Magyar Szó, 1952. június (9. évfolyam, 130-155. szám)

1952-06-01 / 130. szám

Erics sziget fehér köve — Dalmácia kincse sok monumentális épület, •aagón az adriai tengerpar­tom, de a Balkán félszigeten él Közép-Európában is, — mutatja a Szplit melletti Brics szigeten kitermelt épü­­letkő, márvány tartósságát és szépségét. Szplit központ­jában van a római építészet egyik remekműve, Dioknéci­­án római császár palotája, a­­mielyet időszámításunk kez­dete után 295-től 305-ig épí­tettek a brácsi fehér köből. A több mint ezerhatszáz év alatt a fehér köveket ellep­te az idő patinája, de az anyag szépsége­­és tartóssága egyik legértékesebb jellegze­tessége Dk Mécián császár palotájának. A brácsi kő ma is keresett anyag a monumentális épü­letek építéséihez mind hazánk­ban, mind pedig külföldön. A brácsi fehér kövön kívül Dalmáciában Szárny és Drais városok közelében m­­g szí­nes márványt is kitermelnek. Ez a márvány is értékes épí­tési anyag, amelyet főképen épületek burkolására használ­nak. Évente 3.500—4.000 köb­méter követ és márványt ter­melnek ki, amelynek egy ré­szét, és pedig 600—800 köb­métert­ külföldre szállítanak. Jelenleg Amerika, Hollandia, Belgium és Olaszország a brácsi kő legfontosabb vásár­lója. A drnisi és szinyi márvá­nyok legfontosabb külföldi piaca Dél-Amerika, elsősor­ban Argentína. A legtöbb márvány azonban nagy ipar­vállalataink építéséhez szük­séges. Most épül Razsineban Sibenik mellett egy hatalmas aluminium-gyár, amelynek homlokzatát dalmáciai színes márvány borítja. Ehhez az épülethez 4000 négyzetméter márványt használta­k. D. J. KÉPÜNK A SZPLITI KIKÖTŐBEN TÁROLT, KIVITELRE KÉSZ KŐTÖMBÖKET ÁBRÁZOLJA, AMELYEKET A RAJTUK LEVŐ CÍMZÉS SZERINT ANTWERPENBE SZÁLLÍTANAK A napokban adják át a for­gal­omnak az Amerikai Egye­sült Államok legnagyobb sze­mélyszállító hajóját az »Uni­ted States«-t A hajó 300 mé­ter hosszú, 30 méter széles és közel 30 méter magas. A számítások szerint a hajó több mint 50 kilométeres se­bességet ér el óránként, a­­mely a kétszeresénél is na­gyobb bármelyik amerikai személyszállító hajó sebessé­génél. A hajó kétezer utast fogad be. Mir Ausztriában Brietenfeld vá­rosában egy korszerű 1000— 10.000 voltos földalatti kábel gyárat építettek. A gyár rö­videsen megkezdi a terme­lést, és havonta 70 ezer mé­ter kábelt állít elő. Kilátás van arra, hogy a gyár Jugo­szláviának is szállít majd földalatti kábelvezetékeket. •­ Egyes amerikai kimutatá­sok szerint Argentinában a sertés­zsír kiszállítása az 1951 es évben nagy csökkenést mutatott. Az 1950-es évben 78.338 tonna zsírt szállítot­tak külföldre. Az elmúlt év­ben 14.842 tonnára csökkent ez a szám. Ez év első felében pedig mindössze 724 tonnát szállított Argentína külföld­re, a legtöbbet Olaszország­ba. Vér A francia hajóforgalmi vál­lalatok adatai szerint a fran­cia kereskedelmi flottának ma 734 hajója van, összesen 1——— —----------3,780-880 tonna űrtartalom­mal. A flotta tehát nem sok­kal gyarapodott 1939 óta, a­­mikor is 670 hajó volt a bír­tokában.* A nyugatnémetországi óra­gyárosok azon fáradoznak, hogy emeljék a kivitelüket, amelyben azonban nagyban akadályozza őket a svájci konkurencia. Az értékelések szerint az elmúlt évben az ó­­ráknak mindössze tíz száza­lékát szállították külföldre. Nyugat-Németország legjobb vásárlói ebben a tekintetben a Skandináv félsziget, Olasz­ország, Belgium és Törökor­szág. A világ szénkitermelése óriási emelkedést mutatott az 1950-es és a korábbi évek­hez viszonyítva. 1938-ban a világ­széntermelés 1,468.000 tonna volt, 1951-ben pedig ez a szám 1,870.000 tonna. Ebből látszik, hogy a termelés 1938 és 1951 kö­zött 27 százalékkal emelke­dett. Új típusú harisnyak­észí­tő gépet állítottak munkába Né­metországban. Ez a gép egy­szerre 28 női harisnyát ké­szít el. Egyes németországi gépgyárak nemrégiben a ha­­risnyakészítő gépek sorozat­­gyártását vették tervbe. Amerikában az 1950-es év­ben a Ford autógyárnak 140 ezer munkása 2 millió autót készített el, vagyis egy mun­kás 14 autót. Hogy megért­sük ezeknek a számoknak a nagyságát, elégséges összeha­sonlítani, a francia Renault autógyár termelésével. Itt u­­gyanis 48 ezer munkás egy év alatt 120 ezer autót készí­tett el vagyis minden mun­kásra még háromnál is ke­vesebb autó elkészítése jut Új legelők a bellyei birtokon Bellye állami mezőgazda­­sági birtokon hazánkban el­sőnek kezdték meg a legelők rend­zerhozását, amelyen ko­ra tavasztól késő őszig legel­,­tethetik az állatokat. Bresz­­továcon teb. 100 hektár terü­leten létesítettek ilyen lege­lőt. Ez nagy jelentőségű az ál­lattenyésztés további fejlő­désére nézve. Az állatokat ezid­eig meghatározatlan te­rületen legeltették és gaz­daságosan soha sem használ­t­ták ki a legelőket. Az álla­tok a száraz nyár folya­mán friss takarmány nélkül maradtak. A jelenleg létesí­tett legelőkön ez többé nem fordul elő. A bekerített le­gelőket a korszerű gazdasági elvek szerint művelik. A Beliye állami mezőgaz­dasági birtok jelenleg 150­­ ezer különféle állattal­ ren­delkezik és ezért ezek a le­gelők fontos szerepet tölte­nek be Baranya állatállo­mányának fejlődésében. DOHÁNYSZALON NYÍLT ZÁGRÁBBAN A banyalukai dohánygyár Zágrábban a Józsa Vlaho­­vics téren úgynevezett do­­hányszalont nyitott, amely­ben luxuskivitelben árusítja gyártmányait. A doh­ánysza­­lon egész nap nyitva van és­­a kóstoló- vevők díjtalanul kipróbálhatják a gyár késest­ményeit. Hasonló üzleteket nyitott a gyár Ljubljaná­­ban és Rijekán. Macedón szövetkezeti szakemberek Eszéken A napokban Eszéken járt a macedón szövetkezeti me­zőgazdaság szakembereinek egy csoportja és meglátoga­tott két szomszédos termelő parasztszövetkezetet, hogy közelebbről tanulmányozza az új munkaszervezést és a gazdasági számadás elvei a­­lapján irányított vezetést. Hasonló céllal járt a bely­­lyei birtokon a Vajdasági Mezőgazdasági Szövetkeze­tek szövetségének 10 tagja. A látogatók elsősorban a kor­szerű állattenyésztés iránt érdeklődtek. Ezért különös figyelemmel tekintették meg a bresztováci tudományos kutatóállomást és a mécei baromfi­farmot. Baranya tizenhét vállalatában kidolgozták az illetmény­­szabályzatot Baranya 12 gazdasági vál­lalatában befejezték az ilLet­­ménys­zabályzat kidolgozását. Az illetményszabályzat kidol­gozásaikor az egyes vállala­tok nagyobb hibáikat követ­ték el. Így például a bétma­­nasztiri járási asztalos vál­lalatban az illetmén­yszabály­zat kidolgozásánál a szabály­zatba a munkások minimális fizetését iktatták be, míg a baranyavári gyapj­úfeldolgo­­zó vállalat alkalmazottai ré­szére túl magas fizetést ha­tározott meg. Az illetmény­­szabályzatot a legreálisabban a belimanasztiri gápjavitómű­hely dolgozta ki. Fagykárok Zagorjeban és Muraközben A hirtelen bekövetkezett fagyok jelentékeny kárt o­­koztak a horvát Zagorjeban és Muraközben. Különösen a burgonya és a bab szenve­dett kárt,­­ a bab tudni­illik teljesen elszáradt és könnyen előfordulhat, hogy az idén kevés terem belőle. Ez a csapas legérzékenyeb­ben Muraközt érintette. Itt elsősorban a burgonyában tett kárt a fagy. A kukorica és búza kisebb kárt szenve­dett. Salis szigetén még a leg­idősebb emberek sem emlé­keznek ilyen májusi hidegre. Az ottani sző­lősgazdák e­­gész éjjel estet átvirasztottak, hogy tüzeket gyújtva meg­­védjji­k szőreiket a fagyitól. M­eszéki Kör­en párt­szervezet értekezlete Szifivonszki predáán Szlavonszki bródban csütör­tökön kezdte meg munkáját a körleti pártszervezet má­sodik konferenciája. A 14 já­rás és hét város 200 delegá­tust küldött, ezenkívül a pártkonferencián megjelent Vieko Krsztulovics, a JKP KV tagja és a Horvát NK Szabora Prezidiumának elnöke, An­ka Berus, Marko Belinics és Szlavko Kontár, a Hor­vát KP KV politikai bizott­ságának tagjai, dr. Z­­­a­­­a­n Szremec, a­ HNK szábo­­rána­k elnöke, valamint a ri­­jekai, bjelovári, k­arlováci és a zágrebi tartományi párt­­bizottságok kiküldöttei és más vendégek. A pártkonferenciát Pere Car elvtárs, az eszéki kör­leti pártvezetőség titkára nyi­totta meg, üdvözölte a ven­dégeket és a delegátusokat, majd a munkaelnökség és a napirend elfogadása után a körleti pártszervezet munká­járól és az első és második körleti konferencia óta eltelt időszakról számolt be. A párt alapszervezetek munkájáról és a szervezeti kérdésekről Ilija Ribanovics be­szélt. és félezer rou­kant új művégtagod­ati­kaji Hat és félezer jugoszláv rokkant jut a közeljövőben külföldön készült legmoder­nebb típusú protézishez, ami­­lehetővé teszi számukra, hogy bármilyen munkát vé­gezhessenek. Az új fajta pro­tézisek néhány mintáját a zágrábi ortopéd intézetben most mutatta be Albert Barr angol szakember, akinek elő­adásából kitűnik, hogy ezek a művégtagok minden tekin­tetben tökéletesebbek az ed­digieknél. Albert Barr bejár­ta Jugoszláviát, meglátogat­ta a rokkantak szervezeteit, valamint a beográdi és ljub­­ljanai ortopéd intézeteket és elismeréssel nyilatkozott ezek munkájáról. A jugoszláv ortopéd szak­emberek egy csoportja szep­temberben külföldi tanul­mányútra indul, az Egyesült Nemzetek ösztöndíj­ával." A „Nasa Daca“ a gyermek­nevelésben szövetség tanácsának közös értekezletét, amelyen a Hor­vát Népköztársaságban vég­zett társadalmi nevelésről, a pionírszervezet munkájáról hangzottak el beszámolók. Foglalkoztak a gyermekvé­delem, a gyermekbűnözés, a gyermeksajtó és a gyermek­­filmek egyes problémáival, is. Az értekezlet elfogadta az egyes szakbizottságok által beterjesztett javaslatokat és munkaterveket, majd meg­választotta a horvátországi »Nasa Deca« egyesületek fő­bizottságát és elhatározta, hogy a pion­írszervezetek e­­zentúl ezeken az egyleteken belül alosztályokként mű­ködnek. Zágrábban május 27. és 28-án tartották a «Naná De­­ca« egyesületnek és a Pionír Működnek már a vízgazdasági közösségek Eszéken, Vinkovcin, Dár­dán és Donyi Mihályácon már működnek az új vízgazdasá­­gi közösségek, amelyek Szla­vónia és Baranya 150 ezer hektár szántóföldjét védik a Duna, Dráva és Kalasnica ár­vizétől. Legnagyobb jelentő­sége a dárdai szövetkezetnek van, mert áradás esetén 5 szivattyútelepet tud munká­ba állítani, amelyek percen­ként 12 és fél köbméter vi­zet csapolnak le. Vízrebocsátották a ,, Vladimir Nazor“ utas­szállító hajót Tito marsal 60. születés­napja alkalmából a pulai »Ulyanik« hajógyár próba­­útra indította a felszabadu­lás után hazánkban készített első utasszállító nagy­ hajót, amely 800 utast szállít és ó­­rán­ként 15 mérföldes sebes­séggel halad. A hajó Vladi­mir Nazor horvát költő ne­vét viseli. NEMSOKÁRA ÖTBARÁZ­DÁS traktorekeket készít az eszéki GÉPGYÁR Az eszéki Vasöntöde és me­zőgazdasági gépgyár meg­kezdte több mezőgazdasági gép sorozatgyártását, ame­lyet ezideig hazánkban nem állítottak elő. Az eszéki me­zőgazdasági gépgyárban készí­tett kukoricavetőgép nagy­szerű eredményeket mutat. A közeljövőben megkezdik az ötbarázdás traktorekék sorozatgyártását is. A bur­gonyaszedőgép és a műtrá­­gyaszórógép ugyancsak új ter­méke az eszéki mezőgazda­­sági gépgyárnak. Zagreb, Eszék, Varazsdin nemzeti jövedelme . Zágreb városának ez évi nemzeti jövedelme 29 mil­liárd 330 millió dinár. Ebből több mint 25 milliárd az ipar­ból származó jövedelem. A városi népbizottság most a tervjavaslatot a választók gyűlései elé terjesztette, hogy a lakosság is megismerkedjen a tervezettel és megvitassa azt. Eszék városában az ipar 14 milliárd 570 m­ilió, a me­zőgazdaság pedig 447 millió­ dinár nemzeti jövedelmet hoz. Varazsdin ez évi nemzeti jövedelme 5 milliárd 40 mil­lió dinár.

Next