Magyar Szó, 1953. május (10. évfolyam, 120-148. szám)
1953-05-20 / 137. szám
Miért halad lassan az átszervezés a lapunk! szövetkezetben Egy hasznos üzlet — Hová tűnt el a korpa — 4 bank mellett... LASSAN halad az átszervezés a bajmoki »Bratsztvo- Jedinsztvo« szövetkezetben, főleg azért, mert maguk a vezetők is inkább mást csinálnak, minthogy ezzel a dologgal törődnének. Erre igen jellemző eset történt a bajmoki »Bratsztvo Jedimsztvo« termelő szövetkezetben. Nemrégiben a szövetkezet vezetősége megállapította, hogy a jószágnak szánt takarmányból, többek között kukoricából és babból fölösleg van, mert zöldtakarmánnyal is etethetik a jószágot. Ez helyénvaló is. Azt is elhatározták, hogy egynéhány vágón takarmányt eladnak. Más szóval érdemes eladniok, mivel jó ára van. Ezzel az üzlettel majdnem ötmillió dinár jövedelemhez jutnak. Ez az összeg annál is inkább jelentős, mert a tervben elég alacsony árat irányoztak elő. Szóval mindenképpen nem számított jövedelemhez jutottak, ami majd a normanapok értékét növeli. Az évi közgyűlés még nem volt meg és úgy látszik, hogy enélkül az összeg nélkül alacsony lenne a normanapok értéke. AkiEDDIG nem is volt baj. Egyes vezetőségi tagok azonban úgy vélik, hogy ezt az összeget nem a normanapok és az alapok növelésére kellene adni, hanem a közgyűléssel meg kellene majd szavaztatni, hogy ezt az összeget fordítsák a leltár teljes rendbehozására. A vezetőségben persze vannak józan gondolkodásúak is, akik ezt elvetették , így ez az ügy gyorsan lekerült a napirendről. A tagok azonban beszélnek róla. A másik dolog ami egyes szövetkezeti vezetők helytelen magatartását bizonyítja és ezt még a tagok sem tudják. Néhányan a szövetkezet nevében vásárolnak egyéni célokra. Arról van szó, hogy a szövetkezet igazgatója Marovics Mile február 23-án a Zsitopromet helyi kirendeltségétől a szövetkezet nevében átvett 2000 kg korpát. Március 6-án pedig 1000 kg korpát vett át szintén néhány társával. A szövetkezet a vásárlását a bank útján szokta fizetni, ebben az esetben azonban készpénzben fizettek. Az utána és előtte vásárolt mennyiséget minden esetben bank útján rendezték. A szövetkezeti szövetség egyik kiküldötte tudta meg az esetet az egyik szövetkezeti tagtól. ★ AZ EMLÍTETT korpamennyiséget Marovics Mile igazgató, Koszanovics Szlobodán raktáros, Trbovics Nikola, Koszánovics Bade és még egy társuk elosztották maguk között. Ismeretes, hogy a szövetkezet a korpát 15 dinárért kapja kilóját, a piacon pedig 40 dinár a korpa. Akár haszonlesésből, akármilyen más okból tették ezt, mindenképpen megkárosították a szövetkezetet. A szárazság okozta hiányok miatt tudvalevő, hogy a korpa eladását csak az állami és szövetkezeti gazdaságok, valamint egyes szakcsoportoknak engedélyezték. Az említett egyének mit sem törődve a közérdekkel visszaéltek a helyzettel. Ilyen dolgok mellett érthető az is, hogy miért halad olyan vontatottan a szövetkezet átszervezése. Ide lehet sorolni még azt a tényt is, hogy a vezetőség az említett esetekről nem tájékoztatja a tagokat. U. J. Betöltésre váró tanítói és előadói állások a horvátországi magyar tannyelvű iskolákban Az alábbiakban közöljük a Horvátországi Magyar Kulturszövetség birtokában lévő adatokat a magyar tannyelvű iskolákban betöltésre váró tanítói és előadói állásokra vonatkozólag. A délimanasztiri járásban Zmajevácra testnevelési előadói, Szuszára, Várdarócra, Drázsra, Bodolyára, Novibezdánba, Bilyére, és Kopácsevóra egy-egy tanítói, az eszéki járásban Lászlovóra, Vladiszlávclra és Brasztinba egy-egy tanítói, a vukovári járásban Szremszki Csakovácra, egy tanítói, a girubisnopoljei járásban Grabovácra egy tanítói és a gyakovoi járás Ivanovci községébe egy tanítói állás vár betöltésre. ÁruosintevásárPristináin kereskedők és kirándulók figyelmébe Ez év május 22-én Pristinán megnyílik Koszovó Metohia önkormányzati körlet első árumintavására. Az áruminta vásárt a körleti kereskedelmi kamara szervezi azzal a céllal, hogy bemutassa Koszovó Metohia gazdasági erejét, szemléltetve azt, hogy ebben a körletben az ipar, a termelés a felszabadulás után szocialista hazánk népeinek baráti támogatásától segítve hatalmas iramban fejlődik. Ezt az előrehaladást az elmaradottság fokozatos felszámolását népi forradalmunk, valamint a hatalmas áldozatok árán kivívott győzelmünk után bekövetkező lendületes építő korszak tette lehetővé. Koszovó Metódia első árumintavásárát a körlet népének kultúrfesztiváljával egyidőben tartják, amelyet népeink nagy tanítója, Tito elvtárs születésnapja tiszteletére szerveznek. Mind a feszivál, mind pedig az árumintavásár méltóképpen szemlélteti a közművelődési és gazdasági téren elért hatalmas sikereket, bemutatja a szocializmus építésének útján elért eredményeket. A körleti kereskedelmi kamara szem előtt tartva a körlet gazdasági erejét, eddigi sikereit, valamint azt a tényt, hogy ez a körlet gazdag kereskedelmi hagyománnyal rendelkezik, már a középkorban kereskedtek nemcsak Bubrovnikkal, hanem Balkán más jelentős helységeivel is, továbbá figyelembe véve azt is, hogy Koszmet kézműves iparának termékei meszsze földön ismertek, s elhatározta, hogy Koszmeton megszervezi az első árumintavásárt. Ezen az árumintavásáron részt vesz a körlet minden termelő- és kereskedelmi vállalata, továbbá megjelennek termékeikkel a termelő parasztszövetkezetek, bányák, mezőgazdasági birtokok, cementgyárak, téglagyárak, a kézművesipar, valamint az újonnan emelt gyapotfonoda. Mindennek megvan az a célja is, hogy Koszovón állandósítsák az ilyen árumintavásárok megtartását, amire minden feltétel és lehetőség megvan, tekintetbe véve, hogy szűkebb Szerbia, Crangora, és Makedónia területén nem tartanak állandójellegű árumintavásárokat és Koszmet megfelelne arra a célra, hogy állandó árumintavásár gócpontja legyen, mert központi helyet foglal el, és felkelthetné a Balkán többi országának érdeklődését is. Az árumintavásáron résztvesz a Trepcsa bánya is, amely Európa egyik legnagyobb ólom és szénbányája. A Trepcsa a vásáron bemutatja értékes érceit, valamint az ércekből gyártott készítményeket. A Koszovó szénbánya mindenféle lignit szenet állít ki és szemléltetően bemutatja a bányászás folyamatát. Úgyszintén kiállítják termékeiket a »Déva« és »Brezojce« krómbányák, valamint a »Goles« magnéziumbánya stb. Megjelennek termékeikkel a fafeldolgozó kombinátusok is épületanyagos bútorokat állítva ki. A »Landovica« ifjúsági szőlőtelep is kiállítja különféle termékeit. Míg a »Koszmet« kiviteli vállalat főleg kézműves termékeket mutat be. Az árumintavásárt Pristina egyik legimpozánsabb épületében tartják meg. Az árumintavásár látogatói nemcsak hogy megismerkednek Koszovó-Metóhia természeti kincseivel és iparának erejével, hanem alkalmuk nyílik arra is, hogy megismerjék a körletben élő nemzeti kisebbségek kultúráját, továbbá felkereshetik a Pristina közelében lévő történelmi nevezetességű helyeket, meglátogathatják a Gracsanica kolostort, Murat szultán sírját, a Rigómezőt, stb. A Putnik pristinai kirendeltsége megfelelő szállítóeszközöket biztosított a forgalom lebonyolítására. A május 22-től 29-ig tartó árumintavásárnak kereskedelmi jellege is lesz, úgyhogy az árumintavásár utolsó napjait, azaz május 27-ét, 28-át és 29-ét a kereskedelmi napok megtartására jelölték ki. HAKI Ilodzsa A becsei járásban június 6-án kezdődnek a műkedvelő csoportok szemléi A becsei járási kultúrszövetség a napokban megtartott ülésén meghatározta a járás magyar és szerb műkedvelő csoportjai szemléjének időpontját. A magyar műkedvelő csoportok Bácsföldváron, a szerb műkedvelő csoportok pedig Péterrévén tartják meg a szemlét. Bácsföldváron június 6-án este 8 órai kezdettel a becsei „Madách“ színjátszó együttes Nusics „Dr.“ című darabjával lép fel. Másnap délután 4 órai kezdettel a bácsföldvári „Petőfi Sándor“ kulturegyesület műkedvelői Nusics „Miniszternő“ című darabját mutatják be. Ugyanaznap este 8 órai kezdettel a „Petőfi Sándor“ amatőrszínház együttese Sinkó Ervin „Elitéltek“ című drámáját viszi a közönség elé. Tekintettel a mezőgazdasági munkákra, a hét többi napján nem lép föl más műkedvelő csoport, hanem a szemlét június 13-án és 14-én folytatják. 13-án este 8 órai kezdettel a péterrévei „Petőfi Sándor“ kulturegyesület műkedvelői szinte hozzák a „Szakadék“-ot, június 14-én este 8 órai kezdettel pedig a becsei „Teksztilac“ kulturegyesület színjátszói „Az Ember a híd alatt“ című színművet mutatják be. Péter révén, a szerb műkedvelő csoportok járáss szemléjén június 6-án este 8 órai kezdettel a becsei „Gyura Jakssics“ amatőrszínház a „Hóvihar“ bemutatásával kezdi a szemlét. Másnap délután 4 órai kezdettel a radicsevicsevói „Branko Radicsevics“ kulturegyesület műkedvelői bemutatják a „Szerdán nősülök“ című egyfelvonásos színművet. Ugyanaznap este 8 órai kezdettel a péterrévei „Szvetozár Márkovics“ kulturegyesület Nusics „Pucsina“ című művét hozza színre. Június 13-án este 8 órai kezdettel a nádalji „Bosko Mazsics“ kulturegyesület műkedvelői az „Útelágazás“-sal lépnek fel. Június 14-én délután négy órai kezdettel a bácsiföldvári „Zmáj“ műkedvelői Jovan Srterija Popovics egy darabját mutatják be, este 8 órai kezdettel pedig a szibobráni amatőrszínház a „Bio család “-ot hozza szinre. Az énekkarok és tamburazenekarok járási szemléjére igen kevés együttes nevezett be. Ezt a szemlét Becsén rendezik meg május 31-én este 8 órai kezdettel a központi kultúrotthon nagytermében. A szemlén részt vesz a becsei „Kodály Zoltán“ és a „Zadrugár“ énekkar, a tamburazenekarok közül pedig a becsei és a radicsevói. A pancsevói „Petőfi Sándor" bemutatása A pancsevói „Petőfi Sándor“ kulturegyesület a napokban telt ház előtt bemutatta Tóth Ede „Falurossza“ című háromfelvonásos zenés népszínművét. Ebben az idényben ez volt a kulturegyesület negyedik bemutatója. A műkedvelő csoport utóbbi időben elért sikeres munkájáért egyébként Fodor Mihály és Szél István érdemel dicséretet. A szereplők közül kitűnt Csanádi Lilikó, Márton Borbála, Szél István, Farkas Lajos, Kovács Erzsébet és Kerekes András, de a többiek is igyekeztek jól megjátszani szerepüket. (L. M.) £dfu£f Vatandiai a SUétsífr láncain ►G EGY MAUALVAJ ' U «OKODILUG CSAX.1; T£K . AOVSAJA V TULSA GO SAN ') / NAIIV ' JA LAIN F i LSAV i ►AEM MT o - FELEL*. , DE MOOYA? OCia'Si CAm rNEM MVEL El 10 méteknel eövide.bö —t— , CSALG fVF T ' ia )/ a CSÖKKENT A PARTMENTI HAJÓZÁS DÍJSZABÁSA Az adriai partmenti hajózás főigazgatósága minden hajózási vonalán átlag 35 százalékkal csökkentette az utasforgalom és teherszállítás díjszabásait. A 85 mérföldig terjedő útszakaszokon 29, a 85 mérföldtől 280 mérföldig terjedő útszakaszokon 29—50, és a 280 mérföldnél hosszabb útszakaszokon 50 százalékkal csökkentették a viteldijat. Az egyes osztályok viteldijának ára közötti különbség 50 százalék és úgyszintén 50 százalék a gyorsjáratú hajók és utas- valamint teherszállító hajók viteldija közötti különbség. Azokon a gyorsjáratú hajókon, amelyek a fővonalakon közlekednek, az eddigi másodosztály első osztály lesz, a harmadosztály pedig turista osztály. Új tagokat vár a noviszádi telepi énekkar Az utóbbi időben egyre többet hallunk a noviszádii telepi „Petőfi Sándor“ kultur egyesületről. Régebben csak az egyesület színjátszó csoportja tevékenykedett, nemrégiben azonban az énekkar is előtérbe került. Az énekkar megalakításának kérdésével a kultúregyesület nemcsak a közelmúltban foglalkozott. Szó volt róla már 1951-ben is. Akkor is próbálkoztak az énekkar megszervezésével. Az egyesület idősebb tagjai, akik azelőtt éveken át szerepeltek énekkarban, hajlandóknak is mutatkoztak bekapcsolódni az új énekkarba. De a terv mégsem valósulhatott meg, mert az egyesület fiatal, énekelni tudó tagjai távolmaradtak. Most az év elején végre sikerült megszervezni az énekkart. Vitkai Gyula karmester köré mintegy 25-en tömörültek, főleg fiatalok, akik két évvel ezelőtt még nem érezték szükségét az énekkarnak. A kis együttes rendszeres munkával már addig fejlődött, hogy nemcsak az egyesület előadásain lép fel sikerrel, hanem néhány iziben a noviorádi rádióban is szerepelt. A munka tehát megindult és szakszerű vezetés mellett helyes irányban is haladt. Ám jelenleg az a fogyatékosság, hogy most az egyesület idősebb tagjai, — akik két évvel ezelőtt szorgalmazták az énekkar megalakítását, — nincsenek az énekkarban. Nem mintha valami meg nem értés volna az öregek és a fiatalok között, hanem talán úgy gondolják, hogy az énekkar a fiataloké. Márpedig igen nagy szükség volna az idősebb, tapasztaltabb énekesek bekapcsolódására. Segítségükkel a kultúregyesület énekkara gyorsabb ütemben fejlődne. A Telepen nem csak huszonvalahány énekkedvelő és énekelni tudó fiatal van. Az énekkaron kívülállók javarésze azonban csupán szórakozásnak szentelve idejét, inkább szinte túlzásba vive a táncot, valóságos dzsessz-hóbortba esett jó volna, ha ezek az ifjak is felfigyelnének a fejlődésnek induló énekkarra, és többi társuk példájára bekapcsolódnának a munkába. De éppen így az énekkar javát és a telepi ifjúság egymáshoz való közeledését szolgálná az is, ha a telepi szerb ifjúság is részt venne az énekkar munkájában. A rendelkezésre álló erők bekapcsolódásával a telepi énekkar rövid időn belül jelentős mértékben hozzájárulhatna nemcsak a telepi dolgozók, hanem az egész város dalkultúrájának fejlődéséhez.