Magyar Szó, 1952. december (9. évfolyam, 287-311. szám)

1952-12-02 / 287. szám

HALAI A FASIZMUSBA — SZABADSÁG A NÉPNEK! A vasárnapi választások előt­ élénk politikai tevékenység Dobrivoje Viek­es a zrenyanini választók nagygyűlésén­ ­ek a vasárnapi városi és járási népbizottságok megválasztására. Zrenyaninbban különösen nagy élénkséget váltott ki a november 29-én megtar­tott főtéri nagygyűlés. A polgárok ezrei vonul­tak fel, a választásra felhí­vó jelszavakkal és zászlók­kal a város főterére és mindvégig lelkesedéssel hallgatók Dobrivoje Vi­­dics, Jugoszlávia Szövetsé­gi Népköztársasági burmai nagykövetének ez alkalom­mal elmondott beszédét. Vidics Dobrivoje elvtárs a nagygyűlésen ismertette a Köztársaság Napjának je­lentőségét és beszélt arról a küzdelemmel teli diadal­mas útról, amelyen népe­ink haladnak a szocializ­mus kiépítésének útján. Városainkban, falvaink-­­ élénkebbé válik a válasz­ban, a Népfrontban és a­­ táj előtti politikai tevékeny tömegszervezetekben mind i­­ég. Mindenfelé készülöd- Megtartota elsi ülését is lelölti az esküt Az onnan választj a becsei városi népbizottság Becse, november 20. Tegnap a városi népbizott­­ság termében megtartotta el­ső ülését a 40 tagú új városi népbizottság. Az ülést Av­ramov Vojin köreinek nyi­totta meg, majd az új nép­­bizottsági tagok letétjéül az esküt. A népbizottság elnö­kévé Mitivoj Popovot, eddigi elnököt, alelnökké pedig Tót- Cinege Jánost választották. Ezen kívül megválasztották a tanácsok elnökeit is. A gaz­dasági tanács elnöke Popov Márké, az egészségügyi és szociálpolitikai tanács elnö­ke Sztanika Vucsics, a kul­­tur- és közoktatásügyi tanács elnöke Kovács László, a kom­munán­s tanács elnöke pedig Helló László lett. A népbi­zottságnak egyébként 22 ma­gyar és 18 szerb tagja van. Sztozár Vuk­mánovics elvtárs a pulai választók előji Pula és környéke válasz­tóinak felhívására Szvetozár Vukmánovics elvtárs beszélt a 25.000 horvát és olasz nem­zeti kisebbségi polgár pulai választási nagygyűlésén. Fog­lalkozva a nemzetközi hely­zettel Vukmánovics hangsú­lyozta, hogy az utóbbi idő­ben a háborús veszély nem növekedett, de nem is csök­kent. Még mindig megoldás­ra váró nemzetközi problé­máit vannak, amelyek azzal­­ a veszéllyel fenyegetnek, hogy új háborús tűzfészkek lesznek. Vukmanovics leszö­gezte, hogy a békeszerető emberiség érdeke, hogy min­den nemzetközi kérdést bé­kés után megoldjanak, mert egy újabb háború az atom­fegyverek használata követ­keztében minden országban hatalmas és szörnyűséges pusztításokat idézne elő. Vuk­manovics leszögezte, tartha­tatlan az elszigetelt háborúk­ról szóló elmélet, mert a nagyméretű háborúk is a vi­lág ebben vagy abban a ré­szében ilyen kisebb elszige­telt háborúkkal kezdődnek és szükségszerűen­­általános jellegű háborúvá alakulnak át. Vukmanovics elvtárs meg­állapította, Jugoszlávia szá­mára bárminél is fontosabb a világbéke megőrzése, mert ez lehetővé teszi, hogy to­vábbfejlesszük közgazdasá­gunkat és építsük a szocia­lizmust. Küldi ödvizlő vitat a Miri Kakra Beográdból Jelentik: November 29-ike alkalmiból Edvard Kai­der­ külügyminiszter külföld­ről több táviratot kapott, amely­ben a külföldi államok képvise­lői jókívánságaikat fejezik ki a Jugoszl­áv Népköztársaság kikiál­tásának évfordulója alkalmából, így többek között a jugoszláv külügyminisztérium üdvözlő táv­iratot kapott Mario De Pi­mentel Brando brazíliai külügyminisztertől, Hose Ma­rat izraeli külügyminisztertől, Frederico Gutirez Gra­nt­e­r bolíviai külügyminiszter­től, Teodor B. Castro, Costarioa külügyminiszterétől, Ambaj Voo­­d Marian etió­­piai külügyminisztertől. November 29-ike alkalmából Tito marsal is több táviratot ka­pott, így az Egyiptomban, Török­országban, Argentínában, Mar­­seillesben, Uruguayban, Isztam­bulban és a világ más részén élő Jugoszlávoktól. A jugosz­­áv diploma cím kép­viseletek és a jugoszláv állampol­gárok mindenütt megünnepelték november 29-ikét. A netwyorki és bukaresti Jugoszláv nsgykö­v©tsfpe-n vertfl©zett ünRPPSckola résztvevői táviratot intéztek Ti­to marsaihoz. Emlé­t mű­vel legfel­je­b 113z társaság Hannán T­i8VQ!!ts.ce környékén A Titovourasice melletti Kadinyacsáp a Köztársaság Napján egy piramis alakú emlékművet lepleztek le, megemléktesreefként a munkás partizán zászlóalj 350 har­cosára, akik 1941 november 29-én hősiesen harcoltak 5 ezer fasiszta ellen. Az emlék­mű­ ielet£ezésén résztvettek: Dusán Fetrovics-Sane, Szer­bia Kem­en unitéi Szövetsége vezetőcégének szervező tit­kára és Radoje Jovanovics népihős, vezérőrnagy. PoS. plat, u­­gatMinden attól függ, mit értenek a békeharc alatt Milovan Gyilasz sajtónyilatkozata társának, a Jugoszlávia bel­ső fejlődése lényeges jelleg­zetességeivel kapcsolatos kér­déseire. A szovjet békemoz­­galom­ a béke kérdését az öt nagyhatalom megegyezése kérdésének tekinti, mint a közöttük való érdekövezetek felosztásának kérdését, de ha létrejönne is ilyen megegye­zés, a valóságban egy lépést jelentene a háború irányá­ban. Minden attól függ — foly­tatta Gyilasz elvtárs — mit értenek a békéért folytatott harc alatt. Mi sohasem véle­kedtünk úgy, hogy a béke­harcnak a népeknek a füg­getlenségért és egyenjogú­ságért folytatott harcra való joguk beszüntetését kellene jelentenie. Az ilyen béke a rabok nem pedig a népek békéje lenne. S ilyen békét ak­ar a Szovjetunió­­ Kommunistáink Szövetsé­gének, valamint a Szovjet­unió pártjának szerepéről be­szélve Gyilasz elvtárs meg­jegyezte, hogy nálunk a Szö­vetség a tömegek eszmei él­csapata és nevelője, nem pe­dig parancsolója és közvet­len irányítója, mint ahogy ez a Szovjetunióban van. Gyilasz elvtárs a továb­biakban leszögezte: a jugo­szláv forradalom megmutat­ta, hogy lehetséges nemzeti háború keretében is végre­hajtani a szocialista forradal­mat. Az az elmélet, amely szerint a nemzeti háborúban lehetetlen egyidőben véghez vinni a szocialista forradal­mat is, csak egy régebbi idő­szakban lehetett érvényes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jugoszláv forradalom az újtípusú forradalom egyet­len példája, mert máshol is vannak hasonló jelenségeik (Burma, Kína). »Jugoszlávia tapasztalata igazolja, hogy ma a szocia­lizmust építeni, a szocialista elméletet fejleszteni csak — de nem csupán ily módon — a szovjet önkényurak, vala­mint elméletük és gyakor­latuk elleni harcban lehet«. Gyilasz­­elvtárs hangsúlyoz­ta, Jugoszlávia tapasztalata különösen értékes lehet a munkásmozgalom számára, ha beigazolódik, hogy lehet­séges a szocializmus építése a bürokrácia és a demokrá­cia burzsoá formái elleni harcban, vagyis az az or­szág, amely véghezvitte a forradalmat és amelyben nincs többpártrendszer még­is elkerülheti az önkényural­mat. »A valóságban ez lenne Ju­goszlávia legnagyobb hozzá­járulása a szocializmushoz. Ezzel van legszorosabb ösz­­szefüg­gésben a m­unkásigazga­tás, önkormányzat és min­den hasonló«. Gyilasz elvtárs ezután a­­zoknak a szocialistáknak vé­leményével foglalkozott, a­­melyek szerint a munkásigaz­gatás területén végrehajtott rendszabályaink elhamarko­dottak, mert mindez nem fe­lel meg termelőerőink fejlő­dési fokának, s ezzel kapcso­latban megjegyezte, hogy az ilyen állítások a bürokrati­kus államikapitalista irány­zatok megnyilvánulásai, a­­melyeknek eszmei gyökere a munkásmozgalomban, külö­nösen pedig a munkásszer­vezetek hivatásos, bürokrata káderjában keresendő. »Tartós béke mindaddig nem lehetséges, amíg le nem küzdik az érdekövezetek, s más népek ügyébe való be­avatkozás és eh­hez hason­lóak politikáját« — jelentet­te ki Milovan Gyilasz, Ju­goszlávia Kommunistái Szö­vetsége központi vezetősége végrehajtó bizottságának tag­ja válaszolva a zágrábi »Vjesznik«­­napilap munka- Farkas Nándor és Radovan Vlaj­­kovics elvtársak ma esti előadása Farkas Nándor népképvi­selő, a vajdasági Magyar Kul­turtanács elnöke és Radovan Vlajkovics, a Kommunisták Szövetsége Noviszád városi vezetőségének titkára ma es­te előadást tartanak a Jugo­szlávia Kommunistái Szövet­sége VI. kongresszusának munkájáról. Farkas Nándor elvtárs a III. fror­tAlapszer­vezetben — Dózsa György utca 18. — Hadován Vlajko­­vics elvtárs pedig a II. front alapszervezet szervezésében a Novkábel helyiségeiben tartja meg beszámolóját. Eted Mely öz ifj­ai-d­íf-Greifi Iflfííüjf* lEIVEZEllfl Választások & Saar-vii&ken Képünk a Köztársaság Napjának beográ­fi díszelőadásán készült. Tito elvtárs feleségével együtt megjelent a fővárosi Népszínházban megrendezett ünnep­ségen. A szocializmus győzelme az állam­kapitalista Dek­okratizmus felett Edvard Kardely elvtárs cikke A Borba, a Kommunista Szövetség lapja ünnepi, november 29-i szá­mában vezércikket közölt Edvard Kardely elvtárs tollából. Lapunk techni­­kai okokból, nagyobb terjedelme folytán korábbi lapzárta miatt nem közöl­hette ünnepi számában a bejelentett szemelvényeket a cikkből. Alábbiakban most az egész cikket közöljük. A szövetségi és köztársa­sági hatósági szervekről szó­ló alkotm­ányerejű törvény­­tervezete, amelyet saj­tónk közzétett, a törvény­hozó és néphatalom ki­építési tanács mellett léte­sített bizottságok munkájá­nak eredménye. Szűk részről a tervezet elkészítésében — közvetlenül, vagy pedig ta­nácsaikkal — résztvettek szövetségi és köztársasági ál­lami­gazgatásunk vezető jo­gászai és közgazdászai, vala­mint egyetemeink legk­iemel­kedőbb jog­­szakértői. A tervezetet a szövetségi kormány formálisan még nem fogadta el. A tervezetet­­ azonban utasításai szerint ké­szítették el, s állandóan ki­kérték mind a Beográdban, mind pediig a köztársasági központokban lévő vezető po­ltikai embereink vélemé­nyét. A tervezet mói formá­jában elvileg összhangban van ezekkel az elgondolások­kal. A tervezetet élénk és széleskörű vita alapján majd­nem egy kerek évig készí­tették és most már minden­képpen eléggé kidolgozták és rendezték, hogy közzé lehes­sen tenni. A sajtóban való meg­jelentését előzetesen jóvá­hagyta a szövetségi kormány is. Ennek a közzétételnek cél­ja nem csupán az, hogy köz­véleményünket tájékoztassák ennek a tervezetnek lénye­géről, amelyet a szövetségi népszkupszm­a nemsokára megvitat, hanem, hogy szé­leskörűen nyilvánosan meg­vitassák ezt a tervezetet, és tökéletesítsék és kiegészítsék a vitában kibontakozó új észrevételekkel és javasla­tokkal. A szövetségi kor­mány elvárja, hogy hazánk polgárai és társadalmi szer­vezeteink komolyan tanul­mányozzák az alkotr­­ányere­­jű törvény tervezetét és az esetleges észrevételekről vagy javaslataikról értesít­sék a törvényhozó és népha­talom kiépítési tanácsot. Csak ezeknek az észrevéte­leknek alapján készíti el a szövetségi kormány az alkot­­mányerejű törvény végleges javaslatát és a népszkuipszi­­na elé terjeszti. Amennyiben az­ az egész munka időben lebonyolódna, a törvényter­vezetet még december má­sodik felében a népszkupszm­­a elé terjeszthetnék, úgy­hogy hazánkban az alapvető alkotmányos módosításokat m­ég az újév előtt elvégez­hetnék. Ennek a tervezetnek elké­szítésekor kiindu­lási pontul két feladat szolgált: Folytatás a 3­ oldalon). Bánáti kiadás 7 ^ Zombori kiadás 6 Horvátországi k. 5 Szoboticai,Top. k. 4 Novicsádi kiad. 3 ^ Becsei kiadás 2 Zenied kiadás 1 -jül I Hi

Next