Magyar Szó, 1952. február (9. évfolyam, 27-51. szám)
1952-02-01 / 27. szám
5 hónapi szünetnélküli munka után... A napokban, öthónapos szünet nélküli munka után ünnepséget tartott a verbásziBácskai cukorgyár mun- Imlközössége, amelyen megünnepelték az 1951-es év kiváló munkasikerét. Az ünnepség kezdetén a gyár igazgatója méltatta a munkaközösség sikerét és elmondta, hogy míg az üzem 1947-ben például 17.000, 1948-ban pedig 22.000 vágón répát dolgozott fel a múlt évben, 28 ezer vágón volt a termés. D. V. Átszervezik a kereskedelmi válalatokat a becsei járásban Mindmáig az egész becsei járás áruforgalmát egy kereskedelmi vállalat bonyolította le s elmondható, hogy nem mindig sikeresen oldotta meg feladatát. Ezért — e tekintettel a mind bővebb s bővebb áruforgalomra, — átszervezik a becsei járás kereskedelmi hálózatát. A becsei járási népbizottság irányításával mér meg is kezdték az átszervezést. Szibobránban például már meg is alakult a helyi jellegű Gramag új kereskedelmi vállalat és ugyanitt a noviszádi Szremag is nyitott egy elárusító üzletet. A becsei járás Szremag kereskedelmi vállalata szintén nyitott Szrbobránban üzletet. A szövetkezeti titek találkozója Kozarcin Baranya legjobb szövetkezeteinek központjában, Kozarcin tartották meg a baranyai ifjú szövetkezeti tagok találkozóját. Ezen a találkozón Baranya 67 legjobb fiatal szövetkezeti tagja vett részt. A találkozó a termelő szövetkezetek fejlesztése és erősítése terén elért sikerek szemléje volt. A küldöttek beszámoltak a szövetkezeti munkában szerzett tapasztalataikról, kiemelték az ifjú szövetkezeti tagok szerepét a szövetkezetek megalakításában és fejlesztésében. A találkozón határozatot hoztak a szövetkezetekbe tömörült ifjúság további feladatairól. Baranyában jelenleg 54 termelő szövetkezet működik. Ezekben a szövetkezetekben az ifjak száma meghaladja a kétezret. Valamennyien aktív munkát fejtenek ki, szerepük különösen a szövetkezetek megalakulásakor volt igen jelentős. Voltak ifjak, akik szüleik nélkül csatlakoztak a szövetkezethez, de nem volt ritka az olyan eset sem, amikor kizárólag ifjak alakítottak szövetkezetet, így például Novoneveszinyben nyolc ifjú alakította meg az »Obren Ivkovics« termelő szövetkezetét Topolyon pedig két ifjú kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a »Snaga« szövetkezet. Ma már mindkét szövetkezet Baranya legjobb szövetkezetei közé tartozik. A találkozó résztvevői el-határozták, hogy tevékenyen részt vesznek az új gazdasági számadás bevezetésében és odahatnak, hogy egyes falvakban lévő kis szövetkezetek fuzionáljanak. Ez elsősorban vonatkozik Popovac, Branyina, Karanac, Kamenac, Knezsevi Vinogradi, Lasko, Jagodnyák, Sepse és Bolman falvakra. A napotiban megjeleníti Megrendelhető a Magyar Szó kiadóhivatalában, Noviszád, Jovana Györgyevicsa 2/11. Igazgató bizottsági tagok, brigádvezetők szövetkezeti tagok számára nélkülözhetetlen és Az igazgató izólista dobja az újságot Nem vehetjük egy kalap alá a silányabb és a jobb minőségű árut avagy ráfizet-e a Jugoalat a termelésre Az igazi vita a társadalmi tervjavaslattal kapcsolatban még csak most kezd valóban kibontakozni. Eddig ugyanis legfőképpen a terv gazdasági és politikai jelentőségét magyarázták, hogy minden dolgozó tisztában legyen ezzel is, most pedig a vállalatok kalkulációjának készítése és a kalkuláció esetleges korrigálása alkalmával a dolgozók a legközvetlenebb módon gyakorlatban is résztvesznek nemcsak a tervjavaslat megvitatásában, hanem közvetve annak végleges formábaöntésében is. De ez a munka nem egyforma minden üzemben. Néhol már a gyár egyes osztályain, vagyis az munkahelyeken folyik a vita, néhol pedig még csak az általános ismertető előadásoknál tartanak, így állnak még csak például a noviszádi Jugoalat szerszámgyárban is, ahol tegnap délután Nikola Kmezics, a Tartományi Pártvezetőség tagja beszélt a munkásoknak a tervjavaslatról. JUGOSLATBAN nem készítették még el a vállalat kalkulációját sem, de ha belelapozunk a készülő kalkulációról lefektetett és számjegyeket tartalmazó füzetbe, sok érdekes dologra bukkanunk, így például ha közelebbről megvizsgálunk néhány számadatot, meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy a vállalat az elsődleges durva kalkuláció szerint az idén 39 millió dinárt ráfizet a munkára. De várjon így lesz-e ez a valóságban is? Nem Ebbe már a Jagoslatbeliek nem egyeznének bele. Arról van szó csupán, hogy ez a goromba kalkuláció a gyár tavalyi terve alapján készült, és így minden tételnél elég bőségesen számították a kiadásokat, a munkanormatívákat, a selejtet stb Vegyük például a fúrófejek készítési normatíváját. Ezt a cikket tavaly kezdték gyártani és nyilvánvaló hogy kezdetben, amíg nem rendelkeztek kellő tapasztalattal és gyakorlattal, sokkal tovább tartott elkészíteni, mint ma. Az első kalkulációban a fúrófejek gyártásánál még a régi munkanormatíva szerepel, holott ma már mintegy 15 százalékkal rövidebb idő alatt megcsinálják, mint tavaly. Nos, nemcsak ennél, de még néhány terméknél előfordult, hogy a kalkulációban magasabb munkanormatívát tüntettek fel, mint amennyi idő alatt elkészítik azt a bizonyos cikket. ITT VAN AZTÁN a másik nagyon fontos dolog. A nyersanyag. A Jugoalatban, ahol úgyszólván a legdrágább fémfajták kerülnek feldolgozásra, különösen sokat húz a kalkuláció mérlegén a selejt. Más formában anyagmegtakarításról nemigen lehet szó, mert már valóban százszor ellenőrzött, fix anyagnormatívok vannak megállapítva, de a selejt csökkentése végeredményben anyagmegtakarítás, sőt ennél is több, mert ha a kész terméket selejtbe kell dobni, akkor a kidolgozásra felhasznált munkaidő, hajtóenergia, stb. is kárbamegy. Amint a durva kalkulációból kitűnik, a selejtre 10 százalékot irányoztak elő. Tehát ha csökkentik a selejtet, amire a Jugoslatban még jócskán van lehetőség, ezzel is közelebb jutnak ahhoz, hogy az a 39 millió dinár veszteséget jósló szám, esetleg a kalkulációnak a nyereséget mutató oldalán foglal majd helyet. A végleges kalkulációban, amely mint az előbb mondtunk, csak most készül, már hasonló helyzet kezd kibontakozni. VAN ITT AZONBAN még egy jelentős monímentum, amire a Jugoalat dolgozóinak külön figyelmet kellene fordítani. Ez a minőség kérdése. Kevés olyan gyár van ugyanis, ahol a minőség olyan nagy szerepet játszik, mint éppen náluk. Mert ugyebár ha mondjuk a Pobeda mezőgazdasági gépgyár az egyik aratógépet valamivel silányabbra csinálja mint a másikat, az mégis egy kalap alá kerül és egy áron értékesítik mindegyiket, de a Jugoalatban ez máskép történik. Minden szerszámfajtánál minden egyes elkészült darabot azonnal megvizsgálnak és osztályoznak. Ha egy századmilliméterrel is eltér az előírt mérettől, már nem kerülhet az elsőosztályú termékek közé, hanem csak a második, harmadik vagy a negyedik csoportba, ami azt jelenti, hogy értékesítési árát is eszerint állapítják meg. Márpedig az anyag, a munkaidő és egyéb költség értéke ugyanaz marad, mintha minden darabot az első osztályba soroznának. Tehát az előállítási ár nem csökken. Senki sem állíthatja azt, hogy lehetséges mondjuk kizárólag csak elsőosztályú fúrót készíteni. Ez lehetetlen. De az is kétségtelen, hogy ha a munkás nagyobb gond, hal, figyelmének erősebb összpontosításával stb. végzi munkáját, sokat tehet annak érdekében, hogy kevesebb termék kerüljön a harmadik és negyedik csoportba, hogy ne is beszéljünk arról az áruról, amelyik olyan rossznak sikerült, hogy el kell dobni. És ehhez fűződik most az, ami a legfontosabb. A munkásnak sem lehet mindegy, hogy az általa készített termék milyen elbírálás alá kerül és hogy milyen árban tudják majd értékesíteni, mert a gyár nagyobb haszna az ő jövedelmének és munkakörülményeinek javulását is jelenti. * A JUGORLAT eddig ugy szólván monopolisztikus helyzetiben volt általában a szerszám, de különösen a tfuró-készállésiben. Kevés hasonló üzem működik hazánkban, így aztán az áru értékesítése sem okozott különösebb gondot. Ma azonban a helyzet kezd megváltozni. Egyrészt azért, mert külföldről is mind több szerszámot behozunk, másrészt pedig azért, mert az idén megkezdi a termelést a strebinyei szerszámgyár, amely befejezéshez közeledik és legalább háromszor akkora lesz mint a noviszádi Jugoalat. Azután majd természetesen még jobban kell törekedniük a jó minőségre és arra, hogy az árak tekintetében is versenyképesek legyenek. Az az érdeklődés, amelylyel a Jugoalat dolgozói tegnap végighallgatták Nikola Kmezicsnek a tervjavaslatról szóló előadását, azt bizonyítja, hogy komolyan veszik és jól átgondolják a dolgokat, amiből arra i® következtetünk, hogy néhány nap múlva, majd ha az osztályokon, illetve munkahelyeken vállalják vállalatuk kalkulációját, sok új és hasznos észrevétellel, valamint javaslattal hozzájárulnak annak végleges és reális lefektetéséhez. Előfordul még, hogy egyesek félve szólnak hozzá a vitához, mert úgy tűnik nekik, hogy még nem értik eléggé vagy talán sohasem fogják megérteni azt a sok számot és sok új dolgot, amit ez a tervjavaslat tartalmaz. Ez pedig nem igaz. Elárulom, hogy Kis Béla, a gyár igazgatója — amint bizalmasan elárulta, — maga is fiókba dobta az újságokat, amikor először kezdte böngészni az új társadalmi tervről és a vállalatok kalkulációjáról szóló törvénytervezetet és annak végrehajtásával kapcsolatos utasításokat, mert nem értette meg őket. Ma már, miután végighallgatott jónéhány előadást, és újra szemügyre vette a fiókból előszedett újságokat, csak mosolyog azokon, akik még most sem értik ezeket az egyszerű dolgokat. FÜSTÖS József ★ Rajzszeret, gymódeszholf, gyermestagnat keresnek a verik Szubotban Kereskedők a gyárakról Érdekes összejövetelt tartottak a minap Szubotkán. A helyi jellegű termelő vállalatok és a kereskedelmi vállalatok képviselői arról tárgyaltak, milyen ipari cikkeket kell a jövőben előállítanánok, hogy jobban kielégítsék a fogyasztók igényét. A kereskedelmi hálózat képviselői rámutattak arra, hogy számos árucikk hiányzik, amelyet könnyűszerrel, sok esetben hulladékból lehetne készíteni. A többi között rajzszeget, rajztáblát, különféle körzőkét, iskolatáskát, gyúródeszkát, továbbá jobbminőségű keféket, valamint öngyújtókat, gyerekágyat, járókát, stb. lehetne készíteni. Ezenkívül még egész sor olyan cikket említettek, amely iránt nagy a kereslet az üzletekben. Az értekezleten újra beigazolódott az, hogy a termelőüzemek vezetői nem mutatnak elég kezdeményezést. Ha tudják is, hogy bizonyos cikkben hiány van, nem szervezik meg annak termelését idejében, hanem késlekednek vele és ezzel alkalmat adnak a magánszektornak, hogy az őket megelőzze. Az iparosok és más hasonló foglalkozású egyének sikeresen kihasználják a helyi üzemeknek ezt a mulasztását és elsőnek jelennek meg a piacon a keresett áruval. A helyi üzemek vezetőit az új gazdasági rendszerben arra kényszeríti a kínálat és kereslet törvénye, hogy több figyelmet fordítsanak a termelésre, mert a nem kelendő áru feltorlódása hamarosan megbosszulja magát, az üzemnek nem lesz pénze a további működéshez, mert a banknál nem lépheti túl a megszabott hitelkeretet. És ha a vállalat nem értékesíti áruját, ha nem olyan árut termel, amit el is tud adni, a munkaközösség sem részesülhet a jövedelemből. Az összejövetelen elhatározták, hogy a jövőben minden hónapban értekezletet tartanak az üzemek és a kereskedelmi vállalatok képviselői, és az ilyen megbeszélés alapján az üzemekben azt az árut termelik majd, ami iránt legnagyobb a kereslet a kereskedelmi hálózatban. I K. Gy. | Két gyárból 100 munkás gazdasági tanfolyamra iratkozott A zágrábi szakszervezeti csoportokban már nagyban folyik az 1952 évi társadalmi terv vitája, melyek során a dolgozók a terv sikeres valóraváltás'"ról tanácskoznak. A vitából kitűnik, hogy a munkások immár alaposan ismerik vállalataik problémakörét és egyre inkább felismerik a gazdaságtani ismeret elsajátításának szükségességét, így az »Elka« és az »Interpret« üzemeiben 100 munkás iratkozott be a gazdasági tanfolyamra. Mestervizsga-előkészítő tanfolyam működik Péterrévén A becsei járási iparkamara indítványára Péterrévén nemrégiben mestervizsga-előkészítő tanfolyam kezdődött. A tanfolyam magyar nyelven folyik és jelenleg 17 hallgatója van. Az előadásokat a nyolcosztályos iskola helyiségében tartják. Az oktatást az iskola tanerői végzik. A tanfolyam valószínűleg hat hétig tart. Három amatőr mozi működik Szabatban A VÁROSOK dolgozóinak életében jelentős szerepet töltenek be a filmszínházak. A kulturélet fejlesztése megköveteli, hogy a falu dolgozóinak is biztosítsanak filmbemutatókat. Ezenkívül pedig gondoskodni kell legkisebbjeinknek szórakozásáról, nekik megfelelő érdekes és tanulságos mesefilmek bemutatásával. Ezeket a szempontokat tartották szem előtt a szuboticaiak, mikor három úgynevezett amatőrmozit létesítettek. Decemberben a szuboticai Népi Ifjúság szervezete beszerzett egy keskenyfilm vetítőgépet. Ezzel a géppel aztán ellátogattak az iskolákba és a környékbeli falvakba, ahol nincs mozi. A bemutatók különösen nagy közkedveltségnek örvendtek a kisdiákok között. Vetítés közben — mert ezek néma filmek — egy ifjú kommentárt fűzött a filmen látottakhoz. A műsoron lévő filmek közül megemlíthetjük, a körömért „Csizmás kandúrt“, ezenkívül színes mesefilmeket, állatmeséket, stb. mutatnak be. Az elmúlt év végefelé a szakszervezeti otthon nagytermében a szuboticai mozi amatőrök mozitermet rendeztek be. Itt azután már több mint két hónapja érdekes híradókat és dokumentáris filmeket mutatnak be. A mozi-amatőrök filmszínháza minden nap két előadást tart, és az előadások igen látogatottak. De még egy kezdeményezést kell megemlíteni. Ez a vasúti filmszínház. Az a mozi kizárólag a vasúti alkalmazottak szórakozását szolgálja. Az elmúlt hetekben bemutatták a „Mildred Price“ című amerikai filmet, legutóbb pedig a „Miért harcoltunk“ című rendkívül érdekes és izgalmas dokumentáris filmsorozat vetítését kezdték meg. ?ii_i * iOSI