Magyar Szó, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-02 / 27. szám

2 Magyar Site Központi Pártveze­őségü­nk II. plénuma határozatának gyümöcse: Nary eredmioeek, silifird formeio sisvethtzeich Egy esztendeje annak, hogy Központi Pártvezetőségünk kijelölte az utat, a falu szocialista átalakító­sában. Lemértük az eredményt. Egy esztendő alatt Vajdaságban 422 új szövetkezet alakult. Minden terme­lőszövetkezet kibővült. Az évi számadások pedig bemutatják, hogy ter­melő szövetkezeteink egy esztendő alatt szilárd, nagyüzemű gazdaság­gá fejlődtek. A­ plénum évfordu­óinak tiszteletére rendezett verseny­ben új szövetkezetek alakultak. Szorgos munkával bevetették a földe­ket, stb. A plénum által leszögezett utón haladnak tovább, és még na­gyobb sikereket érnek el. A zen ai j­rásjen 15 év alatt 14 a szavaz­ezet A zentai járás termelő szövetke­zetei a múlt esztendőben előrehalad­­tak a szocial­sta szektor megerősíté­­sében. A múlt évben 14 új szövet­kezet alakult. Az új szövetkezetek főleg a Központi Párvezetőség II. plénuma után alakultak, így a ta­vaszi munkát már együtt kezdték. A járási falubizottság hatéko­nyan támogatta az új szövetkeze­teket, főleg az év második felében, amikor a szövetkezetek versenyt hir­dettek egymás között. A verseny­­munka különösen a vetésben­ bonta­­kozott ki. Habár kevés munkaerő­vel rendelkeztek, mégis időre befe­jezték a munkát Ebben a járásban már minden szö­vetkezet megtartotta évi közgyű­lését, ígéretüket valóra váltották. A II. plénum évfordulójáig min­den szövetkezetben elszámol­tak.­­Az adai »Új barázda« szövetkezet­ben egy munkanap értéke kötött áron számítva 159 dinár, és bón. A horgo­­si »Granicsár« és a kevi »József Attila« szövetkezet főleg a tömege­sítés téren tűnt ki. Egy esztendő alatt kétszeresére növelték tagjak számát. ALAPOSAN MEGTÁRGYAL­TÁK A MUNKÁT... — Nyolcvannyolc és fél dinár készpénz és 34 dinár értékű bón egy munkanap értéke, — fejezi be beszámolóját a bogarasi »Petőfi Sándor« szövetkezet elnöke. A közgyűlésben a tagok alaposan megtárgyalják az elkövetett hibá­kat s az eredményeket. A hozzászó­­lásokbó­­l kitűnik, hogy bevezették ugyan a brigádrendszert, és csopor­tokra osztották a brigádokat, de hagyták, hogy egyes munkaképes tagok henyéljenek. Tót János, az első brigád vezetője brigádjának munkáját ismertetve, ezeket mon­dotta: — Eleinte sok nehézséggel kel­lett megkezdenünk, hogy megszi­lárdítsuk a brigádrendszert. Nem volt meg a munkafegyelem és nem terheltük meg a csoportokat. E k­éatt több tagunk nagyon rendszer­­telenü­l jár munkára. De azok a tagok, akik munkájuk legjavát adták meg is kapták a megérdemelt jutalmat. Bihusz Mi­­há­y például negyedm­agával több m­it 800 munkanapot dolgozott, s ez rt mintegy 59.000 dinár kész­pénzt, és 27.500 dinár értékű bont kapott. A tagoknak több mint 35 ezer di­nért és 27 ezer bont osztottak szét jutalomként. A szövetkezet a múlt évben m­ntegy 4 000 liter tejet adott át a városi ű­jközpontnak. Ezenk­­v­l­ egyebek között 16 vágón búzát, 36 vágón kendert és nagymennyi­ségű cukrot szo­lí­tattak be a fel­vásárló állomásnak A közgyűlésen a tagok kérték az új vezetőség­ét, hogy minél előbb vezesse be az egyéni megbízatást A CSALTA VÉRI »HALADÁS« NAGY ÜNNEPE A felzészlózott épület termében ünnep: hangu’az ura’kod . Nem is csoda hiszen ma tarló évi köz­­*gül is*t és ma ünnep’­ merl'kúlá­­gának h!”-mad:k évfordul ó’ár » csan- Uvári »,laladás« termelő paraszt­i szövetkezet. — Huszonketten voltunk akkor 1946-ban és 115 hold földünk volt, — kezdi az elnök a beszámolót. — Se lovunk, se gazdasági felszerelé­sünk nemigen volt. Akkor a helyi népbizottság segített bennünket, és Az idén a termelő szövetkezetek tervük szerint kétszeresére növe­ik sertésállományukat. Ennek megfe­lelően átszervezik a sertéstenyésztő brigádokat. Hogy megkezdhessék a sertéstenyésztő telep munkájának szervezését, először is elő kell irá­nyozni a sertéscsoportok összetéte­lében bekövetkezhető változ­­okat, a kitűzött tervvel és a termelés, va­lamint a szaporodás természetes feltételivel kapcsolatban. A jószág átcsoportosítása egyik fejlődési csoportból a másikba a kü­lönféle fajták szerint (korán fejlő­dő, későn fejlődő, közepesen fej­ő­­dő) különböző lesz. Bizonyos fajták­hoz tartozó sertések korábban ke­rülnek egyik csoportból a másikba (a növendékjó­ságok közül a kocák közé vagy a hirlaldába), más fajták­nál ez később következik be, te­hát ehhez kell alkalmaznunk a munka megszervezését. I. csoport. — Ide tartoznak a vemhes kocák és szoptatós kocák a szopós malacokkal II. csoport. — Ebben vannak a kanok. III. csoport. — Itt tartjuk a malacokat a hizla­lásig vagy addig, amíg a törzskon­­dába csapjuk őket. IV. csoport. — Ide soroljuk a hízó disznókat. A sertéstenyésztő brigád állatállo­mányát 60 kocából és a hozzájuk tartozó növendékjószágból valam­int a már a kocák közé csoportosított, de még e­lenőrzés alatt tartott 20 süldőből állítjuk össze A kocák kö­zé csoportosított süldőkből kivá­lasztjuk azokat amelyek majd az öreg kocákat pótolják, vagy amelyek­kel növeljük a természetes szaporo­dást, azokat pedig, amelyek nem megfelelőek k-selejtezzük a továb­bi tenyésztésből. A brigádhoz tartozó jószágállo­­mány gondozásához a következő összeállítású brigád szükséges: 1 brigádvezető, 2 kondás 2 maiaegun­­dozó 1 helyettes, aki a latrokat váltja hogy hetenként egy szabad­ítaniuk legyen Ha a szövetkezet hizia' 'e akkor minden 100 darab hizódisznó után még egy embert adunk a brigád­hoz A kondásak 30 olyan kocát Víz­nek amelyek még »zordat'ék ma 'aerk-f A kondások fcAtcWett#''­­­r,-i t'ö'r^sz'f’k ?z é’elm­e* fak­,r’t fák g d'c700o*r és g­irt/tí-s.-lind.r'íV a kocák bugatásáról és malacotá­roztak hogy egy közös nagyobb szö­vetkezetre tömörülnek. Az állam fél millió dinár hosszú lejáratú kölcsönt adott, így számos gazdasági szer­számot vásárolhattak és megkezd­ték a szövetkezet gazdasági udva­rának kiépítését. Lóistálló, sertés­­fioztató és lakó­házak is épültek a bővülő szövetkezeti tanyán.­­ Az emuil esztendőben tagjaink száma 209-r­e, földterületünk pedig 1009 holdra növekedett. Negyvenhét lovunk, 113 szarvasmarhánk, 400 sertésünk és számos más jószágunk van. A szövetkezet feladatként tűzte ki­ maga elé, h­ogy az idén töké­letesebb munkaszervezéssel nö­veli a termésátlagot. Az ál­­híralap tovább­­fejlesztése szin­tén igen fontos kérdés. Ha már ezer, a téren hatalmas fejlődés mutatko­zott az elmúlt esztendőben, mégis igen sok munkára van szükség, hogy a szövetkezet ezen a téren is v­aóban nagy szocialista gaz­dasággá fejődjön, és hozzájárul­jon dolgozóink ellátásához járul, gondozzák és etetik a kocá­kat és malacaikat. Hogy jobban hasznosíthassuk a fiaztatót, két csoportba párosítjuk a kocákat, úgyhogy a brigádhoz tartozó göbéknek egyszerre csak a fele malacozzék meg Ezzel a mód­szerrel elérjük, hogy a malacok időben arányosan elosztva jönnek világra és fejlődnek, s a kondások átlag mindig ugyanannyi malacot gondoznak. Ha a kocákat levegőre hajtjuk, egy kondás kíséri és őrzi őket, a többiek a sertésó­akat ta­karítják és az élelmet készítik el. A kondások munkanapját úgy szá­moljuk el, hogy minden 10 kg-nál nehezebb választási malacért 1.30 munkanapot számítunk. Ha a kon­dás átlagosan 10 malacot kap egy koca után és ha minden malac su­­tva meghaladja a 10 kg-ot 390 mun­kanapot keres. A munkanapok el­számolásának ez a módja a nem tulságosan szapora, hazai fajtákra (mangalica) érvényes. A malacgondozók munkanapjait úgy számítjuk ki, hogy az élőst­­­­métermázsákat vesszük alapul,­ és­pedig minden 100 kg é­ssúly után 5 munkanapot számítunk Ha a ma­­ncgondozó 6 hónapos korukig ügyel a malacokra és az elválasz­tástó­ számítva átlagosan 26 kg súlygyarapodást ér el 390 munka­napot (300 malacX26 kg­*7.800 kg; 78 gX5 munkanap=390 munkanap) keres. A hizlalók munkanapját a hízók súlygyarapodása alapján számí­tják ki, éspedig úgy hogy a nyári idő­szakban minden 100 kg su’vgyara­­podásért (e’ső osztályu dizrónál) 2 25, másodosztályú disznónál 1,75 és harmadosztályú disznónál 1­25 munkanapot számítunk. A téli hiz­­a­ási időszakban az e'sőosztályu disznók 100 kg-os su'vgyarapodá­­sáért 2 75 a mácnd-osztályu d’sznó súlynövekedéséért 2,50 a harma­dik osztályú d'Str.Mi­cu’gínok nö­vekedéséért pedig 2,25 munkanapot állapítunk meg. A Szövetkezet a tenyésztett ser­tések fajtása szerint határozza ma" a brigid­i’’elre a farm tervsze­rű fe’adatait amelyeket az év fo­lyamán te^e^i’enie kell és amelye­ket egyéni fe’adatokra bortani-'­­Az év fo’vamo n m-'.v n’ad'o' . *e*-­ tu'ten­e’f*é’írt a sertéttei".-r'sz­tők jutalmat kapnak, s igy mégis zöldágra vergődtünk. 1947-ben már a járási gépállomás traktorai hajtották földjüket. A szö­vetkezet kibontakozott, példás mun­kája nyomán egy másik szövetkezet is alakult, de csakhamar úgy hat.­ A munka megszervezése a sertésleti tisztésben Ács József: Felolvassák a jelentést 1950 n­t Novszád hat üzemelteit megválasztanák a munkástanácsat A JSzNK kormányának gazdasá­gi tanácsa és a Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség Központi Tanácsa határozatot hozott, hogy munkás­­tanácsokat kell létesíteni a nagyobb üzemekben és vá­lalatokban. Né­hány nappal ezelőtt megkezdődött a határozat gyakorlati megvalósítá­sa. Az üzemekben és vállaltokban a dolgozók értekezletet tartanak, amelyen megválasztják a munkásta­nács tagjait. Azokban az üzemekben ahol már megtartották az értekez­letet, a munkások betap­solód­­tak a vitába, és mérlegeik a termelés feljavításának lehető­ségeit. A dolgozók tömeges részvétele ezeken az értekezleteken azt bizo­nyítja, hogy a dolgozók tisztában vannak a munkástan­ácsok életre­­hívásának jelentőségével. Tudják hogy ezzel jelentősen elősegítik majd a fogyatékosságok kiküszöbö­lését a vállalatok munkájéban. Noviszád dolgozói eddig 6 üzem­ben választottak munkástanácsot, éspedig a »Pobeda« mezőgazdasági gépgyárban, a »Novkábel« vi­la­­mosipari üzemben, az »Alfcurt« szappangyárban a városi közlel­e­­dési vállalatban, a »Mu’pin« gyü­­mölcsi- és konzervgyárban és a »Primera« vállalatban. Ezek a választási értekezletek bebizonyították, hogy a dolgo­zók helyesen értelmez­ik a munkástanácsok szerepét. Minden vállalat munkástanácsába a­egjobb munkásokat, a rohammun­­kásokat újítókat és észszerűsítőket választották be. A munkástanácsok megtervezésé­vel a dolgozók az eddiginél még te­vékenyebben részt vesznek a terme­lési problémák megoldásában és a tervek kidolgozásában. A tanácsok feladata hogy képviseljék a dolgo­­zó tömeget a munka megszervezé­se, a gépek és emberek helyes be­osztása, a normák megállapítása a munkafegyelem megszilárdítása és a termelés fokozása terén felme­rülő kérdésekben A többtermelésért és a jobb minőségért Egy munkás két-három gépen is dollgozik. Fürgén járnak a kezek és az ujjak. Munkájuk nyomán egyre több, szebbnél-szebb sínes haris­nya is zokni kerül ki a gépekből. Fokozott irammal folyik a munka a zentai »Jedinsztvó« harisnyagyár­ban. A munkások az új év kezdete óta napról-napra többet termelnek Nem csoda, hiszen az üzemvezető­ség január első napjaiban hozzálá­tott a brigádok átszervezéséhez, új normikat állapított meg, és minden munkásnak telj­esítőképességéh­ez mérten szabta meg felada­tát. A két tíz-tíz tagú brigád, megalakulása után, nyomban versenyt kezdett a többtermelésért és a jobb műl­tsé­gért. Eddig különösen az első br­i­gád ért­e­ jó eredményt. A brigád­vezető leleményességének, jó szer­vező és irányító képességének ered­ményeként, átlag 20 százalékkal­ túl­teljesíti napi normáját. KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGGEL Balla Magda, az első brigád veze­tője, gépinél állva, munka közben mesél arról, hogyan szervezte­ meg a munkát. — Különösen azt vettem fgyelem­­be, hogy a gépek teljes mértékben ki legyenek használva. Munkatársa­im teljesítőképességét többé-ke­­vésbbé ismerem, és annyi gépet bíz­tam rájuk, hogy megállják helyüket, és jó eredményt érjenek el... Nagy figyelmet szentelnek egymás kölcsönös megsegítésének ... Ha egyik brigádtag gépe valami okból leáll, amíg rendbehozza, két gépen dolgozó szomszédja fellgyel a má­sik gépre. Ily módon egyik gép sem áll feleslegesen. A brigádvezető elmondja még, hogy a munka megkezdése előtt rendszeresen megbeszélik a terme­lésben felmerülő prob­lém­ák­at, és eszmecserét folytatnak­ a munkában szerzett új tapasztaltok e sajátítása érdekében A munkafegyelem is pél­dás. A brigád tagjai egyszer sem maradtak ki a munkából. — Brigádom minden dolgozóid normán felül termel Mindegyikük kitartóan dolgozik a terv teljesité­séért... Bárt­ Verona, a brigád egyik tag­ja állandóan arra törekszik, hogy felülmúlja eddigi teljesítményét. Na­pi normája 119 pár,­­ azonban már naponta átlag 140 párat termel A VERSENYBEN A LEGJOBBAK A másod­k brigád is kitartóan harcol, hogy utólérje az első bri­gádot Nem is áll mk­ oly messze tőle. Dolgozói a napi normát 12 -13 százalkkal túlszárnyalják A bri­gád grafikonja híven érzékelteti a trig­o torjának előretörését, állan­dóan norm­án felül termelnek. Hogy még nem értek el magasabb telj e­­s­tményt csak az az oka hogy eb­ben a br­gádban nem szervezték meg o­yan jól a tapaszt­at­ok k­ese­rélését és a közcsapás megsegités­i Utal a gépek teljes kihasználását, mint az első brigádban Julia Tomics, a második brigád tagja hamarosan utoléa Bart Ve­ronát az első brigá­d legjobbját. Ver­senyben áll vele és naponta 17—18 párral termel többet az előirány­zottnál. Még négy párat kel elő­állítania gépén, hogy utolérje élen­járó versenytársát A KÉT BRIGÁD PÉLDÁJA NYOMÁN A gyár munkásai, — hogy minél többet adjanak a közösségnek, — az utóbbi négy hónap alatt egyet­len egyszer sem maradtak ki iga­­zolatlényl a munkából Mindanny­an szívügyüknek tekinti­k az üzem ter­melését, és nap mint nap azon van­nak, hogy fokozzák munkal­endüle­­tüket. Hogy mi tette a gyár dolgo­­zóit ennyire szorgalmassá, törekvő­vé és fegye­kezetté? Döme Mária személyügyi előadó így beszél er­ről: — Az üzemi csoport politikaiig sokat foglalkozik a munkásokkal. Havonta minden munkás teljesítmé­nyét mérlegeljük, rendszeresen ava­tunk rohammunkásokat, és milltszá­­pen megjutalmazzuk a legjobbakat. Az előrehaladó munkásokat megdi­­csértük, a hanyag munkások mun­káját pedig bírálat alá vetjük. Rá­mutatunk hibákra és mit!??',,tá''aik­­ra, hogy kiküszöbölhessék őket. Döme Mária elmondja még, hogy a gyár va­­n,ennyi munkását, — a már magévő kát brigád példája nyomán, — brigádba szervezik be., A ketliző, sputnizó- és stoppoló-gé­­pek munkása­ két két b­ig'-dban, a rend-gépnél, és a szor­mozóban dol­gozó munkások ned g egy-egy bri­gádban dolgoznak majd. Habár a zentai »redinsztvő« ha­­risnyagyárban a bigidrendszeri munkát mo«t szerve»-k­ét g terme­lés növekedését jelző görbe a gra­­fikonon máris mindinkább felidé íves, ment­ a gyár do­bozé. 20-áig 108 százalák­on megvalósították a januári tervet Th M. BaUa MngcU A KANIZSAI ol­dala:ki termelő pa­­rasztszövetkezet tagjia nagyban készü­ltek az évi közgyűlésre. Az évi zárszámadás elkész­­ésével egyidejű­en építkeznek -s Az ed­digi számítások szer­it egy mun­kanap értéke 95-100 dinár lesz. A trágyá­k hordását is megken­ték Tavaszra elsősorban a gyen­­gébb földeket tértik meg trá­gyával. A ZRENYANINI földmű­ves szövet­kezet és a termelő szövetkezetek baromfi, ház nyai és esamb-kiál­­litást rendeztek. A k­álitáson résztvesznek a noviszadi, zombo­li, szmederei­ és g zagrebi ter­melő szövetkezetek . A k­ál­itás iánt nagy érdeklődés nv vá».|| meg a he'v és a környékbe!, fl 'j művesek va amm? » város több! dolgozóip kö­ziben is FEBRUAR 9 »G M'^-^N VO ’ SEN JEGIkZJÉK-E BE ADA 1 All • ki­­ F" ÖRÍZZE HFI YE­A VÁLASZ 101 NÉVJLGU.KBLI

Next