Magyar Szó, 1950. július (7. évfolyam, 155-180. szám)
1950-07-01 / 155. szám
2 Nymyjm Ssi mma. to állam gazdasági vállalatoknak és idéúi gazdasági zorlásoknak a maiaközösségek által történt srny Hasáról szóló alakvénn ebból a célból, hogy fokozatosan megvalósuljon az álami gazdasági vállalatoknak és felsőbb gazdasági társulásoknak maguknak a munkaközösségeknek részéről történő igazgatása, annak a szocialista elvnek alapján, hogy a társadalmi terme I. ALAPELVEK 1. szakasz A gyárakat, bányákat, közlekedési, szállító, kereskedelmi, mezőgazdasági, erdészeti, kommunális és más állami közgazdasági vállalatokat, mint általános népi vagyont a társadalmi közösség nevében a munkaközösségek igazgatják az állami gazdasági terv keretében s a törvényekben és más jogi előírásokban megállapított jogok és kötelességek alapján. A munkaközösségek ezt az igazgatást a vállalatok munkástanácsai és igazgató bizottságai, valamint a felsőbb gazdasági társulások munkástanácsai és igazgató bizottságai útján valósítják meg. A felsőbb gazdasági társulásokban több gazdasági vállalat egyesül. 2. szakasz A vállalatok munkástanácsát és a felsőbb gazdasági társulás munkástanácsát a munkaközösségek választják és mentik fel. A kisebb vállalatokban az egész munkaközösség alkotja a munkástanácsot. 3. szakasz A munkástanácsokat egy évre választják. A munkástanácsokat, valamint egyes tagjait visszahívhatják annak az időnek letelte előtt is, amelyre megválasztották. 4. szakasz A munkástanács mint a munkaközösség képviselője megválasztja és felmenti az igazgató bizottságot és gyakorolja a törvényben meghatározott egyéb jogokat. 5. szakasz Az igazgató bizottság igazgatja a gazdasági vállalatokat, illetve a felsőbb közgazdasági társulásokat, és munkájáért a munkástanácsnak, valamint az illetékes állami szerveknek felelős, a vállalatok igazgatóbizottsága pedig a felsőbb közgazdasági társulás igazgató bizottságának is. Ezzel a felelősséggel összhangban az igazgató bizottság a törvények és más jogi előírások alapján munkástanácsának határozatai alapján, valamint az illetékes állami szervnek, illetve a felsőbb gazdasági társulás igazgató bizottságának rendelezései és utasításai szerint működik. 6 . szakasz Az igazgató bizottságot egy évre választják. Az új igazgató bizottságba az előző évi igazgatóbizottság tagjainak legfeljebb egyharmadát lehet beválasztani. Senki sem lehet tagja az igazgató bizottságnak egymásután több mint két éven át. Az igazgató bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt nem hagyják el rendes kötelességüket és munkájukat a vállalatban. A tagok az igazgató bizottságban végzett munkájukért nem kapnak fizetést. 7. szakasz Az igazgató bizottság tagjának megbízatása ideje alatt nem mondhatják föl a munkaszerződést Sietve szolgálatot, nem is helyezhetik át az ő beleegyezése nélkül. 8. szakasz A vállalat termeléséit és ügyködését a vállalat igazgatója irányítja, a felsőbb közgazdasági társulás munkáját és ügyködését pedig a társulás igazgatója. Amíg a törvény nem rendelkezik másként, a vállalat és a felsőbb gazdasági társulás helyes szakszerű vezetésének biztosítása céljából a vállalat igazgatóját a felsőbb közgazdasági társulás igazgató bizottsága, illetve ha a vállalat nem társul, akkor az illetékes állami szerv nevezi ki, a felsőbb közgazdasági társulás igazgatját pedig az Utólél, az állami szervezést közvetlenül maguknak a termelőiknek kell irányítnia; abból a célból, hogy tovább fejlessze a népi önkormányzat demokratikus elveit, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Népszkupstinája meghozza A vállalat munkástanácsa vagy igazgató bizottsága javasolhatja a vállalat igazgatójának leváltását. 9. szakasz Az igazgató tisztségénél fogva tagja az igazgató bizottságnak. A vállalat igazgatója a vállalat igazgató bizottságának, a felsőbb közgazdasági társulás igazgató bizottságának és igazgatójának, valamint az illetékes állami szervnek, a felsőbb közgazdasági társulás igazgatója pedig igazgató bizottságának és az illetékes állami szervnek felelős munkájáért. II. A VÁLLALAT MUNKÁSTANÁCSA 19. szakasz A vállalatok munkástanácsa 15—120 tagból áll. Minden egyes vállalat munkástanácsa tagjainak számát a vállalat szabályzatában határozzák meg a vállalat nagyságától és felépítésétől függően. A munkástanács választásait minden év elején tartják meg. A JSzNK kormánya a közgazdaság egyes ágazataira más időpontot is meghatározhat, hogy mikor választják a munkástanácsokat. Azokban a vállalatokban, amelyekben 30-nál kevesebb munkás és alkalmazott van, az egész munkaközösség alkotja a munkástanácsot. 11. szakasz A vállalat munkástanácsát általános egyenlő és közvetlen szavazati joggal titkos szavazás útján választják. A munkástanács választásain választójoguk van azoknak a munkásoknak, akik a fennálló előírások értelmében munkaszerződést kötöttek a vállalattal, valamint a műszaki és mérnöki személyzetnek és a vállalat más alkalmazottainak. 12. szakasz A vállalat munkástanácsának választásait szabály szerint az egész vállalatra vonatkozó egységes jelölőlista alapján választják. Jelölőlisták előterjesztésére joga van a szakszervezetnek, illetve meghatározott számú munkás-nak és alkalmazottnak. 13. szakasz Azokban a vállalatokban, amelyekben 500-nál kevesebb munkás és alkalmazott dolgozik, jelölőlistát javasolhat a szavazásra jogosult munkások és alkalmazottak egytizede, azzal, hogy a javaslatot előterjesztők száma nem lehet kevesebb ötnél. Azokban a vállalatokban, amelyekben több mint 500 munkás és alkalmazott dolgozik, annyi munkás és alkalmazott javasolhat jelölőlistát, amennyi a munkástanács megválasztandó tagjainak a száma. Az előterjesztők között arányosan képviselve kell lenniök a vállalat egyes különálló üzemeinek és egységeinek. 14. szakasz A jelölőlistát írásban kell beterjeszteni és annyi jelölt nevét kell tartalmaznia, amennyi tagot a munkástanácsba választanak. A jelölőlistát az előterjesztők aláírják. 15. szakasz : A jelölőlistákat a vállalatban legalább öt nappal a választások előtt közszemlére kell tenni. IIi. szakasz A munkástanácsok választásait a választási bizottság vezeti le, amelyet a szakszervezet nevez ki. A szavazás a szavazóhelyeken történik. A választási bizottság meghatározza a szavazóhelyeket és kinevezi a szavazatszedő bizottságokat. 17. szakasz A szavazás szavazólapocskákkal történik. Minden szavazócédulán szerepel sorrendben azoknak a jelölteknek a neve, akiket az illető listán ja■ vásottak. 18. szakasz Minden szavazó annyi szavazócédulát kap, ahány javasolt jelölőlista van. Minden választónak joga van, hogy valamely jelölőlistán egy-egy javasolt jelölt nevét áthúzva helyére másik jelölt nevét írja be a vállalat szavazásra jogosult munkásainak és alkalmazottainak sorából. Azokat a szavazócédulákat, amelyek olyan jelölőlistára vonatkoznak, amelyre nem kíván szavazni, a választó a meghatározott helyre teszi egy külön helyiségben, ahol kitölti a szavazócédulát. Annak a jelölőlistának a szavazócéduláját, amelyre szavazni kíván, a választó összehajtogatja, és a szavazatszedő bizottság előtt a szavazatgyűjtő urnába helyezi. II. szakasz A munkástanács tagjává megválasztottnak tekintendők azok a jelöltek, akik legtöbb szavazatot kaptak azon a jelölőlistán, amelyen a munkások és alkalmazottak többsége szavazott.. 20. szakasz A munkástanács tagjai sorából megválasztja elnökét. A munkástanács elnöke nem lehet az igazgató bizottság tagja. 21. szakasz A munkástanács üléseit a tanács elnöke hívja össze és ő elnököl az üléseken. A munkástanács üléseit legalább minden hat hétben egyszer kell tartani. Az elnök köteles összehívni a munkástanács ülését a vállalat igazgatóbizottságának, a szakszervezetnek, a munkástanács tagjai egyharmadának vagy az igazgatónak a kívánságára. 22. szakasz: A munkástanács akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van az ülésen. A munkástanács a jelenlévő tagok szavazat többségével hoz határozatokat. 23. szakasz A vállalat munkástanácsa: jóváhagyja a vállalat alapterveit és zárszámadásait; határozatokat hoz a vállalat igazgatására és a közgazdasági terv megvalósítására vonatkozóan; megválasztja, felmenti és leváltja a vállalat igazgató bizottságát, vagy egyes tagjait; meghozza a vállalat szabályzatát a felsőbb közgazdasági társulás igazgató bizottságának, illetve az illetékes állami szervnek a jóváhagyásával; megtárgyalja az igazgató bizottságnak a munkára vonatkozó jelentéseit, és határozatokat hoz munkájának jóváhagyására vonatkozóan; megtárgyalja az igazgató bizottság egyes intézkedéseit és határozatokat hoz róluk; intézi az akkumuláció azon részének elosztását, amely a vállalat, illetve a munkaközösség rendelkezésére marad meg. 24. szakasz A munkástanács ülésein az igazgató és az igazgató bizottság többi tagja is köteles részt venni. A munkástanács minden tagjának joga van kérdéseket intézni az igazgató bizottsághoz és az igazgatóhoz munkájukra vonatkozóan. Az igazgató bizottság és az igazgató köteles választ adni a munnkástanács ülésén. III. A VÁLLALAT IGAZGATÓ BIZOTTSÁGA ^1 ■ 25. szakasz / 1 A vállalat igazgató bizottsága L 3—11 tagból áll beleértve ebbe a jő számba az igazgatót is. Minden egyes vállalat igazgató bizottsága tagjainak számát a válllalat szabályzata határozza meg az. vállalat nagyságától és felépítésétől függően. *3 ) Az igazgató bizottság tagjai leg-i p alább háromnegyed részének olyan munkásoknak kell lenniök, akik • közvetlenül a termelésben, illetve a vállalat alapvető közgazdasági ténykedésében dolgoznak, • az igaz- Ilgató bizottság többi tagját pedig.j is műszaki és mérnöki személyzet és más alkalmazottak sorából választják ki. 26. szakasz Az igazgató bizottságot a munkástanács választja meg mindjárt a maga megalakulása után. Az igazgató bizottság tagjainak megválasztása jelölőlisták alapján és titkos szavazással történik. Az igazgató bizottság tagjaival együtt meghatározott számú helyettest is választanak. Jelölőlista előterjesztésére joga van a munkástanács tagjai egytizedének. A vállalat igazgató bizottsága tagjainak megbízatása az új igazgató bizottság megválasztásáig tart. Az igazgató bizottság és egyes tagjai leválthatók annak az időnek letelte előtt is, amelyre megválasztották őket. 27. szakasz A vállalat igazgató bizottsága: összeállítja a vállalat alapterveinek javaslatát; meghozza a havi operatív terveket; gondoskodik a vállalat helyes működéséről; összeállítja a vállalat belső szervezetére vonatkozó javaslatot és a munkahelyek szisztematizálására vonatkozó javaslatot; összeállítja a vállalat munkarendjének szabályzatára vonatkozó javaslatot és intézkedéseket tesz a munkafegyelem szilárdítása érdekében; határoz az alkalmazottak kinevezéséről a vállalat vezető tisztségeibe; döntést hoz azokkal a panaszokkal kapcsolatban, amelyeket a munkások és alkalmazottak tesznek, a felmondásra és a belső munkamegosztásra vonatkozó határozatokkal kapcsolatban; intézkedéseket tesz a vállalat termelésének fejlesztése, különösen pedig a termelés észszerűsítése, a munkatermelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a termékek minőségének javítása, a takarékosság foganatosítása s a hulladék és a selejt csökkentése érdekében; dönt a vállalat munkanormáinak kérdéséről; dönt rohammunkások avatásáról s az észszerűsítő és nyitó javaslatokról; intézkedéseket tesz a vállalat munkásai és alkalmazottai szakmai tudásának növeléséért, valamint az egyes munkahelyeken való helyes beosztásukért; gondoskodik a vállalatbeli munkaviszonyról szóló előírások helyes alkalmazásáról, a fizetésekről, bérekről, s a munkások és alkalmazottak előremeneteléről, a munkavédelemről és a szociális biztosításról, valamint a vállalat munkásai és alkalmazottai életviszonyainak javításáról; megtárgyalja a vállalatban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak évi pihenőjének kihasználását és elkészíti ennek a tervét; intézkedéseket tesz a vállalat által igazgatott általános népi vagyon védelmére és helyes felhiasználására, és intézkedéseket tesz a kártevés, tékozlás és az általános népi vagyon iránti lelkiismeretlen magatartás más formáinak felfejezése, megakadályozása, és kiküszöbölése céljából. A vállalat igazgató bizottsága felelős a terv megvalósításáért és a vállalat helyes működéséért. 28. szakasz Az igazgató bizottság tagjai közül megválasztja elnökét. Az igazgató nem lehet az igazgató .A bizottság elnöke Az 'Igazgató bizottság elnöke levezeti az igazgató bizottság üléseit és az igazgatóval együtt előkészíti az ‘Ülés napirendjét. 1 . "S® 29. szakasz A vállalat igazgató bizottsága I kollektiven működik és csak üléssgiít hozza meg határozatait. igazgató bizottság ülését az Itif® hívja össze. j vXt' elnök köteles összehívni azigazgató bizottság ülését az igaz•gat'Vtogy az igazgató bizottság tagjainak kívánságára. J 30. szakasz I'Á v*állalit igazgató bizottsága fatképes, ha az ülésen ’ Van tagjainak több mint félg*frasa A igazgató bizottság határozati jelenlévő tagok szótöbbségé rózza meg. 31. szakasz igazgató bizottság tagjainak az időre, amíg az igazgató bizig ügyeivel vannak elfoglaltvnguk van megtérítésre az elvitt kereset összegében. 32 szakasz általat igazgató bizottságának is kötelessége, hogy megtegye a székes állami szervnek a magánszait és észrevételeit, a felső közgazdasági társulás igazgatoottságának azokra a határozatai rendelkezéseire és utasításai igatkozóan, amelyekről úgy vélil, nincsenek összhangban a tönnyel, vagy pedig károsak a vat érdekeire, de nem állíthatja vgrehajtásukat, amíg az illető állami szerv nem hozza meg hát. 33. szakasz illalat igazgató bizottságának a tagja, aki nem ért egyet az igaz bizottság határozatával, költi észrevételeit a felsőbb korsasági társulás igazgató bíróiéval illetve a vállalat munkaacsával. Iazgató bizottság tagja csakazgató bizottság és a munkástany ülésén teheti meg észrevétel® igazgató munkájára. 34. szakasz igazgató bizottság tagjai kötele őrizni az állami és hivatalosakat. $ •: «ob, ■ Ajok az igazgató bizottságban vég,munkájukért hivatalos szeméként felelősek. 35. szakasz Új kérdések tanulmányozása és atáskörbe tartozó ügyek javasltak előkészítése céljából a váll! igazgató bizottsága külön albiságokat alakíthat a vállalat minifeak alkalmazottaink soráni '-jJJ,__........................ IV. IVáIA aT IGAZGATÓJA jl ^ szakasz Ajfazdí§f szervezi meg a vállalatit ^jinkáfolyamatot és közutóerr'.ényitja a terv megválóját é a vállalat működését fajtóarván törvényeket és, amint igazgató bizottságának mádiásítva továbbá az illetékes állámervek,valamint a felsőbb közság társulás igazgató bizosait és igazgatójának rendesít és utasításait. Isgató közvetlenül felelős a helyek, más jogi előírások, „■s , értékes állami szervek rendel- pnek betartásáért és biztosi okalmazásukat a vállalati élet II. 37. szakasz fialat igazgatója a gazdasági tér felében és a vállalat igazgati fett ágának határozataival ijeszti pán szerződéseket köt és eloszló forgalmi eszközöket. A szerzi jogérvényes, amint az ijjázgi! megköti. Azsegató képviseli a vállalatot az állt szervek előtt, és az egyes fizikain jogi személyekkel való jogvságban. Meghatalmazhat, más helyt is, hogy képviselje a válatot meghatározott, jogi ügyek. ' /* f-r 38. szakasz A valat igazgatója felveszi a munka a munkásokat és kinevezzi ,a falatban a tisztviselőket, azok ételével, akikre vonatkozóan kül előírások másképpen rendelkezik, valamint döntést hoz aj vállalóránti munkaviszonyukról. A valat igazgatója határoz a munkás és alkalmazottak felmondásárólla az általános előírások alapjánz a jog nem ruházódott át má személyekre a vállalatban. A lakásoknak és alkalmazot taknaláguk van arra, hogy a felmondásvagy más munkára valói beosztás vonatkozó minden döntés ells panaszt emelhessenek aj vállalaigazgató bizottságánál s az hozza ig a végső döntést. 39. szakasz A válat igazgatója beosztja aj munkákat és alkalmazottakat egyes unkákra és meghatározza rőtéi esteiket. (Folytása a harmadik oldalon) az áifmi pziszsági váiSaiatsissia!? és fefsiiiii isidisíes látskiáMiMi a muffkakezességák által türféni irányításáról szóló alaptörvényt