Magyar Szó, 1952. március (9. évfolyam, 52-78. szám)
1952-03-01 / 52. szám
Ebben az évben teljesen amortizálódnál az első népkölcsön kőszenget Ebben az évben lebonyolítják az első népkölcsön utolssó két húzását. Ismeretes, hogy az első népkölcsönről szóló rendelet kimondja, hogy a befizetett kölcsön négy éven belül amortizálódik, vagyis 1952 végéig. Mivel 1949-ben és 1950-ben a kötvények tíz százaléka, 1951-ben pedig a kötvények 20 százaléka amortizálódott, ebben az évben az első népkölcsön még megmaradt 60 százaléka amortizálódik. A húzást áprilisban és decemberben bonyolítják le. Ebben az évben, éspedig júniusban és novemberben lebonyolítják a második nép kölcsön soron lévő két húzását is. . Vajdasági piaci árak Noviszád A noviszádi piacon tegnap különösen tejtermékekből volt nagy felhozatal. Az árak így alakultak: A burgonya a magántermelőknél 25, a kereskedelmi vállalatoknál pedig 20 dinárba került. A sárgarépa kilóját 10, illetve 6 dinárért adták. A tojás 8 dinár volt. A magánosok 70—80 dinárért adtak egy kiló almát, míg az üzletek 60—65 dinárért. A tejföl literje 150—160, a túró 70, a vaj 400 dinár. Az édespaprika 185 dinár. A bab 40, a vöröshagyma 38—40, a savanyúkáposzta 18—20 dinárba került kilónként. Az apróhal kilójáért 40, a nagyért pedig 106 dinárt kértek. Egy liter mák ára 110 dinár. A hentesüzletekben a disznóhúst 150, a marhahúst 150, a malachúst 160 dinárért adták. Az élelmiszereket árusító üzletekben a sonka 280, a kolbász 260, a füstölt disznóhús 260, a disznósajt pedig 150 dinár volt. Szubotica A szuboticai piacon tegnap úgyszólván mindenből nagy volt a felhozatal. A tejet a magántermelők 25, az »Iszhrana« 22, a szövetkezeti üzletek pedig 15 dinárért árusították. A kereslet jóval nagyobb volt a kínálatnál. A vaj 400—500 dinár. A tojás ára 6—7—8 dinár. A kenyérlisztnek kilóját 35, a nullás lisztet 50—55 dinárért adták. Ezen a napon kevés cukrot árusítottak, 140-ért adták kilóját. A zsír ára 180—200 dinár. A burgonyáért magántermelők 25, a szövetkezeti üzletekben 15—17 dinárt kértek. A szövetkezeti üzletek a hagymát 35, a magántermelők 50—55 dinárért adták. A dughagymának 35 dinár volt literje. A zöldségnek 6—8, az almának 60 dinárt kértek kilójáért. Csak a gabonafelhozatal volt gyengébb. A búza 2500, a kukorica 1000 dinár volt. Különösen élénk volt a baromfipiac. A tyúknak 300—360, a pulykának pedig 600 dinárért adták pár Zenta A zentai piacon tegnap nagy volt a felhozatal, különösen burgonyából árusítottak sokat. A bab 20, a vöröshagyma 20, baromfi 100 dinár volt kilónként. A vaj ára 300-ról 260 dinárra csökkent. A szalonnát 200—250 dinárért árusították. A választási malacnak 3600—4000 dinárt kértek párjáért. A süldők darabját (5 hónapos) 5.500 dinárért adták. A hízott sertésnek kilója 115 dinár volt. Kenyérliszt ára 35-rel 20 dinárra csökkent......... ★ A moholi piacon tegnapelőtt a burgonya 11—18 a cukor 130, vöröshagyma 25, a tojás pedig 6 dinárba került. A búza 1800 dinár volt A küldők párjáért 7000 dinárt kértek. A választási malac darabjáért 2000 dinért kértek. A baromfi párját 560 dinárért adták. Épül Bosznia leghosszabb erdei vasuttja Boszniában egy új erdei vasutat építenek, amely lehetővé teszi, hogy a Kákány közelében levő eddig még ki nem használt erdőterületekből nagymennyiségű fát termeljenek ki. Az erdei út körülbelül 25 kilométer hosszú lesz. A vasút a köztársaság egyik legfontosabb erdei vasútvonalig, amit azutóbbi éveiében építenek. A kifizetődésről beszélgetnek a szövetkezetek a zomboi járásban — csak nem eleget AMIÓTA felvetődött a kifizetődő termelés kérdése a zombori járás szövetkezeteiben sokat beszélnek erről. Igaz, hogy a kérdés megvitatása vontatottan halad, annál is inkább, mert régebben minden szövetkezet utasítást kapott a felsőbb szervektől, hogy milyen terményt termesszen. Egyes esetekben még a földterületet is meghatározták. A rögtönzött megbeszélések eredményét azonban máris láthatjuk. A járás egyes szövetkezetében rájöttek arra, hogy a kendertermelés és a disznóhizlalás igen kifizető ága a mezőgazdaságnak feléjük." A bezdániKossuth Lajos- szövetkezetben mikor összeállították a vetési tervet az elmúlt esztendőkből vették a tapasztalatot. Később azonban rádöbbentek arra,a Magyar Szó is közölt cikket erről a problémáról, és úgy látszik sikerült jobb belátásra bírni a bezdániakat), hogy hibát követtek el mégpedig kevés földet irányoztak elő kendertermesztésre. A tervet tüzetesebben kellett elemezni, mire rájöttek arra, hogy az ipari növények közül legkifizetőbb kendert termeszteni és ezért utólag növelték a kendervetési területet. A járás többi szövetkezetei azonban nem követték a bezdániak példáját és továbbra is vonakodtak kendert termeszteni. Ezt a kérdést nem szabad elhanyagolni, a szövetkezeti tanárnak kellette meghányni-vetni a dolgokat és a számadások alapján bebizonyítani a szövetkezeteknek, hogy a zombori járásban már a talaj összetételénél fogva is kendert termeszteni kifizető foglalkozás, jövedelmezőbb, mint bármely más ipari növény termesztése. A másik gazdaságiág, amit elhanyagoltak ebben a járásban, a sertéshizlalás. A szövetkezeteknek egy része az utóbbi időben káros gyakorlatot vezetett be a sertéstenyésztés terén. Nem törődtek a tenyészkocák kiválasztásával. Mivel silányak a tenyészjószágok, így a szaporodási arány is gyenge. Egyes szövetkezetekben a járás területén a kocák egy évben csak egyszer fiadzanak és azt a kevés malacot sem nevelik fel, hanem egy részét eladják, a szaporulatnak csak egy kis részét hizlalják meg. A purigrevicai szövetkezetben predig kijelentették, hogy az idén nem foglalkoznak sertéshizlalással. A koluti szövetkezet csak őszkor szándékozik sertést hizlalni, tehát nem rendszeresen. Ezek mind olyan káros jelenségek, amelyek az új gazdasági számadás bevezetésekor minden bizonnyal megbosszulják magukat és majd rájönnek arra, hogy mulasztottak, mert a sertéshizlalás igenis kifizető foglalkozás. Ezt mutatja a sztanisicsi »Marsai Tito« szövetkezet gyakorlata, ahol rendszeresen űzik ezt a foglalkozást. Nem olyan régen két vagon hízott sertést szálítottak külföldre, amelyért 1.785.000 dinárt kaptak. A tervük szerint májusig 240 sertést hizlalnak meg, amelyért szintén szép összeget kapnak. Hogy mennyire helyes úton halad a sztanisicsi Marsai Tito szövetkezet, azt legjobban a vezetőség egyik tagjának kijelentése illusztrálja. Véleménye szerint a tavasz kezdetén btég a szövetkezetnek nincs miből előleget adnia a tagoknak, pedig az új gazdasági számvitel szerint a tagok minden hónapban, vagy gyakrabban is pénzt kaphatnak a szövetkezettől, természetesen a munkájuk szerint. A sztanisicsi »Marsai Tito« így előnyös helyzetbe kerül, de nem véletlenül, az eladott hízók árából könnyen fizeti a tagokat. Mindenesetre pozitív dolog, hogy a szövetkezetek beszélnek e két mezőgazdasági ág fejlesztéséről, csak még segíteni kellene őket abban, hogy tisztázzanak néhány kérdést. Azért a szövetkezeti tanács látogasson el a termelő szövetkezetekbe és ceruzával, számok alapján bizonyítsa be, hogy a többi között a kender termesztéssel és a sertéshizlalással a zombori járás szövetkezeteinek érdemes foglalkozniok. V. J. Vita a 10 százalékkal magasabb ár körül Újra kalkuláltak a posztógyárban , de most már nem az irodában HOGY az irodában készült tervezés és kalkuláció mennyire helytelen, bizonyítja a kulai posztógyár esete, ahol a kalkulációt kizárólag az irodai személyzet állította össze. Emellett a számvetés a régi tervezés alapján készült, anélkül, hogy az anyag- és a munkaerőtartalékok felkutatására törekedtek volna. Végül kisült, hogy a gyár termelése 75 millió dinár veszteséggel jár. Fel kellett emelni az eladási árakat, hogy a termelést kifizetődővé tegyék. Ilyen árakkal ment el a vállalat képviselője a zágrábi árumintavásárra. A vállalat termékei átlag 10 százalékkal drágábbak voltak, mint a horvátországi és szlovéniai posztógyárak cikkei. E mellett a télikabát szöveteket mutatták be. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy évi termelésüknek 16 százalékára kötöttek csak szerződést a különféle kereskedelmi vállalatokkal. A kulai posztógyár szövete minőségileg megfelelt, felvette a versenyt a horvátországi és szlovéniai posztógyárakkal, azonban a kulai gyár termékei drágábbak voltak. A gyár munkástanácsa végül megtalálta a fogyatékosságokat. Elemzés alá vette a kalkulációt és módot keresett a termelési ár csökkentésére. Először megállapította, hogy a munkanormák nem reálisak. Közös megegyezéssel az alacsony normákat átlag 15 százalékkal felemelték. A normáknak ezt az emelését később a vita folyamán az egész munkaközösség jóváhagyta. Azután megállapította, hogy egyes osztályokban több dolgozót alkalmaznak, mint amennyire valóban szükség van így például az apretura osztályban 39-ről 32- re csökkentették ,a munkaerők számát. Az üzem rezsiköltségeit a fűtőanyag és más kiadásokat 4 millió dinárral leszállították. Csökkentették az adminisztrációs személyzetet is, ezzel is nagy megtakarítást eredményeztek. Mikor mindezt összevetették és a kalkulációt a leggondosabban újra elkészítették, látták, hogy a 75 millió dináros veszteség helyett többmillió dinár többletet tudnak majd felmutatni az év végén. A termelési költség 10 százalékos csökkentésével a kulai posztógyárnak módjában áll majd, hogy az eladási árat is 10 százalékkal leszállítsa, vagyis körülbelül ugyanolyan áron eladni termékét, mint a horvátországi és szlovéniai rokonüzemek. A gyár munkástanácsa azonban továbbra is vitatja a számvetést és a termelési költségek csökkentésének lehetőségeit, mert az a szándéka, hogy termékeit a tavalyi, decemberi árnál olcsóbban adja. Továbbá a munkástanács a Gelejt csökkentésén is fáradozik, és különösen azt szeretné elérni, hogy a fonoda mai 16 százalékos anyagveszteségét mire szállítsa le. Külön megbeszéléseket tartottak a termelés minőségével kapcsolatban. Az év eleje óta megtartott több megbeszélésnek az az eredménye, hogy a szövet minősége sokkal jobb, mint tavaly volt. A vállalatban még folyik a vita arról, hogy menynyivel növeljék az akkumulációs százalékot, mivel a munkások alacsonynak tartják azt a százalékarányt, amelyet a vállalat számára előírtak. Az új kalkuláció elkészítése folytán a posztógyárnak nem okoz majd gondot a termékek eladása, mert a kereskedelmi vállalatoknak csak az árakkal kapcsolatban volt kifogásuk. A gyár minden termékét el tudja majd adni, mivel sikerült az említett árleszállítást végrehajtani, vagyis sikerült a termelési költségeket annyira csökkenteni, hogy a gyár felül veheti a versenyt az ország legjobb posztógyáraival. Zrenyaninban is választják az új munkástanácsokat A zrenyanini vállalatokban megkezdték a munkástanács választásokat. Elsőnek, tagnap este, a »Szloboda« vendéglátóipari vállalat munkaközössége tartotta meg a választásokat. A vállalatban, amely a vendéglátóipari vállalatok átszervezése óta hat üzemet foglal magában, jól előkészültek az új tanács megválasztására. Az üzemekben külön-külön is és közös értekezleteken is megvitatták az előterjesztett jelölteket és február 28-án a »Szloboda« étterem helyiségében megválasztották a 17 tagú uj munkástanácsát. A munkaközösség száz százalékosan a szakszervezeti csoport listájára szavazott. Zomboriak a szlovéniai hókárosultaknak ZOMBORBAN számos vállalat és egyesület önkezdeményezésére, gyűjtési akció indult Szlovénia károsultjainak megsegítésére, így például a zombori magyar krajuregyesület 15.000 dinárt juttat az elemi csapás áldozatainak. A zombori textilgyár 55.000 dinár értékű pullóverküldeményt szállított Szlovéniába, az üzem szakszervezeti csoportja pedig 18.000 dinárt gyűjtött össze. A városi szabóüzem munkásai egynapi keresetüket ajánlották fel a károsultak javára. Zomborban a gyűjtési akcó tovább folyik. A zrenyanini segéiyafcció hírei A zrenyanini »Bratsztvo- Jedinsztvo« termelő szövetkezet rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen határozatot hoztak, hogy 2000 kg bűzét és ugyanennyi kukoricát juttatnak a szlovéniai hókárosultaknak. A városi népbizottság szakszervezeti csoporrtja 20.000, a »Nama« kereskedelmi vállalat szakcsoportja 10.000, a Proleter szőnyeggyár munkaközössége pedig 30.000 dinár segélyt küldött Szlovéniának. A gyorse Ités tovább folyik. Megtartotta évi értekezletét a topolyai járás népfrontszervezete Több mint 300 kiküldött jelenlétében megtartották a topolyai járási népfrontszer-vezet hatodik évi értekezletét. Az ez alkalommal elhangzott beszámolóból kitűnt, hogy a politikai munka terén jelentős eredményeket értek el a frontszervezetek. Hiányosságnak tekinthető, hogy ez a munka nem volt rendszeres, hanem legtöbb esetben kampányszerűen bonyolódott le, sőt egyik-másik helységben teljesen elhanyagolták. Legjobb munkát a csantavéri és a nyegosevói frontszervezet végzett. Ebben a két helységben még a legnagyobb munkaidény alatt is működtek az olvasócsoportok. Főként az alapszervezetek gyönge munkájának tudható be, hogy számos szervezeti kérdés is még megoldatlan. A vita után megválasztották a 71 tagú új front vezetőséget. AC vásár után A szajáni „Kossuth Lajos“, szövetkezet volt elnöke, a többi között, szénavásárlás örve alatt kocsmákat látogatott. A szövetkezeti tagok ezért alaposan megbírálták a közgyűlésen. — Na, sógor, te ősz tán furcsán gyűrte le a kocsira . Holnap tartja évi értekezletét a novszádi Harcos Szövetség HOLNAP, vasárnap, a noviszádi munkásotthon nagytermében 8.30 órai kezdettel megtartja évi értekezletét Noviszád város Harcos Szövetsége. Ez alkalommal a Harcos Szövetség városi bizottsága beszámol a tavalyi munkáról, majd megválasztják az új vezetőséget.