Magyar Szó, 1950. augusztus (7. évfolyam, 181-206. szám)

1950-08-01 / 181. szám

fiftisip k­olászervezeteinek első idei no­dáldróll A vajdasági frontszervezetek m munkája ebben az évben nagy ál­talánosságban szervezeti megszi­lárdítással kezdődött. Sok helyütt átszervezték az alapszervezeteket, megalakították a frontcsoportokat, komoly nevelőmunkával fogták át elsősorban a frontvezetőket, hogy alkalmasakká váljanak az alapszer­vezetek, csoportok és aktívák ve­zetésére. A tartományi frontbizott­ság intstruktor-csoportokat küldött a terepre, az albizottságok tagjai szintén számos látogatást tettek a szervezetekben. Ennek során 190 frontalapszervezetet és több mint 500 frontcsoportot alakítottak Vaj­daságban. A szervezeti rendezés nagyban hozzájárult a frontmunka feljaví­tásához. Nem teljes adatok szerint az első félévben Vajdaság terüle­tén 820 helyi frontbrigád alakult, csaknem 350.000 fronttaggal, noha megállapítható, hogy még mindig nem szervezték meg mindenütt a brigádokat és sok helyütt alapszer­vezetenként vonulnak ki munkára a fronttagok. A helyi brigádokon kívül több mint 1.000 fronttaggal 26­­külön frontbrigád is résztvett Vajdaság­ból Ötéves Tervünk nagyobb ob­jektumainak építésében. A frontszervezetek el­ső félévi tervének teljesítését azonban sok­ban akadályozta az építőanyag­­hiány. Ennek ellenére az eredmé­nyek kielégítőek. Kommunális munka terén több mint 90 millió dinár értékű munkát végeztek a fronttagok. Egészségügyi teendők­ben kifejtett munkájuk értéke csaknem 10 millió dinár, a mező­­gazdasági munkálatokban több mint 44 millió dinár értékű mun­kával támogatták a néphatóságot, a szövetkezeti szektor segítésében végzett munkájuk értéke csaknem eléri a 15 millió dinárt, az építke­zésekben több mint 55 millió di­nár értékű munkát végeztek, az erdősítés terén több mint 10 mil­lió, a kivitel tekintetében pedig több mint 5 millió értékű a vaj­dasági frontszervezet munkája az első félévben. Az utóbbi hónapokban számot­tevő eredményeket értek el a szer­vezetek a tagsági díjak rendezése, új tagok toborzása, s a tagsági könyvek kiosztása tekintetében, így például az új fronttagok szá­ma csaknem eléri a 25.000-et. A fogyatékosságok tekintetében elsősorban említésre méltó, hogy sok helyütt a frontszervezetek nem kísérték eléggé figyelemmel, ho­gyan teljesül munkatervük, nem fordítottak elég gondot terveik tel­jesítésére. Vonatkozik ez elsősor­ban az apatini, Versec városi, Ki­­kinda városi, Mitrovica városi és járási, az alibunári járási, begai járási, zemuni járási és a potiszki járási frontszervezetekre. Előfordult még néhol, hogy nem dolgozott a nyilvántartó és terv­albizottság, nem működött a je­lentésszolgálat. Nem ritka eset,­­ hogy sokkal többet dolgoztak a fronttagok, mint amennyit a jelen­tésekben kimutattak a szervezetek. Ezer és ezer munkaórát nem je­gyeztek fel. Sok helyütt pedig a terveket nem tagolták háromhavi és havi tervekre, nem állítottak a szervezetek elé operatív feladato­kat és mint már mondottuk,­­ nem kísérték figyelemmel a terv megvalósítását. A Tartományi Frontbizottság fel­adatul tűzte a szervezetek elé, hogy a végrehajtó bizottságok min­denütt vitassák meg a terv telje­sítését, oldják meg az alapszerve­zetek támogatásának kérdését fel­adataik megvalósításában, rendez­zék a nyilvántartást stb. stb. A felsorolt fogyatékosságok ki­küszöbölésével Vajdaság frontszer­vezetek a második félévben még szebb eredményeket érhetnek el. Magyar Sic Az új törvény alapján újraválasztják az szent m­unkástanácsokat Az állami gazdasági vállalatok­nak és felsőbb gazdasági testüle­teknek a munkaközösségek által való irányításáról szóló törvény alapján kiadott utasítás szerint új­ra­választják az üzemi munkásta­nácsokat. Vajdaság egész területén foly­nak már az előkészületek a ta­nácsok és üzemi igazgató bi­zottságok megválasztására. Tartományunk néhány nagy üze­mében már hónapokkal ezelőtt választottak munkástanácsokat, amelyek próbaképpen működtek, és csak tanácsadó jellegűek vol­tak, nemrégen pedig az üzemek és gyárak nagy részében megvá­lasztották a munkástanácsokat. Ezek a tanácsok legtöbb 15 tag­ból álltak, az új rendelet értelmé­ben pedig, amennyiben a munka­közösségnek több mint 30 tagja van, a munkástanácsnak 15—120 tagból kell állnia. A mostani választásokon sor kerül az igazgató bizottság megválasztására is, amelyet eddig sehol sem válasz­tottak meg. Ezek szerint Vajdaság minden üzemében újra választják a mun­kástanácsokat. A választásokat a járási, városi, illetve körzeti nép­bizottság írja ki és az üzemi cso­port véleménye alapján meghatá­rozza a választás napját. A szakszervezetekre nagy fel­adat hárul a választások előkészí­tésében és jelentőségének megma­gyarázásában. A munkástanácsok megválasztásuk után a munkakö­zösség nevében átveszik a gyárak, üzemek, illetve más gazdasági váll­­alatok irányítását. Saját károm fajullak - az Idán mir­­át omolták meg az előlegen elosztásai az adai „Dózsa­gyárgy“ termelő szövetkszelően Termelő szövetkezeteinkben a jö­vedelem elosztásának a szocialista elvek alapján kell történnie, s min­den munkaképes tagnak a teljesí­tett munkanapok alapján kell ré­szesülnie a szövetkezet jövedelmé­ből, és pedig mind az egyes szét­osztásra kerülő terményekből, mind pedig a pénzből és bonból. A ter­mények és a többi jövedelem el­osztását mindig az évi elszámolás alkalmával véglegesítik. A jövede­lemből azonban a szövetkezet tag­jai évközben előleget kapnak. A szövetkezet vezetőségének az előleg kiosztásakor szintén ügyelnie kell arra, hogy az elosztás a teljesített munkanapok alapján történjék. Ha nem így tesznek, akkor az évi számadás alkalmával megtörténhet, hogy az évi jövedelmet nem tudják munkanapok szerint egyenlő arány­ban elosztani. Erre példa az adai »Dózsa György« termelő szövetke­zet, ahol az elmúlt évben az elő­leget nem az elvégzett munkana­pok szerint osztották ki, így csak az évi elszámolás alkalmával tűnt ki, hogy egyes tagok több előleget kap­tak, mint ami járt volna ne­kik elvégzett munkájukért. Ezzel szemben voltak olyan tagok is, akik elvégzett munkájukért sem kapták meg járulékukat. Hogy ezt a hibát mielőbb helyre­hozzák, elhatározták, hogy ez évi jövedelmükből mihelyt­t lehetőség lesz rá, rendezni fogják a különbö­­zetet. Ez a határozat azonban ed­dig csak határozat maradt, mert egyes szövetkezeti tagok még min­dig nem kapták meg múltévi teljes jövedelmüket. Azokat a tagokat, akik a múlt. évben nem kapták meg teljes járulékukat, az ezévi szabad feleslegéből szándékoznak kifizetni. A vezetőségnek arra kell töre­kednie, még az évi számadás lezá­rása előtt, hogy helyrehozza ezt a hibát. A jövedelem-előleg elosztását eb­ben az évben már a »Dózsa György« szövetkezetben is az el­­végzett munkanapok arányában és rendszeresen végzik, így minden munkaképes szövetkezeti tag meg­kapja munkája után az őt megille­tő járulékot. Azok a tagok pedig, akik mun­kaképtelenek (öregek, betegek stb.) a szociális alapból szin­tén rendszeresen megkapják ellátásukat. Ha így osztják el jövedelmüket, ezután is, akkor az év végén nem fordulhat elő olyan hiba, mint a múltban. Ebben az évben már kétszer osz­tottak pénzelőleget, s ezen kívül bont, árpát és konyhakerti vetemé­nyeket is kaptak a tagok. A jöve­delem­előleg mostani elosztásával a tagok elégedettek, mert látják, hogy elvégzett munkájuk szerint megkapják jövedelmüket. Ez tette lehetővé hogy a tagok most még nagyobb munkalendülettel dolgoznak, mint eddig. Minden munkát igyekeznek ide­jében elvégezni, mert tudják, hogy így sokkal jobb eredményt érhet­nek el. Nagyobb termés­eredmény­­nyel pedig növelhetik szövetkezeti gazdaságukat és egyéni jövedelmü­ket is. A vezetőségnek állandóan szem előtt kell tartania, hogy a jó mun­katervezés és irányítás mellett a jövedelem helyes elosztása is nagy­ban hozzájárul a szövetkezet szer­vezeti megszilárdításához. ———­­ "VW“’......................................... • — Itt a helyszínen győződjenek meg a jugoszláviai magyarok életéről és szabadságáról — lilát lártainkn­an az Ivaniniji Magyarok Felemelték szavukat Ivanovo ma­gyar polgárai is. A valamivel több mint 2000 lakosú kis falu lakosai, amelyben magyarok és bolgárok a legnagyobb testvériségben építik szocialista hazájukat, elkeseredve követelték a magyar vezetők által megindított soviniszta politika be­szüntetését A legnagyobb megve­tésüket és gyűlöletüket fejezték ki a magyarországi vezetők délszláv kisebbségeink ellen irányuló rossz­indulatú politikájával szemben. A gyűlésen hozott határozatukat, a Jugoszlávia Békevédelmi Nemzeti Bizottsághoz küldött táviratukban fejezik ki, amely egyebek között így szól: »Mi, ivanovói magyarok, mint jugoszláviai nemzeti kisebbség, tiltakozó gyűlésünkön egybe­gyűl­ve, csatlakozunk Jugoszlávia Békevédelmi Nemzeti Bizottsá­gának kongresszusán hozott ha­tározatához. Nagy elkeseredést vált ki belőlünk a magyar ható­ság embertelen eljárása, a jugo­szláv nemzeti kisebbség bántal­mazása és kitelepítése. Mi, jugoszláviai magyarok kö­veteljük, hogy küldjenek ha­zánkba bizottságot, amely a hely­színen győződhet meg a Jugoszlá­viában élő magyarok életéről és szabadságáról. Győződjenek meg szabad kultúránkról, nyelvhasz­nálatunkról és mindarról, amit szabad hazánkban a szocializ­mus építéséért teszünk. Jöjjenek el és lássák, hogy mindazok a hazugságok és rágalmak, ame­lyeket a budapesti és a többi tá­­jékoztatóirodás ország sajtója és teljes propaganda-hálózata zúdít reánk, nem felelnek meg a való­ságnak. Ezen a helyen ígéretet teszünk, hogy hazánk többi testvérnépé­­vel együtt harcolni fogunk a szo­cializmus mielőbbi felépítéséért­. A zrenyiatii­i ellátási ügyosztály későn figyelt fel a „Gramag“ gyenge munkájára A dolgozók főzelékfélével való ellátása Zrenyaninban a »Gramag« feladata. Az idén azonban a város lakossága a »Gramag« elárusító he­lyein csak nagyritkán vásárolhat krumplit, paradicsomot, vagy más főzelékfélét, úgyszintén gyümölcsöt is. Illetékes helyen az áruhiányért a szárazságot okolják. Ezzel azonban nem vehetnek le magukról minden felelősséget, mert a valóság más. Igaz, hogy néhány járásban a szá­razság sok kárt okozott a főzelék­félékben, de áru mégis van elég. Ezt bizonyítja az, hogy piaci napo­kon a környékbeli termelők nagy mennyiségű árut hoznak fel, ami teljesen meg is felel a városi la­kosság szükségleteinek. A hiba ott van, hogy ennek az árunak magas az ára. Ha a felvásárló vállalat idejében szerződést kötött volna a szükséges árura, akkor a városi dolgozók most elfogadhatóbb áron vásárol­hatnák be szükségleteiket. Tehát nem a szárazság az oka annak, hogy a Gramagnál nincs áru, és hogy a piaci árak megfizethetetle­nek, hanem az, hogy a felvásárló vállalat rossz munkát végzett. Nem mozgósította kellőképpen felvásárló szerveit és nem bővítette ki eléggé felvásárló hálózatát, hanem csak a megkötött szerződésekre támaszko­dott, amelyek nem bizonyultak reá­lisaknak, elég szilárdnak, sem hite­leseknek, és ennélfogva nem köte­lezik a termelőt a szerződésben le­kötött termékek átadására. A szer­ződések megkötését nem végezték kellő hozzáértéssel. Nem törődtek azzal, hogy egyes magántermelők vagy szövetkezetek eleget tudnak-e tenni a szerződésben vállalt kötele­zettségüknek vagy sem. Sok termel­é­set akkor köteleztek főzelékfélék termesztésére, amikor már beve­tette földjét egyéb növénnyel, mi­vel a főzelékfélék termesztése ere­deti tervében egyáltalán nem sze­repelt. Időközben sem a felvásárló vál­lalat, sem az ellátási ügyosztály nem ellenőrizte, hogy a szerződő felek hogyan készülnek eleget ten­ni feladatuknak, pedig ha ezt ide­jében megteszik, sokat javított vol­na a helyzeten. Akkor nem történ­hetett volna meg, hogy a termelő szövetkezetek csupán 1,5 százalék­ban, a magántermelők pedig 29,6 százalékban váltják valóra szerző­désileg vállalt kötelezettségüket, mint ahogy ez megtörtént. A felvásárló vállalat csak akkor vette fel a kapcsolatot a termelők­kel, amikor már az árut kellett vol­na szállítani. Ekkor azonban kitűnt, hogy a megkötött szerződéseket nem lehet megvalósítani. Mivel a felhozatalt más oldalról nem bizto­sították, a dolgozók ellátatlanul maradtak, illetve rá vannak utalva a magántermelőkre, akik maguk szabják meg az árakat. A városi népbizottság ellátásügyi hivatala is csak későn ismerte fel a felvásárlási vo'­at gyönges' 't, és ezért nagyrészben felelős a hi­bákért és mulasztásokért. Az ellátási hivatal vállalja is a felelősséget, és most — bár késve — mindent elkövet, hogy a tásokat jóvátegye. Újabb fel­vásár­ló piamásokat létesít, és kiépinti a felvásárló hálózatot. Közlekedési eszközöket bocsát a felvásárló vál­lalat rendelkezésére, és saját tiszt­viselőit is terepre küldi, hogy se­gédkezzenek a szükséges főzelék­félék felvásárlásában. A városi ellátásügyi hivatal, okulva az eddigi mulasztásokból és hibákból, komoly harcba fogott, hogy legalább valamennyire jóvá­tegye őket. A napokban értekezle­tet tartott a temesi és begai járás kereskedelmi ügyosztályának meg­­bízottaival és megtárgyalta a teen­dőket a város főzelékfelével, vala­mint a dolgozók téli ellátásával kapcsolatban. ­­ni pMrcsSroc­ átmenetsiec az állam rendel­kezésére ftecsátfztt pCszütre i­s ezzel erősítiik fee­­zeoii közgazdaságét, ü­ggetlenségét és fedez­elét. Külföldi brigádok dolgoznak nagy munkahelyeinken, a zágrábi egyetemi városnegyed és Új- Beográd építésén. A külföld demokra­tikus ifjúsága így fejezi ki együttérke­zését hazánk szocializmust építő ifjú­ságával és népével, s így segít nekik nagyszerű munkájukban. Ott vanhat Zágrábban a haladó angol, francia, svéd, dán, olasz és norvég ifjak, ■—* az angolok még a rohambrigád címet is elnyerték, —• most érkezett Új Beo­­grád építőhelyére a kopari olasz ifjak­ Antonio Bonifacio nevét viselő bri­gádja, s megérkezett hazánkba a bel­ga ifjak egy 27 tagú brigádja is. Mint egykor a£ ifjúsági vasútvonalon, ez­úttal is összeforrnak az építőhelyeken a soknyelvű, de egyszevű brigádos, közös, egyakaratú munkájukkal jel­képezve, hogy a világ igazán demokra­tikus közvéleménye nem ül fel a ha­zug, rágalmazó tájékoztatóirodás haj­szának. Eljönnek a külföldi ifjak, együtt dolgoznak a mi hős ifjúságunk­kal, körutat tesznek hazánkban, meg­tekintik új gyárainkat, utainkat, vas­ijainkat, vízierőműveinket, beszélget­nek dolgozóinkkal, s hazatérve fenn­­­­hangon hirdetik a megdönthetetlen­­ igazságot: nem igazak a rágalmak, az új Jugoszlávia, Tito Jugoszláviája a szocializmust építi. © MEGVALÓSULT A KŐOLAJ­­FELDOLGOZÁS JÚLIUSI TERVE. A kőolaj-feldolgozó ipar igazgató­sága tegnapig elvégezte júliusi ter­melési tervét. A finomítók július folyamán 20 százalékkal több haj­tóanyagot és kenőolajat adtak, mint amennyit az alapterv elő­irányzott. Maga a bosznabródi fino­mító felével többet teljesített, mint júliusi terve szerint kellett volna. A Medence és Magyarcsernye példát mutat. A begai járásban ed­dig a termelők felét szólították fel gabonafeleslegének átadására. A járásban a gabonabeszolgáltatási versenyben példát mutat Medence és Magayrcsernye. ■ elpusztított a tűz egy ARANYBÁNYÁT. Nicaraguában a Lí­m­ia helység mellett lévő aranybányá­ban tűz ütött ki, s teljesen elpusztí­totta a bányát. Az aranybánya egy amerikai társaság kezében volt.­­ Népkölcsönt jegyeznek a sán­­dori »Katar« szövetkezet tagjai. A sándori »Katar« termelő szövetke­zet tagjai megbeszélést tartottak, amelyen megtárgyalták a második népkölcsön-jegyzés jelentőségét. Számos egyéni feladatvállalás is tör­tént, így Tikvicki Benő szövetke­zeti tag 4.000, Fátyol Anna pedig 5.000 dinár jegyzését vállalta. A szövetkezet versenyfelhívást inté­zett a népkölcsön-jegyzés terén a szintén sándori »Julius 7« terme­lő szövetkezethez.­­ AZ ADAI FŐISKOLÁSOK MŰSOROS ESTJE. Az adai főis­kolások vasárnap műsoros estet rendeztek a magyar kulturegyesü­­letben■ A jól sikerült előadáson ma­gyar­ és szerb műsorszámokat ad­tak elő. Különösen kimagaslott Süli Endre zongoraszáma. Liszt 12 magyar rapszódiáját adta elő. Az előkészületekben dicséretreméltó munkát végzett Kopasz Tibor.­­ A szmed­erevói vasművek ön­tödéje teljesítette évi tervét. Kis­számú de harcos munkaközössége van a szmederevói vasművek ön­tödéjének. Igen jó munkaszervezés­sel dolgozik. Ennek köszönhető, hogy évi tevét 158 nappal a ha­táridő előtt befejezte. A munká­ban kitűnt Nikola Marjan és Dra­­goljub Markovics. Mindketten 40 százalékkal túllépték a normát.­­ Vasutasok versenye a népi­öl­­csön-jegyzésben. A szuboticai vas­úti munkások és alkalmazottak kö­zött versenyszerűen folyik a nép­­kölcsön előzetes jegyzése Egy szemléltető tábla mutatja naponta az eredményeket. A táblát a vasút­állomás előtt helyezték el. A lisztlopásért huszéri kény­szermunka. A timoki körleti bíró­ság most ítélkezett a fosztogatók és üzérek egy csoportjának bűnperében. 1943 decemberétől 1950 márciusáig fosz­togatták a bányaraktárt és a pékmű­­helyeket. Lisztet loptak és üzérked­tek vele. Lyubomir Petro­vics péket és Krszta Sztamenkovicsot 20—20 évi kény­szermunkára, Tijeszláv Pavlovics rak­tárigazgatót 4 évre, többi cinkosukat 1—3 évi szabadságvesztéssel járó kény­szermunkára ítélték.­­ Uj gépeket kapott a bori bá­nya. Uj gépek érkeztek a bori bá­nyába. Ez a szállítmány csak egy része a bánya részére vásárolt gé­peknek. A kapott gépek között vannak villamos kotrógépek, továb­bá mozdonyok is. Ezekkel váltják fel az eddigi lófogatokat.­­Épül a szarajevó-kardeljevói vasút. A szaraj­evó-kardeljevói rendes nyomtávú vasútvonalon, — amelyet most építenek, — Osztro­­sacnál áttörtek egy 106 méter hosz­­szú alagutat. A vasútvonalon Ko­­njic és Jablanica között még két alagút épül. Az egyik 2 ezer méter hOSSúd.

Next