Magyar Szó, 1952. augusztus (9. évfolyam, 182-208. szám)
1952-08-01 / 182. szám
Jó példa helyett az elnök sem fizette be a részjegyet A gyenge irányítás miatt sántít a kevi-tornyosi földműves szövetkezet Kevi-Tornyoson, a zentai járás mintegy 4.500 lakosú tanyaközpontjában, a földműves szövetkezet nagy szerepet játszhatna, különösen a falu kereskedelmi-ellátási és más gazdasági- valamint kulturális életében. A falubeliek azonban nem kapják meg azt a szövetkezettől, amit tőle várnak, mert a szövetkezet gazdálkodásával nem mutat példát. Vagy talán a 103.000 dinárt sikkasztot szövetkezeti kocsmáros volna a példaadó? Nem az, egyáltalában nem az. De sok más panasz is van aSzövetkezetre. Tavasztól júliusig nem volt mész a faluban. Zentára vagy Csantavérre kellett begyalogolniok az embereknek, ha meszét akartak venni. Az sem helyes, hogy a szövetkezeti üzletekben, (amelyeknek közel 2 ezer tagjuk van), nem kapható kerékpár külső- és belső gumi, nem árusítanak gyümölcsöt stb. A szövetkezet ilyen munkája nem kelt rokonszenvet sem az eddigi tagoknál, sem a szövetkezeten kívül állóknál. Az emberek megértenék — miként az elmúlt években meg is értették — hogy nem lehet éppen minden árut beszerezni. De tudják és látják, hogy ma már úgyszólván minden kapható, a szövetkezet azonban nem szerzi be a szükséges árut, hanyagul gazdálkodik. Ezzel kapcsolatban a szövetkezet fogyatékosságairól, problémáiról szólva eleinte a pénzügyi nehézségekkel próbált kimagyarázkodni. Ezzel magyarázott minden nehézséget, minden problémát. Azt egyáltalában nem akarták elismerni, hogy az igazgatóbizottság, amely az idén 13 gyűlést tartott, helytelenül dolgozik, hogy csak tervez, de ebből a tervezésből nagyon keveset valósít meg. Csak az egyik vezetőségi tag árulta el, hogy a bizottság által előirányzott gész három tervből, határozatokból még 10 százalékot sem valósítottak meg. Megemlítjük például az 1000 dináros részjegy befizetését. — „Ezzel bizony gyengén állunk“ — mondogatják. Azt azonban másoktól kell megtudnunk, hogy Kovács Ferenc, a szövetkezet elnöke sem írta alá az 1000 dináros részjegy befizetését. Valószínűleg ő is, mint a szövetkezet tagjainak egy része a „felelősségtől“ tart A faluban ugyanis azt beszélik, a suttogó ellenség, hogy ha a szövetkezet rosszul gazdálkodik, a tagok házára táblázzák a veszteséget. Az eddig jegyzett részjegyek nem elegendők ahhoz, hogy a szövetkezet, valóban életképes legyen és a falu követelményeinek megfelelően végezhesse fontos feladatát. Ha azonban a vezetőség, illetve az igazgatóbizottság leleményesebb volna, Kevinek olyan szövetkezete lehetne, amely a falu lakói követelményeinek úgyszólván mindenben eleget tenne. Egyelőre azonban az üzletvezetés nem kielégítő. Vegyük például csak a mész esetét. Amikor Kevi-Tornyoson nem volt mész a zentai járási Szre-Mag kereskedelmi vállalat a szövetkezetnek 6.50 dináros áron ajánlott meszet szállítással együtt. A szövetkezet az ajánlatot nem fogadta el, máshonnan hozatott meszet amely 8.50 dinárba került a szövetkezetnek és amelyből, mire Kevihez ért a szállítmány több mint 15 méter mázsa elveszett. Ráadásul több mint két hónapot vártak, amíg a szállítmány Csantavérre érkezett és addig a faluban nem volt mész. A költség és kiadás egymást érte, úgyhogy mire a fogyasztókhoz került 10 dinár lett a mész kilója. (Zentán ugyanaz a mész 6 dinárért kapható). Juhász Bálint kocsmáros esetét már elöljáróban említettük. Ehhez még azt tesszük hozzá, hogy a szövetkezet vezetősége, de maga Kovács Ferenc, az elnök is tudta, hogy Juhász Bálint 40 ezer dinárral nem tud elszámolni, de azért hagyták, majd „megjavul“ mondották és megtéríti a pénzt. E helyett azonban rövid időn belül a 40 ezer dinár hiány 103 ezer dinárra növekedett. A sikkasztó kocsmáros a járási népbíróségtől megkapta ugyan méltó büntetését, ez azonban kevés vigasz a szövetkezetre nézve. Azt beszélik továbbá, hogy valószínűleg Fekete István lesz a szövetkezet igazgatója. Ezzel kapcsolatban egyesek azt mondják, hogy az új igazgató nem szívesen vállalja a szövetkezet vezetését. Ez nem sok jóval biztat. Nagyobb figyelmet az ivotik fejlesztésére A xéniai járásban önálló óvoda-igazgatóságokat léjesítenek Az utóbbi időben a kulturközoktatásügyi tanácsokban, a kulturmunkások körében kevés szó esett az óvodákról. Sokatt vannak olyanok, akik az óvodát másodlagos, kisebb értékű intézménynek tekintik, mint a napközi otthonokat s éppen ezért bizonyos mértékben háttérbe is szorítják. Nem kétséges, hogy városainkban a napközi otthonok sokkal nagyobb jelentőségűek, hiszen igen sok családban mindkét házastárs alkalmazásban van . Így a gyermek a szülők munkaideje alatt a napközi otthonokban tartózkodik. A kisebb vásrosokban, mezővárosokban és nagyobb falvakban már nem ez a helyzet, noha kétségtelen, hogy a szövetkezeti napközi otthonok már nagy szerepet töltenek be abban, hogy az asszonyok is részt vehessenek a termelő munkában. Mégis, ha járásonként vagy akár helységenként szemléljük a dolgot, azt tapasztalhatjuk, hogy sokkal több gyermek látogatja az óvodát, mint a napközi otthont. Ez pedig azt bizonyítja, hogy legkisebbjeink nem a napközi otthonokban, hanem az óvodákban részesülnek az alapnevelésben. Tehát tartományunkban az óvoda az az alapvető intézmény, ahol a 3-tól 7 éves gyermekek javarésze megismerkedik a közösséggel, itt kezdi elsajátítani az első ismereteket, hogy aztán már felkészülten lépjen az elemi iskola első osztályába. Az óvodákat viszont, mint említettük, imitt-amott meglehetősen elhanyagolták. Általános probléma, hogy nincs elég szakképzett óvónő. Továbbá hiányzik a megfelelő felszerelés. Ilyen formán pedig elmarad vagy legalább is nem jut eléggé kifejezésre az óvodákban annyira szükséges cselekvő munka, a társas és egyéb játékok, amelyekhez feltétlenül felszerelés szükséges. Egy másik probléma az, hogy az óvodák az elemi iskolák igazgatása alá tartoznak, ez pedig magával hozza az irányítás hiányát, azt, hogy az óvodát kevésbbé fontos intézménynek tartják és így is kezük. Vannak azonban járások, illetve járási és helyi kulturtanácsok, amelyek szem előtt tartották és tartják az óvodák fontosságát és minden igyekezetükkel támogatják őket. Ezek közé a tanácsok közé tartozik a zentai járási kulturtanács is. Nézzük már most, milyen munkát végez az óvodák irányításában ez a tanács. A zentai írás területén mintegy 10 ezer 3—7 éves gyermek van. Ezek közül 4—5 ezer 3 5 év közötti, 4—5 ezer pedig 5 7 év közötti. A 3—5 éves gyermekek közül elenyészően kevés jár óvodába, de az idősebbeknek is csak egy része. A mintegy 10 ezer gyermek közül mindössze 3 ezer látogatja az óvodát. Ennek az az oka, hogy nincs elég óvónő, de ép egy épület, illetve terem sincs elegendő. A járásban lévő 27 óvoda helységenként így oszlik meg: Zenta 6 Pelsőhegy 1, Ada 5, Kanizsa 5, Mohos 4, Martonos 2, Horgos 2, Tresnyevác 1 és Kevi 1. A tresnyeváci, kevi, valamint az egyik martonosi óvodát a tanács kezdeményezésére nemrégiben nyitották meg, a továbbiakban, a lehetőségekhez mérten gyarapítják az óvodák számát, elsősorban ott, ahol nem működik napközi otthon. Az óvodákban való nevelést 11 járási kultur- és közoktatásügyi tanács egy szükségmegoldáshoz folyamodott. A 27 óvodára ugyanis mindössze 14 szakképzete óvonő jut, éspedig hat Zentán dolgozik, a többi pedig a járás nagyobb helységeiben. Hogy az óvodák mégse maradjanak óvonő nélkül, tehát, hogy működhessenek, a járási tanács igénybe vett néhány szövetkezetben nőt, akik gyermeknevelési tanfolyamot végeztek. A szövetkezeteknek ugyanis jelenleg nincs szükségük valamennyi tanfolyamot végzett nőre, így közülük 13, egyelőre mint óvónő dolgozik. Természetes, hogy ez szükségmegoldás, de a jelenlegi helyzetben mindenképen megfelel. Hozzá kell még tennünk, hogy az óvodákat a jelentős számú szövetkezeti tag gyermeke látogatja. A zentai járási kultúrtanács az óvodák irányításában is komoly változásokat fog eszközölni. Az irányítás hiányát úgy kívánják megoldani, hogy az óvodák igazgatását elveszik az elemi iskoláktól és önálló óvoda-igazgatóságokat létesítenek. Ezáltal minden képen javul az óvodák munkája, de nagyobb lehetőség nyílik más kérdések gyors megoldására is. Az anyagi alap erősítése terén az új iskolaév megkezdésével javulás áll be s ezáltal az óvodák bővíthetik felszerelésüket, elsősorban a szövetkezetek nyújtsanak anyagi támogatást az óvodáknak, hiszen számukra sem közömbös legkisebbjeink nevelése. A zentai járási kultúrtanács helyesen cselekedett, hogy nem mellékes dologként kezeli az óvodákat, hanem felmérve szerepüket a nevelésben, minden igyekezetével fejleszti őket, ott, ahol szükség mutatkozik rá. M. J. Handuc Macci célbará t Manja Gubica e ! mert ha az igazgató és az igazgatóbizottság nem dolgozik elég odaadóan és nem küzd a szövetkezet érdekeiért nem is várható különösebb eredmény. Eddig is a vezetésben volt a baj, mert amint láttuk, az elnök sem találta helyesnek, sem fontosnak az ezer dináros részjegyet, noha ez a pénz tulajdonképpen a szövetkezet életképességét és gazdálkodását alapozza meg. Az ilyen példa pedig rosszul hat a kívülállókra, akik előtt pedig a szövetkezetnek be kellene bizonyítani, hogy igenis a földműves szövetkezet gondoskodik a falu lakóiról nemcsak boltjai útján, hanem számos más téren is. A fogyatékosságoktól eltekintve a szövetkezet kereskedelmi osztálya említéreméltó eredményt ért el, mert semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a tavalyi első félévi forgalomhoz viszonyítva, az idei első félévben 5 millió dinárral nagyobb forgalmat bonyolított le. A szövetkezetnek lehetősége van arra, hogy olyan árut hozzon fel és adjon tagjainak, amelyre azoknak szükségük van. Csak körültekintő vezetés, és valamivel több odaadás kellene hozzá. T. M. : Felsőhegyen korszerű nyolcosztályos iskolát építenek Felsőhegyen a választópolgárok a választói gyűléseken már régóta latolgatják egy új nyolcosztályos iskolának az építését. A zentai népbizottság 1952 évi társadalmi tervében is beiktatta ennek az iskolának a felépítését. Az iskolának 6 tanterme, tornaterme, fürdőszobája, tanácsterme stb. lesz Felsőhegy népe így korszerű iskolát kap. Az épületanyagot már hordják és a közeljövőben megkezdik építését. Hétszeres rotoarafrrigádként tért haza a zentai ifjúsági brigád Nemrég tért vissza a szvetozarevói Kábelgyár építéséről a zentai ifjúsági brigád. Váltásban a zentai brigád volt Szerbia Népi ifjúságának legjobb brigádja s mint hétszeres rohambrigád tért haza. .... Augusztus harmadikén egy újabb ifjúsági brigád indul Zentáról a szvetozerevói kábelgyár építésére. A kétszáz tagú ifjúsági brigád két hónapot tölt a munkaakción. NOVISZAD, Maxim Gorkij u. 24 TELEFON: 21*46 27-02 39-92 Fiókvállalataink és képviselőink útján, a noviszádi, bácskapalánkai, becsei és a csablyai járás minden községében, a legkedvezőbb feltételek mellett felvásárolunk mindennemű gabonát. Állami birtokok! Tormo*o paraaxtaxovotkoxotok ! Gabonatermelők ! Lehetőséget nyújtunk, hogy gabonájukat beraktározzák a »Zsitopromet« legközelebb fekvő magtárába, mégpedig úgy, hogy a gabona értékének kifizetése és elszámolása az Önök által választott időpontban történjék, a piaci árak alapján, akkor amikor az árak a legkedvezőbbet! — de mégis legkésőbb 1953 április 30-áig. Közelebbi felvilágosításért forduljanak bármikor a községükben lévő »Zsitopromet«-hoz. Legkülönfélébb vegyesárut ajánlunk a kiskereskedelmi vállalatoknak Keressen fel bennünket és tekintse meg gazdag raktárunkat Bő választék, kedvező árak Telefon 11-55 ~zzz ■ ___ „Gta-Mog” I vegyes nagykereskedelmi vállalat „IcSzuhotica