Magyar Szó, 1952. november (9. évfolyam, 261-286. szám)
1952-11-01 / 261. szám
Az 1953 évi társadalmi terv javaslata Folytatás a 2. pa referán Ab. AA •/« határszámai Átlagos */« Tégla- és cserépgyárak ........................ 50—210 115 Mészégetők .............................................. 60—235 128 Kőkitermelés .......................................... 85—150 113 Cementtermékek ................................... 110—150 119 Egyéb termékek ................................... 110—620 164 122. ágazat — Faipar és a HCl 113. ágazat erdőkitermelés A JSzNK összesem Amortizáció ..................................................... 5.468. Fizetési alap.................................................... 9.805 Akkumuláció és alapok ............................... 16.422 Az AA átlagos százaléka.................................. 168 Faipari vállalatok és erdőkitermelés az AAK határszámai .................................................. 50—1.106 123. ágazat — Cellulózé fél termész és papirosipar A JSzNK összesen Amortizáció .......................................................... 487 Fizetési alap........................................................ 688 Akkumuláció és alapok............................... 6 382 Az AA átlagos százaléka..................................... 928 Aa. AA a/a határ száma átlagos •/• Cellulózé ............................................. 600—1200 850 Cellulózé féltermék és ragasztóanyag 500—1300 830 Papiros és karton ............................... 150—2800 1 170 Papírlekészítmények ........................ 50—1850 380 124. ágazat — Textilipar A JSzNK összesen Amortizáció .................................................... 2553 Fizetési alap................................................ 6281 Akkumuláció és alapok ............................... 80.477 Az AA átlagos százaléka............................... 1281 Ab AA/„ hattárszámai átlagos V. Tilolók ................................................. 110— 130 123 Len.kender és juta fonók és szövők 220— 250 232 Gyapotfonók és szövők .................... 1870—2400 2104 Gyapjúfonók és szövők........................ 600—1720 1625 Kötődék (rövidáru és kötődé-üzemek)...................... 110 Textil rövidáruk .......................................................... 110 Egyéb ................................................................................. 110 125. ágazat — Bőr- és lábbeli ipar A JSzNK-ban összesen Amortizáció ........................................................ 452 Fizetési alap........................................................ 1417 Akkumuláció és alapok................................... 8746 Az AA átlagos százaléka................................... 617 Aa. AA •/• határ Az AA számai átlagos •/. Bőrfeldolgozás, nagy bőrök.................... 500—1400 1141 Kisbőrök ................................................. 350—830 569 Disznóbőrök ............................................. 100 Lábbeli készítés ..................................... 300 Többi bőrkészítmény ............................ 100 126. ágazati Gumiipar A JSzNK-ban összesen Amortizáció ........................................................ 201 Fizetési alap........................................................ 381 Akkumuláció és alapok................................... 2350 Az AA átlagos százaléka.................................. 617 Gumiipar, az AA százalékának határszámai 322—870 127. ágazat — Élelmiszeripar A JSzNK-ban összesen Amortizáció ..................................................... 2153 Fizetési alap..................................................... 3103 Akkumuláció és alapok............................... 21.062 Az AA átlagos százaléka............................... 679 Az AA •/• határ Az AA számai átlagos •/. Cukorgyárak és spirituszipar................ 370—1203 927 Keményítőgyárak ................................... 730 Olajsajtolók .......................................... 58—728 469 Malmok ................................................. 510-110 100 Tészta gyárak .......................................... 115 Cukorka, csokoládé és keksz-gyárak 131—585 480 Tejfeldolgozás, gyümölcs- és főzelékfélét feldolgozása és konzerválása, húsfeldolgozás, halkonzerválás......... 50—165 75 Sörgyárak ............................................. 400 Szesz- és ecetgyárak, frissítő italokat készítő üzemek .................................. 96—501 170 Fűszerek előállítása ............................... 291—633 576 A többi élelmiszeripar ........................ 50—349 160 128. ágazat. — Grafikai ipar a JSzNK-ban összesen Amortizáció ................. 323 Fizetési alap ................. 960 Akkumuláció és alapok 1116 Az AA átlagos %-a 116 Grafikai ipar vállalatai AA százaléka ......... 110 129. ágazat. — Dohányipar a JSzNK-ban összesen Amortizáció ................ 1509 Fizetési alap ................ 983 Akkumuláció, alapok 21333 Az AA átlagos %-a 2170 Dohányipar az AA százalékának határszámai ............. 1084-3877 MEZŐGAZDASÁG Az állami birtokok AA százaléka ................. 55 311. _ ERDÉSZET Erdőtelepités amortizációja ........................... 1324 Fizetési alap ...................2518 Akkumuláció, alapok 1986 Az AA átlagos %-a 76 ÉPÍTÉSZET Amortizáció ................. 5068 Fizetési alap ........... 24474 Akkumuláció, alapok 25341 Az AA átlagos %-a 104 Építészeti vállalatok AA százaléka 190 Tervező intézetek AA százaléka ................. 100 KÖZLEKEDÉS 511. Vasúti közlekedés Amortizáció ............. 26.515 Fizetési alap ............. 10.037 Akkumuláció, alapok 11.904 Az AA átlagos %-a 119 512 Tengeri közlekedés Amortizáció ................ 2246 Fizetési alap ............. 1.396 Akkumuláció, alapok 1.665 Az AA átlagos %-a 119 autasszállítás A A %-a 110 Parti hajózás vállalatai AA %-a 110 Tengerentúli hajózás vállalatai AA %-a 155 a »Brodoszpasz« vállalatok AA %-a 110 b) Kikötői vállalatok AA százalékának határszámai 310-480 Kölcsönző vállalatok AA százalékának határozómér 210-1261 533. — Folyami hajtás Amortizáció ................. 588 Fizetési alap ................. 601 Az AA átlagos %-a 40 A folyami hajózási vállalatok AA %-a 50 Hajóút karbantartási vállalatok AA %-a 100 Folyamkotrási vállalatok AA %-a ............. 100 514 Légi forgalom Amortizáció 113 Fizetési alap 102 Akkumuláció, alapok — 173 Az AA átlagos %-a — 170 515. Országúti forgalom Amortizáció 2.869 Fizetési alap 1.813 Akkumuláció, alapok 1.590 Az AA átlagos %-a 87 A városközi áru- és utasszállítás vállalatainak, a városi utasszállítás és autójavító vállalatok AA százalékának határszámai 50-250 516. Postaforgalom Amortizáció 1.918 Fizetési alap 2.373 Akkumuláció, alapért 2007 Az AA átlagos %-a 126 Kereskedelem Az állam: kereskedelmi vállalatok akkumulációja és alapjai 60 Az állami vendégllátóipari és turisztikai váltezetek akkumulációja és alapjai 55 Kisipar Az akkumuláció és az alapok százalékát a járás, illetve város tervével határozzák meg hozzászámítva kötelezően a társadalombiztosítási hozzájárulást, amely a fizetési alap 45 százaléka. HI. FEJEZET. * Alapvető beruházási építkezések Az alapvető beruházási építkezés értéke 1953-ban öszszesen 1,110 272 dinár lesz, köztársaságok szerint pedig (millió dinárokban) Szerb NK................. 23 585 Horvát NK ................ 17.282 Szlovén NK................ 13.283 Bosznia-Hercegovina NK ........................... 35.023 Macedónia NK ......... 12.064 Crnagora NK ............. 3.385 Szövetségi beruházások 5.650 Szerb NK — az alapvető beruházási építkezés objektumai 111. — Villanyerő-termelés és elosztás Vlaszina vizierőmű. Zvornik vizierőmű. Kokio Brod vizierőmű építésének elkezdése. Crvene Vode vizierőmű terepvizsgálata tanulmányozása és tervezése. 112. — Szénkitermelés és feldolgozás Kolubara bánya a koszovói szénmedence terepvizsgálatai kutatása és tervezése. a szénkitermelés, kokszgyártás és vegyipar (nitrogén-termékek — a szén melléktermékek alapján) fejlesztése céljából. 114. — Fémkohászat Szmederevói vasművek, a szerbiai vasbányák bányászati és fémkohászati kutatása. 115. — Színes fémkohászat Sabaci cink-elektrolízis, szevojnói hengermű. 119. _ Villanyipar Szvetozárevói kábelgyár. 511. _ Vasúti közlekedés Brezenica—Majdanpek vasútvonal, hidak építésse a vasútvonalakon. 515. — Országúti közlekedés Országúti hid a Száva folyón Beográdnál. — Teljes befejezése az 1952-es évi társadalmi tervben megjelölt objektumoknak. Horvát NK — az alapvető beruházási építkezés objektumai 111. Villanyerő-termelés és elosztás Vinodol vizierőmü. Peruca vizierőmü. Kamenica vizierőmü előtanulmányai, terepvizsgálatai és tervezése. Szfent vizierőmü előtanulmányai, terepvizsgálata és tervezése. 113. — Kőolaj-kitermelés és feldolgozás Sziszaki kőolajfinomító. 114. — Fémkohászat Sziszaki vasművek. 115. — Színes fémkohászat Razinai hengermű és aluminium elektrolízis. 120. — Vegyiipar Sibeniki szénelektród és vasötvözet gyár. 511. — Vasúti közlekedés Knin—Zadar vasútvonal, hidak építése a vasútvonalakon. 512. — Tengeri közlekedés Kardeljevó kikötő. — Teljes befejezése az 1952-es évi társadalmi tervben megjelölt objektumoknak. Szlovén NK — az alapvető építkezés objektumai IIl. Villanyerő-termelés és feldolgozás Vuzenica vizierőmü, Vuhred vizierőmű, Krsko vizierőmű előtanulmányai, terepvizsgálata és tervezése. 114. — Fémkohászat Szerei vasművek. 115. — Színes fémkohászat Sztrniscsei timföld és aluminiumgyár. 123. — Cellulózé féltermék és papiripar Videm-Krskó cellulózé és rotopapírgyár. 511. — Vasúti közlekedés Hidak építése a vasútvonalakon. — Teljes befejezése az 1952-es társadalmi tervben megjelölt objektumok- Bosznoia-hercegovina NK — az alapvető beruházási építkezés objektumai iss. — Villanyerő-termelés és elosztás Jablanica vizierőmű, Jajce I vizierőmű Konyic vizierőmű előtanulmányai, terepvizsgálata és tervezése. Roma vizierőmű előtanulmányai és tervezése. 114. — Fémkohászat Zenioc-Rudnik vasművek és kokszművek, varosi vasművek, ilijasi olvasztó és öntöde. 120. — Vegyiipar Lukavaci szódagyár, Go- I razside nitrogéngyár. 123. — Cellulózé, cellulózé féltermék és papíripar Maglaj szulfát-cellulóze és nátron-papírgyár. 511. — Vasúti közlekedés Doboji vasúti gócpont hidak építése a vasútvonalakon. Teljes befejezése az 1952-es évi társadalmi tervben megjelölt objektumoknak. Macedónia NK — az alapvető beruházási építkezés objektumai 111. Villanyerőtermelés és elosztás Mavrovó vizierőmű, Vardac vizierőmű előtulmányai, terepvizsgálata és tervezése, DrnaRéka vizierőmű terepvizsgálata és tervezése. 112. Szénkitermelés és feldolgozás A kicsevó körzeti szénmedencék bányászati kutatásai, előtanulmányai és tervezése, a szén, keksz és szénmelléktermékeken alapuló vegyipar (nitrogén műtrágya) fejlesztése céljából. 114. Fémkohászat A macedóniai vasbánya-lelethelyek bányászati és kohászati kutatásai. 115. Színes fémkohászat A zletovói mangán-szeparáció előtanulmányai, tervezése és építésének megkezdése. 116. Nemfémek érceinek termelése, nemesítése és feldolgozása Titov-veteszi porcellángyár, szigetelő és tűzállóanyag,gyár előtanulmányai, terepvizsgálata és tervezése. 120. Vegyiipar Krémgyár 111. Villanyerőtermés és elosztás Gornja Zeta vizierőmű. Bányászati kutatómunkálatok Az 1952-es évi társadalmi tervben megjelölt objektumok teljes befejezése. Szövetségi beruházások 511. Vasúti közlekedés Szerb NK — vasútvonal??:: Beográd—Valjevó belgrádi gócpont, Priboj—Drugidcsi. A százalék határszámai Az e táblázat alkalmazása útján kapott összegeket be kell fizetni a szövetségi alapokba. b) Az akkumuláció és az alapok maradványát továbbá felosztják: 1. A vállalat önálló rendelkezésére álló részre, az akkumulációés az alapok összege utáni százalékban, a szövetségi alapokba kerülő rész levonásával, amely százalék minden köztársaságban a következő: a) a gyáripar és bányászat terén 75'% b) a mezőgazdaság területén 7,5% c) az erdészet (311), az erdők ápolása területén 7,5% d) az építészet területén 6,0 százalék e) a közlekedés területén 65% f) a kereskedelem, vendég124. Textilipar Stipi szövődé és fonóda, a tetovói szövődé és fonóda, titov-veteszi selyemkomfornátus. 511. Vasúti közlekedés Prilep—Kiesévé vasútvonal, hidak építése a vasútvonalakon. Az 1952-es évi társadalmi tervben megjelölt objektumok teljes befejezése. Drnagora NK — vasútvonalak: Bár—Titograd. IV. FEJEZET A gazdasági vállalatok akkumulációinak és alapjainak elosztása A gazdasági vállalatok akkumulációi és alapjai a következő módon oszlanak meg: A) a szövetségi alapadóra eső részt a következő táblázat segítségével vonják lei a vállalatok akkumulációjának és alapjainak összegéből (levonva a forgalmi adót.) A szövetségi alapokba pr1 jutó rész •/• látóipar és turisztika területén 16,8% g) a kisipar területén 10,0 százalék. 2. A szociális biztosítás járulékára (a dolgozók fizetési alapjának összege utáni százalékban) ami minden népköztársaság területén 45,0 százalék. 3. Az akkumuláció és az alapok fennmaradó összegét a népköztársaságok és népbizottságok társadalmi terveivel osztják fel. 4. A kamatokat és a külföldi áruforgalomban mutatkozó árkülönbözetet a szövetségi alapokba kell befizetni. 3. A forgalmi adó és a jövedelmi adó felosztását és rendeltetését a szövetségi és köztársasági költségvetések, valamint a járások és városok költségvetései útján határozzák meg. ’ 100-ig .................... 0 100—200 ............. 0+40% a 100%-on felüli összegből 200—300 ............. 40 + 60% a 200%-on felüli összegből 300—400 ............. 100+85% a 300%-on felüli összegből 400—500 185+95% a 400%-on felüli összegből 500-on felül ......... 280+95% az 500%-on felüli összegből 1 Crnagora NK az alapvető beruházási építkezés objektumai ! V. FEJEZET A népszomládoknak nyújtandó hitelek és juttatások A népbizottságoknak nyújtandó hiteleket és juttatásokat a szövetségi alapok eszközeiből hagyják jóvá az e törvényben előirányzott szükségtetek kielégítésére. Hitelt csak beruházási építkezésre lehet jóváhagyni. Az olyan összegű hitelek után, amelyek nem haladják meg az illető népköztársaság részéről az e törvény IV. fejezetének első bekezdésében feltüntetett skála alkalmazásával a szövetségi alapokba befizetett akkumuláció és alapok összegét, az illető népköztársaságnak nem kell kamatot fizetni. Az olyan öszszegű hitel után, amely túllépi az e törvény IV. fejezetének első bekezdésében közölt skála alkalmazásával a szövetségi alapokba befizetett akkumuláció és alapok összegét, évente 2 százalékos kamatot kell fizetni. A népbizottságoknak kamatmentesen hagynak jóvá juttatásokat a szövetségi alap eszközeiből. A juttatások magasságát a szövetségi költségvetés állapítja meg. A hitelek jóváhagyásának feltételeire, a hitel felhasználására, visszattérítésének módjára és a kamat fizetésére vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a JSzNK Népszkupsziánjárnak Prezidiuma ír elő. Kézimunka kiállítást rendezett az ÁFZ a Kanizsán A KANIZSAI AFZ a szervezet a VI. pártkongresszus és a népbizottsági választatások tiszteletére széleskörű munkatervet dolgozott ki. Ennek a tervnek keretében a napokban a »Petőfi Sándor« kulturegyesület helyiségében háromnapos női kézimunka kiállítást rendezett. A kiállításon művészi kidolgozású képet, csipkék, diszpárnák, asztalterítők, szőmvégek stb. láthatók. A kiállítás különösen az asszonyok és diákok körében keltett nagy érdeklődést. Vasárnap, de más napokon is nagyszámú közönség látogatta meg. A kanizsai asszonyok ezzel a munkájukkal a pártkongresszus sikeréhez igyekeztek hozzájárulni, valamint ahhoz, hogy a népbizottsági választások alkalmával olyan tagok kerüljenek be, akik erre mindenképpen a legalkalmasabbak. Társadalombiztositási választások Szuboticán Szuboticán vasárnap választották meg a társadalombiztosítási intézet új vezetőségét. A különféle üzemek munkástanácsainak tárisai az üzemekben és a G7alafiT vezeti otthonban felállító szavazóhelyeken adták I® szavazatukat. A vezetőség tagjainak jelölésében résztvett minden üzem munkása. A vasárnapi szavazásn Kaiméval 38 tagot választottak be az új vezetőségbe.