökkel; hogy szervezzenek vetőnyagy állomásokat, gépállomásokat, és műhelyeket, baromfiarmokat és keltető állomásokat; hogy tétessenek szövetkezeti gyümölcs, szőlőés magültetvényeket, szövetkezeti konyhakerteket és melegágyakat, szövetkezeti méhészeteket növény, és állatvédelmi szerveket, hogy érítsenek szilákat, raktárakat, gyrmöcs kamrákat, szövetkezeti pincéket szárítókat és párolót,az szövetkezettelüzemeket, mezei téglagyárakat, kőbányákat és hogy fejlesszék a termelés más ágazatait is, amelyek a mezőgazdasági'ereh.-?tarfá"›#f és i falu kultúrál'« színvonalának emelkedését szolgálják. Az orbani még mindig sokszor tapaszt elható a földműves s zövetkezetek fejlesztésére irányuló munkáknak az elhanyagolása és lebecsülése. A párt'Tervezeteknek gyökeres fordudatot kell tenni-ve'-i-ep a tekinte'ben és meg kell érteniük, hogy a mezőgazdaság szektorán vjvott csata ma ugyanolyan '.mntns, ' de ntmrtenkerspen s.-,»-kai nebezrkb. mint az ipar szektorán vívott harc. V. Falunk nem «z^ *„(**♦ mPfr évszázados gazdasági é« ’-nUuré', j elmaradottságtól s mezőgazda«á.j gnak sem fejlődhet lényege-'en. j egvenj nara«rtgazdacevok «»*ta«»rézr-forts ginak leküzd-Ss? ntl'-al, akis áru termelésről a korszerű technikát alkalmazó nagy szövetkezeti mezőgazda-ági erny-t is való át. té-és nélkül, azaz a finn szociálisra áta'av,,ié«a n'’kül. Fajaink szoc-a Hs*-, /rf-rm/röd/sinei. és.gazda«á. írunk: előrehalad^eánati jeg«|kere- I sebb eszi-nyeként a r ö d m e g. j mii ni:áló szövetkezetek mutatkoztak. Ezek ma a lega'kal, macabb formák arra hogy a dol gozó naras/t égvén! érdekek eg'-el sitték a szocl.l’sf.a közöseég ÓH,a" rínos érdekeivel A földmegmn,tmk,á ló szövetkezetek eddgi a d-l"-oző nara'zfelg U~r^Pn erösiik a kedvet, földmegmunkáló szr- e* kezetek alakítására FSh.T a e;:ferhez nemcsak az a példa rámit hozzá, amit a fo|d,*ip»miuo'"í''A szövetkezetek nyujtottak f,.iedésűktel és a szöv.etiezesi tagok ~teténeik feijp vitásával, hanem különösen a tény, hogy a földmegmtmá’ö vetkezetek létesítésének folyamata kizárólag önkéntes aigrim admin’sztrativ nyomás nélkül Dolgozó parasztságunk a munkásosztá’lyal e-...af t,a—mU az ország felszabadításáért a burso. firla elnvnmn iirplmfimh és a draI?107^ r^n me-teremtéséért. mindint ~kh mg Tv ^ 3 ’*Srtfszm . a v_ és a Kommunista P*rt a gaz.osság, és kulturuis h-'adás f»«éve fe 1 J^fiogatva őt ezen az utón és ehetővé távé szárára hogy p földműves szövetkezés' mozgalom, különösen ped'g a földmegmunkáló szövetkezetek fePA *Zsápei,. m„n k/’y-ob faraCzsaiemn!kői 5 mzga gvő-5-aza mesz ennek az útnak he. A népiHama iránti kötelezettségeit nagy többségben becsületre' teljesítő dolgozó parasztig szé's tömegeinek erre a hangulatra támaszkodva, szükségessé és lehetővá vált, hogy bátrabban ás ovo.osabb iramban 'ássunk hozzá a föld.' megmunkáló szövetkezetek alakitása ihz. Ezzel kapcsolatban egy pillantra sem szabad szem elől téveszeni, hogy a römegm nkáló szövetketek alakilásának továbbra is kizárólag önkéntes alapon és marénak a dolgozó parasztságnak öntudatos elhatározása alapján kell történnie, s hogy bármilyen közvetlen vagy közvetett nyomás csak gyengítené, nem pedig erősítené a munkások és parasztok szövetségét, ami népi államunk alapja. A földmegmunkáló szövetkezetek alakítása alkalmával különösen a következőket kell figyelembe venni: ( 1) A dolgozó parasztoknak lehetővé kell tenni, hogy saját tapasztalatukból győződjenek meg nem, csak arról, hogy a nagy szocialista mezőgazdasági termelés mennyivel előnyösebb a kis egyéni termelés, néhanem konkrétan is meg kell számukra könnyíteni az áttérést a termelés szocialista formáira Ebből a célból a földműves szövetkezet! mozgalom számtalan formát nyújt arra, hogy a parasztokat bevonjuk a szövetkezeti mezőgazdasági termelésbe Ilyen formák például: a szövetkezeti gazdaságok, a szövetkezeti állatfarmok a konyhakertészét, gazdaságok stb. 2) A szövetkezeti gazdaságok te. k-ptpf/’-cp figyelmet kell fordítani arra hogy csak akkor teljesíthetik feladatukat, ha a földmegnimkáló szövetkezetek alapelvein épülnel fel és fejlődnek, vagy'« ha a szövetkezet- gazdaság szilárdan szervezett szocialista munkaközösség lesz. állanító tagok'al akik palát szor'alista gezda*áruknak tekintik Biztositani kell hogy a szövetkezeti ‘’■az'^cáit megtartsa 3 megvalósított jövedelem es,v g kaníf;4|i9 kiá ’tésre a termelés kiszóferdtés^ re és a S'övetkezeti társadalmi alakokra másik részét pedig felossza a szövetkezeti tagok között tutin kettk szerint s az elszámolást a a-e".'I apfrntt frttukananok szer'nt kell vég ezni A szövetkezeti gazdaságban részt kel! vennök a dóig». ZO naraszto.-nak tekintet nélkül HT- ra, hogy saját egyén! gazdaságuk * VI,T1 Ugyancsak lehetővé kell tenni hog» egyes parasztok akik ngy mánnák be.adhassák földjüket, vag v földjüknek é« leltárukrak -srk egy részét a szövetkezeti g azdoságho olyan feltételekkel ame. I- eV az plarsogvahh tippsn föttmeg" munkst^ szövetkezetekre érvényesek A szövetkezeti gazda«ég alkal_ más átme neti roma falvaink szo- I malista á'alakitA-a felé vezr'ff hton, amelynek e'önve abban rejlik hr,'v gyorsan vá'hat é^ '"V a falu lehaladóbb embereit fzlvverezheti a szocialista m-z5 gazdaság szervezeti tapasztalatai-' WBmrspk legmagasabb Unusu ^ megmunkáló szövetkezeteket[‘r?o’teni és fejleszteni, hanem AC on» abb tipusirakat is mert a parasztnak ma könnyebb áttérni az _acsortvabb tinusu földmegmunká. To szövetkezetből mgasabb lnuisu. ..?• mint az e"»éni gazdaság ról a ddm.»munkáló szövetkezetbe el. talsbep Iff minden lehetősége megj re rS* t1nerv la*át tapasztalatá. l 'v5:?!n ^ 3 fuldmpgnum. ’ á'ó szövetkezet liven, vagy Divan forn-oláeak hesTnossíc-sről. 4) A leghatározottabban harcolni kell ,mind a Part és a népbajosfc vezető szenei lemaradásának minden jeensége eben a dolgozó parasztok késsége és kívánsága möT g .t f,0rv. áttérienek a nagy szó cm i'ta mezőgazdasági termelés „f ára. mind nedig a dolgozd naresztok örkéntes döntése elve megsr£ vtensé VT k”*'^nnt- minden felmu ' eM?n h*r*r* t* bármilyen Sr*- «a «.ven n llt^8" fe,,es^nf * tooL ~ kell a demokratizmust a szövet. (Folytatás a második oldalon)