Magyar Szó, 1952. szeptember (9. évfolyam, 209-234. szám)

1952-09-01 / 209. szám

Mellének 80° te-ét e pzüsti fejleszté­sére, lépek vásárlásb­a torzítja a Pécséi tÉn­vessziveltet A szövetkezet ráfizetett vendéglőjére A becsei földműves szö­vetkezet, nemrégen megtar­tott félévi közgyűlésén fog­lalkozott a szövetkezeti gaz­daság kérdéseivel. A szövet­kezeti gazdaság a tavasz fo­lyamán kezdte meg munká­ját 40 hold tagoktól kapott földdel. A gazdaság június­ban további földterülettel gyarapodott. Ugyanis hat újonnan belépő tag 30 hold fö­ldet hozott a gazdaságnak, tgentk­í­vül a városi népbi­­zottságtól közel 200 holdat kapnak. Ily módon a gazda­ság jelentősen megnövek­szik. A gazdaság egyik problé­mája az, hogy nem rendel­kezik elegendő mezőgazdasá­gi géppel s ezért a szövet­kezet legfőbb gondja, hogy beszerezzék a hiányzó gépe­ket. Eddig vettek már 2 bú­zavetőgépet, ekéket és boro­nát, azonban ez nem elegen­dő ahhoz, hogy sikeresen gaz­dálkodhassanak. A közgyűlésen beszámol­tak a szövetkezetnek a fel­vásárlás terén kifejtett mun­ká­járól. A felvásárlás terén eredményesen dol­gozott a szövetkezet, havi" ez a munka nehézke. ■­ indult. Csak márciusban kezdték meg, azonban júniusban már több mint 11 millió dinár forgalmat bonyolítottak le. Tiszta jövedelmük 450.968 dinár volt. Megemlítették, hogy főleg a szarvasmarha és sertés­­felvásárlásra fektették a fő­­súlyt, a konyhakerti vetem­ények felvásárlását pedig elhanyagolták. Csak az utóbbi időben javult a helyzet s ettől kezdve a szö­vetkezet éreztette hatását a piaci árak kialakulásánál. A szövetkezet a kereske­delem terén ért el legjobb eredményt. A vezetőség er­re fektette a fősúlyt, noha emiatt többször bírálták. A kereskedelmi ágazat több mint 89­ millió dinár forgal­mat bonyolított le, és több mint 3 és félmillió diná­r tiszta jövedelmet ért el. Legnagyobb fogyatékossá­gok a vendéglátóipari vál­lalatnál történtek. A vendéglő ugyanis ráfizetett. Emiatt nagymértékben az igazgató bizottság okolható A ráfi­zetést a beszámolóban rész­ben azzal indokolták meg, hogy egyidőben nem volt szakemberük a vendéglő ve­zetésére, de amikor felvettek két szakembert Alekszandar Bajacot és Jovan Baukovi­­csot azt remélték, hogy jobb­ra fordul a helyzet. Azonban ők sem vezették helyesen az üzletet. Nem készítettek ren­des kalkulációkat és nagymennyiségű italt, kö­zel 40.000 liter bort, túl ma­­gas áron vásároltak, amit később olcsón kellett elad­­niuk , e miatt nagy összeget ráfizettek. Ezenkívül lopá­sok is történtek, stb. Ami­kor júniusban új embert bíztak meg a vendéglő irá­nyításával, az első hónap­ban 30.000 dinár tiszta jöve­delem mutatkozott. A szövetkezeti közgyűlésen beszéltek a részjegyek fel­emelésének kérdéséről is. A beszámoló megállapította, hogy eddig 1335 szövetkezeti tag emelte fel a részjegyet 1000 dinárra. Ez a siker a szövetkezet munkaközössé­gének köszönhető, nem pe­dig az igazgató bizottságnak, amely igen keveset segített ebben a munkában. Példa erre az, hogy volt olyan ve­zetőségi tag is, akit sok be­széddel kellett meggyőzni, hogy részjegyét növelje. A kialakult vitában Zsol­nai István, a városi pártve­zetőség titkára is felszólalt és rámutatott arra, hogy a szövetkezet eddigi munkájá­ban nem járt el helyesen, amikor a kereskedelemre fektette a fősúlyt és nem a­­ gazdaság fejlesztésére, gé­­­­pek vásárlására, stb. ami a­­ legfontosabb lett volna. A többi felszólalóié, külö­nösen a vendéglővel kapcso­latos fogyatékosságokat bí­rálták és rámutattak az igaz­gató bizottság hibájára ezzel kapcsolatban. A közgyűlésen előterjesz­tették a mezőgazdasági bir­tok szabályzatát is, amelyet a közgyűlés jóváhagyott. A 2.800.000 dinár tiszta jövede­lem kérdésében úgy döntöt­tek, hogy az összeg 80 szá­zalékát a gazdaság fejlesz­tésére és a szükséges gépek­­beszerzésére fordítják, 20 százalékot pedig a tartalék­­alapba helyeznek. S. O. Péterrévén: anyakönyvi hírek Péterrévén, augusztusban Vörös Sándor és Erdélyi Má­ria, Ács István és Rácz Er­zsébet, Tóth Ferenc és Öveg Rózsi kötöttek házasságot. Huszonketten születtek. Meghaltak, Ördög László 85 éves, Balasa János 73 éves, Szulboticski Iván 79 éves, Kis Magdolna, özv. Kinc András alá, Beretka László, Tarján Pál, Cseh Im­­réné, özv. Kovács Jánosné, Gagics Dimitrije, Avramov Miladin, Zsárics Gyula, és Pánics Szimeon. felipítik a szövetkezeti otthont és arcákat köveznek ki Petrovoszelén A Népfront segít az anyagszállításban Péterrévén a frontszerve­zet több fontos határozatot hozott a kommunális ügyek­ben. A többi között elhatároz­ta a munkaakció szervezését a szövetkezeti otthon felépí­tése, valamint a községi mér­legnél és a vasútmenti rak­tárnál lévő utak kikövezése céljából. Az I- II. III. és IV. körzet alapszervezetei elvállalták a munkához szükséges anyag, mégpedig 300 köbméter sóder és 300 köbméter ho­mok szállítását. A front­­szervezetek tagjainak önkén­tes munkájával mintegy 300 ezer dinárt takarítanak meg Szakszervezeti plénum a társadalmi terv te­jősíté­sével kapcsolatban A becsei járási szakszer­vezeti tanács a napokban plenáris ülést tartott. Az ér­tekezleten megjelent­­Szte­­ván Sztefánovics, a városi pártvezetőség szervezési tit­kára is. Az ülésen megvitat­ták a szakszervezeti csopor­tok részvételét a társadalmi terv teljesítésével kapcsolat­ban és a szakszervezeti cso­portok versenyét a JKP VI. kongresszusának tiszteletére. Az értekezleten Cirok Sán­dor, a szakszervezeti tanács elnöke ismertette a szakszer­vezeti csoportok munkáját. franciuc Vitacci elaludt i­sFíraisis, a UTitipasm is a szfinetkazetna jogásyieassz­fásiirt­iifiiss Folytatás 1z 1 oldalról) veszélyeztetve a jószágállo­­mány Egyes szövetkezeti ta­gok már eladták jószágukat. Még jóformán meg sem tár­gyalták eléggé, hogy van-e lehetőség arra hogy az állam és a szövetkezetek közösen oldják meg a kérdést s egye­sek saját szakállukra máris megkezdték a jószág árusítá­sát. Ez a probléma megoldható, csak megfelelő rendszabályo­kat kell foganatosítani Elő­ször is növelni kell a beru­házási építkezéseket mert ez­zel lehetővé válik hogy a szövetkezeti tagok nagyobb jövedelemhez jussanak s ma­ga a szövetkezet, is eredmé­nyesebben gazdálkodhat To­vábbá hitelnyújtással úgy­szintén elősegítik a meglévő állatállomány feljavítását S ha e mellett még csökkentik az akkumulációs százalékot, akkor a szövetkezeti tagok­nak biztosítjuk a legszüksé-­ gesebbeket amelyekkel meg lehetnek elégedve tekintet-­­­tel a súlyos aszályra amely­­ komoly károkat okozott egész­­ mezőgazdaságunknak Lehet hogy lesz olyan szö­vetkezeti tag is aki azt ál­lítja, hogy a magán­paraszt jobban boldogul Mindeneset­re a magánparaszt­­ adhatja földjének egy részét tehenét stb. de ez semmiesetre sem­­ megoldás. Nekünk úgy kell segítenünk a bajon, hogy­­ megőrizzük épségben azt a-­­ mivel rendelkezünk mert­­ csak igy -teremtjük meg an­­­­­ak alapját, hogy tovább­­­ fejlődhessünk ! Ilyen intézkedésekkel meg-­­ oldjuk az előttünk felmerülő­­ súlyos nehézségeket Ennek­­ ellenére lesznek majd olya­nok akiknek ez nem lesz elég és akkor sem lesznek­­ ellátva ha eltöröljük az­­ egész akkumulációs alapot s , ha bizonyos hitelt nyújtunk­­ hogy valamit építsenek Ak­­­­kor ilyen esetben mondjuk a fogyasztó hitelt nyújthat­­­­nánk hogy beszerezze a leg­­­­szükségesebbeket. Ilyen eset bizonyára előfordul majd Mi kollektív gazdálkodást foly­tatunk és törődnünk kell kö­zösségünk minden egyes tag­jával. Mégis megállapítható azon­­­ban hogy a szocialista falu­­­­építés távlatai nem a segély­nyújtások, hitelek fogyasz­tási alapok mellett szólnak, hanem a biztos fejlődés csak­is a beruházásokkal lehetsé­ges. Ezek után ismét visszaté­rünk a járadék kérdésére. Ugyanis a termelő paraszt­szövetkezetekben bekövetke­zett az a helyzet hogy a ta­gok többet költöttek el a fogyasztási alapból, mint amennyi a jövedelmük és mindenekután még fennma­radt a járadék kifizetése. Egyesek azt ajánlották hogy adjunk a szövetkezeteknek 900 milió dinárt hogy kifi­zethessék a járadékokat Nem lenne-e sokkal hasz­nosabb ha ezért a pénzért inkább teheneket és anyako­cákat vásárolnánk. Mert ha már felvetődik a járadék­fi­zetés problémája akkor ezt a kérdést az adott helyzetnek megfelelően kell megoldani. Ha néha nincs feltétel arra hogy fizessék a járadékot ak­kor nem kell fizetni Tito elvtárs is hasonló értelemben nyilatkozott beszédeiben Ezt a kérdést mint mondot­tuk minden adott esetben konkrétan kell megoldani. Ahol lehetőség van rá ki kell fizetni a járadékot Ve­gyük például Szerémség ese­tét Az ottani szövetkezeti falvakban a helyzet a követ­kező: A szövetkezetekben szegény parasztok középpa­rasztok és kis létszámban gazdag parasztok vannak A járadék kifizetésekor az egyik többet a másik viszont kevesebbet kap majd. Ez azonban nem is olyan ször­nyű dolog mert a legfonto­sabb az hogy a lehetőséghez mérten fizetni kell a járadé­kot. Arra az álláspontra kell helyezkedni hogy az aszály még nem jelenti a járadék fizetés felszámolását. A járadék kifizetése a szö­vetkezeti tagok ügye Abból kell kiindulni hogy a járadékot fizetni kell és ezzel kapcsolatban meg kell vizsgálni milyen lesz a fize­tési alap ha csökkentik az akkumuláció százalékát mi lesz a fizetési alapokkal te­­kintetbe véve azt hogy a szö­vetkezeteknek az év végéig számos munkát kell elvégez­niük és foglalkoztatniuk kell a tagokat Ezzel kapcsolat­ban a járadékot nem lehet egybekapcsolni a szociális se­géllyel. Tekintet nélkül ar­ra hogy milyen a helyzet, a szövetkezetben meg kell adni a hadiözvegyeknek öregek­nek, munkaképteleneknek azt, ami őket megilleti Ezt tisztán emberi elvben meg­­ kell tenni a ennek nincs sem­mi köze a járadékhoz Ezzel kapcsolatban az a leghelyesebb megoldás hogy ha a szövetkezet tagjai ösz­­szeülnek és megvitatják meg beszélik a helyzetet és ilyen­kor megállapítják: ez ég ez a helyzet s ezért nem fizethet­jük a járadékot. Ha maguk a szövetkezeti tagok állapít­ják meg hogy nem lehet fi­zetni a járadékot, akkor en­nek így­­is kell történnie. Nem szabad annak megtör­ténnie hogy felülről hatá­rozzák meg: ez és ez a szö­vetkezet fizeti a járadékot a másik szövetkezet viszont nem ez és ez a szövetkezet ennyi járadékot fizet a má­sik amannyit stb A járadék fizetés legyen a szövetkezeti tagok ügye Mi felvethetjük a járadék kérdését de ma­guknak a szövetkezeti tagok­nak kell megoldaniuk ezt a problémát Ha pedig ez a kérdés a szövetkezetek ügye, akkor ezt bizonyára egészsé­ges alapon is oldják meg az általános elveknek és elkép­zeléseknek megfelelően (Vége következik) . raUBMll Ai év repo tar­­a Part VI. kongresszusa n sz­erepére írhaita verseny Pénzjutalmat és emléklapot kapnak a legjobb s­akszervezeti csoportok A JKP VI. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett verseny Becsén szeptember 10-én kezdődik. A verseny első szakasza október 19-éig, a kongresszus kezdetének napjáig tart, a második rész október 19-étől november 29-éig, a Köztársaság Napjá­ig, a harmadik szakasz pe­dig november 29-étől decem­ber 22-éig, a Jugoszláv Nép­hadsereg Napjáig. A versenyszakokban leg­jobb eredményt felmuta­tó szakszervezeti csoportok egy-egy emléklapot kapnak. Az a munkaközösség pedig, amelyik mindhárom verseny szakban a legjobb, elnyeri mind a három emléklapot és 50.000 dinár jutalmat a szakszervezeti tanácstól, a­­mit a munkaközösség kimon­dottan kulturális és közmű­velődési célra fordít. A töb­bi vállalatok, amelyek jó eredményt érnek el a ver­senyben, írásbeli dlicséret­­ben részesülnek. Ezenkívül, a járási szakszervezeti ta­nács határozatának értelmé­ben pénzjutalmat, könyvju­talmat, sakkgarnitúrát és más jutalmat osztanak ki. Megkezdték a kender átverését Felhívják a becsei föld­műveseket, akik kendert ter­mesztettek, hogy minél előbb vágják le a kendert, mert szeptember elsején megkez­dődik a kender átverése. A becsei, bácsföldvári, náda­­lyi, péterrévei és a radicse­­vicsevói földművesek a be­csei „Tisza“ kendergyárnak adják át a kendert, viszont a szenttamási és tortsai föld­­­művesek a „Krivaja“ ken­dergyárnak. Azok a földmű­vesek, akiknek községe 10 kilométernél távolabb van az átadási helytől, 100 kiló átadott kender után, 45 di­nár szállítási díjat kapnak. A kender átvételét minden munkanapon reggel 6 órától délután 5-ig végzik, szomba­ton déli 12 óráig. Megrendelhető a Magyar Szó kiadóhivatalában. No­­viszád, Jovana Györgye­­vicsa 2/11. Ara 150 dinár A csantavéri katonai elő­képzősök táborozáson TÍZNAPOS táborozáson vannak a­ csantavéri katonai előképzősök. A táborozáson a parasztifjak vesznek részt Csantavérről és a környező falvakból. A táborhelyük a „Pobeda“ városmelléki álla­mi birtokon van. Az előkép­zésük táborozásának előké­születeiben nagy segítséget nyújtottak a tömegszerveze­tek és termelő parasztszövet­kezetek, amelyek együttéve mintegy 57.000 dinárt gyűj­töttek erre a dalra. A tábo­rozás augusztus 30-áig tart.

Next