Magyar Szó, 1953. július (10. évfolyam, 179-208. szám)
1953-07-01 / 179. szám
Hatalmas méretek országában — Argentinai tevés a Magyar Szó olvasóihoz1) — Amikor nálunk Argentináról, vagy általában Dél-Amerikáról beszélnek, akkor sokan az Amerikai Egyesült Államokra gondolnak. Szerintük ez is Amerika, meg az is, tehát közel vannak egymáshoz. Gyakran még az is megtörténik, hogy az emberek megkérdezik: Várjon Newyorkon át jutott Argentínába. És ekkor én kénytelen vagyok legelőször azokat az általános földrajzi adatokat elmondani Argentínáról, amelyeket a földrajzkönyvekből már rég elfelejtettünk Legelőször arra emlékeztetem a kérdezősködöt, hogy Argentína, pontosabban Buenos Aires messzebb van New yoktól, mint Beográd Newyorktól. Ezek szerint Newyorkon keresztül utazva, Buenos Airesbe azt jelentené, hogy 5.000 kilométerrel többet utazunk, mint amennyit kellene. Természetes, hogy az ilyenfajta hibák nem meglepőek, ha olyan emberekről van szó, akik mindennapi munkájukban nem találkoznak ezekkel a kérdésekkel. Meglepőbb azonban, hogy ez megtörténik olyan emberekkel is, akiknek munkabeosztásuk következtében sokkal tájékozottabbnak kellene lenniök. Néhány évvel ezelőtt a volt külügyminisztériumban is megtörtént hogy valaki javaslatot készített, amely szerint a Buenos Airesbe, postát szállító futárok takarékosságból Newyorkon keresztül utaznak. Megtörténik az is, hogy az Argentínával kereskedő jugoszláv üzem utasítja argentínai képviselőjét, hogy ugorjon át Venezuelába vagy Kubába bizonyos javaslat felülvizsgáláséra. A képviselő erre azt válaszolja, hogy véleménye szerint sokkal jobb lenne, ha valaki Jugoszláviából ugorna át Cubába, mivel ez 1.000— 1.500 kilométerrel rövidebb utat jelent. Egyik jugoszláv tisztviselővel megtörtént, hogy amikor a volt külkereskedelmi minisztériumban utalványt kért repülőgépjegyre Zürich—Lisszabon— Jonos Aires vonalra A tisztvselőnő szemére vetette: „Miért megy ön Zürichen át, úgy látszik sokat akar sétálni Miért nem utazik közvetlenül Newyorkon át?“ „Örömmel — hangzott az ironikus válasz — Newyorkot még úgysem láttam. De vájjon hajlandó-e ön fizetni a „közvetlen ut“ árkülönbözetét?“ Argentina a földgömb déli felén van. Az ember, amikor utazni akar akkor jut eszébe, ott máskép váltakoznak az évszakok, mint nálunk. Buenos Aires, épp ugimin, Jugoszlávia, a mérsékelt érténkén van, de valamivel közelebb az egyenlítőhöz Az évszakok tehát éppen ellentétesek a mieinkkel A tavasz szeptember 21-én kezdődik. Ezen a napon Buenos Aires utcáitele vannak fehérbe öltözött középiskolásokkal — itt a diákok kötelezően fehérben járnak, — akik a tavasz napját ünneplik. A tavasz után jön a nyár decemberben és így tovább. Argentína legészakibb részei már a szubtrópikus övezetbe esnek és itt már észak felé haladva mindinkább megszűnnek az évszakok közötti különbségek. Számunkra kissé furcsán hangzik, hogy észak felé haladva mind melegeb lesz. Sokan közülünk még azt sem tudják, hogy ott a napot is másképp látják, mint nálunk. A nap délben Északon van, és ott az északi oldal mindig naposabb, melegebb, a déli pedig hidegebb. A jugoszláviai és argentínai időszámítás között nincs nagy különbség. Amikor náluk reggel nyolc óra van, nálunk akkor van dél. KÜLÖNBEN is Argentínában minden nagyobb méretű mint nálunk. Maga Argentína 11- szer akkora mint Jugoszlávia (mintegy hárommillió négyzetkilométer). Területének négyötöde Vajdasághoz hasonló síkság és hasonló termékenységű föld. Mégis csak egymillióval több lakosa van, mint Jugoszláviának. (18 millió). Buenos Airesbe a hatalmas Rio de la Plata folyón lehet eljutni. Ez a folyó Buenos Airesnál 80 kilométer széles, a torkolatánál pedig mintegy 200 kilométer. Buenos Aires területe nagyobb mint Párisé vagy Berliné, de mindössze négymillió lakosa van. A buenosairesi tartomány akkora mint Jugoszlávia, itt további négymillió ember él. Az ország területének másik 10 —11-ed részén tízmillió lakos él tehát. Ezek jórésze is Észak-Argentínába tömörül. Még itt is órákig utazhat az ember anélkül, hogy egyetlen települést, egyetlen házat látna. Dél felé haladva a települések még ritkábbak. A mezőkön gyakran látni elpusztult szarvasmarhát, vagy lovat. Senki sem ássa el ezeket. A húst a ragadozó madarak tépik le róluk, a csontvázak pedig ott hevernek évtizedekig. Buenos Aires elég szép város, egyenes, négyzetalakban épített utcákkal. A négyzet minden oldalát „cuadra“nak hívják. Ha az idegen megtanul tájékozódni a négyzetek alapján, akkor könynyen megtalálja azt az utcát vagy házat, amelyet keres. Egy utcának ugyanis 15, sőt 150 ilyen négyzete is van. Ez azt jelenti, hogy ezt az utcát annyi mellékutca szeli át. Minden négyzetben száz ház van. Az első négyzetben vannak tehát az 1—100 számú házak, a másikban 101— 200 számuak és így tovább. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden négyzeten száz ház is van. Ha nincs elegendő ház, akkor a számokat egyszerűen átugorják és a négyzet utolsó háza pontosan százas. Ezért csodálkozik el a beavatatlan idegen, amikor például azt látja, hogy az egyik házon ez a szám áll: 1115, a másikon pedig már 1135. Ilyen módon azonban könnyen megtalálja nemcsak a szükséges számot ebben az utcában, hanem azt az utcát is, amelyet keres. Elegendő ha azt tudja, hogy például a Rodrigas Penia utca az 1002-es számnál szeli a Corientes utcát. Ha tudja, hol van a Corientes utca, vagy éppen azon az utcán halad, akkor könnyen megtalálja a keresett utcát. A Riva Davina utcának 15.001 száma van, ami azt jelenti hogy 150 négyzete van és 15 kilométer hosszú.Ez tehát a világ egyik leghosszabb utcádja EBBEN a városban az emberek mintha az ország hatalmas méretei és gazdasága befolyásolná őket, nagyban építenek és nagyban rombolnak, így például nemrégiben kiszélesítették az egyik központi körutat az „Avenida 9 Juli“ -t. Ez a körút két kilométer hosszú volt, de ez egyáltalán nem gátolta meg őket abban, hogy az utca mindkét oldalán lerombolják a házakat. Ily módon felépítették a világ legszélesebb utcáját. Ez már sem utca, sem téri utcának túl széles, térnek túl hosszú. Az épületek szintén ilyen hatalmasak, majdnem pazarló méretűek. A negyven évvel ezelőtt épített hatalmas vasútállomás olyan nagy, hogy a párisi vagy más európai város vasútállomásához viszonyítva még ma is a rosszul kihasználtság benyomását kelti. Nemrégiben fejezték be az első öt éves terv keretében az „Aero Puerto ministro Pistoríni“ repülőteret. Erről a repülőtérről az argentinok büszkén hangoztatják, hogy a világ legnagyobb repülőtere. Ugyanilyen impozáns a Rio de la Plata 15 kilométer hosszú kikötője is. A kikötőben érdekes szemlélni a folyam közlekedést is. A folyó különösen a partok közelében sekély. Ezért magában a folyóban csatornát kellett ásni a nagy óceánjáró hajók számára. Ezeket a csatornákat rendszerint tisztítják és itt révkalauzok irányítják a hajókat. A révkalauz egész Montevideo közepéig megy a hajóval és innen motorcsónakon visszatér a fővárosba, hogy rövidesen új hajóra szálljon. (Folytatjuk) Északon meleg van a délen hideg — Decemberben kezdődik a nyár — Lerombolják a két kilométeres utcát — A nyolcvan kilométer széles folyó V V Argentínai tájkép Buenos Aires városrészlete Jellegzetes délamerikai üzletnegyed, rikító reklám* feliratokkal ésök ’"L’ vtt. 1. sE. Mai francia kormány első nehézségei Párisból jelenti az AFP: a párisi lapok tegnap vezércikkben foglalkoztak az új francia kormány első lépéseivel és az ország pénzügyi nehézségeinek megoldására irányuló kísérleteivel. A „Figaro“ szerint a kormánynak rögtön intézkedéseket kellene tennie, mert az állampénztár üres, viszont a kölcsönök határideje lejár. A lap annak a reményének ad kifejezést, hogy az új pénzügyminiszternek sikerül javaslatot kidolgoznia a legégetőbb kérdések sürgős megoldására. A lap értesülései szerint az új pénzügyminisztérium egy hosszúlejáratú tervet is készít az ország pénzügyi és gazdasági egyensúlyának helyreállítására. Az „Aurore“ című lap véleménye szerint Laniel miniszterelnök ,,tudja, hogy az ország csak olyan pénzügyi politikát fogadhat el, amely csökkentené a kiadásokat“. A lap arra célozva, hogy az előző kormányok előleget vettek fel a Nemzeti Banktól, rámutat arra, hogy ennek az utolsó eszköznek a felhasználása „a közügyek rossz irányításának bizonyítéka“. A „Franc Tieure“ szerint az új kormány úgy oldja meg a nehézségeket, hogy egyszerűen felszólítja az adófizetőket, hogy fizessenek előlegeket a Nemzeti Banknak. A volt degaulleista mozgalom vezetősége tegnap közölte, hogy a mozgalom kizárta soraiból azokat, akik beléptek az új kormányba. A mozgalom véleménye szerint a jelenlegi rendszerért senki sem vállalhat felelősséget a nép előtt. Mint ismeretes, De Gaulle nemrégiben elhatározta, hogy mozgalmát feloszlatta Azóta a mozgalom tagjai a köztársasági szociális akció szövetségének nevét vették fel. Eddig a szövetség tagja teljes szabadságot élveztek a parlamentben, most úgy látszik a vezetőség ismét kezébe akarja ragadni a dolgok irányítását. Az amerikai segélyproprim vitája a szenátusban Washingtonból jelenti a United Press: Tegnapelőtt az amerikai szenátusban megkezdődött az 1953. év kölcsönös biztonsági törvényjavaslatának vitája. Ez a törvényjavaslat 53 állam megsegítését irányozza elő. Egyebek között a törvényjavaslat fegyverkezési segélyt irányez elő Japán részére. A törvényjavaslatot a képviselőház már elfogadta. Waily szenátor, a külpolitikai bizottság elnöke a vita megnyitásakor vázolta a törvényjavaslat célját és felkérte a szenátust, hogy fogadja el a javaslatot. Utána Alexander Smith köztársasági párti szenátor szólalt fel, és kijelentette, hogy Japén hadserege „jelentősen hozzájárulhatna Ázsia védelméhez. Smith követelte hogy a szövetségeseik közös távolkeleti politikát dolgozzanak ki. Mio mini sprtallumfiúviság Helsinkiből jelenti az AFP. Paasikivi finn köztársasági elnök tegnap tárgyalásokat kezdett az új kormány megalakításának kérdésében. A köztársasági elnök fogadta Fagerholmot, a parlament elnökét és a szociáldemokrata párt egyik vezérét, és felajánlotta neki, hogy alakítsa meg az új kormányt. Fagerholm a javaslatot nem fogadta el. Ugyanakkor javasolta a köztársasági elnöknek, hogy oszlassa fel a parlament, és az új választások megtartásáig egy szakértőkből álló kormányt alakítson. Paasikivi folytatja a tárgyalásokat. A finn parlament megbízatásának határideje 1954 júniusában járna le. IlyLMO'mussTtosvzc ■ — Mondtam ne tedd a tojásokat a hűtőre!...* Presse, Paris) — Egy kis baleset ért. Félóra múlva visszajövök, addig hozza rendbe! fid Paris, Paris)