Magyar Szó, 1951. október (8. évfolyam, 233-258. szám)

1951-10-01 / 233. szám

Vil­ágrakor IV ÉHEZÉSI VILÁG­CSÚCS. Az elmúlt hetek­ben Rómában egy Burmah nevű indiai fakk­ megdön­tötte az eddigi éhezési világrekordot azzal, hogy 69 napot és három órát éhezett. A verseny idején Burmahot két pionnal (óriáskígyó­val) és három mérgeskí­­gyóval együtt egy üveg­kor orsóba zárták. Az éhe­zés alatt a fakir 30 kilót adott le súlyából. Az éhezési világrekordot eddig Liy Chellys nevű francia nő tartotta, aki 57 napot és 6 órát éhezett. De máris jelentkezett egy olasz fakir, Delfo, aki vállalko­zott arra, hogy megdönti Burmah rekordját. AMIKOR EGY KIRÁLY KÁRTYÁZIK. A külföldi lapok még mindig Faruk egyiptomi király francia­­országi látogatásával fog­lalkoznak. Faruk ugyanis rendkívül nagy feltűnést keltett, amikor egy cannesi játékbarlangban egy éjsza­ka leforgása alatt 30 c­illió frankot (85.700 dollárt), a következő éjszaka pedig, a játék folytatásakor további 72.000 dollárt veszített. Ez a 158.000 dollár veszteség azonban — állítják a la­pok — egyáltalán nem nyugtalanította az egyipto­mi királyt, hiszen adóssá­gait úgysem 5, hanem meg­adóztatott népe törleszti le. Említésre méltó, hogy kí­sérője, Husszein, pasa ugyan ez idő alatt 77.100 dollárt nyert kártyázással. 85 MILLIÓ LÍRA NYERE­MÉNY. Rossina Bazzoni, az olasz Novara kerület Prato Sessio városka textilgyárá­nak munkásnője nyerte a múlt heti olasz sportfogadás 85 millió árát kitevő fő­nyereményét. Ez pedig a legnagyobb összeg, amit az olasz sportfogadás vezető­sége kifizetett egy nyer­tesnek. Razzoni volt az egyetlen, aki a legutóbbi fordulóban eltalálta mind a 13 mérkőzésnek az ered­ményét. NYLON-EGYENRUHA. Az USA hadügyminisztériu­mának pénzbeli támogatá­sával az amerikai tudósok egy csoportja kísérleteket végez, amelynek a célja, a nylon-egyenruha tökélete­sítése. Ez az új egyenruha az amerikai katonaság gya­logos egységei számára ké­szül. Gyártása rendkívül vastag nylonból történik, amely állítólag ellenáll a­ puskagolyónak is, így ez az egyenruha, nemcsak víz- (1 hatlan, hanem betölti a­ páncél szerepét i® — tehát­­ mindenféleképpen célszerű. A VILÁG KENYÉR-GOND-­ JAL Dr. Arthur Wirtamen­­ finn Nobel-díjas tudós ki­­j jelentette, hogy a mai me-­­­zőgazdasági eszközeinkkel­­ 4 milliárd embert élelmez- ) hetünk. Dr. Wirtamen vé­­­­leménye szerint a világ­­ élelem-termelését, minden­ újabb felfedezés nélkül két­­szeresére emelhetnénk, úgy-a­hogy a világ mai lakóin ki-­­ vül még két és félm­illiárd­­ embert is etethetnénk. , 150 ÉVES HAJÓK A VÍZI ALATT. Egyiptom egyik­­ kig tengeri öblében, Abu-­ kirban a búvárok három,­ Napóleon korabeli francia­ hadihajót találtak. Ezeket­­ a hajókat még Nelson, an-­­gol tengernagy süllyesztet­­t­te el a híres 1798-as abu-i kiri csatában. A hajók, meglehetősen jó állapotban,1 maradtak meg kiemelésük,1 már folyamatban van, és,­ megtisztításuk után kiállít­at­ják őket mint történelmi­­­ emlékeket. TILTJÁK A rikító hír-1, DETESEKET. Az amerikai kereskedelmi bizottság meg­tiltotta a »Lucky Strike* 1 cigarettagyár vezetőségé-­­ nek, hogy úgy hirdesse­­ cigarettáit, mint amely a többinél kevesebb nikotint­­ tartalmaz, és hogy »csak azok szívják, akik a leg­­j­­obban tudják, mi az a­ dohány!* Hasonló értelmű­ utasítást adtak a »Camel«­ és az »Old Golds« cigaret­­ t­agy­ár igazgatóságának is.) A VILLÁM IS GYÓGYÍT.) Az angol Leeds város Mark­­ Fletcher nevű 59 éves­ nyomdásza sokat panaszko-­ dott, mert az első világba- * borúban szerzett ujjkénu-, láss nagyon akadályozta a­ munkában. Nemrégen az-­­tán a nagy viharok idején­ villám csapott az épületbe,­ s az S gépén is keresztül-) haladt. Fletcher erős ütést­ érzett és elvesztette eszme-) letét. Amikor öntudatát­ visszanyerte, megdöbbenve­ tapasztalta, hogy mozgatni­ tudja bénult ujjait, ame-­ lyek már hosszú évek óta­ munkaképtelenek voltak.­­ A jegyző nagyon meg vol döbbenve. Nem Anton a tettes. Szórakozottan felállított s benyitott a másik szo­bába s beszólitotta a birót. Elmondta neki, miről van szó s kérte, hogy a másik kulcsot hozza be s nyissák ki a páncélszekrényt. A detektív ott fiát a székén és halkan fütyörészett. Idegességét a legnagyobb nyugalommal leplezte. Mintha neki teljesen közömbös volna az egész dolog, ő csak szol­ga, küldönc, mit érdekli őt ez az egész... A bíró lassan, meggondolva indult, hogy behozza a kulcsot. Nagyon le volt hangolva. Szívéből utálta ezt a detektívet, aki olyan volt, mint egy oldalgó farkas. De ha a jegyző úr azt mondja, hogy muszáj, akkor muszáj. A jegyző kinyitotta az íróasztal fiókját, kivette be­lőle az iratot , mikor a biróval közösen kinyitották a wertheim-szekrényt, az iratot betette. Kísértetiesen kínos és feszült csönd volt, mikor a biró megfogta a lapátot s annak a sarka karcolló hangot adott a szekrény falán.­­ Kivette, előre hozta. Letette a nagy asztalra középen. Akkor a detektív felállott, odament a nyomhoz. Ré­tjeit. Mindenkiben meghűlt a vér. Egész fellétekzettek, mikor felegyenesedett. Már látta, hogy eltévesztette a vonal irányát A nyo- J*®» ment a vágás keresztül északkeleti irányban, — te­hát magán a cipőn fordított irányban kell lennie... •— Kedves biró úr. Én nem akarok hozzá nyúlni, nem volna szives az ablakhoz közelebb hozni, hogy na­gyítóval megnézhessem . . A biró lehajtott fővel, komoran állott. Soká nem Welt. Meglátni azt itt is. De a jegyző maga is szerette volna nagyitőüveggel m­c*vtesgaini­g intett, hogy vigye az első ablakba aha­, magaslábu ld? négyvöz’-'fl asztal állott virágosé­­­el vol­t valamikor rajta . Még azt is ki nem dobta jegyző, feleségével együtt... ^ ^biró ^reggondolte magát. A becses és annyira romlandó kinccsel az ablakba s rátette a kicsi asztalra. Most a detektív odaéllet elébe. De a biró nem enged­te el a lapátot. A nyom bámulatos tisztán élt. A fehéres ragasztó­szer, a mésztej, a homokszemcséket úgy egybe keményí­tette, hogy így szemre olyan volt, mint a kő. Most három társadalmi réteg hajolt a negyediknek a lábnyomára. A parasztság, a középosztály és a főrangúak közé befurakodott az ellenség: a pénzen vásárolt alkalmazott, aki a magánérdeket képviselte... De hiszen mindnyá­jan magánérdeket képviseltek: a paraszt azon rettegett, hogy az elviselhető úr után ne jöjjön valami pogány föld­­tulajdonos, aki mellett az egész szegénység visszazuhan a nyomorba... A jegyző is magánérdekként védte „az igazságot“ — amely az ő számára a hivatás teljesítheté­­sének szelleme volt. — Ahogy mondtam, — szólt a detektív. — északke­letről megy a vágás a talpon. A talpon? — eszmélt fel a jegyző, csak a negatívon! — Hát igy mondom! Erre van talán kelet, — mond­ta a detektív s a baltenyerét kitárva, a­­hüvelykujj felé húzta rajta a jobb körmét, hogy szinte felhasí­totta a bőrét. — Mit beszél. — kiáltott a jegyző — magának orra van kelet? Bécs felé? . . Nem hiába, hogy bécsi orra van. Nem lehetett tudni, mit értett ezen a bécsi orron, de a detektív egyre fölöslegesebben vitatkozott, míg csak idején valónak nem látta, hogy meggyőzni engedje magát. Gesztikulált A jegyző­ már kezdett gyanút fogni, hogy a detektív nem is látta azt a bizonyos gumitalpú cipőt — Úgy láttam, mint most. — kiáltotta el magát a detektív , hevesen ellépett az asztaltól, amely abban a pillanatban megingott s utána dőlt. A biró az utolsó pillanatban elkapta a lapátot s az ölében megtartotta hogy nem zuhant le a földre — Mit csinálnak az urak? Felelőssé teszem az ura­kat. De a jegyző rettenetesen elkáromkodta magát. Oly durván, mint egy őrmester s a detektív lehordta a sár­gaföldig: — Mit manipulált maga evvel az asztallal’ Lát­tam hogy a félkeze fol­­on ott volt, az aszta alatt Hallgasson, én azonnal megte­­­m a feljelentést elle­ne .. . Maga őrült . . . vagy gazember . . Biró úr . . . maga a tanúm . ‘ - -A biró kétségbeesve látta, hogy a nyom össze-vissza van töredezve Most már nem nyom, hanem törmelék. Ezen már az Isten se igazodik el, morogta. — Én nem vagyok felelős. Rám akarják hárítani a felelősséget, — ugatott a detektív, győzelmét takarva s szedte össze a holmiját. Botját, kalapját. Majd én teszek följelentést a főkapitány úrnak . . . Különben is, ez nem az a nyom, amit én keresek . . . Ezen egészen máskép volt a vágás, mint amit én keresek. — Marha, — ordított rá a jegyző. — Maga azt hi­szi, hogy a bűnjelhez fog valaha bűnt találni . . . Em­ber, értse meg: ez­ volt a nyom... az egyetlen nyom, most már megeheti az egészet. A detektív feltette a kalapját. — Nem is lehetett nyom, főjegyző úr, mikor öngyil­kosság történt. — Ilyen barmot ... ez még mindig az öngyilkos­ságnál tart, — mondta a jegyző s közel volt hozzá, hogy szétrobbanjon dühében . . . A biró volt legjobban lesújtva. Hogy egy ilyen per­­nahajder túl tudott járni az ő eszén, mikor 6 felderítő volt a háborúban. A detektív is befejezte küldetését. Motorbiciklje rohanhatott­. VII. Alkonyodva kezdett, mikor Fábián visszaérkezett a városba. Azonnal jelentkezett Bátkyéknál­s Blankának át­adta a gyűrűt Kérte, ő adja vissza kezébe Mondja meg, a gyűrű ott volt a Laci éjjeli szekrényén. Bizonyára siet­­t­ében hagyta ott. Blanka elég hamar visszajött. — Kedves Fábián, figyelmeztetem, hogy Baba nem normális. Érti? Nem normális. Az ajtó nyitva volt s beléptek óvatosan a másik szobába, amely most le volt függönyözve a félhomály volt Vilma nyugodtan ült egy fotelban s cigarettázott Fábián a közelébe ment s leült. Blanka is leült közvetlen Vilma mellett Egy pilla­natra úgy tűnt fel Fábiánnak mintha ápolónővér volna. — Fábián, én el akaroi­ magának valamit mondani, — mondta Vilma elég nyugodtan. — Valamit el kell mondanom, mert nem bírom tovább Nem birom to­vább. — kiáltott fel .« egész testében megrázkódott. — Kedvel­eim» szólt esönd« en Fábián ne izgassa magát . . . Magának semmit se kell tennie, sém­ánk se kell . . . (Folytatjuk) Jugoszláviában a tudomány szeretete mellett fejlett kultúra van — jelentette ki az UNESCO vezérigazgatója Beográdból jelentik: Bau­­det, a UNESCO vezérigazga­tója tegnap Beográdban saj­tóértekezletet tartott, ame­lyen közölte, hogy Jugoszlá­via és az UNESCO közötti e­­gyüttműködés igen szorossá vált és ezért szükségesnek bizonyult új utakat találni, hogy ez az együttműködés még hatékonyabbá válhasson. »Őszinte csodálatomat feje­zem ki — mondotta — ezen országnak a közművelődés, tudomány és kultúra terén el­ért eredményei felett. Talál­koztam odaadóan dolgozó tu­dósokkal és láttam a korsze­rű berendezéssel ellátott la­boratóriumokat. Megfigyel­tem mennyi mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a kutatásokat és a felfedezé­seket a közösségi élet felja­vítására használják fel. Nagy megelégedéssel láttam, hogy Jugoszláviában a tudomány szeretete mellett, igen elter­jedt a szellemi és művészeti kultúra ápolása. A folklóron, színházon és zenén kívül Ju­goszláviának igen gazdag iro­dalma van és az én óhajom az, hogy egyes irodalmi mun­kák az UNESCO kiadásában is megjelenjenek­. Ezután arról beszélt, mi­lyen segítséget nyújthatna az UNESCO egyes államoknak, majd az újságírók kérdéseire válaszolva egyebek között a következőket mondotta: »El­sősorban csodálatomat sze­retném kifejezni azzal kap­csolatban, hogy önök már most is­, az ország újjáépíté­sének korszakában gyep fi­gyelmet szentelnek a tudo­mányos intézményeknek. Sze­retnék hangsúlyozni egy o­­lyan dolgot is, amely nem áll kapcsolatban a tudomá­nyos intézmények berendezé­sével, hanem a bennük ural­kodó szellemmel. Mindenütt megfigyeltem az ott dolgozó tudósok nagy lelkesedését, számos ifjú tudóst láttam, — köztük jelentős százalékban nőket — ami azt bizonyítja, hogy Jugoszláviában a nők tevékenyen részt vesznek az ország építésében«. Baudot Nagy érdeklődés a zágrábi békeértekezlet iránt Eleonora Roosev­ell, Sileno is Sinclair leveje A Zágrábban október 23— 26-án megtartandó békeössze­jövetellel kapcsolatban a Ju­goszláv Nemzeti Békevédelmi Bizottság több levelet kapott egyes kiemelkedőbb közéleti munkásoktól, valamint egyes személyektől, akik részt a­­karnak venni a nemzetközi békeösszejövetelen. Egyebek között Eleonora Roosevelt, az elhunyt Roosevelt elnök özvegye, intézett levelet Nem­zeti BékeVédelmi Bizottsá­gunkhoz, amelyben a követ­kezőket is írja. »Véleményem szerint Ju­goszlávia Nemzeti Békevé­delmi Bizottsága a leghasz­nosabb kezdeményezést veszi kezébe, amikor a nemzetközi békeértekezlet megrendezé­sén dolgozik. Remélem, hogy az értekezlet igen eredmé­nyes, s magas színvonalú lasa és bebizonyítja majd, hogy a képek közötti együttmű­ködés az ajánlott napirendi kérdésekben igen eredményes lehet«. A Jugoszláv Nemzeti Bé­kevédelmi Bizottság levelet kapott Silone, ismert olasz írótól is, amelyben ez a kö­vetkezőket írja: »Mint" író, szocialista és olasz örülök, hogy meg­hívtak a Zágrábban tartandó nemzetközi béke- és függetlenségi értekezletre. Az értekezlet nagy jelentőségét a jelenlegi politikai helyzet komolysága, az értekezlet he­lye és szabad, demokratikus jellege határozzák meg. Az értekezletet lényegében a né­pek közötti együttműködés alapján képzelték el, ami kü­lönbözik az államok közötti, együttműködéstől. Nem ké­telkedünk abban, hogy a ju­goszláv népek, habár készek harcolni függetlenségükért, a békét kívánják, s érdekelve vannak annak megőrzésében és minden reményüket a bé­kébe helyezik. Végre egy o­­lyan értekezletünk lesz, a­­melyen nem lesznek nézetel­térések és rejtett gondola­tok«. Sinclair, ismert ameri­kai író is levelet intézett Bé­kevédelmi Bizottságunkhoz, amelyben hangsúlyozza, hogy egyezik a bizottság által aján­lott napirenddel. Ess­elit az Arab Liga politikai bizottsága Kairóból jelentik­ A Fran­ce Press jelentése szerint Kairóban tegnap megkezdő­dött az Arab Liga politikai bizottságának ülése. A mai ülésen Marokkó kérdésének az UNO Közgyűlése elé való esetleges előterjesztéséről tár­gyaltak. A többi kérdés, ame­lyet a jóváhagyás előtt az Arab Liga tanácsának meg kell tárgyalnia, a következő: képviselőket küldeni a Biz­tonsági Tanácsba és az Egye­sült Nemzetek más szerveibe, a küszöbönálló UNO Köz­gyűlés napirendjének átta­nulmányozása és az arab or­szágok esetleges részvétele a keleti földközi övezet védel­mi szervezetében. Kereskedelem Kína és Japán között Tokióból jelentik. A France Présé jelentése szerint a Japán nemzetközi kereskedel­mi minisztériuma jóváhagy­ta a több mint 630.000 méter gyapot-textil Kínába való szállítását, amelynek fejé­ben a kínaiak 3000 tonna magnézium-téglát szállíta­nak Japánnak. Ez már a második jóváhagyás, ame­lyet az említett minisztérium kiadott, amióta megjelent az új rendelet a Kínába való szállításokról. Japán az em­lített árut Tiencinen keresz­tül juttatja el Kínába. A kínai csapatok benyomultak Masszába Pekingből jelentik. A pe­kingi rádió tegnap megerő­sítette a külföldi hírügynök­ségeknek azt az állítását, hogy a kínai egységek benyo­multak Lhasszába, Tibet fő­városába. A pekingi rádió jelentése szerint az első kí­nai egységek szeptember 19- én hatoltak be Lhasszába. GAZDÁK FIGYELMÉBE! Vállalatunk nagy mennyiségű minőségi és fajtiszta búza, rozs, árpa és za­b-vató­maggal rendelkezik. A vetőmagot ugyanolyan mennyiségű és megfelelő fajtájú gabonáért cserébe adjuk azzal, hogy a vevő az el­cserélt gabona kvója után 7 dinárt fizet a tisztítási, szál­lítási és beporozási költségek fedezésére. Azok a termelők, akik minőségi vetőmagot akarnak beszerezni, forduljanak bizalommal sztrbolicai, zombori, zrenyanini, verseci, pancsevói és szremszkamitrovicai fiókjainkhoz vagy pedig a járási székhelyeke működő felvásárló állomásainkból. „JIGOSZEME” tartományi magfelvásárló vállalat Noviszád, Maxim Gorki u. 20 Telefonszámok: 39-58 és 31-06

Next