Magyar Szó, 1949. június (6. évfolyam, 129-153. szám)

1949-06-02 / 129. szám

VI. ÉVFOLYAM 129 (1377) SZÁM NOVISZÄD, CSÜTÖRTÖK. 1949. JUNIUS 2 ARA 2 DINAR A magyar kormány május 29-én durván megszegje a békeszerző­dést. Sértő módon dtávoktotta or­szágából jővátételi és vissza térítési bizottságunkat. ás ezzel világosan tudtunkra adta, hogy nem szándé­kozik teljesíteni kötelezettségeit Jugoszláviáival szemben, habár ezek a kötelezettségek nemcsak a béke- szerződés írott szavaiból erednek, hanem becsületbeli és erkölcsi kö­telességet is jelentenek. A magyar kormánynak ez az el­járása súlyosan sértő népeinkre, elkeseredéssel és megvetéssel tölti el, ami abból a felismerésből szár­mazik, hogy nem először tapasztal­ják a saját bőrükön — hiszen volt már alkalmuk tapasztató — hogy a jót gyakran rosszal fizetik visz- sza. Vajdaság horthysta megszállása 176.000 értékes emberéletbe került népeinknek. Ezt a háborús kárt so ha nem lehet megtéríteni. A szám­talan más seb mellett ez is vérző 9eb népeink testé«. Má gyógyitgat- tuk és begyógyítottuk. A szomszé­dos magyar népnek soka szemére nem vetettük ezt a nehéz sebet, sőt a barátság érdekében, túltettük magunkat rajta. A holttestek felett testvért kezet nyújtottunk a ma­gyar népnek, segítőkézet abban a reményben, hogy ezzel járulunk leginkább hozzá barátságunk meg­teremtéséhez, ez lesz beghethaitó- sabb bízomyki'kia annak a tudatunk nők, hogv szükséges ez a barátság. íme mit irt a Borba, mit üzen­tünk mi 1941 november 7-én, a Nagy Októberi Forradalom cvfordu lóján, a magyar népnek: »Vajdaság népei, ktUöBöse* a ma gyarok, a régi jugoszláv kormány­zatok részéről gazdasági kizsákmá­nyolás, politikai jogfosztottság es nemzeti elnyomás alatt ásottak; de Vajdaság néped neun akarják, hogy visszatérjen, ami akkor volt. Az új­jászervezett Vajdaságban testvon viszonynak kell lenni minden nép között, s a népek magok kormá­nyozzák országukat, bárki gyám­kodása és hatalmaskodása nélkül. Csak így lesz Vajdaságban szabad és elégedett valamennyi »emzeti- ség.c Ez volt Jugoszlávia KonwmMwsta Pártjának állásfoglalása a magyar nemaetáségá kisebbséget illetőleg, te hát az egész magyar népet illetőleg, abban az időben, amikor a magyar fasiszták a legálartibb kegyetlenkedé seket követték el Vajdaság lakossá ga ellen, amikor hazánk különböző vidékedről a hazafiakat gyüjtota- borofcba vitték, a többi között Ma gyarországra is, amikor Hoffmann, a 717-es német gyalogsági hadosz­tály parancsnoka »a partizánok el­leni harci tervében« . előirányzta, hogy a letartóztatott antifasisztá­kat rabszolgamunkára küldi Magyar országra és amikor a magyar meg szálló csapatok vérrel-vassai terem tetteit rendet Jugoszlávia megsza­bott részeiben. Pártunknak ez az állásfoglalása népi forradalmunk e ső évétől mindmáig következetesen nemzetközi maradt. . A Horthy-fasiszták nemcsak Sri1 koltak, nem csak gyújtogattak, nemcsak harcoltak a partizánok el­len. Vajdaság megszállását Magyar ország anyagi gazdagításaira is ki­használták A horthysta megszál­lás alatt Vajdaságból^ 370 trak őrt, több mint 4.000 vetőgépet, több mint 20.000 ekét. 80.000 parasztsz*- keret 900 aratógépet, 190.000 lo­vat több mint *00-000 szarvasmar­hát, több mint 2 mi!Hó sütést, majdnem 400.000 vágón eabona‘ hurcoltak el. Leszereltek és Magyar országra szállottak 1/4 ipar. u - met több mint 6.500 vagónt. 250 ciszternát. .539 mozdonyt, több mint 400.000 kü’önféle ló™uvet, 250 vizi jármüvet stb. Lehelt len mindent részletesen felsorolni es még nehezebb pontosan felszámít^ ni a horthysta hordák borzalmas fősz togaitása által okozott teljes kárt. A hadiikárpótlási bizottság becslése szerint a magyar megszálló hatósá­gok által népünknek okozott kár eléri az 1 milliárd- 280 millió dol­lárt. Hála Jugoszlávia Kommunista Pártija és vezetősége helyes politi­kai vonalának, Jugoszlávia népei nem a magyar népet okolták a ma­gyar fasiszták bűneiért és foszto­gatásaiért Jugoszlávia Kommunis­ta Pántja megmutatta, hogy hol van a bűnös, ellenük irányította né peink megvetését és gyűlöletét. Megmutatta nekik, hogy ellenük kell harcolni és a harc a fasizmus ellen, a harc a magyar fasiszták el­len is. nemcsak Jugoszlávia népei számára teszi lehetővé a győzelem kivívását, hanem segítséget nyújt a magyar népnek is abban, hogy megtalálja a maga útját a demok­rácia felé, segiif neki. hogy a de­mokratikus erők győzelmének ki­vívása után a magyar nép is azok nak a népeknek a közösségébe t ar­tozzék, amelyek uj alapokon épí­tik jövőjüket. Nyomban a háború befejezése után a világ reakciós erői nagy re­ményeket tűztek azokhoz az erős reakciós maradványokhoz, amelyek Magyarországon maradtak. Azon fáradoztak, hogy a dunamenti or­szágok közötti régi ellentéteket fel használják és mindenáron megaka­dályozzék Magyarország demokra­tikus fejlődését. E célból igyekez­tek ügyesen kihasználni a magyar nemzetiségi kisebbségek helyzetét más országokban. Ez különösen megmutatkozott 1946-ban a párisi békekonferencián. Jugoszlávia azon ban kezet nyújtott az ifjú magyar demokráciának megteremtette vele diplomáciai kapcsolatát, már akkor, amikor még csak vita folyt a béke szerződésről. A m a gyár nemzeti kisebbségek iránti helyes magatar­tásával pedig erőteljes erkölcsi és poHtikai támogatást nyújtott a magyarországi demokratikus erők­nek. Jugoszláviának ez az irtema- cioniafeta magatartása Magyaror­szág iránt erős politikai érv volt a magyar demokratikus erők, első sorban Magyarország Kommunista Pártja kezében, amely annakidején Jugoszlávia magatartását nagyon szívesen használta fel. 1946-ban a párisi békekonferen­cián tartott beszédében Kardeiy elvtárs ezt mondta: »Mi jugoszlévok nem knvánijuk a magyar népnek, amely a Horthy politika következtében annyit szen­vedett hogy újból ugyanennek, vagy hasonló politikának az útjára jusson Meg akarjuk mondani a magyar népnek, ne keressen kiutat ott ahol nem találhat, vagyis a különféle nyílt. vagy lep­lezett revíziós irányzatokban . . . A magyar nép számára van kiút a vé-gveszedelemböl. Ez az ut pe­dig a régi hóditó. revíziós politika forrásainak felszámolása és a szo­ros baráti viszony megteremtése a többi dunamenti néppel«. Kiderült azonban, hogy a barati politika ellenére, amelyet hazánk folytatott Magyarország iránt, Ma­gyarországon továbbra is fennál­lott az a nyílt és leplezett irány­zat hogy zavarják sót megkísérel­jék megakadályozni a szoros ba ráti viszony megteremtését egy du­namenti állammal, — Jugoszlavua­VaEz az irányzat különféle formák­ban jelentkezett. A. ^erősebben Sen a jóvátétel é® vagyonunk visszatérítése tekintetében jutott k' A * Jugoszláviának a magya r meg szálló hatóságok által okozott 1 281,161.162 dollár értékű kar jó­vátételére Jugoszlávia kormánya beleegyezett, hogy . m,ndj^sz« 70.000 millió dollárt kapjon am 5 százaléka a .tényleges karnak E. aemcsak ez. Jugoszlávia nagy kony Iljabb kihívás a mapyar határos Magyar katonai őrjárat jugoszláv területen lesből megsebesített egy jugoszláv katonái A Tanjug közli: Május 29-én este tizenegy óra tájban Bajmak szaka­szán, a jugoszláv-magyar határon, a 205-ös határkőnél egy magyar katonai őrjárat jugoszláv területre jött. Az őrjárat a határtól 95 mé­ternyire jugoszláv területen halad­va leshelyet készített és lehevert a búzába. A leshelyre kéttagú jugo­szláv katonai őrjárat bukkant rá. Amikor a jugoszláv őrjárat közele­dett, a magyar katonák golyószóró­ból tüzet nyitottak reá. A magyar golyók mindkét lábán eltalálták és súlyosan megsebesítették Petár Bo- liics jugoszláv katonát. A lesből tör­tént aljas orvtámadásra őrjáratunk puskatüzzel válaszolt. Az egyik ma­gyar katona megsebesült. Utóbb a sértetlenül maradt magyar katona, aíkd a sebesülttel együtt hevert a lesen, a földön csúszva visszavonult jugoszláv területről magyar terület­re és magával vonszolta sebesült társát is. Ahol a magyar katonák lesen he­vertek, jugoszláv területen maradt a megsebesült magyar katona sap­kája, benne a katona nevével: Vér­tesi Miklós. Ugyancsak megtaláltak néhány kilőtt golyóhüvelyt és vér- nyomekat találtak mind a les-helyen, mind pedig végig azon a vonalon, amerre a magyar katonák vissza­húzódtak. Másnap, 1949 május 30-ikán reg­gel határ-hatóságaink felkérték a ma­gyar határhatóságokat, hogy jöjjön össze a jugoszláv-magyar vegyes­bizottság. Ennek feladata lett vol­na, hogy a helyszínen tisztázza a tényállást a magyar határőrök által jugoszláv terület ellen elkövetett súlyos határsértés ügyében és er­ről jegyzőkönyvet vegyen fel. A ve­gyesbizottság ülését egyetértésben ugyanaznap déli 12 órára tűzték ki. A vegyesbizottság magyar tagjai azonban sem a kitűzött időpontban, sem később a nap folyamán nem je­lentek meg a helyszínen, mivel tud­ták, a helyszíni szemle igazolná, hogy az incidenst a magyar kato­nák szándékosan okozták Ennél a Jugoszlávia ellen elköve­tett újabb súlyos területsértésnél súlyosan megsebesült egy jugosz­láv határőr, aki kötelességét telje­sítette és szocialista hazájának ha­tárait védte. Az újabb eset világo­san mutatja, hogy a magyar kor­mány folytatja merényleteit Jugoszlá via területi sértetlensége -ellen. Ezzel újabb incidenseket idéz fel, hogy utóbb a Tájékoztató Iroda is rossz­hiszeműen kihasználhassa propagan dara a JSzNK ellen. A magyar kor­mány részéről az incidenseknek ez a szándékos felidézése a jugoszláv- magyar határon csak azoknak vá­lik hasznára, akik a béke és a nem­zetközi együttműködés ellen ková­csolnak terveket. Jóvátétel! és visszatéritési bizottságnak távirata a JKP KV-hez és Tito elvlárshoz A Magyarországról kiutasított jugoszláv jóvátétel! és visszatéritési küldöttség, amint jugoszláv terület­re ért, a következő táviratot intéz­te a Kommunista Párt Központi Ve­zetőségéhez és Tito elvtárshoz: »Mi, a budapesti jugoszláv jóvá­tétel! és visszatéritési bizottság tag­jai, akiket a magyar kormány Ma­gyarország elhagyására kényszeri- tett, lángoló üdvözletünket küldjük Nektek. A magyar kormány korábbi dön­tését, hogy a jóvátételt szállításo­kat beszünteti és mostani döntését, hogy a jővátételi és visszatéritési bizottságokat kiutasítja, habár ezek azon fáradoztak, hogy a demokra­tikus Magyarországnak a békeszer­ződésből eredő és a szocialista Ju­goszlávia iránti erkölcsi kötelezett­ségét érvényesítsék azzal a szándék kai hozták, hogy kárt okozzanak Jugoszlávia népeinek és megnehe­zítsék a szocializmus felépítését ha­zánkban A jóvátétel! és visszatérí­tési bizottságok kiutasításával a ma gyár kormány megszegi a békeszer ződést és megakadályozza a horthy- fasiszta seregek által okozott anya­gi károk és emberveszteségek jó­vátételét. Ezzel az eljárással, amely példátlanul áll a nemzetközi mun­kás mozgalomban, hazánk elleni tá jékoztatóirodas hajsza újabb rágal­makkal, elvtelenségekkel, hazugságok kai és a hazánk elleni céltalan in­tézkedésekkel gazdagítja kincsestá rát Ezekkel az eljárásokkal akar­kihivások sorozatában. Valameny- nymek az a célja, hogy megzavarja a baráti viszonyt országaink kö­zött, népeink között viszályt szít­son és ezzel elterelje a magyar nép figyelmét arról a harcról, amelyet Jugoszlávia népei vezetőikkel együtt vívnak a szocialista országok kö­zötti helyes viszonyért. Ezért a tá­jékoztatói rodás hajsza szóvivői nem riadnak vissza semmiféle bűntettől és attól sem, hogy a nemzetközi közvélemény előtt súlyosan kom­promittálják azt a harcot, amelyet a szocialista országok vivnak a hát­rányos megkülönböztetés politiká­ja és a nemzetközi kötelezettségek roegsz.egése ellen. ják bebizonyítani, hogy a tájékoz- tatóirodás hajszának igaza van. Mi azonban erről a helyről megüzen­jük: semmiféle intézkedés, rágalom a barátsági szeiződések bármilyen megszegése — ami eddig történt és esetleg történni fog — nem ingat meg benünket hitünkben és nem té­rit le bennünket Pártunk igazi és helyes útjáról, amelyen a hősi Köz­ponti Pártvezetőség vezet bennün­ket, az élen*Tito elvtárssal. Mind­ezek a népeinkkel szembeni ellen­séges intézkedések csak újból bebi­zonyítják, hogy Pártunkra nehéz, de tisztes feladat hárult, hogy a szocialista tábor megerősödése és a nemzetközi munkásmozgalom ér­dekében harcoljon a helyes viszo­nyért és a helyes gazdasági együtt­működésért a szocialista országok között. Éppen Pártunknak ez a hő­si útja, ahogyan népi forradalmun­kon át, nehéz, de biztos ösvénye­ke* győzelemről-győzelemre vezet­te népeinket, megszilárdította a munkásosztály uralmát, s amely a szocializmus építésével felépíti né­peink boldogabb jövőjét; éppen ez a munkásosztály, amely ma ilyen óriási erőfeszítésekkel harcol az Igazságért az egész világon, harcol a marxizmus-Ieninizmus revíziója e,*en — a legjobb biztosíték arra, hogy Pártunk győzni fog, mert győznie kell, harca pedig a munkás- mozgalmak történelmének ragyogó oldalait fogja képezni. Ezért mi, a budapestl-jugosztáv .jővátételi és visszatéritési küldött­je" tagjai, kötelezzük magunkat, hogy fáradságot nem kímélve, még fokozottabb lendülettel végezzük fel adatunkat Elvégezzük mindazt a leiadatot, amit Központi Pártveze- Vj^ógünk és Tito elvtárs reánkbiz. Megfogadjuk, hogy szocialista ha zankba visszatérve hűek maradunk a marxizmus-Ieninizmus tanai­hoz, amelyeket Pártunk, Központi Pártvezetőségünk, az élen Tito elv­társsai a legkövetkezetesebben al­kalmaz és valóra vált Biztosak vi­gyünk abban, hogy rágalmakkal és nyomás gyakorlásával nem lehet sokáig fenntartani a hazugságokat a munkásmozgalomban, mert a mun kásmozgaiom nem térhet le a nagy marxista tanok útjáról.« á hátrányos megkülönböztetés és a kötelezettségek megszegése — a magyar karmán politikájának alapja JNgoszláviával szemben nyitó seket nyújtott Magyarország­nak ennek a csekély összegnek s fizetésében. Kormányunk a magyai kormány kérelmére hozzájárult! hogy egy évre elhalássza a jóváté­tel fizetéséi, habár abban az idő­ben, az ország újjáépítése idősza­kéban, a jővátételi szállításokra na gyón nagy szükségünk volt. Ugyan csak a magyar kormány kérésért hozzájárultunk, hogy a jővátételi fizetéseket ne 6, hanem 8 év alatt bonyolítsák le. Továbbá, a szállítá­sok folyamán Jugoszlávia különfé­le könnyítéseket nyújtott Magyar- országnak és a szerződésben lekö- .ött áru helyett más árut is elfoga­dott. Jugoszlávia 1947-ben és 1948- ban lemondott a kőolaj szállítások­ról, noha ez nagy áldozat volt szá­munkra. Ezenkívül Jugoszlávia, ugyancsak a magyar kormány ké­résére elállt attól, hogy leszerel­k a textilgépeket a magyar gyá­raikban, habár erre a korábbi egyez menyek értelmében joga volt. 1948 folyamén a magyar kor­mány teljesen beszüntette a jóvár­tét eM szállításokat Jugoszláviá­nak. Másrészt minden lehető mó­don’ megnehezítette a megszállás alatt elrabolt jugoszláv értékek visszaszármaztatását. E _ tekintet­ben visszatéritési bizottságunk m.wi den fáradozása sikertelen maradt. A magyar kormány különféle agyafúrtságokkal és a tények kifor­gatásával akarja bebizonyítani, hogy kormányunk felelős azért, hegy a jóvátétel és visszaszármaz­tatás kérdését nem sikerült egyet­értésben és helyes módon rendezni. A tények azonban meglehetősen vi­lágosak és nem szorulnak magyará­zatra: a magyar kormány nem fi- zétte ki eddig jővátételi adósságait és nem adta vissza a megszá-rlás alatt elrabolt jugoszláv értékeket, amelyek mind a mai napig legna- gyobbrészben Magyarországon van­nak. Kitalálhatnak erről mindenféle meséket, de azt, amit mindenki jól tud, nem cáfolhatják meg. Nem ta­gadhatják, hogy a magyar kormány, amikor kiűzte országából jóvátételt és visszatéritési bizottságunkat, a valóságban megtagadta, hogy telje­sítse kötelességét Jugoszlávia népei­vel szemben. Ezzel ténylegesen iga­zolja avmagyar fasiszták tetteit Vaj daságban. A szocialista országok külpolitika iának egyik elve, amiért mindenkor sikraszálltak, a harc a hátrányos megkülönböztetés ellen, harc a nemzetközi együttműködés megszi­lárdításáért és továbbfejlesztéséért. Ebben a harcban magától értetődő, hogy harcolnak minden olyan nem­zetközi egyezmény és szerződés tiszteletben tartásáért, amelyben az egyes országok kormánya kötele­zettséget vál’alt. De amióta ellen­séges hajszát kezdtek hazánk ellen azért, mert arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a szocialista or­szágok között egyenrangú viszony­nak kell fennállnia, a Szovjet Szö­vetség és a nép: demokratikus or­szágok vezetőségei számos más elv­vel együtt lemondtak arról az elv­ről is, hogy tiszteletben tartsák a nemzetközi szerződéseket, legalább is, ami Jugoszláviát illeti Nyilván­való, hogy ez az eljárásuk, mint a magyar kormánynak ez az orszá­gunkkal szemben a kötelességek megszegését jelentő eljárása % gyengíti a nemzetközi együttműkö­désért vivott általános harcot és kárt okoz az ügynek, amelyért a szocialista országok egyébként sik- raszállnak. Hazánk polgárai jól tudják, hogy milyen índitóokok késztették a magyar kormányt erre a szégyen­letes eljárásra Jugoszlávával szem­ben. Tudják, hogy ez a folytatása azoknak az intézkedéseknek, ame­lyek célja megzavarni, megnehezí­teni, sőt megakadályozná a szocia­lizmus felépítését Jugoszláviában. Másrészt ez újabb kihívás az eddigi

Next

/
Thumbnails
Contents