Magyar Szó, 1952. november (9. évfolyam, 261-286. szám)

1952-11-01 / 261. szám

Az 1953 évi társadalmi terv javaslata­ ­Folytatás a 2. pa referán Ab. AA •/« határszámai Átlagos */« Tégla- és cserépgyárak ........................ 50—210 115 Mészégetők .............................................. 60—235 128 Kőki­termelés .......................................... 85—150 113 Cementtermékek ................................... 110—150 119 Egyéb termékek ................................... 110—620 164 122. ágazat — Faipar és a H­Cl 113. ágazat erdőkitermelés A JSzNK összesem Amortizáció ..................................................... 5.468. Fizetési alap.................................................... 9.805 Akkumuláció és alapok ............................... 16.422 Az AA átlagos százaléka.................................. 168 Faipari vállalatok és erdőkitermelés az AA­K határszámai .................................................. 50—1.106 123. ágazat — Cellulózé fél term­ész és papirosipar A JSzNK összesen Amortizáció .......................................................... 487 Fizetési alap........................................................ 688 Akkumuláció és alapok............................... 6 382 Az AA átlagos százaléka..................................... 928 Aa. AA a/a határ száma­ átlagos •/• Cellulózé ............................................. 600—1200 850 Cellulózé féltermék és ragasztóanyag 500—1300 830 Papiros és karton ............................... 150—2800 1 170 Papír­lekészí­tmények ........................ 50—1850 380 124. ágazat — Textilipar A JSzNK összesen Amortizáció .................................................... 2553 Fizetési alap................................................ 6281 Akkumuláció és alapok ............................... 80.477 Az AA átlagos százaléka............................... 1281 Ab AA­­/„ hattárszámai átlagos V. Tilolók ................................................. 110— 130 123 Len.­kender és juta fonók és szövők 220— 250 232 Gyapotfonók és szövők .................... 1870­—2400 2104 Gyapjúfonók és szövők........................ 600­—1720 1625 Kötődék (rövidáru és kötődé-üzemek)...................... 110 Textil rövidáruk .......................................................... 110 Egyéb ................................................................................. 110 125. ágazat — Bőr- és lábbeli ipar A JSzNK-ban összesen Amortizáció ........................................................ 452 Fizetési alap........................................................ 1417 Akkumuláció és alapok................................... 8746 Az AA átlagos százaléka................................... 617 Aa. AA •/• határ­ Az AA számai átlagos •/. Bőrfeldolgozás, nagy bőrök.................... 500—1400 1141 Kisbőrök ................................................. 350—830 569 Disznóbőrök ............................................. 100 Lábbeli készítés ..................................... 300 Többi bőrkészítmény ............................ 100 126. ágazat­i Gumiipar A JSzNK-ban összesen Amortizáció ........................................................ 201 Fizetési alap........................................................ 381 Akkumuláció és alapok................................... 2350 Az AA átlagos százaléka.................................. 617 Gumiipar, az AA százalékának határszámai 322—870 127. ágazat — Élelmiszeripar A JSzNK-ban összesen Amortizáció ..................................................... 2153 Fizetési alap..................................................... 3103 Akkumuláció és alapok............................... 21.062 Az AA átlagos százaléka............................... 679 Az AA •/• határ­ Az AA számai átlagos •/. Cukorgyárak és spirituszipar................ 370—1203 927 Keményítőgyárak ................................... 730 Olajsajtolók .......................................... 58—728 469 Malmok ................................................. 510-110 100 Tészta gyárak .......................................... 115 Cukorka, csokoládé és keksz-gyárak 131—585 480 Tejfeldolgozás, gyümölcs- és főzelékfé­lét feldolgozása és konzerválása, húsfeldolgozás, halkonzerv­álás......... 50—165 75 Sörgyárak ............................................. 400 Szesz- és ecetgyárak, frissítő italokat készítő üzemek .................................. 96—501 170 Fűszerek előállítása ............................... 291—633 576 A többi élelmiszeripar ........................ 50—349 160 128. ágazat. — Grafikai ipar a JSzNK-ban összesen Amortizáció ................. 323 Fizetési alap ................. 960 Akkumuláció és alapok 1116 Az A­A átlagos %-a 116 Grafikai ipar vállalatai AA százaléka ......... 110 129. ágazat. — Dohányipar a JSzNK-ban összesen Amortizáció ................ 1509 Fizetési alap ................ 983 Akkumuláció, alapok 21333 Az AA átlagos %-a 2170 Dohányipar az AA százalékának határ­­számai ............. 1084-3877 MEZŐGAZDASÁG Az állami birtokok AA százaléka ................. 55 311. _ ERDÉSZET Erdőtelepités amortizá­ciója ........................... 1324 Fizetési alap ...................2518 Akkumuláció, alapok 1986 Az AA átlagos %-a 76 ÉPÍTÉSZET Amortizáció ................. 5068 Fizetési alap ........... 24474 Akkumuláció, alapok 25341 Az A­A átlagos %-a 104 Építészeti vállalatok AA százaléka 190 Tervező intézetek AA százaléka ................. 100 KÖZLEKEDÉS 511. Vasúti közlekedés Amortizáció ............. 26.515 Fizetési alap ............. 10.037 Akkumuláció, alapok 11.904 Az AA átlagos %-a 119 512­ Tengeri közlekedés Amortizáció ................ 2246 Fizetési alap ............. 1.396 Akkumuláció, alapok 1.665 Az AA átlagos %-a 119 a­­utasszállítás A A %-a 110 Parti hajózás vállala­tai AA %-a 110 Tengerentúli hajózás vállalatai AA %-a 155 a »Brodoszpasz« vál­lalatok AA %-a 110 b) Kikötői vállalatok AA százalékának ha­társzámai 310-480 Kölcsönző vállalatok AA százalékának ha­tározómér 210-1261 533. — Folyami hajt­ás Amortizáció ................. 588 Fizetési a­la­p ................. 601 Az AA átlagos %-a 40 A folyami hajózási vál­lalatok AA %-a 50 Hajóút karbantartási vállalatok AA %-a 100 Folyamkotrási vállala­tok AA %-a ............. 100 514­ Légi forgalom Amortizáció 113 Fizetési alap 102 Akkumuláció, alapok — 173 Az A­A átlagos %-a — 170 515. Országúti forgalom Amortizáció 2.869 Fizetési alap 1.813 Ak­kumuláció, alapok 1.590 Az AA átlagos %-a 87 A városközi áru- és u­­tasszállítás vállalatai­nak, a városi utas­­szállítás és autójavító vállalatok AA száza­lékának határszámai 50-250 516. Postaforgalom Amortizáció 1.918 Fizetési alap 2.373 Akkumuláció, alapért 2­007 Az AA átlagos %-a 126 Kereskedelem Az állam: kereskedelmi vállalatok akkumulá­ciója és alapjai 60 Az állami vendégllátó­­ipari és turisztikai vál­tezetek akkumulációja és alapjai 55 Kisipar Az akkumuláció és az ala­pok százalékát a járás, illet­ve város tervével határozzák meg hozzászámítva kötele­zően a társadalombiztosítási hozzájárulást, am­ely a fize­tési alap 45 százaléka. HI. FEJEZET. * Alapvető beruházási építke­zések Az alapvető beruházási építkezés értéke 1953-ban ösz­szesen 1,110 272 dinár lesz, köztársaságok szerint pedig (millió dinárokban) Szerb NK................. 23 585 Horvát NK ................ 17.282­­ Szlovén NK................ 13.283 Bosznia-Hercegovina NK ........................... 35.023 Macedónia NK ......... 12.064 Crnagora NK ............. 3.385 Szövetségi beruházások 5.650 Szerb NK — az alapvető beruházási építkezés objektumai 111. — Villanyerő-termelés és elosztás Vlaszina vizierőmű. Zvor­­nik vizierőmű. Kokio Brod vizierőmű építésének elkez­dése. Crvene Vode vizierő­mű terepvizsgálata tanulmá­nyozása és tervezése. 112. — Szénkitermelés és feldolgozás Kolubara bánya a koszo­vói szénmedence terepvizs­gálatai kutatása és tervezé­se. a szénkitermelés, koksz­­gyártás és vegyipar (nitro­gén-termékek — a szén mel­léktermékek alapján) fejlesz­tése céljából. 114. — Fém­kohászat Szm­ederevói vasművek, a szerbiai vasbányák bányá­szati és fémkohászati kuta­tása. 115. — Színes fémkohászat Sabaci cink-elektrolízis, sze­vojnói hengermű. 119. _ Villanyipar Szvetozárevói kábelgyár. 511. _­ Vasúti közlekedés Brezenica—Majdanpek vas­útvonal, hidak építésse a vas­útvonalakon. 515. — Országúti közlekedés Országúti hid a Száva fo­lyón Beográdnál. — Teljes befejezése az 1952-es évi tár­sadalmi tervben megjelölt objektumoknak. Horvát NK — az alapvető beruházási építkezés objektumai 111. Villanyerő-termelés és elosztás Vinodol vizierőmü. Peru­­c­a vizierőmü. Kamenica vi­zierőmü előtanulmányai, te­repvizsgálatai és tervezése. Szfent vizierőmü előtanul­mányai, terepvizsgálata és tervezése. 113. — Kőolaj-kitermelés és feldolgozás Sziszaki kőolajfinomító. 114. — Fémkohászat Sziszaki vasművek. 115. — Színes fémkohászat Razinai hengermű és alu­minium elektrolízis. 120. — Vegyiipar Sibeniki szénelektród és vasötvözet gyár. 511. — Vasúti közlekedés Knin—Zadar vasútvonal, hidak építése a vasútvonala­kon. 512. — Tengeri közlekedés Kardeljevó kikötő. — Tel­jes befejezése az 1952-es évi társadalmi tervben megjelölt objektumoknak. Szlovén NK — az alapvető építkezés objektumai IIl. Villanyerő-termelés és feldolgozás Vuzenica vizierőmü, Vuh­­red vizierőmű, Krsko vizi­erőmű előtanulmányai, te­repvizsgálata és tervezése. 114. — Fémkohászat Szerei vasművek. 115. — Színes fémkohászat Sztrniscsei timföld és alu­­miniumgyár. 123. — Cellulózé féltermék és papiripar Videm-Krskó cellulózé és rotopapírgyár. 511. — Vasúti közlekedés Hidak építése a vasútvo­nalakon. — Teljes befejezé­se az 1952-es társadalmi terv­ben megjelölt objektumok- Bosznoia-hercegovina NK — az alapvető beruházási építkezés objektumai iss. — Villanyerő-termelés és elosztás Jablanica vizierőmű, Jaj­­ce I vizierőmű Konyic vizi­erőmű előtanulmányai, te­repvizsgálata és tervezése. Roma vizierőmű előtanulmá­nyai és tervezése. 114. — Fémkohászat Zenioc-Rudnik vasművek és kokszművek, varosi vas­művek, ilijasi olvasztó és ön­töde. 120. — Vegyiipar Lukavaci szódagyár, Go- I razside nitrogéngyár. 123. — Cellulózé, cellulózé féltermék és papíripar Maglaj szulfát-cellulóze és nátron-papírgyár. 511. — Vasúti közlekedés Doboji vasúti gócpont hi­dak építése a vasútvonala­kon. Teljes befejezése az 1952-es évi társadalmi terv­ben megjelölt objektumok­nak. Macedónia NK — az alap­vető beruházási építkezés objektumai 111. Villanyerőtermelés és elosztás Mavrovó vizierőmű, Var­­dac vizierőmű előt­ulmá­­nyai, terepvizsgálata és ter­vezése, Drna­­Réka vizierőmű terepvizsgálata és tervezése. 112. Szénkitermelés és feldolgozás A kicsevó­ körzeti szénme­­dencék bányászati kutatásai, előtanulmányai és tervezése, a szén, keksz és szénmellék­termékeken alapuló vegy­ipar (nitrogén műtrágya) fej­lesz­tése céljából. 114. Fémkohászat A macedóniai vasbánya-le­lethelyek bányászati és kohá­szati kutatásai. 115. Színes fémkohászat A zletovói mangán-szepa­ráció előtanulmányai, terve­zése és építésének megkez­dése. 116. Nem­fémek érceinek termelése, nemesítése és feldolgozása Titov-veteszi porcellán­gyár, szigetelő és tűzálló­­anyag,gyár előtanulmányai, terepvizsgálata és tervezése. 120. Vegyiipar Krémgyár 111. Villanyerőterm­és és elosztás Gornja Zeta vizierőmű. Bányászati kutatómunkálatok Az 1952-es évi társadalmi tervben megjelölt objektu­mok teljes befejezése. Szövetségi beruházások 511. Vasúti közlekedés Szerb NK — vasútvonal??:: Beográd—Valjevó belgrádi gócpont, Priboj—Drugidcsi. A százalék határszámai Az e táblázat alkalmazása útján kapott összegeket be kell fizetni a szövetségi ala­pokba. b) Az akkumuláció és az alapok maradványát továbbá felosztják: 1. A vállalat önálló rendel­kezésére álló részre, az akku­muláció­­és az alapok összege utáni százalékban, a szövet­ségi alapokba kerülő rész levonásával, amely százalék minden köztársaságban a kö­vetkező: a) a gyáripar és bányászat terén 7­5'% b) a mezőgazdaság terüle­tén 7,5% c) az erdészet (311), az er­dők ápolása területén 7,5% d) az építészet területén 6,0 százalék e) a közlekedés területén 6­5% f) a kereskedelem, vendég­124. Textilipar Stipi szövődé és fonóda, a tetovói szövődé és fonóda, titov-veteszi selyemkomfor­­nátus. 511. Vasúti közlekedés Prilep—Kiesévé vasútvo­nal, hidak építése a vasút­vonalakon. Az 1952-es évi társadalmi tervben megje­lölt objektumok teljes be­fejezése. Drnagora NK — vasút­vonalak: Bár—Titograd. IV. FEJEZET A gazdasági vállalatok ak­kumulációinak és alapjainak elosztása A gazdasági vállalatok­ ak­kumulációi és alapjai a kö­vetkező módon oszlanak meg: A) a szövetségi alapadóra eső részt a következő táb­lázat segítségével vonják lei a vállalatok akkumulációjá­­nak és alapjainak összegé­ből (levonva a forgalmi adót.) A szövetségi alapokba pr­­1 jutó rész •/• látóipar és turisztika terüle­tén 16,8% g) a kisipar területén 10,0 százalék. 2. A szociális biztosítás já­rulékára (a dolgozók fizetési alapjának összege utáni szá­zalékban) ami minden nép­­köztársaság területén 45,0 szá­zalék. 3. Az akkumuláció és az alapok fennmaradó összegét a népköztársaságok és nép­bizottságok társadalmi tervei­vel osztják fel. 4. A kamatokat és a kül­­földi áruforgalomban mutat­kozó árkülönbözetet a szövet­ségi alapokba kell befizetni. 3. A forgalmi adó és a jö­vedelmi adó felosztását és ren­deltetését a szövetségi és köz­társasági költségvetések, va­lamint a járások és városok költségvetései útján határoz­zák meg. ’ 100-ig .................... 0 100—200 ............. 0+40% a 100%-on felüli összegből 200—300 ............. 40 + 60% a 200%-on felüli összegből 300—400 ............. 100+85% a 300%-on felüli összegből 400—500 185+95% a 400%-on felüli összegből 500-on felül ......... 280+95% az 500%-on felüli összegből 1 Crnagora NK az alapvető beruházási építkezés ob­­jektu­mai ! V. FEJEZET A népszomlád­okn­ak nyújtandó hitelek és juttatások A n­épbizottságokna­k nyúj­tandó hiteleket és juttatáso­kat a szövetségi alapok esz­közeiből hagyják jóvá az e törvényben előirányzott szük­­ségtetek kielégítésére. Hitelt csak beruházási épít­kezésre lehet jóváhagyni. Az olyan összegű hitelek után, amelyek nem haladják meg az illető népköztársaság részéről az e törvény IV. fe­jezetének első bekezdésében feltüntetett skála alkalmazá­sával a szövetségi alapokba befizetett akkumuláció és alapok összegét, az illető nép­köztársaságnak nem kell ka­matot fizetni. Az olyan ösz­­szegű hitel után, amely túl­lépi az e törvény IV. fejeze­tének első bekezdésében kö­zölt skála alkalmazásával a szövetségi alapokba befize­tett akkumuláció és alapok összegét, évente 2 százalékos kamatot kell fizetni. A népbizottságoknak ka­matmentesen hagynak jóvá juttatásokat a szövetségi alap eszközeiből. A juttatá­sok magasságát a szövetségi költségvetés állapítja meg. A hitelek jóváhagyásának feltételeire, a hitel felhasz­nálására, visszattérí­tésének módjára és a kamat fizeté­sére vonatkozó közelebbi ren­delkezések­et a JSzNK Nép­­szkupsziánj­árnak Prezidiuma ír elő. Kézimunka ki­állítást rendezett az ÁFZ a Kanizsán A KANIZSAI AFZ a szer­vezet a VI. pártkongresszus és a népbizottsági választa­­tások tiszteletére széleskörű munkatervet dolgozott ki. Ennek a tervnek keretében a napokban a »Petőfi Sán­dor« kulturegyesület helyisé­gében háromnapos női kézi­munka kiállítást rendezett. A kiállításon művészi kidol­gozású képet­, csipkék, disz­­párnák, asztalterítők, szőm­vé­gek stb. láthatók. A kiállí­tás különösen az asszonyok és diákok körében keltett nagy érdeklődést. Vasárnap, de más napokon is nagyszá­mú közönség látogatta meg. A kanizsai asszonyok ezzel a munkájukkal a pártkon­gresszus sikeréhez igyekez­tek hozzájárulni, valamint ahhoz, hogy a népbizottsági választások alkalmával o­­lyan tagok kerüljenek be, akik erre mindenképpen a l­egalkalm­asabbak. Társadalombiztositási választások Szuboticán Szuboticán vasárnap vá­lasztották meg a társadalom­biztosítási intézet új veze­tőségét. A különféle üzemek munkástanácsainak tárisai az üzemekben és a G7ala­fiT vezeti otthonban felállító­ szavazóhel­yeken adták I® szavazatukat. A vezetőség tagjainak jelölésében részt­vett minden üzem munk­á­­sa. A vasárnapi szavazás­n Kai­méval 38 tagot választottak be az új vezetőségbe.

Next