Magyar Szó, 1951. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1951-05-01 / 103. szám

A Magyar Szó szerkesz­tősége boldog, örömteljes májusi ünnepeket kíván tudósítóinak, barátainak, terjesztőinek és olvasóinak úgy is mint magyar, úgy is mint dolgozó „Mi vasbetonba öntjük ilmodisunk s megnő erőnk ha bármi is nehéz. Mi ujjainkkal földből napot ásunk, és százszoros termést ad a vetés“. (Jovan popovics: Májusi ének)­­ Írta: FARKAS Nándor t Újra eljött az a nap, — a felszabadul­ás után hatodszor, ■— amikor szocialista hazánk dolgozói, a munkásosztállyal az élen, seregszemlére vonul­tak fel, hogy megünnepeljék­­!Május elsejét, a világ mun­kásosztálya szolidaritásának napját. Ez év május elsejét is, mint eddig mindegyiket, nehéz, de ugyanakkor ered­ményes munkával várják dol­gozóink. Az elmúlt év május elsejétől a mostaniig eltelt idő alatt országunk hatalmas lépés­t tett előre a szocializ­mus útján, leküzdve minden akadályt a gazdasági fel­emelkedésünk útján. Jugo­szlávia Kommunista Pártja helyes politikai irányvonalát követve, dolgozóink a várt és nem várt nehézségek ellené­re megvalósították az ötéves tervben előirányzott iparo­­s­­a­st és villamosítást, ami anyagi feltétele országunk gyors szocialista fejlődésé­nek, valamint nemzeti önál­lóságunknak és függetlensé­günknek. Ez év május elsejét Jugo­szlávia népei a népi forra­dalom elindulásának tizedik évfordulója jegyében ünnep­­­­lik meg. Hatalmas változáson­­ ment át az ország ez alatt a tíz év alatt. Mennyi változás­­történt a népfelszabadító harc alatt 1941-től 1945-ig, amikor emberfeletti küzde­lem Irán, 1.700.000 halottat áldozva, népeink, megterem- t­­­eették forradalmi népi hadse­regünket, amely kivívta or­szágunk felszabadítását a fa­siszta megszállóktól és ezál­tal megteremtette népeink nemzeti és szociális szabad­ságát, amely a néphatalom­ban valósult meg. A szocia­lizmus építése az új Jugoszlá­viában logikus folytatása volt a népfelszabadító harcnak. A szocializmus építése nélkül el­képzelhetetlen lett volna meg­őrizni és továbbfejleszteni a­­ népfelszabadító harc eredmé­nyeit. Mennyi forradalmi vál­tozás történt ez alatt az idő alatt, 1945-től 1951-ig, ami­kor a­­ különleges viszonyok ellenére népeink nagyobb fej­lődési utat tettek meg, mint azelőtt évtizedek és egy év­század alatt. Ezért Jugoszl­ávia népei számára, a népi forra­dalom tizedik évfordulóját ünnepelve, ez év május else­je még többet jelent. Jelenti a nemzeti szabadságot, mert népeink felett nem rendelke­zik ma idegen kizsákmányo­ló, nem vagyunk idegen gyár a­at, sem orosz gubernia, sem a nyugati hatalmak eszköze, hanem önálló, szabad és füg­getlen országgá fejlődtünk, amelynek népei öntudatos építői jelenünknek és boldo­gabb jövőnknek. Ez év má­jus elsejének mérlege csak lehet Mindez pedig elkép­zelhetetlen Jugoszlávia Kom­munista Pártja, annak Köz­ponti Vezetősége és Tito elv­társ nélkül, aki bátor veze­tője népünknek a népfelsza­­badító harcban, valamint a szocializmus építéséért folyó­ küzdelemben. A szocializmus építésének útján Pártunk és népeink szemben találták magukat a Szovjet Szövetség és a csat­­lósállamok mai vezetőinek szocialistaellenes, hódító, há­borús uszító és egyeduralmi zsarnok politikájával, amely már három év óta szakadat­lanul folyik. Ez a politika a Tájékoztató Iroda hírhedt ha­tározatának kinyilatkoztatása óta eltelt idő alatt a propa­gandahad­járattól kezdve a gazdasági zárlaton, és határ­­incidenseken át az útonálló soffőrincidensig mindent meg Hazánk ebben az évben is a gazdasági és társadalmi át­alakulás rendkívül erőteljes lendülete és erőfeszítései, a világbéke megőrzéséért folyó munka és Jugoszlávia népei­nek harca közepette ünnepli május elsejét, a munka nem­zetközi ünnepét, hogy megvéd­jék függetlenségüket, a Szov­jet Szövetség kormányának és a neki alárendelt kelet­­európai kormányoknak hó­dító törekvéseitől. A hazánk mint gazdasági­lag erős és független ország építése terén folyó harc, a szocialista demokráciáért és függetlenségünk megvédésé­ért folyó harc, napról-napra mind nagyobb tönyegen­é­t­elei­­fel és szerte a világon mind több barátot szerez az új Ju­goszláviának. Ebben a harcban szerzett eddigi tapasztalatok nyilván­valóan tanúsítják, hogy Jugo­szlávia csak a szocialista de­mokrácia további építésével, a nagy néptömegek alkotó kezdeményezésének további fejlesztésével csak a munka szerinti igazságos jutalma­zással válhat gazdaságilag haladó országgá, ezt pedig iocak akkor érhetjük el, ha a közgazdasági és társadalmi élet minden területén tovább­ra is kiküszöböljük az igaz­gatás bürokratikus módsze­reit, mindinkább mind szé­lesebb körben és mind bát­rabban felcserélve mágok­nak a tömegeknek a részéről történő igazgatással. Ezek a módszerek ellentétben annyik tett, hogy megtörje népeink egységét és férfias kiállását hazájuk függetlenségének megvédése érdekében. Ez a politika megtestesíti magá­ban mindazokat a negatívu­mokat, amelyek ellen már több mint száz éve küzdöt­tek a munkásosztály legha­ladóbb és legforradalmibb e­­lemei. A szovjet erőszakkal szemben való kiállásunk a a szocializmus további zavar­talan fejlődésével, ezek vol­taképpen a múlt maradvá­nyai az új társadalomban és minél előbb és minél szerve­zettebben kiküszöböljük őket, annál gyorsabban halad elő­re minden tekintetben szo­cialista közösségünk. Most éppen abban az időszakban élünk, amikor áttérünk arra a rendszerre, hogy a közvet­len termelők veszik át a köz­gáz­­ság irányítását, abban az iorszakban, amikor a tö­megek mind szélesebb körben részt vesznek maguknak az állami hatósly­oknak az igaz­gatásában. Hős Kommunista Pártunk és népi kormányza­tunk a néptömegek rendkí­vül erőteljes széleskörű tá­mogatásával érettnek és erősnek mutatkozott arra, hogy letörje a bürokratikus irányzatokat, általában és tulajdon soraiban is. Ez is­mételten tanúsítja, nemcsak annak az útnak helyességét, amelyen hazánk halad, ha­nem azt az olthatatlan for­radalmi szellemet is, amely továbbra is előre viszi ha­zánkat a szocializmus és a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése felé. A közgazdaság és az állam igazgatásának ez a rendsze­re szocialista demokráciánk béke megvédését célozza az agresszióval szemben. Párt­os áll­am vezetőségünk az el­múlt év folyamán is határo­zott harcot folytatott az igazi béke megvédéséért, amely a népek kölcsönös megértésén és egyenrangúságán alapszik. Tito elvtárs szavai szerint: »... nekünk békére van szük­ségünk, jobban mint bármi másra, azonban nem fogad­hatjuk el bármilyen áron«, vagyis nem fogadhatunk el olyan békét, amely önállósá­(Folytatása a 6. oldalon) építésének alapja lesz és máris az. Ezért ma döntő fon­tosságú, hogy a dolgozó tö­megek, politikai és társadal­mi szervezeteik és a népható­ságok minden erejüket latba vessék, nemcsak ennek a rendszernek kiépítéséért, ha­nem azért is, hogy megvéd­jék ezt a rendszert minden lehetséges ellenségtől, ezek pedig ma egy és ugyanazok,­­­a dolgozó tömegek jogai­nak és szabadságának és ha­zánk függetlenségének ellen­ségei. Magától értetődik, hogy a szocialista demokrácia és hazánk függetlenségének el­lenségei nagyon is gyengék, céljaik nagyon is sötétek és népellenesek, semhogy nyil­tan kiállhassanak és ezért arra kényszerülnek, hogy mindenféle jelszavak mögé bújjanak. — az ötödik had­oszlopos tájékoztatóirodai ügynökség az internaciona­lizmushoz való állítólagos hű­ség mögé, a fasiszta megszál­lók volt támogatói és szol­gái, valamint a régire való visszatérés hívei pedig az ál­lítólagos demokrácia mögé. Habár azonban ellenségeink gyengék, ez nem jelenti azt, hogy nem veszélyesek, hogy nem kelthetnek zavart és nem árthatnak. Az ellenük folyó harc legjobb módja a nép egysége és ébersége, a szilárdság és eltökéltség de­mokratikus vívmányai őrzé­sében és fejlesztésében, ha­zánk függetlenségének vé­delmében. Továbbá a pol­gárok személyi jogainak szi­lárdítása és bővítése, a nagy tömegek további bevonása az állam és közgazdaság irányí­tásába, népeink testvérisé­gének és egységének további fejlesztése, a további harc a bürokratikus irányzatok és szocialista törvényes ren­dünk megszegésének minden jelensége ellen, — íme ezek a feladatok állnak népeink. Pártunk, frontunk és a tár­sadalmi szervezetek előtt . Hazánk ily módon magasra emeli a demokrácia és a szo­cializmus zászlaját, amit a Szovjet Szövetség mai urai sárba tiportak, megvonva a dolgozó tömegektől minden jogot és szabadságot és át­térve az érdekövezetek, hó­dító háború és más népek le­igázásának politikájára, mind­ez pedig a bürokratikus kaszt kizsákmányoló és telhetetlen étvágya miatt, amely úgy te­kinti, hogy — állítólag a ka­pitalizmus elleni harc nevé­ben, — joga van, hogy foszto­gassa és tékozolja a dolgozók munkáját, a »maga« országá­ban és idegen országokban. Ezzel a reakciós külpoli­tikával ellentétben hazánk a népek közötti viszályok bé­kés megoldásának, a népek és államok függetlensége és egyenjogúsága tiszteletben tar­tásának megingathatatlan hí­veként lép fel és a jövőben is így fog fellépni, gyakorlat­ban valósítván meg eköz­ben a baráti együttműködést mindazokkal az országokkal, amelyek nem avatkoznak be belügyeinkbe. Ez a szocialis­ta külpolitika eddig is meg­sokszorozta és a jövőben még megsokszorozza népeink bak­­rátait. Ez a politika mutatja azt az igazságot, hogy a je­­­lenkori világban egy kis, de következetes szocialista or­szág nemcsak, hogy megma­radhat, hanem szüntelenül erősítheti és fejlesztheti is a szocializmust és megsokasít­­hatja barátait az egész vilá­gon. Munkások és munkásnők! Most új feladatok előtt áll­tok, amilyenek előtt eddig nem állt még egyetlen mun­kásosztály sem,­­ hogy gya­korlatban mutassátok meg, hogy ti magatok mindenki­nek a gyámkodása nélkül ké­pesek vagytok irányítani a közgazdaságot, hogy képesek vagytok fejleszteni gyorsab­ban, mint ahogy fejleszteni tudták a magánkapitalisták, sőt gyorsabban mint hazánk szervei. Ezáltal a dolgozó tö­megek élén ismételten tanú­sítani fogjátok, hogy Jugo­szlávia munkásosztályának megvan hozz­á az ereje és ké­pessége, hogy új utakat tör­jön a szocializmus felé, és olyan demokratikus társadal­mi rendszert valósítson meg, amilyent eddig még nem lá­tott a világ. Megvalósítván történelmi jogotokat és a ré­gi munkásjelszót, — a gyá­rakat a munkásoknak, — vé­delmezvén gazdasági és tár­sadalmi rendszereteket egy­úttal továbbra is szocialista hazánk függetlensége védel­mének élén álltok. Tömörit­­sétek soraitokat a vállalatok munkás igazgatásának tökéle­tesitése, a munka termelé­kenységének növelése, a mun­kafegyelem, a munkások kul­turális és közművelődési szín­vonalának emelése érdeké­ben, a bürokratizmus köz­gazdaságbeli maradványai el­len, a szocialista Jugoszlávia felvirágzásáért és független­ségének megőrzéséért folyó harcban.. . , Parasztok! A szocialista népi állam már számos intézkedést foga­natosított és foganatosít, a­­melyek lehetővé teszik a me­zőgazdaság gyorsabb fejlődé­sét és amelyek most erőtel­jes ösztönzést adnak a ter­melés növelésére falun. Éle­tetekben azonban csak akkor kerülhet sor teljes fordulatra és javulásra, ha termelő szö­vetkezetekbe társultak külö­nösen ott, ahol megvannak a lehetőségek a kollektív föld­művelésre és a technika tö­meges alkalmazására a mező­gazdasági termelésben, vala­mint ha általános típusú szö­vetkezetekbe társultak, min­denekelőtt azokat a termelési ágazatokat fejlesztvén ezek­ben, amelyekre megvan a le­hetőség és amelyek megkö­vetelik a közös munkát és tu­lajdont. Társuljatok a szövetkezeti mozgalomban, mert csakis ennek az útján juthattok a mezőgazdasági technikához, nagyobb terméshozamhoz, ol esőbb­ forgalomhoz, kulturál­tabb és jobb élethez.,A szö­vetkezeti mozgalom már ed­dig is megmutatta életerejét és napról-napra mind erőtel­jesebb kifejezésre juttatja. Minél hosszabb ideig megma­radtok a régi módszerű mun­kánál a szövetkezeti moz­galmon kívül, annál inkább lassítjátok tulajdon fejlődé­seteket és hazátok fejlődését !­• Azok a könnyebbségek és előnyök, amelyek már most megtalálhatók a szövetkezeti mozgalomban, s amelyek a jövőben méginkább megtalál­hatók lesznek, azt mutatják. (Folytatása a 6. oldalon) Jugoszlávia Kommunista Pártjénak májusi kiáltványa Jugoszlávia polgáraihoz! Elvtársak­ és elvtársnők! „Hazánk, a népek közöst­ viszályok békés meg­oldásának, a népek és államok függet­mn­sége és egyenjogúsága liszteseiben tanásának meg­ing­athatatlan híveként lép fel". Joszip Broz-Tito

Next