Magyar Szó, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

4^ ~ ­Folytatás a harmadik oldalról Itt hansúlyoznom kell, hogy az új, 1950 esztendőben majdnem felé­re csökken azoknak az ifjaknak a száma, akik részt vesznek a szövet­ségi objektumok építésében. Több ifjú vesz részt, a helyi és köztársa­sági munkaakciókban. Ezenkívül eb­ben az évben sokkal inkább, mint eddig gondot fordítunk a munká­ban résztvevő ifjak és leányok egészségére és fizikai alkalmassá­gára. A lehető legnagyobb figyel­met kell fordítanunk ifjúságunk egészségére. Tekintetbe véve ifjú­ságunk egészségügyi állapotát és fizikai alkalmasságát inkább arra kell törekednünk, hogy a vállala­tokba való munkára és különféle szakiskolákba irány­tsuk ifjúságun­kat, mintsem a különféle mindenna­pos durva munkálatokba. A Népfront 1949-ben újra bebizo­nyította, hogy rendkívül fontos té­nyező a szocialista országépítésben. Fronttagjaink több mint 340 mil­lió önkéntes munkaórát dolgoztak a helyi önkéntes munkálatokban s ezenkívül a Népfront különbrigád­­jaiban több mint 1 millió Népfront­­tag dolgozott, úgyhogy a front munkálatainak összértéke több mint 7 milliárd dinár. Habár már futólagosan megem­lítettem egyes fogyatékosságokat és gyengeségeket a vezető emberek munkájában egyes helyeken, ez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, mi a negatív és káros ebben a munkában. Az első, amit különö­sen ki kell emelnem, az, hogy egyes­­------------------------------------------­^ W­ W--------------------------------- 1 vezetőink a kormány különböző tör­vényerejű rendeleteinek és rendel­kezéseinek végrehajtása alkalmával nem tartják tiszteletben a törvénye­ket- Nem a szövetségi kormány, vagy a köztársasági kormányok e törvényerejű rendeetei és rendelke­zései keltenek elégedetlenséget em­bereink körében, hanem az a mód, ahogyan ezeket néhol végrehajtják, ám különösen megmutatkozott az elmúlt esztendőben néhány durva példában a különféle felvásárlások,­­ munkaerő mozgósítása, stb. terén. Mi olyan törvényeket alkotunk, a­­melyeket tiszteletben kell tartania, minden polgárnak, de különösen azoknak, akik végrehajtják őket Ez leginkább a néphatóságokat és mind­azokat illeti akik az állam nevében különféle funkciót végeznek. Csak a szigorú törvényesség szilárdítja meg a nép bizalmát a hatóságban, az önkény és a törvénytelenség pedig rombolja ezt a bizalmat. Azoknak, akik lelkiismeretlenül megszegik a törvényeket, tisztában kell­ lenniek h­zzal is hogy viselik a törvényes következményeket ilyen eljárásai­kért. Természetesen létezik a falun osztályellenség, habár kis számú, de létezik és erőszakkal ellenáll az állam, vagyis szocialista közössé­günk iránt, kötelezettségeinek tel­jesítéseivel szemben Ez szocialista berendezésünk makacs ellenség, és nehezen nyugszik bele sorsába, sü­ket és sak mindazzal szemben, ami nálunk új. Ahol csak tehet*, arra tö­rekszik, hogy saját egoista indító­­okokból becsapja az államot, őt nem érdekli a közösség, őt nem ér­dekli mások szüksége, vagy bodog­­sága. De az ilyenekre nézve is van­nak törvények, amelyeknek súlyos­ságát meg kell érezniők A törvé­nyek azért vannak, hogy a bűnösö­ket sújtsák, nem pedig az ártatla­nokat. Éberen őriznünk kell szocia­lista törvényszerűségünket és em­berséges viszonyt kell tanúsítanunk a nép iránt. Az embereknek inkább m­agyarázgatni, bizonyítgatni stb. kell, mintsem durván adminisztratív vagy jobban mondva bürokratikus módon bánni velük. Tartsák szem előtt ezt az intést mindazok, akik gyakran köz­vetten vagy közvetett kapcsolatba kerülnek a néppel Népeinkben már a régenmúlt idők­től fogva mély igazságérzet él. Az igazság fogalma mélyen beágyazó­dott embereink­n e'kéhe s éppen e­­zért embereink legjobban gyűlötik az igazságtalanságot. Ne gondolja senki, hogy egyszerű embereink ott sem­ nem értik meg a szocialista igazság fogalmát, amely a nép több­ sáv­ének érdekein, illetve a dolgo­zók érdekein, szocialista közössé­günk érdekein alapul. E szerint azok, akik néha me,?gondo''stanul súlyos igazságtalanságot követnek el, ne gondolják hogy az összhang­ban van a szocial'sta l'»az«a*p«l. hogy ez szocialista közösségünk ér­deke Másrészt hadd tudták értend­­azok akikkel szemben is hazságta­­lanul jártak el hogy törvényeink alapján védelmet ta.lálunk az el­követett igazságtalanság helyreho­zása tekintetében Polgárok és polgártánsnak! Belépünk az uj, 1950 esztendő­­be ujabb erőfeszítések és nehézsé­gek esztendejébe de az u­lt­a­­­kozó örömök esztendejébe is Ez lesz ötéves Tervünk negyedik esz­tendeje, amelyben sok do­pozónk örömmel köszönthető hew megva­lósította ötéves Tervét. E szerint a dolgozóknak répa szabad meen­ed­­niök semmiféle nehézségektől mert közel vagyunk a végső győ­zelemhez. ötéves Tervünk megva­­lósításában Felhasználom ezt az alkalmat, és nehézipari dolgozóinkhoz fordu­lok — adjatok minél több vasat, acélt és gze­sz*meén‘»t szoc:al's*a hazánknak fejlesszétek a roham­munkát fejlesszétek az é^z^z^rü- Sltést és ulitást. nevesetek uj ká­dereket az uj gyár k számira amelyek már elkészültek és ame­lyek az uj esztendőben e'ké«zö’o»k. Hozzátok fordulok bányáink és kőolaj-mezőiok dervezói ho*»v fo­kozzátok a szén. különféle ércek kőolaj, koksz stb. termelését Sok­ban tőletek függ nrmral( gyára­ink, szállításunk zavartak a mun­kája. városaink és munkástelepeink tüzelőanyag ellátása hanem az is hogy elegendő különféle éráink lesz-e, hogy ezekkel fizethzs­ünk a különféle gépekért és nyersanya­­gokért, amelyeket külföldiié vásá­roltunk vagy nedig fogunk vásá­rolni A ti ércetek a mi szocialista gyárainkká és villanytelepekké válnak s mindez a szocializmus győzemét jelenti hazánkban Ne en­gedjétek meg hogy a következő évhez m­­aradás és mun­kaerő vándorlás legyen a bányá­szatban, magyarázzátok meg azok­nak, akik még nem értették meg eléggé milyen kárt okoznak a kö­zösségnek ezzel az eljárásukkal. Ma­gyarázzátok meg nekik, hogy szá­mukra is rendkívül fontosságú en­nek az óriási munkacsatának a győ­­zelme, amely csata hazánk minden dolgozója szebb és boldogabb éle­tének megteremtéséért folyik. Könnyűiparunk erdők­árunk, épí­tőiparunk és közlekedésünk mun­kásaihoz és munkásnőihez fordu­lok, — fokozzátok rohammunkáto­kat növeljétek a munka termelé­­kenys^«ét adtatok az országnak mi­nél több terméket, hogy minél gyor­sabban f°1eme1ked1en -minden dol­­gozónk életszínvonala. Több textilt, több lábbelit, több különféle élel­miszert több k8­sz*k«és»leti cikket — ez elsősorban tő’etek, a könnyű­ipar dolgozóitól függ. A vasúti közlekedés és általában a közlekedés m­unkásei és munkás­női a ti feladatotok nehéz­ebbem az uj esztendőben is. Legyetek kitar­tóak amint kitartóak voltatok 1949 ben is Töreked iatek arra hogy megszakítás né’k'H legyen a közle­kedés a—­piv sza—'alista er­anszmnu­simk ütőere Törekedje’-k arra, hogy vagonjaitok balettek U'­é. Iva'tok és mos járműveitek m)~d'*» idejében berakodjanak és kirakod­janak törekedjetek arra hew mi­­nőségi’eg is tavitsátok köz’-kedé­­sitokat különösen a vasutakon, a gzemA’-r’-ocsi’-ban stb. Tfiak és leányok ti az elmúlt év­­ben is tanúság©» tp**e*ek az eg ész világ előtt hazánk é-mis évében mu­tatott ismert mn—kab ««’-c— r"’ e- ildozatVész-égetakről Ebben az msn évben is az-al a mély meg­­p—s-^sAssel fo—d-tunk hozzátok, hogy ipsn.bom *s minden erőtöket latba-V’O'Ttv pn^rrgr'-Te az a tervét Df» u^vnn­!f?V t*07*F*+ok fnr^f'lnV n’ET'tl te ^ryrtv s'rorffaTrn^^an a kfVon­­fe’e ie’Vn,^vvtfon ec j5'rnVteVfN,*1»Vtn»n b<v*v mteóT tamvTAV fTsr^'lr. rn°rt o®ak ifi teT”oteJ jpArrcfo’ ió c?7nT<,»hpv<»',4''cioT tov­­efg^An hasznára szocialista ha­jróf r,Vr»qk. T^^fra^TnhMMnVn^k ntert’rtetev pak is An? ’6 tm’^Akn^k k°T1 ?e*,»n?ok I*'"«! Kpn.K k^l k4c'T^1^»r^k a ameTv f4***p*»n és Tehe+4ségekke! tet* r^áluk. hnn ^o­^a^nk n.'n,rv tisztec 07 g bnév ne­Tnk''^ At a teT'v'Tot^k hnerv ne r«ak rTk?*Trv*as ?r,,r»kV4-h^TlP^ h^V^V ha­zá^k r»^<fÄnk:5i n*v^n erike­noVTrÁ fAfrn^^j^k i'Hret ^k^k ra^^a k*í* akJk »rere^ik de ♦iiríi^k ér^k^ln? fs akTk ban Aso?^k ST5»kgi/^p’£lrfhqtryo ir>*ngrqH de a ha 7-áktk 1rAn+í rry*ct abbnn brverv e^^+aT Tcrg.z^ Tnfer­­nodAm^ef^ f«s TpfTvonpk TTg-7-Snk f>a^T T*«*f^ nr»1«*4r?d ekk^n a r«r*dM. VfrT n^^iT *TArar»e V^T*» a*r frnd^'tnrn­­nak 4^ a1^ai4ban k^’^bjr^^knak is a­? pviplr^aafnkn^V ap­' VpP prAV. bnciv mfmAI ^lVT,AhVigk’i •r^Tr p mai kr»r fo"n+An^cA”A#»k iAnv­»­­hn­*v mfPf­ e,a“Tnocr babánk frt’vnma^át. H^v^n b« v«ll ok apa? voT+ td»*­t^no^miapVhon arra k^^T p.Hk. boft%r fo r^dnT*vil rnf)ve*kbaP va Tab^P ipo^rökítsék nAnMpk­ o'rr'bo’'­­b•^•'b^dságTnkért és ^A,'*m­rfok'h Tudományunknak mi memmn az előfeltétele a fejlődé­re. Meggyő­ződésem, hogy a tudomány terén munkálkodó embereink teljes mér­tékben kihas­málák ezeiket a le­­hetőségeket mert a tudománynak a szocialista éritésban igen fontos szerepe van Már eddig is bebizo­nyosodott hogy tudósaink helyesen értelmezik felidataika, dolgozóink általános erőfeszítései keretében hazánk szociel'sts építésiben. Tu­dó«-'nk már értéke* eredm­ényeket adtak szoc­alsta hazánknak azzal hogy nagy erőfeszítéseke* tett»k a tudományos munkában Meggyőző­­désem hogy az elkövetkező évek­ben tudósaink tudományos munká­jukkr­ óri'­ss mértékben m­eg fog­ják könnyiteni és meggyorsítják nemcsak az ötéves Terv telj­esí­té­sét hanem Általában a szocializmus felépítését is. Amikor tudósainkról beszélek, ak­kor ideértem mindazokat a mérnö­köket, építészeket, orvosokat és más szakembereket, ak­i ma bátran fá­radoznak a mind újabb és újabb ta­lálmányokon és műveken, akik bát­ran magukévá teszik az új módsze­­reket, akik félelem nélkül kutatják és meg is találják a szocia­izmus sa­ját erőnkből való felépítésének egy­re újabb és újabb útjait. Elvtársak és elvtársnők ! Nép­­front-tagok! 1950-ben nem csökkenő lendület­­tel kell részt vennetek hazánk épí­tésében. Én ti azoknak a frontta­­goknak szólok, akik még nem túl­­terheltek különféle feladatokkal, ám enekről már fentebb beszéltem, vagyis azoknak, akik falun és vá­­rosai mindennapi munkájuk mellett még­ találhatnak időt, ame­let kö­zösségünk javára hasznos munkára ford­uhatnak. Különösen falun kell a Népfrontnak minden erejét megfe­szítene és minél több munkaerőt adnia a vállalatoknak és a különfé­­le építményeknek. Meggyőződésem, hogy a Népfront kitartó törekvésé­vel legalább nagyjából leküzdjük a munkaerőhiányt hazónkban. Polgártársak és polgártársnők! Mindannyiunk előtt világos, mi­lyen feladataink vannak 1950-ben és m­lyen nehézségekkel számolhatunk e feladatok teljesítése közben. Fe­szítsük meg minden erőnket és bizonyosan teljesíteni fogjuk e fel­adatokat. Dolgozóink általános erő­­feszítéseiben részt fog vállalni ol­cs a Hadseregünk is, amelynek nemcsak az a feladata hogy őrizze, hanem építse is hazánkban a szocializmust. Legyen boldog az új 1950 év szocialsta hazánk minden polgárá­nak. ______ _________ TITO MARIÁL OJCIN BESZÉDE A JSzNK népgazdasága fejlesztése ötéves Ti­vérek eepksicsöne A KIHÚZOTT NYEREMÉNYEK ÉS AMORTIZÁLT KÖTVÉNYEK AL­TAJ­A A második húzás alkalmával, 1949 XII 23-án Zágrábban a kö­vetkező kötvényszámokat húzták ki nyereményre, illetve amortizálásra: Két 50.000.— dinár és nyeremény Nyerték a következő szériabeli következő számú kötvények: Szériaszám 2130 kötvényszám 718 Szériaszám 2735 kötvényszám 718 10.000— dináras nyereményt nyertek a 507 számú kötvények az alábbi szériákból: 16 483 950 1218 1455 2080 2562 3034 80 566 1015 1228 1524 2164 2629 3091 180 631 1030 1299 1646 2203 2640 3096 134 714 1114 1356 1781 2216 2641 3226 325 741 1180 1384 1917 2301 2725 3458 339 787 1184 1413 1955 2303 2811 3490 340 792 1201 1426 1990 2324 2874 3805 412 874 1209 1449 2023 2442 2879 3919 5.000 — dinár­os nyereményt ■yertek a 64 számú kötvények az alábbi szériákból: 29 479 796 1092 1424 1793 2176 2471 2947 3326 41 483 807 1097 1431 1794 2178 2487 2954 3343 46 488 811 1103 1435 1795 2189 2537 2961 3350 54 492 823 1120 1453 1796 2203 2552 2977 3351 107 510 839 1132 1474 1808 2207 2571 2982 3357 125 512 840 838 1­494 1812 2230 2618 2983 3377 144 513 843 1147 1506 1829 2247 2620 2998 3425 149 514 852 1167 1522 1834 2257 2635 3005 3449 182 519 860 1174 1525 1852 2262 2660 3010 3452 184 525 863 1179 1526 1854 2268 2662 3014 3455 208 526 890 1180 1538 1868 2276 2664 3031 3477 214 555 899 1182 1544 1871 2297 2671 3042 3496 224 561 910 1194 1549 1874 2302 2676 3059 3500 232 566 914 1204 1552 1886 2309 2688 3072 3513 245 574 920 1207 1569 1898 2317 2693 3076 3514 252 575 924 1219 1592 1910 2318 2695 3125 3519 261 592 930 1245 1597 1920 2331 2697 3131 3523 290 595 933 1249 1609 1927 2333 2722 3143 3735 312 601 934 1253 1615 1931 2340 3141 3716 313 616 947 1262 1636 1935 2343 2753 3155 3747 317 622 954 1289 1637 1950 2358 2759 3160 3766 327 630 960 1294 1646 1951 2360 2783 3161 3774 328 640 968 1318 1647 1960 2363 2785 3167 3783 344 641 976 1321 1660 1969 2379 2787 3172 3803 361 645 986 1327 1666 1998 2388 2807 3189 3818 372 670 990 1328 1676 2005 2389 2809 3205 3829 382 673 997 1343 1683 2011 2396 2814 3246 3831 409 691 1003 1348 1698 2013 2409 2815 3256 3835 412 738 1016 1­354 1702 2019 2424 2816 3259 3851 430 739 1023 1360 1706 2040 2428 2817 3277 3860 436 749 1026 1364 1709 2046 2431 2819 3285 3861 438 773 1030 1376 1711 2069 2445 2827 3296 3891 450 775 1054 1385 1718 2078 2447 2860 3302 3910 453 785 1055 1390 1773 2105 2450 2887 3304 3917 465 793 1070 1391 1778 2119 2454 2889 3309 3921 471 794 1078 1405 1779 2127 2460 2907 3316 3931 2.000— dináros nyereményt nyertek minden szériából az alábbi számú kötvények: 394 474 648 723 901 977 A) Az amortizált kötvényeket­­névértékük szerint fizetik ki. B) A kihúzott nyeremények ösz­­szegében bennfoglaltatik a kötvény névértéke is, s így a nyeremény kifizetésével a kötvény értéke is teljes mértékben kiegyenlítődött. A névértékkel kihúzott 1000 diná­­ros kötvényekért a nyeremény egész összege, az 300 dináros köt­vényekért a nyeremény fele, a 250 dináros kötvényekért, pedig a nye­remény negyedrésze jár. C) Az amortizálódott kötvények és a nyereménnyel kihúzott kötvé­nyek kifizetése alkalmával levonják azoknak a hiányzó szelvényeknek az összegét, amelyek kifizetése még nem vált esedékessé. Az első húzás a­ ka­mával nyereménnyel ki­húzott kötvények után nem jár kamat, a ha e kötvényekről hiány­zik a szelvény, akkor a hiányzó szelvények értékét levonják a nye­remény összegeiből. D) A kihúzott kötvények értékét a JSzNK Nemzeti Bankja ügyviteli egységeinek pénztárai fizetik ki a kötvény személyes vagy posta út­ján történő beterjesztése ellenében. E) A kihúzott nyeremények és amortizálódott kötvények három év múlva elévülnek, a­­ fizetés ese­dékességének napjától számítva, vagyis az első­ húzás alkalmával ki­húzott nyeremények 1949 május 1- től számítva, a második húzás­ al­kalmával kihúzott nyeremények, va­lamint mindkét húzás alkalmával amortizálódott kötvények pedig 1950 január 1-től számítva. A JSzNK Állami Beruházási Bankjából Amortizált kötvények Minden szériából amortizálódtak a következő számú kötvények: 49 97. 167 220 394 512 581 651 758 830 50 121 169 235 421 518 583 683 777 857 64 180 204 320 458 545 611 718 778 901 79 132 210 356 474 577 623 723 790 922 85 152 216 359 507 578 648 744 806 977 A KIFIZETÉS MÓDJA /Waevae StA »58. L 1. Dr. Ales Pebler mel­­b­itlevelét Trygve L­ene­t Newyorkból jelentik. Dr. Alex Bebler, az állandó jugoszláv delegátus az Egyesült Nemze­­tek Szervezetében és a ISzNK kép­viselője,a Biztonsági Tanácsban pén­teken átadta megbízó levelét Tryg­ve Lie-nek az Egyesült Nemzetek Szervezne főtitkárának Az ünnepé­lyes átnyujtásnál jelen volt dr. Jo­­zse Vujin külügyminiszter helyettes, az eddigi jugoszláv megbízott, aki egyben elbúcsúzott a főtitkártól. w ^ ^ NAPr kfTsm i.iO pottAR m*vr NYUgATNÉMETORSZÁGBAN Frankfurtból jelentik: A Frankfurter Rundschau­­r­a, hogy Nyugatnémetor­­szá­gban egyre inkább érezhető a kül­földi vásárlásra szükséges dollár hiánya. Ez annak a következménye, hogy Nyi­­­gatnémetország a Marsral".-terv értel­mében­ kénytelen kizárólag a dollár­tömb országaiból vásárolni, a hiány na­pi 2 millió dollár. a novisztik­ ridivat­onis műsora (201 méteres hullámhossz) RATFO, JANUÁR 2. Reggeli msűsor: ■ 5 30: Műsorismerte­tés, utána szórakoztató zene a 6 00: Hí­rek és sajtószemle szerb nyelven ■ 6.15: Jugoszláv népdalok a 6 30: A beográdi rádió reggeli híreinek közvetítése ■ 6.50: Indul­ók­ a 100: Hírek és sajtószemle magyar nyelven-Délutáni a műsor­­a 12.00: Nyitányok 13.15: Plonk­sdás ruszin nyelven a 13.30: A rádió tab­rburazenekara magyar nótá­kat játszik énekel Sztram­ics Katalin 14.00 Hírek román nyelven ■ U 15: Vi­­lághírű ének­esek műsora ■ 14-30: Szo­cialista országépítés, magyar nyelvű adás. Esti műsor­ • 17 00: A falu hangja, szerb nyelvű adás a 18­ 15: A rádió tamburazenei­arának műsora, énekel Szlavka IU08 ■ 19 00: Kulturszemle ro­mán nyelven ■ 19 15: Haydn: D-dur gor­donka versenyét Oláh Gy­ula adja elő, Milica Mócs zongorakíséretével a 19 45: Szórakoztató zene a 20 00: Külpolitikai tájékoztató Szlovák nyelven a 20 15: Ivo Vargovics, a vajdasági Népopera tagiz muraközi népdalokat énekel a 20 30: Hí­rek magyar nyelven a 20.45- Dusán Ilia, az Állam­i Zeneiskola tanárának hegedű-hangversenye a 21.00: Hírek szerb nyelven a 21 10: Szórakoztató zene a 22.00: A beperádi rádió esti hírei­nek közvetítése a 22.M: Műsorismerte­­ tés. _ A MAGYAR SZÓ LEGKÖZELEBBI SZÁMA­­ RENDES »DÖBLN KEDDEN JELENIK MEG pillliMSillllll!! n»l||8i!ll!llili||||llil!|||IW|iliniy|!liii!m Magva* Sző A VAJDA4AGI KEPERONT NAPILAPJA Megjelenik «éfua kivételével naponta Felelő« szerk«szta REHIK LáSZ­ló Szerkesztőség ** Kiadóhivatal Noviszád Jovans Gyr.rí,evtcsa 2/NI. ecn Telefon: «#­"

Next